IV. Torda állatvilága (faunája).
IV. Torda állatvilága (faunája).
Torda állatvilágának tüzetesebb ismertetése kivül esik e munka keretén, legfölebb csak általános vonásokban fogom jellegezni, hogy az olvasó annak sajátságaira nézve némi tájékozást nyerjen.
Torda állatvilága nagyon tág méretű és sokoldalúan jellemzetes, mert itt feltaláljuk a havasalji (Subalpina), a mezőségi és a sóstalaj állatai mellett az átvonulók közt a déli és északövi madaraknak nagy sokaságát, melyek itt sajátlagos szokásaik és táplálkozásuknak megfelelő talajviszonyokat találnak.
A háziállatok minden faja nagy bőségben van. Lovak, szarvasmarhák, juhok nagy csordái és nyájai legelnek Torda terjedelmes hodájain (tanyáin), sőt a háziállatok leghasznosabbja, a nálunk kevésre becsült, de kelet közlekedését és teherszállitását nagy mérvben közvetitő szamár is Tordán nagy számban található, ők képezvén e város mozgó vizvezetékét, mint az Aranyos vizének széthordói. Ezeken szállitják a nagy terjedelmű határon és szőlőkben dolgozók élelmét ki és a többi állatok élelmezésére szükséges takarmányt be, mig ők mint az állatvilág csekély igényű proletárjai, eltengődnek az útszéli árkok burjánain, a kertek és udvarok dudváin, kitartó munkával jutalmazván az őket felkaroló s előitélet-ment embereket.
Ide iktatom Torda város háziállatainak létszámát kimutató táblázatot.
Torda város háziállatainak létszáma.
A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministerium mezőgazdasági statistikai osztálya által 1884-ben végrehajtott állatösszeirás szerint.
Szarvasmarha:
Magyar fajta hosszú és rövidszarvú riska
| tenyészbika | 10 darab, |
| tehén | 826 darab |
| ökör | 546 darab |
| növendékmarha | 1,647 darab |
| összesen | 3,029 darab. |
Bivaly:
| tenyészbika | 4 darab, |
| tehén | 180 darab |
| ökör | 12 darab |
| növendékmarha | 206 darab |
összesen 402 darab.
Ló:
| kancza | 260 darab. |
| herélt | 191 darab |
| csikó | 132 darab |
| összesen | 583 darab. |
Szamár:
| két éven aluli | 29 darab, |
| két éven felüli | 38 darab |
| összesen | 67 darab. |
Sertés:
| kan | 17 darab, |
| kocza | 180 darab |
| süldő | 360 darab |
| malacz | 880 darab |
| összesen | 1,437 darab. |
Juh és birka:
| kos | 272 darab, |
| anya | 2,080 darab |
| tokjuh | 620 darab |
| bárány | 932 darab |
| összesen | 3,904 darab. |
A vadak közül nyul, róka nagy bőségben, nádi és erdei farkas is egyszer-másszor jelentkezik, sőt a talpas medve és a fürge őz is néha lelátogat a járai havasokkal összefüggő Király erdejébe. Borz, hörcsök, a déli Oroszországból ideszármazott földi kutya (Sp. typhlus), a kis vidra és néha a hölgymenyét (Mustella Arminea) is jelentkezik Torda határán.
A madárvilág királyai szintén otthonosak Torda határán, a tordai hasadék sziklaormain tanyáznak s a Keresztesmező felett merészen szeldelik a légkört a barna és szürke keselyűek, nem egyszer csapnak prédára a keletről idelátogató kopaszfejű dögkeselyűek, ott repked méltóságteljesen a királysas, a prédára lecsapó kigyósas, a számtalan vércse és sólymok közt, kiknek kedvencz tanyáját képezik a tordai hasadék felszökellő sziklafalai, nem hiányzik a méhész- és egerész-kánya, a baglyok, harkályok, rigók, fenyves-, fogolymadarak és a magyarós tyúk, a Rózsa-seregély, a Selyem-madár stb., melyek a Király erdejét benépesitik, mig az éneklő madarak ezrei töltik be elragadó hangversenyükkel Torda szőlőinek gyümölcsöseit, kerteit és az Aranyos ligeteit.
A költözködő madarak királya, a büszke túzog (Otis tarda) nagy csapatokban szokott tartózkodni a Keresztesmező és a tordai szénafüvekben. Nem egyszer szegődnek átvonultokban hozzájuk a hosszúlábú darvak, sőt nem ritka Torda tájékán a lábas- és fattyúkócsag és a gődény, mely nagyobb csapatokban szokott itt nyugvóhelyet keresni.
Nagyon dús választékát találjuk a számtalan vizimadaraknak, mellőzve a tavak szélein és a vizerekben komolyan lépdelő gólyák csapatait és a tavak nádasaiban hemzsegő vadkácsák és szárcsák nagy sokaságát. Feltaláljuk itt és a sóstavak partjain a vizi szalonkák és vizi fecskék nálunk előforduló minden válfaját, a halászcsér (St. Léocoparea) társaságában, sőt nem egyszer röpköd közöttük a távol egyptomi hazájából idetévedt Ibis (I. falcinellus) és vele ellentétben az északi sarkvidékről ideszárnyalt két északsarki búvárfaj (Colymbus glacialis et septentrionalis).
A hüllők és csúszó-mászók között a teknősbéka mellett a nálunk szokásos kigyó- és gyikfajok mindenike honos. A rovarok, pillangók, hártyás szárnyúak, legyek, sáskák, pókok stb. véghetetlen birodalmába még csak betekinteni se merek, hisz ha azok tengernyi sokaságáról s válfajaik sokféleségéről csak némi fogalmat akarnék is adni, egy külön kötetet kellene annak szentelnem.
Halakban is nagyon gazdag Torda környéke, az Aranyosban harcsa, menyhal, fehér és ugynevezett czigányhal nagy mennyiségben fordul elő, a tavak bővelkednek csuka és potykában, a Hesdát patakának felső részében pisztráng is fordul elő, mig – a mint neve is jelöli – rákban nagyon gazdag a Rákos pataka. A Virágos-völgy tavaiban a piócza tenyészik nagy mennyiségben.
Csigák (Molusca) közül a nálunk található csigák csaknem mindenike honos Tordán, sőt egynémely ritkább válfajú is fordul elő.
De különösen gazdag Torda ázalag-faunája. Tudjuk, hogy az ázalagok nagyon cosmopolita természetűek, mindazonáltal a physikai viszonyok ez állatkák helyrajzi elterjedését szűk körre korlátozzák.
Habár az ázalagok az állatvilág alantasabb organismusához tartoznak, mégis e téren állunk a tudás legmagasabb szinvonalán, a mennyiben a kolozsvári egyetem egyik kitünő tanára, dr. Entz Géza, e téren tett tudományos észleleteit közzétette*, a melyben nemcsak tüzetesen leirja, hanem két táblán levő 41 ábra rajzban is bemutatja a tordai és szamosfalvi sós tavak ázalagvilágát. Ez felment engemet attól, hogy azok mysteriosus világába bemélyüljek. A ki e téren behatóbb ismeret és utbaigazitást szomjuhozik, azt utalom a jelzett évkönyvre, itt legfölebb a dr. Entz által registrált s részben felfedezett ázalagok nevét közlöm, s nevezett tanár urnak azokra vonatkozó némely általános észrevételeit ismertetem.
A magyar orvosok és természetvizsgálók Előpatakán tartott XVIII. nagygyülése év- vagy mellékkönyvének 170–190. lapjain.
Dr. Entz a tordai és szamosfalvi sóstavakban a következő ázalagokat találta:
Rend: Suctoria Clap. et Lachm. Szivólábú ázalagok.
Csal.: Acinetina Ehrb.
| 1. | Acineta tuberosa Ehrb. |
Rend: Ciliata Ehrb. Csillószőrös ázalagok.
| A. | Holotricha St. Egészen csillószőrösek |
Csal.: Trachelinea Ehrb.
2. Loxophyllum lamella Clap. et Lachm.
3. Loxophyllum fasciola Clap. et Lachm.
4. Chanostoma margaritiferum n. g. n. sp.
5. Amphileptus anaticula Clap. et Lachm.
Csal.: Enchelina St.
6. Holophrya Gulo n. sp.
Csal.: Paramaeciina St.
7. Cyrtostomum Ceucas St.
Csal.: Cinetochilina St.
8. Glaucoma scintillans Ehrb.
9. Cinetochilum margaritaceum Perty.
10. Cyclidium Glaucoma Ehrb.
11. Pleuronema Chrysalis Perty.
| B. | Heterotricha St. Különböző csillószőrűek. |
Csal.: Spirostomea St.
12. Condylostoma patens Duj.
| C. | Hypotricha. Alul csillószőrösek. |
Csal.: Chlamidodonta St.
13. Chlamydodon Cyclops n. sp.
14. Chilodon cucullulus Ehrb.
Csal.: Aspidiscina Ehrb.
15. Aspidisca Lynceus Ehrb.
16. Aspidisca turrita Clap. et Lachm.
17. Aspidisca polystyla St.
Csal.: Euplotina Ehrb.
18. Euplotes Charon Ehrb.
19. Uronychia transfuga St.
Csal.: Oxytrichina Ehrb.
20. Oxytricha gibba St.
21. Stylonychia pustulata Ehrb.
D. Peritricha St. Körül csillószőrösek.
Csal.: Haterina Clap. et Lachm.
22. Halteria grandinella Duj.
Csal.: Ophrydina Ehrb.
23. Cothurnia imberbis Ehrb.
24. Cothurnia imberbis Ehrb. var. curvula.
25. Vaginicola crystallina Ehrb. var. annulata.
Csal.: Vorticellina Ehrb.
26. Vorticella microstoma Ehrb. var. halophila.
27. Vorticella nebulifera Ehrb. var. salina
Dr. Entz általánosságban megjegyzi, hogy a tordai és szamosfalvi sóstavak vizének ázalag fajokban való meglehetős szegénységét ellensúlyozni látszik a legtöbb faj egyéneinek igen nagy száma; ez áll nevezetesen az Aspidiscákról, az Euplotes Charonról, a Holophrya Gulorol, a Chlamidodon Cyclopsról, a Vorticellákról, a Vaginicola crystallina és Cothurnia imberbis jellegző válfajáról s az Acineta tuberosáról, melyek bámulatos nagy mennyiségben fordulnak elő, mig a többi fajokat kisebb mennyiségben, a Chanostoma margaritif s a pompás Condylostoma patenst csupán egyes példányokban találta.
A tordai és szamosfalvi sóstavak egyéb jellegző állatai: nehány Rotatoria, 1–2 Cyprisfaj, Canthocamptus staphylinus Jur., többnyire egészen megrakva a Cothurnia imberbis tőalakjának példányaival, az annyira jellegző sósvizi Artemia salina L. csupán az igen tömény sóoldatot tartalmazó tordai vizekben fordul elő, itt azonban igen nagy mennyiségben; továbbá Notonecta glauca, 1–2 apró Coleoptera a Dytiscidák családjából, Culex-, Stratiomys-, Chironomus- és Eristalis-álczák, ez utóbbiak, mint más sóstavakban is, oly roppant mennyiségben, hogy a viz helyenkint egészen hemzseg tőlük, s bábjaik a tavak partjairól a szél által behordott Schoberia-, Salicornia- és Statice kóróknak minden vonalnyi területét ellepik, s üres bábhüvelyeik a kikristályosodott sónak gyakran egész rétegével vannak bevonva. Az utóbbi kétröpűek az Argyroneta aquaticát csalják a tavakba, melyeknek igen nagy számú példányait találtam a szamosfalvi sóstóban, hol művészileg szőtt buvárharangjaikat a Myriophyllum verticillatumra és Ruppia transsylvanicára erősitik.
Ezen szép és szakszerű körülirás nemcsak a tordai sóstavak ázalagvilágát állitja elénk: hanem legutóbbi észrevétele e tavak növényvilágát is feltárja.
Hogy az itt nyujtott tájékozás kiegészitve legyen, ide iktatom a dr. Entz által a tordai és szamosfalvi sóstavakban talált új ázalagoknak legalább névsorát, melyeket nevezett tanár ur, a hivatolt munkában egyenkint és igen tüzetesen nem csak leirt, hanem díszes ábrákkal illustrálva ismertetett. Ez új ázalagok a következők:
1. Holophrya Gulo n. sp.
2. Chanostoma margaritiferum n. g. et. sp.
3. Chlamydodon Cyclops n. p.
4. Vorticella nebulifera Ehrb. var. Salina.
5. Vorticella microstoma Ehrb. var. halophila.
6. Vaginicola crystalina Ehrb. var. annulata.
7. Cothurnia imberbis var. curvula.
Még ide iktatom Hankó Józsefnek a sóstavak némely ázalagaira vonatkozó észrevételét*.
Fenn jelzett munkája 23. és köv. lapjain.
Hankó állitólag három oly válfajú állatot talált a tordai sóstavakban, melyek némileg különböznek más sóstavak lakóitól. Ezek egyike – szerinte Oken Artemiajához hasonlit, de fejidom és lábalkatra nézve, sőt még abban is különbözik, hogy hanyatt úszik.
A másodikat Hankó Dystiscus salinusnak nevezte el, mert ez is hasonlit Oken Dysticusához, de eltérő, a mennyiben lételeme csak a sósviz levén, a levegőn és édes vizben elpusztul. A harmadik valamelyes hernyóalakú állatocska.
És most Torda és környéke természetrajzi viszonyai, növény- és állat-világának ez általános ismeretével ráléphetünk a történelmi kutatás terére, s e város alakulását tehetjük vizsgálódásunk tárgyává.
