Nevének változatai: 1546-ban Thoplycza. 1567-ben Toplicza.
Toplicza neve a szláv toplu szóból ered, melynek jelentése: meleg forrás.
Leménytől északnyugatra fekvő kisközség, keresztül foly rajta a „Fäntana Satuluj” patak, mely Leményen alul jobbról a Szamosba siet. A vármegye székhelye Deéstől 50·2 kilométernyire fekszik a nagyilondai járásban.
Kővár tartozéka volt, de mint ilyen csak az 1543–1546 közti időben keletkezett, mert Kővár 1543. évi adóösszeirásában még nem foglaltatik, mig az 1546. éviben már előfordul, mint Drágffy Gáspár özvegyeé, úgy 1549-ben is.
5521553–54-ben Drágffy Györgyé.
1556-ban Izabella királyné a magban szakadt Drágffy György e birtokát Báthory Györgynek, nejének Báthory Annának s fioknak Istvánnak adományozta.
1565-ben Báthory György Miksa császár ellen föllázadván és leveretvén, feje váltságául Kővárát és azzal e tartozékot a császárnak engedte át.
1567-ben II. János király visszafoglalván Kővári Miksa császártól, azt összes tartozékaival, tehát e tartozékot is, beregszói Hagymás Kristófnak adományozta.
1603-ban az aranymezei járáshoz tartozott.
1609-ben Báthory Gábor fejedelem Dragus Istvánt és Farkast megnemesitvén, itteni házukat (Szabó és Demjéné közt) minden teher alól kiveszi.
1617-ben Bethlen Gábor Putnoky János e birtokát, melyet Báthory Gábortól kapott, elfoglalta.
1620-ban Bethlen Gábor fejedelem ez egész falut és Solymospatakát Perényi Gábornak inscribálja, de ő még ez évben Rhedey Pálnak engedi át.
1650-ben Kővárhoz tartozó fiscális birtok.
1651-ben birtokosa Rhédey János. Nemesek a Drágus és Szabó családok.
1669-ben összeirt nemesek a Szabó és Drágus családok, 15 taggal.
1689-ben idevaló nemes Drágus István.
1702-ben birtokosai: Bethlen Ferencz és Bánffy Péter.
Oláh nemesek: a Szabó és Drágus családok.
1786-ban birtokosa gr. Kendeffi Elek özvegye; van 11 jobbágya.
1803-ban topliczai Dragos Danyila nemes.
1809-ben birtokosai: gr. Kendeffy Józsefnek van 5 jobbágytelke; egytelkesek: 1 Gecze, 10 Szabó, 5 Drágos, 3 Illyés, 1 Buda család.
1820-ban birtokosa gr. Kendeffy Ádám.
Jelenlegi birtokosai (1898): Illés László; 50 h. részben vétel, részben öröklés. Szabó Sándor; 40 h. öröklés. Szusze Gergely; 45 h. neje hozománya.
553Lakosai románok. 1566-ban vajdája az Aranymezőn lakó Lázár volt, a mikor Kortis, Korna, Gyerik, Zahul, Román, Nan, Kotcs jobbágycsaládok emlittetnek.
Szorgalmas földmivelők, táplálékuk a málé. Öltözetüket házilag állitják elő, széles lábravalót, gubát hordanak. Épületeik fa- és kőoldaluak szalmafedéllel.
Gör. kath. egyházközség, a leményi filiája. Temploma fából épült, állitólag az 1500-as években. 1864-ben szentelték fel utoljára Szt. Mihály és Gábor főangyalok tiszteletére. Harangjai 1854. évből valók, egyik magyar, a más czyrill felirattal.
E hegyektől körülvett, völgyben fekvő község éghajlata egészséges, jég ritkán bántja, a hidegláz időnként gyötri a lakóit.
1720-ban határa terméketlen, legelője s tűzrevaló fás erdeje elegendő.
1898-ban határa kevésbbé termő. Terményei: búza, zab, kender, paszuly, tengeri és burgonya. Gyümölcse beszterczei szilva, kevesebb alma és körtve. Állatai erdélyi fajta szarvasmarha, juh, kecske. Itatója a már emlitett patak. Tavai: Teu Szaboenilor, Teu sub móra szátululuj. Épületnek és mésznek való köve bőven. Barlangja: Lá fäntana szatuluj.
Jobbágyszolgálmányok: 1566-ban adó: Szt-György és Szt-Mihály napján 6-6 frt.
Ajándék: 8 quart vaj, 8 sajt, minden nyáj után 1 juh, karácsonykor 8 szekér fa.
Birság: Minden vérontásért 1 frt, verésért 60 denár, az idézésre meg nem jelenésért 1 frt, nőszöktetésért 2 frt, erőszaktételért 12 frt, a a feleség elhagyásáért 7 frt.
Az 1603. évi urbarium szerint adó: Szt-Mihály- és Szt-György-napi 6-6 frt.
Ajándékok: 10 drb sajt ŕ 12 denár, 10 budai justa vaj ŕ 12 denár, 1 harmadfű tehén, 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag.
Tized: Minden disznócsorda után 1 disznó, vagy megváltva drbját 4 denárral, a malaczot 2 denárral; minden juhnyáj után 1 juh és 1 bárány, a kinek kevesebbje van 1 báránybőr vagy helyette 25 denár. Méhektől szintén tizedet adnak, vagy minden méhkas után 2 denárt. Disznó-adó gyanánt kosárpénzül 4 denárt adnak.
Robot: A vár számára évente 3 hold vagy faczia földet szántanak 554búza s ugyanannyit zab alá, a termésből pedig 3 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát.
A birák és szabadosok kavaly vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.
Határhelyek: 1770-ben Runkur, Dumbravicza, Pojényi, Maftyej, Szodolin. 1864-ben Fintina, Szatuluj, Ritu, Lunka, Kornu, Szprü (magas hegy), Lazu, Pereu styubejelor, Poduri, Koczta gyiji, Velcsele.
Területe 1900-ban 730 khold.
Lakossága: az 1546-ik évtől fogva évenként egy-egy kaput jegyeznek fel benne a hivatalos összeirók, 2–6 szegény lakossal s három izben épül 2-2 ház 1566-ig, ekkor 12 jobbágy, 2 szabad, vagy nemes lakosa van s az egész községben 14 lakó és 3 puszta ház.
1603-ban 7 jobbágy, 1 szabados vagy nemes lakossal, van benne egy kapu, 18 lakó-, 13 puszta ház.
1700-ban fiaikkal együtt 18 jobbágy, 2 zsellér lakosa van, 7 lakóház.
1720-ban 1 zsellér, 10 szabad vagy nemes lakosa van fiaikkal együtt s az egész faluban 5 lakóház.
1770-ben fiaikkal együtt 36 jobbágy, 1 zsellér és 13 szabad vagy nemes lakik benne, összesen 24 házban.
1886-ban 223 gör. kath., 3 zsidó, együtt 226 lakossal.
1891-ben 245 lakosból 240 gör. kath., 5 izraelita.
1900-ban 270 lakossal, melyből férfi 131; 270 oláh, magyarul beszélni 2 tud; gör. kath. 268; 2 izraelita, ír, olvas 18; házszám 67.
Adója 1898-ban 529 frt 97 kr.