XXI. Egyházfalva.
XXI. Egyházfalva.
Egyházfalva, Szent-Miklós és Udvarnoktelekre nézve semmi kétely nem forog fenn.
Egyházfalva az 1177–iki és 1323–iki, valamint az 1391–iki határjárási oklevelekben* a mostani Tordának déli részét foglalta el, a hol most az ág. hitv. templom és új megyeház van. A 600 év előtti határokat most is feltaláljuk. Igy ma is meg van a Hugyó patak utódaként a Peselő patak nevű – Egyházfalvának határtvető – csermelyke, melyet Tordán mindenki tud. Ott van a Rákos patak tere, melynek közelében feküdt a szent király kereszteseinek (Cruciferi Sancti Regis) temploma és kolostora. Megvan a tordai völgy keleti oldalain túl a Magyaros, vagy Monyoros patak, mely az Udvarnokok területétől választotta el Egyházfalvát, illetőleg annak határát Torda határától. Torda egyházi tekintetben is tekintélyes hely volt, számos kolostor volt benne. A keresztesek fennebb már emlitett kolostorán (melytől valószinűleg a Keresztesmező neve is eredett) kivül volt 1331–ben az augustinusoknak,* valamint a pálosoknak is* kolostora. Egyházfalván mint papi birtokon, apáczazárda, és egyház is volt.*
Lásd azokat fennebb.
Domokos prior Ord. FF. Eremitae S. Augusti in Torda fordul elő, ez évben lásd: Fejér C. Dipl. IX. 2 561.
Ezt később 1714-ben Mikes Mihály alapitotta. Lásd Orosz Ferenc Synapsís Anal. Erem. ord. S. Pauli Sopron 1747. 386. lapján.
János Zs. 1568-ban elrendeli, hogy az Egyházfalván levő malomban, mely régen a szűz Mária-kolostorhoz tartozott, az azt Bethlen Gergelytől megvásárolt Vaday Jánosnét beiktassák. Lásd gr. Kemény József App. Dipl. Tran. XI. 29.
Egyházfalva neve is e sok szentélytől eredhetett s nem indokolatlanul hivták Szentfalvának, mely néven régi oklevelekben is feltalálható, igy például 1447. ápril 11-én a Tordán mulató Hunyady János Zenthfalváról rendeli a kolozsmonostori conventnek, hogy Pogán Miklóst és Zindi Imrét Thatárlakába beiktassák.* És Szentfalva néven van emlitve Mathysy István csanádi püspöknek egy 1584. jan. 2-án kelt levelében, melyet a pápának Báthory István s a muszka fejedelemhez küldött s Kassán mulató követe Possevinus Antal jezsuitához irt, s a melyben a többek közt érinti, hogy az ő egyházi hatósága alá tartozott hajdan Erdélyben Chanád mezőváros, Sorostel, Holdvilág és Monora a szászok közt és egy Zenthfalvának nevezett utcza Torda városában az Aranyos mellett. Felkéri, hogy ezen hajdani birtokainak visszaadását eszközölje ki.* Ez oklevélből az is meglátszik, hogy ez időben Egyházfalva a papok kezéből, ugy az aradi prépostnak, mint jogutódának a csanádi püspöknek kezéből kisiklott volt (hihetőleg a reformatió elterjedésével seculisáltatott) s Torda városába teljesen beolvadván, annak egy utczáját alkotta, megtartván elég mindig a papi uralom korára visszaemlékeztető Szentfalva nevét, bár az Egyházfalva név is ez időtájt még azzal párhuzamosan előfordul, a mint kitetszik egy 1568-iki szerződésből, mely szerint Bethlen István és Péter egyházfalvi nemesi udvarházukat Beke Lőrincznek adták el, kit ez év nov. 26-án János Zsigmond, mint gyalogjainak hős kapitányát megnemesitvén, egyszersmind a fennebbi nemestelek birtokában megerősitette s czimerül egy kar által tartott s török fővel tetőzött kardot engedélyezett.*
Lásd másol. gr. Kemény József App. Dipl. Tran. V. 259.
Batthyány Ser. Epp. Chanad p. 161–164.
Ezt Báthory István fejedelem is 1572-ben Gyula-Fejérváron átirja és helybenhagyja. Lásd gr. Kemény József Dipl. Tran. Suppl. VII. 309.
A 17. század végén Egyházfalva neve egészen eltűnik, mert Tordába teljesen beolvadt és pedig Csipkés Elek szerint 1665-ben, a nagyváradiak idetelepültekor lett az addig kamarai igazgatás alatt állott Egyházfalva Tordával egyesitve, a mit a Compilata Const. 3. R. 11. czíme, 5. czikke is megerősit; de ekkor csak megerősitést nyert, mert az odacsatolás még azt előzőleg történt, t. i. Báthory Zsigmond 1602-ben május 2-án adja ki Gyula-Fejérvárról azon adománylevelet, mely szerint egész Egyházfalvát – mely addig a sóbánya és sókamra által biratott – minden királyi jog felfüggesztésével Torda városának adományozza, minden tartozandóságaival örökre, visszavonhatlanul stb.* Az Ó-Tordába bekebelezett Egyházfalva azóta Torda kiegészitő részét képezi, bár fekvő helyét ma is mindenki ismeri, Torda Aranyosra fekvő déli részében, ott, hol a lutheranus templom fekszik, s a hol újabban Torda megye székháza épült. Ép e régi emlékek benyomása, s a mult iránti kegyelet alapján nevezték el – a város utczáinak újabbi elkeresztelése alkalmával – az egykori Egyházfalva északi határvonalát alkotott, s az Aranyos hidjától piacztérre vezető utczát egyházfalvi utczának, nagyon helyesen, mert igy az egykori, község emlékezete, mintegy megtestesitve tartatik fenn az utódok számára.
Lásd Lib. Reg. S. Báthory 1601–1602., 157. és gr. Kemény József Registr. Arch. IV. 362.
