Tordai olvasó nőegylet.
Tordai olvasó nőegylet.
Ez egylet 1844-ben alakult gr. Thoroczkay Miklósné elnöklete alatt, tehát a miként a tordai casinó, ugy ez is első volt Erdély ilynemű egyletei közt. Az egylet kitűzött czélja volt: a magyar irodalom és művészet pártolása, a hazafias irányú műveltség emelése és a jótékonyság gyakorlása. Gr. Thoroczkay Miklósné halálával (1851-ben) Puhl Ignáczné, szül. Margittay Karolina választatott az egylet elnökévé, ki e tisztet 31 éven át páratlan buzgalommal, lankadatlan tevékenységgel és ritka áldozatkészséggel töltötte be; az ő magas műveltséggel párosult erélyének s eszményi honszerelmének lehet köszönni ez egylet oly nagy jelentőségét, hogy az ma már elsőrangú tényező Torda város culturális intézményei közt s a nemes szivek jótékonyságának valódi kincsforrása.
Az egyletnek – a járatott számos hirlap és folyóirat mellett – van 3,000 kötetből álló könyvtára. Alaptőkéjét Puhl Ignáczné 1,010 frtos alapitványa* 1,910 frtra emelte, ennek kamatai és a tagdíjakból bejövő jövedelmet hogy mily nemesen használják fel, már abból is kitünik, hogy az Erdélyi közművelődési egyesületbe 200 frttal lépett ez egylet az alapitók közé.
Fennebb már előadtam, hogy Puhl Ignáczné házát és összes vagyonát egy kisdedóvodának hagyományozta, az ő neve igazán gyémánt betükkel van beirva Torda történelmébe.
Most ez egylet elnöke az üdvezült Puhlné nyomdokain haladó Domokos Antalné (kir. törvényszéki elnökné), buzgó jegyzője dr. Bogdánfy Lajos ügyvéd. Az egylet ezek vezetése alatt halad kitűzött szép czélja felé s a műveltség terjesztése és hazafiság fokozása mellett a jótékonyság áldásait árasztja szét minden irányban. A nyomornak letörölt könycseppjei drágagyöngy-füzérként övedzik körül a nagyra törekvő nők e szép társaskörét.
Ezenkivül a Vereskereszt-egyletnek is van fiókja Tordán, szintén Domokos Antalné elnöksége alatt.
Még Torda jelesei közé be kell utólagosan iktatnom ó-tordai Literatus Imrét, ki 1649-ben teljhatalommal felruházott alispánja és főispán-helyettese volt Torda vármegyének, ugyszintén a Tordán lakó Tisza Györgyre vonatkozólag is ki kell egészitenem ismertetésemet, a kiről mint ügyvédről a 132. lap 2. jegyzetében megemlékeztem ugyan, a legujabban felmerült adatokból azonban az is kitünik, hogy ez a Tisza György 1711-ben Torda vármegye főjegyzőjévé választatott; e hivataláról 1715-ben lemondván, helyébe tordai Korodi Sámuel választatott főjegyzővé. Tisza György később Torda vármegye alispánságát is viselte. (Lásd gr. Lázár Miklós: »Erdély főispánjai« 220, 222–223 lap.)
Végre még számba kell vennem Torda város pénzintézeteit is. Hogy e téren is mily nagy haladást tett, önmagában már az is tanusitja, hogy a régibb egy pénzintézet (takarékpénztár) mellett az utolsó évtized alatt még három más pénzintézet keletkezett. Szükségesnek tartom ezek szervezetét és forgalmát a következő (mult 1888-ik évre vonatkozó) kimutatás által ismertetni.
