Tótszállás.
Tótszállás.
Km. prot. Isab. reg. 91.
Erd. főkormsz. ltár.
E község nevét személynévtől vette; oláh neve Briglezu,* brglez, bergléz: czinege, tengeliczet jelent.
Miklosich 10. l.
Csáki-Gorbó és Szurduk közt a völgyben fekszik sík téren, keresztül foly rajta a gorbói patak; Deéstől 49·6 kilométernyire van a csáki-gorbói járásban.
Kezdettől fogva a kolozsmegyei Almás várához tartozott. 1554-ben* Somi Anna Balassa Imre özvegye, e birtok negyedrészét férjének Patócsi Boldizsárnak hagyományozta.
Km. prot. Isab. reg. 91.
565Birtokosai 1557-ben, 1560, 1564, 1572, 1574, 1577, 1585, 1586-ban és 1590-ben ugyanazok mint Csáki-Gorbónak, melyhez tartozott.*
Monographia. II. k. 348–351. l.
A Kendyek közti 1590 évi* osztály szerint csupán Kendy Istvánnak jutott 1 jobbágy.
Gyf. prot. Append. 610.
1595-ben* Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett néh. Kendy Gábor itteni részét Bocskay Istvánnak adományozta.
Km. Doboka B. 56, 59.
1600-ban* Mihály vajda a hűtlenségbe esett Bocskay Istvánnak itteni részét Csáky Istvánnak adományozta, kik 1618-beli lusrára itteni birtoka után egy gyalogpuskást állit ki.
Km. Kolos C. 92, 102.
1607-ben* Rákóczy Zsigmond Haller Gábornak Bocskay Ilonától való fiait Györgyöt és Zsigmondot, úgy néh. Bánffy Kristófnak Bocskay Judittól való fiát Lászlót, Bocskay István végrendelete alapján, annak itteni részében megerősiti, de az igtatásnak Gyulaffi László özvegye Széchy Katalin ellent mondott.
Lib. Reg. 87. és Km. Doboka r. 26.
1627-ben* a fejedelem Haller Györgyöt, Zsigmondot és Bánffy Lászlót itteni részében megerősiti.
Km. Doboka H. 33.
1630-ban* a fejedelem borsai Zakariás István özvegyét Básti Annát, Zakariás Borbálát Kakucsi Imrénét, Juditot bagosi Károlyi Jánosnét, Zsuzsát, Nága Andrásnét és Zakariás Zsigmondot itteni részükben megerősiti.
16. Lib. Reg. 17.
1632-ben* a hűtlenségbe esett néh. Csáky István itteni részének egy harmadát a fejedelem elfoglalta, a másik két rész azonban gyermekeire Csáky Ferencz és Annára maradt.
Km. Neor. A. 99.
1633-ban* a Csáky István gyermekei Ferencz, Krisztina és Anna ellene mondanak, hogy itteni, szurduki, nagy- és kis-kristolczi, szalonnai, salamoni, veczki, oszvaji, hosszumezei és csurányi részüket Zólyomi Dávid kolozsmegyei főispán, háromszék kapitánya s a mezei hadak és lovasság vezére részére elfoglalták.
Km. prot. N. 457.
1644-ben* a fiskus Csáky István és László 10 itteni jtelkét elfoglalta, de 1645-ben* ismét visszaadta.
Km. Lymbus.
Km. Kolos C. 7.
1658-ban* gróf Csáky Istvánnak itt 8 adózó jobbágya volt. 1678-ban* a hűtlenségbe esett Csáky László itteni részét a fiskus elfoglalta.
Torma cs. ltára.
E. F. L. XII. 13. H.
1694-ben* birtokosa Csáky László.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 56.
1696-ban* Tótszállás török hódoltsági falu.
Gyf. Misc. III. fasc. 5 nr. 38.
5661713-ban* a háborukban elpusztult, szerteszéledt lakói csak tavaly óta kezdenek hazatéregetni.
Megy. ltár.
1743-ban* gróf Csáky Imre e birtokát annak magvaszakadtával gróf Csáky Borbála báró Bornemissza Jánosné, Katalin báró Haller Györgyné, Lázár Druzsánna Henter Dávidné és Lázár Ádám, Gábor és Antal birják.
E. F. L. III. 238. J.
1810-ben* birtokosai: gróf Haller Jánosné, van 21 jtelke, báró Jósika Miklósnak 4 jtelke.
Erd. főkormsz. ltár.
1820-ban* birtokosai: báró Jósika Miklósnak van 10 1/2 telke, gróf Wass Samuné és gróf Bethlen Rozáliának 8 1/2 telke.
Erd. kanczellária lt.
1863-ban* br. Jósika Miklós, Leó, Gyula és Géza részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 148. l.
1866-ban* az itt összeírt 64 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenlegi birtokosa (1898.): br. Jósika Sámuelné br. Jósika Irén, Miklós a regényiró unokája, 782 h. öröklés Jósika Gyulától.
Tóthszállás, mint neve is mutatja, ősi lakosai a tótok voltak, kik idővel eloláhosodtak.
1836 körül új tót települőkkel szaporodik az itt létesitett czukorgyártás és selyemtenyésztés czéljából, kiket br. Jósika Jánosné hozott a Szepességből. Ma ezek utódai is teljesen eloláhosodtak.
A Szent-György napján való öntözés, újév éjszakáján szalmabáb tevése a férjhezadó leányosházak tetejére vagy a kapufélfára szokásos.
Öltözetüket házilag állitják elő gyapjuból, kenderből s kivétel nélkül bocskort hordanak. Élelmük a tengerikenyér, melyet kerti vetemény, napraforgó- és tökmagból készült olajos ételekkel fogyasztanak.
Épületeik faoldaluak, szalmafedéllel.
Gör. kath. egyházközség. 1814-ben tértek az unióra. 1782-ben fából épült templomát újabban megjavitották s 1896-ban Szent-Simon tiszteletére szentelték fel. 1658-ban* itt még oláh pap nem lakott.
Adóösszeirás.
Lelkészei: Pap Timotheus, Popovics János után Gábor. Anyakönyvet 1824 óta vezetnek.
Felekezeti iskolát 1850-es évek óta tart fönn.*
Kádár. Nev. Okt. Tört. 538. l.
Éghajlata enyhe, széltől védve, jég ritkán bántja.
1750-ben* határa közepes termésü. Keresetforrása Deésaknáról a Somlyóra való sószállitás. Piaczuk Deés és Szamosújvár. Két fordulós határának negyede hegyes, harmada tér, három évenként trágyázást 567kiván, de eddig szekeres trágyával nem javitották, 6, sőt 8 ökörrel szántható. Egy köböl őszi vetésből 7 kal., szemül 1 1/2 véka, a hegyi részen 5 kal., szemül 2-2 vékával fizet; a tavaszi vetés 6 kalangyát s kalangyánként másfél véka szemet ereszt. Kaszálója fordulónként, tüzelésre való fás erdeje bőven, legelője azonban szűkös. Szántója 94 köbölnyi, elvetettek 54 1/2 köb. őszi, 34 1/2 köb. tavaszi gabonát, tengerijök lett szemül 7 köböl; kaszálója 51 1/2 szekérnyi, malomjövedelem 6 frt. Van 39 jármas ökör, ló, 33 tehén, 15 tulok, 59 juh, kecske, 35 sertés, 18 méhköpü. Iparosa egy ács s egy kerekes.
Erd. főkormsz. ltár.
1822-ben* határa 4-ed osztályú. Adó alatt van 189 1/2 köb. szántó, 188 1/2 szekérnyi kaszáló, 25 ökör, ló, 26 tehén, 5 borju, 14 juh, 7 kecske, 17 disznó.
Cziráki. Urb. oszt.
1898-ban határának földje termékeny; terményei: őszi búza, rozs, tengeri, zab, kevés burgonya. Erdélyi fajta szarvasmarhát, sertést és juhokat tenyésztenek. Gyümölcse: alma, körtve, szilva és kevés dió.
Itatója a „Seszu” dülőben, mely csorgónak vize soha ki nem apad.
Két kerekü s kövü lisztelő patakmalma a báró Jósika Sámuel tulajdona.
Van épületnek való köve s egy barlangja a Szurduk felől való határrészben, melyet „Kászá telharilor” tolvajok barlangjának hivnak a régi időben itt tanyázott rablókról, kik az országúton járókra leselkedve, kirabolták.
1849 augusztus havában a muszka tábor itt két napi pihenőt tartott.
Határhelyek: 1864-ben* Szubt kolibgy, napoldalas hely a szőlők alatt; Zsij, szőlőhegyek; Valea Muncseluluj, Muncsel hegyből folyó patak; Oszoju lung, irtvány; In Beltye, hegy alatti lapály; Gura pareu oji, a Fácza nevű helyről folyó árok; Fácza oji, nagy irtás; Grima Raduluj (?) hegyalj; Pareu birnyelor, völgy; La Birnye, mező, egykor erdő; In sesz, lapályos hely, (egykor a község helye); Pajény, jelenleg mező, egykor erdő; Paren Drotsi, erdős és sziklás árok; Pojana Bouluj, erdőből irtott mező; La Fundeture, Pojána Omtzi, Oszoju cábi (?) erdei irtások; Szupt oszaje, erdő alatti lapály; Pareu Tyestyuri, keskeny völgy; Kasza Tolháruluj, nagy kőszikla barlangokkal; Bagéu, nagy irtvány; Fácza máre, erdős napoldal; Szupt fácza máre, az alatta terülő mező; Seszu szatuluj, lapályos hely; Lolá zugos, árok és kaszálók; Pojána Bitiki, nagy hegyoldal, egykor erdő; Pareu Kaszelor, a faluba folyó árok.
Pesty Frigyes gyüjt.
5681898-ban Szub kolibgyi, Oszoju lung, Doszu grapi, Szub fabrika, (régi czukorgyár,) Beltya, Doszu Beltyelov, Gruma, Raduluj, Fácza vi, Birnye, Fundatura, Pojény, Oszoju Kábi, Szuboszoj, Pe Vale, Kászá tálharuluj, Tyestyara, Bageu, Bagofalva, régi falu helye. Fácza mára, Pojána, Bitiki.
Területe 1900-ban 1704 k. hold.
Lakossága; 1713-ban* 3 jobbágy lakossal, van benne 4 lakó- s 8 puszta ház.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* lakik itt 14 jobbágy, egy ilyen özvegy, 4 telkes zsellér ugyanennyi telken és házban, 4 külsőség nélkül való zsellér 4 házban és egy koborló. Egy telek elpusztulva.
U. o.
1830-ban* 165 lakossal.
Conscr. statist. topogr. 195. l.
1857-ben* e hidalmási kerülethez tartozó község lakossága 419 gör. kath. Házak száma 62.
Orsz. ism. tábla 31. l.
1886-ban 386 lakosból 376 gör. kath. román, 10 zsidó.
1891-ben lakossága 384, ebből 354 gör. kath. 8 ev. ref. és 22 izraelita.
1900-ban 422 lakossal, melyből férfi 198; magyar 21, oláh 401; magyarul beszélni tud 24; gör. kath. 400, ev. ref. 4, izraelita 14; ír és olvas 11; házszám 74.
