Tormapataka.
Tormapataka.
Nevének változatai: 1594-ben* Lak. 1609-ben* Thormapatak, másként Vyfalu. 1632-ben* Tormapataka, másként Haranapataka. 1830-ban* Tormapataka, oláhul Valye hirjanuluj. Oláh neve hirăn* = solymot jelent, tormatermő patakáról vette nevét.
Km. Kolozsvár K. és Jakab E. Kolozsvár tört. Okltár II. 166. l.
Id. munka. II. 215. és Km. Kolos. K. 150.
Km. Neor A. 99.
Conscr. statist. topogr. 195. l.
Cihac 663. l.
Keletkezése: Először emlittetik 1560-ban Lak, Lász néven.*
Gyf. kápt. Cent. A. 65. és 1561. Divers II. fasc. 4. nr. 55.
Magas hegyek közt azon kis patak mentén fekszik, mely Csákán át több kis patak egyesülése után Alsó-Hagymás és Semesnye felé foly, Deéstől 38·9 kilométernyire van a csákigorbói járásban.
5621594-ben* emlittetik Lak néven, midőn Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett Kendy Sándornak itteni és veczki, kabalapataki, hosszumezei, hagymási, gyurkapataki, csákai részeit Kolozsvár polgárainak adományozta oda.
Km. Kolozsvár, Jakab E. Kolozsvár tört. okltár II. 166. l.
1609-ben* Kendy István e falu miatt a kolozsvári polgárokat perrel támadta meg. Az ekkor tartott tanuvallatás alkalmával egyik tanú azt vallja, hogy Kendy Sándor e falunak annak idején 12 évig való szabadságot adott „hogy épüljenek s falut ültessenek ott”, de a 12 év még el sem telt, mikor megölték Kendy Sándort és az Kolozsvár birtokába ment át.
Id. munka II. 215. és Km. Kolos K. 150.
Egy másik tanú vallja, hogy Kendy Sándor Horváth Kozmával együtt foglalta el, de akkor még a falu helyén erdő volt s legelőször kővárvidéki oláhok szállták volt meg, de azokat Kristóf deák (Kereszturi Kristóf?) mind visszavitette és a falu pusztán maradt, végre Kendy Sándor és nagy Csáky István szállitották meg véglegesen jobbágyokkal.
1618-ban* Csáky István egy részét birja, ki ez évbeli lustrára itteni birtoka után egy gyalogpuskást állit ki, mig Kolozsvár városa itt egy kaput bir. Másik ottani birtokos Gyulafi Sámuel.
Rettegi gyüjt.
1632-ben* a hűtlenségbe esett néhai Csáky István itteni részének egy harmadát a fejedelem elfoglalta, a másik rész azonban gyermekeire Csáky Ferencz és Annára maradt.
Km. Neor. A. 99.
1658-ban* gr. Csáky Istvánnak itt 2, Kolozsvár városának 5 adófizető jobbágya volt.
Torma cs. ltára.
1667-ben* Kolozsvár városa itteni részét a kolozsvári unitárius egyháznak veti zálogba s ez birta 1716-ig,* mikor tőle a róm. katholikusok összes birtokaival együtt erőszakosan elfoglalták.
Erd. Tábla Transmiss. 32.
Ker. Magv. XXXII. évf. 201–202. l.
1694-ben* birtokosai Csáky László és a kolozsvári unitárius egyház.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 56.
1696-ban* Tormapataka török hódoltság alatt levő falu.
Gyf. Misc. III. fasc. 5. nr. 38.
1743-ban* gr. Csáky Imre magvaszakadtával itteni részét gr. Csáky Borbála br. Bornemissza Jánosné, Katalin br. Haller Györgyné, Lázár Druzsánna Henter Dávidné és Lázár Ádám, Gábor és Antal birják.
E. F. L. III. 238. J.
1795-ben* tanuk vallják, hogy Kolozsvár városa itteni birtokát a kolozsvári róm. kath. plébániától magához váltá.
Erd. Tábla Transmiss. 32.
1810-ben* birtokosai: gr. Haller Jánosnénak van 3 jtelke, br. Jósika Miklósnénak 3, Kolozsvár városának 11.
Erd. főkormsz. ltár.
5631820-ban* birtokosai: Kolozsvár városának van 10 telke, br. Jósika Miklósnak 2 1/2, gr. Wass Samuné gr. Bethlen Rozáliának 1.
Erd. kanczellária ltár.
1863-ban* br. Jósika Miklós, Gyula, Leo és Géza részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 148. l.
1866-ban* az itt összeírt 31 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.
Erd. főkormsz. ltár.
1898-ban birtokosa Kolozsvár város és vásár útján a br. Jósikák birtokát is megszerezte.
Lakosai oláhok. A hagyomány azt tartja, hogy a török pusztitás idején ez eldugott helyre rablók húzódtak, a honnan intézték rablásaikat.
Szorgalmas népe földmivelő és baromtenyésztő. Babonái közül emlitésre méltó az, hogy pénteken nem kapálnak, azt hiszik, hogy ez által határukat a jég nem bántja; Szent-György nap estéjén házaikat, kapuikat, hogy a rossz szellemeket elüzzék, csipkerózsafával aggatják be. Ha 7 asszony kenderből egy éjen át reggelre egy férfiinget elkészit s ezt a határszélre kivihetik, ez által a járvány megszünik. Öltözetüket házilag állitják elő. Épületeik fából vannak épitve minden rendszer nélkül; butorzatuk: egy asztal, két lócza, egy szék s egy ágy.
1817-beli* éhinség alkalmával lakói közül többen meghaltak és kivándoroltak, kérik, hogy 8-ra apadt lakosságát a közteherviselés alól mentsék fel.
Megyei ltár selejt. 289. l.
Gör. kath. egyházközség. Temploma fából épült s 1780-ban szentelték fel a szent archangyalok tiszteletére. 1658-ban* itt egy oláh pap lakott, ki adóba a töröknek 2 frtot fizetett. Jelenlegi papja Márga Jakab. Van felekezeti iskolája s Csákával közösen fizetik a tanitót.*
Adóösszeírás.
Kádár. Nev. Okt. tört. 126. l.
Magas és elzárt fekvésénél fogva éghajlata zordabb, mint a környékeé. Széltől védve, de a jégverés gyakori. Nagy erdőségek veszik körül, ezért levegője egészséges.
1750-ben* határa terméketlen, keresetük a Szilágy-Somlyóra való sófuvarozás, vásárba Deésre járnak. Két fordulós határa hegyes, szétszórt, évenként trágyázást kiván, de épen hegyes volta miatt szekeres trágyával nem javitható, 8 ökörrel szántható, egy köböl vetés 4 kalangyát ad, szemül 2 vékát, a tavaszi 1 1/2 vékát, kaszálója fordulónként. Erdeje bőven, legelője szűk. Szántója 46 1/4 köbölnyi, elvetettek 17 köb. őszi, 27 1/2 köb. tavaszi gabonát, tengerije lett 3/4 köböl, kaszálója 38 1/2 szekérnyi. Van 29 jármas ökre, lova, 41 tehén, 24 tulok, 26 kecske, juh, 49 disznó, 25 méhköpü; iparosa 4 kerekes.
Erd. főkormsz. ltár.
5641822-ben* határa 4-ed osztályú, adó alatt van 90 köb. szántó, 152 szekérnyi kaszáló, 14 ökör, ló, 11 tehén, 9 borju, 12 juh, 6 kecske, 5 disznó.
Megyei ltár.
1898-ban határának földje terméketlen, köves; terményei: tengeri, tavaszi búza, zab s hazai fajta szarvasmarhát tenyésztenek. Gyümölcse kevés téli és nyári alma, a beszterczei és húsos szilva.
Van egy egykerekü és kövü patakmalma, Varga Illés tulajdona.
Határhelyek: Muncsel, Pojána, Valcsele, Preárát, Ruzset.
Területe 1900-ban 870 k. hold.
Lakossága: 1713-ban* 7 jobbágy, 1 zsellér lakossal, kik 8 házban laknak.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* lakik itt 10 jobbágy, 4 telkes és 3 e nélkül való zsellér 17 telken és házban és 3 kóborló. Egy zsellér más helyre költözött, külsőit Faur Tódor, a belsőséget Krisán Lázár birja.
U. o.
1830-ban* 117 lakossal.
Conscr. statist. topogr. 196. l.
1857-ben* 188 gör. kath. lakossal, házak száma 30.
Orsz. ism. tábla 23. l.
1886-ban 212 lakosból 205 gör. kath. román és 7 zsidó.
1891-ben 280 lakossal, melyből 266 gör. kath. és 14 izraelita.
1900-ban 292 lakosból férfi 144, magyar 2, német 10, oláh 283; magyarul beszélni tud 3; gör. kath. 275, gör. kel. 8, izraelita 12; ír és olvas 9; házszám 55.
Adója 1749-ben* 91 frt 38 kr. 1755-ben* 71 frt 8 kr. 1775-ben* 100 frt 51 kr. 1822-ben* 65 frt 18 kr. 1898-ban 467 frt 46 kr.
Erd. főkormsz. ltár.
U. o.
U. o.
Megy. ltár.
––
