XXX. Torda város hatósága, régi birái, hadnagyai és polgármesterei.
XXX. Torda város hatósága, régi birái, hadnagyai és polgármesterei.
Kezdetben, mikor ős Torda népessége el volt különitve, mig a német vendégek (hospites) az ősmagyar néppel nem voltak egybeolvadva, hanem külön laktak Saxodonia vagy Saxonya várában s külön municipalis szervezet alatt éltek, a németeknek és magyaroknak külön birái voltak. Ez állapot még a mongoldúlás után is egy ideig fenmaradt; mert néhány oklevélben a tordai polgárok birája és a német vendégek előljárója külön-külön emlittetik. Ez azonban csak a XIV. század közepe tájáig tarthatott, 1359-ben találunk Tordán legutoljára két birót fölemlitve. Ez időtől fogva csak egy biró fordul elő, a ki nemsokára főbiró czímet veszen fel.
Ugy kell lenni, hogy a XIV. század utófelében a tordai német telepek különállása megszünvén, a magyarok közé olvadtak be, idegenekből e haza fiaivá, a haza szerves részeivé válván, külön állásukkal együtt megszünt s elenyészett külön hatóságuk is.
Ez időtől fogva Torda egyikévé lett az erdélyrészi nemes városoknak, a milyen még csak kettő volt: Dézs és Zilah.
A mint fennebb látók, az igazságszolgáltatás terén Torda városa ritka előjogokkal birt, Endre király 1291-iki kiváltságlevele értelmében a vajda és a vármegyék tisztjeinek hatásköre alul kivétettve, a főudvarmester közvetitésével a kir. Curia elébe felebbezték ügyeiket, a fejedelmi korszak alatt a fejedelmi táblára,* sőt egy ideig Kolozs-Aknának is felebbezési foruma Torda volt.*
Lásd App. Cons. P. 5. E. 87. és P. 3. T. 61.
A mint ez Torda város jegyzőkönyveiből kitünik. És ez, ugy látszik, egészen a mult század végeig fenn volt tartva, ezt lehet legalább következtetnünk abból, hogy a II. József alatti alkotmánytalan interregnum megszüntetése alkalmával Torda város igyekezett e régibb jogát érvényesiteni s 1776-ban átirt a kolozsi tanácshoz s kérdést tett, hogy miután az alkotmány helyreállt s az erdélyi törvények ismét életbe léptek, miért nem küldi Kolozs város – régi szokás és törvények értelmében – pereit a tordai tanács appellátájára? Ugy látszik, hogy Kolozs város ekkor emancipálta magát, mert későbbi felebbezés nyomára nem találtam.
Később, a midőn Uj-Torda 1619-ben Bethlen Gábor által testőreinek adományoztatott, akkor ezek főhadnagyuk hatósága alá rendeltettek s igy Tordának ismét két előljárója, Ó-Tordának t. i. főbirája, Uj-Tordának főhadnagya volt. Ez azonban csak addig tartott, a mig 1665-ben a nagyváradi bujdosók Ó-Tordára telepittetvén, ezen város is egyenjogúsittatott és egyesittetett Uj-Tordával, a midőn az 1666-iki s április 9-én Torda vármegye által is helybenhagyott statutumok szerint Torda városának minden újévkor választott egy főnöke lett, ki főhadnagy czímet nyert. A hadnagy mellé 10–12 esküdt (később tanácsos) választatott, kik együtt alkották az előljáróságot vagy tanácsot. Ezek vitték a közigazgatást, rendőrséget és az igazságszolgáltatást, itéltek az örökösödési kérdésekben, a mit csak kivánatra lehetett a vármegyei derékszékhez felebbezni; bűnügyekben végérvényes itéletet szintén a tordai előljáróság hozott s pallosjogánál fogva a halálitéleteket is végrehajtatta; az 50 frton felüli adósságos ügyekben is itélt a tordai törvényszék, de felebbezésnek a vármegyére és táblára az ország törvényei szerint hely adatott.
Szóval Torda városa a legkiterjedtebb önkormányzatot élvezte ugy a közigazgatás, mint az igazságszolgáltatás terén; bár tagadhatlan, hogy a törvényhozás 1665-ben Torda megnemesitett lakosait a vármegye zászlója alá rendelvén,* ez által törvénykezési önállását némileg megcsonkitotta, a mennyiben az eddig fejedelmi táblára felebbező Torda várost bizonyos fontosabb igazságszolgáltatási ügyekben a vármegyei törvényszékhez való felebbezésre szoritotta.
Comp. Cons. 1665. törvényczikk.
Torda lakói mint nemesek és zászló alatt szolgáló katonák adómentesek voltak 1711-ig; ekkor a nemzeti katonaság eltöröltetvén, 1715-ben Torda lakói is, mint a vármegyei egyházhelyes nemesek, bevonattak az adó alá s bár ez ellen gyakran felszólaltak s jogaik érvényesitésére* minden alkalmat felhasználtak, azokat többé teljes mérvben visszaszerezni nem tudták, bár ha önkormányzatuk ez alakban egészen 1849-ig fenmaradt s csak a szervezet módosult annyiban, hogy a tanácsot alkotta a főhadnagy, alhadnagy (rendőrség feje), két tanácsos, jegyző, két pénztárnok, két levéltárnok, iktató. Utóbbiak tagjai voltak a tanácsnak, de szavazattal nem birtak. A törvényszék helyettes elnöke a főhadnagy volt. A plenumba a négy megyei szolgabiró is jelen volt, azonban szavazat nélkül. A minden évben választott főhadnagy és tanács csak annyiban függtek a vármegyétől, hogy a város javait érdeklő ügyekben a főispán ellenőrzése alatt állottak.
Lásd fennebb az 1785-iki kérvényt és az 1791-iki országgyüléshez beadott emlékiratát.
Torda székhelye volt 1848. előtt a két kerületre osztott Torda vármegyének, mely personal unio alapján egy főispán alatt volt egyesitve közigazgatási tekintetben. Tordán voltak a biróságok is, nevezetesen a filialis, mely a parasztok és a parcialis, mely a nemesek 100 frtig terjedő peres ügyeiben itélt. Nagyobb megyei törvényszék (derékszék) egy volt, választott birákkal, mely periodusok szerint felváltva, hol Tordán, hol Szász-Régenben ülésezett; de főispán és tisztség, tehát az egész közigazgatási apparatus Tordán volt összpontositva. Itt tartattak leginkább a közgyülések is, bár néha kivételesen Szász-Régenben is voltak közgyülések.
Azonban Torda város közjogi tekintetben teljesen független volt a vármegyétől, sem közigazgatási, sem biráskodási tekintetben a megyének beleszólása nem volt; a tanács volt első fokú birósága a magánügyekben is. Kir. tábla és főkormányszék felebbezési foruma. A közigazgatásnál, a főispán közvetitésével másodfokúlag a főkormányszék intézkedett.
Tordán a polgárság mellett volt birtokos nemesség is; ez azonban semmiféle előjogokat nem élvezett, de élvezte a polgári jogokat s részt vett a közgyüléseken, mely a főkormányszék superinspectiója alatt vezette a közigazgatást s választotta előbb évenkint, utóbb minden harmad évben a város tisztviselőit és az ugynevezett communitást és a választmányt (quadragintákat).
Az 1848-iki törvények a főhadnagy és tanács mellé a képviselőtestületet szervezték. Az előbb minden évben választott főhadnagy azóta 3 évenkint választatik, mellette éltükre választott 11 tanácsos, fő- és aljegyző s 40 személyből álló esküdt közönség, melynek elnöke a főszónok. Az 1860-iki rövid alkotmányos provisorium alatt is a régi alapokon szerveztetett Torda város közigazgatása és igazságszolgáltatása. Most Torda rendezett tanácsú város levén, az újabb községi törvények szerint van berendezve, a mi természetesen régi önkormányzata rovására történt, mert ma már autonomiája meg van szoritva, rendelkezik főispán, alispán, szolgabiró, adófelügyelő, tanfelügyelő, fináncz, stb.
Helyén levőnek itélem ide igtatni Torda város előljáróinak névsorát, a mi a régibb időkre vonatkozólag hiányos, minthogy a közjegyzőkönyvek a régibb korból nem maradtak fenn s csak itt-ott találjuk fel régi oklevelekben egyiknek-másiknak nevét, de azért egybegyüjtöm azokat ugy a hogy lehet, majd későbbi kutatásoknak hagyva fenn a kiegészitést.
1315-ben Torda város birája Péter, a németeké Ábrahám.*
Lásd B. Károly confirmationalisát.
1335-ben Torda város birája István.
1359-ben Lőrincz fia János és Ábrahám fia Bálint fordulnak elő Torda biráiként; az első alkalmasint a magyarok, utóbbi a németek birája.
1377-ben biró: Nagy Benedek, esküdtek: Bálint Benedek, Ábrahám fia, János Simon fia és Kende Mihály.*
Lásd Nagy Lajos confirm.
1391-ben biró: Kelemen, esküdtek: Zompál György és János (Simon fiai), Jakab Bakon fia.*
Lásd fennebb ez évi határjárási oklevelet.
1494-ben biró: Zuchak János.*
Lásd ez évi határjárási oklevelet fennebb.
1568-ban biró: Takácsi Gallus.*
János Zs. egy rendeletéből, mely szerint a régen tordai Szűz Mária kolostorhoz tartozott malomban Vadai Jánosnét beiktatni rendeli. Lásd gr. Kemény József Appl. Dipl. Tran. XI. 29.
1569-ben főbiró: Szaniszló Albert,* ki egyszersmind az unitariusok főcuratora.
Lásd Uzoni Foszto H. Unitar. I. 391.
1585-ben főbiró: Pogány Miklós (a nagy templom felirata szerint).
1591-ben Ó- és Uj-Torda főbirája: Csipkés György,* kit Basta vallonjai az új-tordai kastélyban a néppel együtt legyilkoltak.
Legelőbb fordul elő a főbiró név. Lásd Pogán Zs. adománylevelét alább.
Egy a legújabb időben a budapesti nemzeti múzeum levéltárában felfedezett nagybecsű jegyzőkönyv és constitutió-gyüjtemény,* melyre már fennebb hivatkoztam – azon kedvező helyzetbe hoz, hogy a XVII-ik század kezdetétől fogva Torda város előljáróinak – csekély közbeeső hézagokkal – névsorát egybeállithatom s az újabb jegyzőkönyvek segélyével egészen korunkig levezethetem. Ama nagybecsű gyüjteményben a tisztújitások egész eredménye be van évről-évre jegyezve, ott vannak az esküdt polgárok, senatorok és városi minden tisztviselők nevei, de e munka korlátolt körénél fogva azt nem közölhetem egész terjedelmében s csak is a birók (később hadnagyok) és jegyzők előszámlálására szoritkozom, a mint következik:
Van a Bethlen-féle levéltárban 8-adrét kötet, czíme »Ordines sive constitutiones senatorum et civium oppidi Thorda«, ezt követőleg a hivatkozást egyszerűen az »Ordines sive constitutiones«-re fogom tenni.
1603-ban birónak választatott Székely János (Joh. Zekely), jegyző Nyilas Mihály.*
4 Lásd »Ordines sive Constitutionis Senatorum et civium Oppidi Torda« czímű gyüjteményében, magyar eredetiben a budapesti Nemzeti múzeum levéltárában a gr. Bethlen-féle levelek közt. Széljegyzetkint ott van igen sok senatornál és birónál is bejegyezve, hogy mikor halt meg, sokhoz odajegyezve, hogy táborban van.
1604-ben biró Litteratti Nagylaky Péter (P. Nagy Laky), jegyző Litteratus Thoroczkay Mihály.
1605-ben biró Székely György (Georg Zekely), jegyző L. Thoroczkay Mihály.
Itt azon megjegyzés van, hogy: »Az mostani fogyatkozott és megkevesedett számunkhoz képest, közakaratból végeztük azt ő kegykkel, hogy Biró uram mellett elegendő hat polgár és egy esküdt notarius«.
1606-ban biró Vermes János, jegyző mindig Thoroczkay Mihály.
1607-ben biró ismét Vermes János, jegyző Thoroczkay M.
1608-ban biró Pálffy János, jegyző Thoroczkay M.
1609-ben biró Vermes János, jegyző Thoroczkay M.
1610-ben biró Székely György, jegyző Thoroczkay M.
Senator ez évre csak kettő van bejegyezve, Litteratus Kolozsvári Péter és Ungvári Miklós.
1611-ben biró Vermes János, jegyző Kolozsvári Péter.
1612-ben biró Erdely István, jegyző ismét Thoroczkay M.
Ez a biró egy ez évi határozat által* bizonyos vádak folytán felfüggesztetett hivatalától mindaddig, mig magát igazolja. Ez évben nemcsak a senatorok, de az Egyházfiak (Aediles) (2), a kórház-, vásár- (2), malom-birák (2), az állótavak birái (2) (provisores stagnorum), erdőbirák (2), kapitán, adószedők (8), borbirák (2) is be vannak jegyezve, a miből kitűnik, hogy Torda városának ez időben meglehetős nagy tisztviselő kara volt, az esküdt polgárok száma is emelkedett 8-ra, a senatorok száma 26.
Ugyanazon gyüjteményben közölve van a közgyülés felfüggesztő határozata.
1613-ban biró Vermes János,* jegyző Thoroczkay M.
Ettől kezdve nemcsak a biró, esküdtek és senatorok, hanem a korábbi évből jelölt hivatalnokok is mind névszerint be vannak jegyezve, sőt hozzá jön a halászok birája, a mi mutatja, hogy az időben a halászat Torda tavaiban nagyban üzetett, a halászok birája néha tóbiró néven is fordul elő. Ezután a halászok vagy halastavak birái (Provisores Piscinarum), mert legtöbbnyire kettő van, a választott tisztviselők közt mindig fel vannak véve, sőt előjönnek a provisores stagnorum (az álló tavak birái), a mi a halászatnak nagy mérvére enged következtetni.
1614-ben biró Pálfy János, jegyző Thoroczkay M.
1615-ben biró Vermes János, jegyző Thoroczkay M.
Ez évre bejegyezve találjuk azt, hogy a külső kemencze vámját Nagy Mihály, az belsőjét és a 3-ikáét Borsay István szedi. Ezek alkalmasint mészégető kemenczéi voltak a városnak a Király-erdeje és a tordai hasadéknál.
1616-ban biró Litteratus Thoroczkay Mihály, jegyző Litterati Boldizsár.
1617-ben biró Pálffy János, jegyző Litterati Boldizsár.
1618-ban biró Vermes János, jegyző Litterati Boldizsár.
1619-ben biró Pálffy János, jegyző Litterati Boldizsár.
1620-ban biró Vermes János, jegyző Litterati Boldizsár.
1621–1625-ig csak az jegyeztetett be, hogy ugy biró, mint esküdt polgárok, senatorok s más tisztviselők mindig megválasztatván, ugyanazok maradtak.
1625-ben biró Pálffy János, jegyző Varga Mihály.
1626-ban birónak választatott Vermes János, a többire nézve maradtak az 1625-ben megválasztottak.
1627-ben biró Litterati Boldizsár.
1628-ban biró Vermes, jegyző Litterati Boldizsár.
1629-ben biró Pálffy János, jegyző Csizmadia Márton, esküdt Kadár Mátyás.*
Lásd Bethlen Gábor confirmationalisát fennebb.
Ez év febr. 6-án a tanács rendelte, hogy mindenki a postalovakat szerszerint, 12 frt büntetés terhe alatt, készen tartsa. Ugy bejegyeztetett az is, hogy Pálffy János decz. 26-án a senatorok közé lépett.
1630-ra birónak Vermes János választatott, jegyző nem neveztetik.
1631-ben biró Pálffy János.
1632-ben biró Vermes János.
1633-ban biró Pálffy János. Be van jegyezve, hogy Pálffy János biró 1633. jul. 15-én elhalván, eltemettetett 17-én d. e. 10–12 óra között.
1634-ben biró Litterati Boldizsár, jegyző Árkossy János.
1635-ben biró Vermes János.
1636-ban biró Litterati Boldizsár, jegyző Szentgyörgyi György.
1637-ben biró Vermes János, ki nagyon beteg lévén, ez évben el is halálozott.
1638-ban biró Szaniszló István.
Ez évben és ezt követőleg egy új hivatalnok is jelenik meg, a jobbágyok tiszttartója (Provisor Jobbagionum), ki néha Espán (ispán) néven is szerepel.
1639-ben biró Csizmadia Márton, jegyző Litterati György.
1640-ben biró Litterati György, jegyző Sárközi Péter.
1641-ben biró Szaniszló István, jegyző Sárközi Péter.
1642-ben biró Pápay Mózes.
1643-ban biró Beke György.
1644-ben biró Vásárhelyi Szabó János.
1645-ben biró Szőczi István (Stef. Szeőczy), jegyző Litterati György.
1646-ban biró Radó Tamás, jegyző Litterati György.
1647-ben biró Szaniszló István, jegyző Beke György.
1648-ban biró Szabó János, jegyző Seres György. Új-Tordai hadnagy Nagy István.*
Lásd határjárási oklevélben Ajton és Torda közt, gy.-fejérvári képt. levélt. Prot. Horváth 100 lap.
1649-ben biró Szaniszló István, jegyző Szaniszló Albert.
1650-ben biró Radó Tamás, jegyző Szaniszló Albert.
1651-ben biró Szaniszló István, jegyző Szaniszló Albert.
1652-ben biró Szőczi István.
1653-ban biró Baczoni János, ez az év folyamán senatorrá tétetvén, helyettesitette Szabó Mátyás, az esküdt polgárok közül Medgyesy Ferencz és Balázs Pál után van odajegyezve: a táborban van (discesit in Castra).
1654-ben biró Szőczy Fodor István, jegyző Szaniszló Albert.
1655-ben biró Kadár Mihály.
1656-ban biró Szabó Mátyás, jegyző Szaniszló Albert.
Itt új hivatalként fordul elő a sóvágók birája (Judex Salicidarum), a mire Berényi György választatott az esküdt polgárok közül, kiket Cives Majores sive seniores-nek neveznek, e tisztviselő ezt követőleg folyton szerepel
1657-ben biró Somogyi (Somodj) István, jegyző Szaniszló Albert.
1658-ban biró Szabó Mátyás, jegyző Szaniszló Albert.
1659-ben biró ó-tordai Somogyi István, jegyző Bodogasszonyfalvi Péter.
1660-ban biró Szabó Mátyás.
1661-ben biró Nemezgyártó Pál (Nemezgiarto), jegyző Szaniszló Albert.
1662-ben biró Kádár Mihály.
1663-ban biró Nemezgyártó Pál, jegyző Székely Márton.
1664-ben biró Szabó Mátyás, jegyző Székely Márton.
1665-ben biró Nemezgyártó Pál, jegyző Székely Márton.
Ez évben két tisztújitás volt, a második augusztus 4-én, a midőn a tordai nemesek gyülésében hadnagygyá választatott Vizaknai Hajdú Márton, jegyzővé Székely Márton és már többé nem Cives majores vagy Seniores, hanem Assessores czímen választatott 19 tanácstag. A régi tisztviselők mellett újak is fordulnak elő, például, az egész közönség jövedelmeinek pénztárnoka (Perceptor proventuum Universitatis Tordensis) a mely tisztre Jó Mihály választatott, előfordulnak a közönség lovasai (aeqites pro usu communi Universitatis).
Ezen évi második tisztújitást pedig Ó- és Új-Tordának egy hatóság alatti egyesitése idézte elő, a midőn mindkét városrész nemesittetvén, egyenjogusittatott. Ez időtől fogva a város első tisztviselője biró név helyett a »hadnagy« nevet vette fel; minek következtében ezután hadnagyokkal találkozunk.
1666-ban hadnagy Hajdu Márton, jegyző Székely Márton.
Ez évben bejegyeztetett, hogy január 7-én: hadnagy uramat az hütes Assesorokkal Notarius és Citatorral (új hivatal) együtt immunitálja az nemes Universitas propter ardua negotia universitatis az országból.
Továbbá bejegyeztetett, hogy a következő vármegyei gyülésre, mely szept. 13-án tartatik, rendeltettek követekül Hadnagy uram, Stepan Keresztély, Virginias István, Jó Mihály, Nagy István és Bugás Tamás urak. Ő kmnek Credentionalis iratik. Tehát a város a megyével csak küldöttségileg érintkezett, mint coordinált hatóság.
Itt 1670-ig hézag van, s nem tudhatni, kik voltak Torda előljárói, csakis 1669-re találom* hadnagyként bejegyezve Bánházy Pált.
Mike Sándor gyüjteményében.
1670-ben hadnagy Bálintfi Sigmond, jegyző meghagyatik. Ez évben határozatba ment, hogy ha hadnagy hivatja valamelyik assesort valamely igazságszolgáltatásra, vagy törvénytételre, az eljőjjön; ha nem jön s illő mentségét nem adja, hadnagy uram az ily kimaradó Assesort 1 frtra büntesse irgalom nélkül, ha ellentállna s zálogát megtagadná, 12 frtig.
1671-ben hadnagy és tisztviselők újból megválasztattak, csak az Assesorok közt volt némi változás.
1672-ben hadnagygyá választatott Székhalmi András, jegyzővé Székely Márton. Ugy látszik, hogy e hadnagyot egy ideig Vér György senator is helyettesitette, miután egy pár nyugtát Vér György hadnagyi minőségben ir alá az 1671. év folytán s a város jegyzőkönyvében is főhadnagynak jegyeztetett.
1673-ban hadnagynak újból választatott Székhalmi András, jegyzővé Székely Márton.
Itt bejegyeztetett, hogy az szék fiait (igy) az nemes universitás immunitálja minden város közönséges terhe viselésétől, mivel ő knek sok fáradságuk van az haza igazgatásában, azonban fizetésük semmi.
1674-ben hadnagy újból Székhalmi András, jegyzőknek és assesoroknak ugyanazok választattak.
1675-ben hadnagygyá választatott Deczei István,* jegyzővé Ferenczi János.
Ennek neve többnemű változatban fordul elő, korábbi névjegyzékekben mindenütt Deczei, későbbiekben már következetesen Decsei, ez utóbbi volt, ugy látszik, valódi neve.
Itt már Ó- és Új-Tordának négy kapitánt választanak az eddigi egy helyett.
1676-ban hadnagygyá választatott Bánházy Pál, jegyzővé Székely Márton.
1677-ben hadnagy Ferenczi János, jegyző Bányai F. Mátyás.
Miután Ó-Torda Egyházfalvával és Új-Tordával 1668-ban egyesittetve nemesittetett meg és egy kormányzat alá jött, főhadnagyai ezek voltak:*
Összeállitva részint Mike feljegyzéséből, részint a város jegyzőkönyveiből.
| Bálintfi Zsigmond | 1678–80* |
A kik több évig viselték, azt új választás alapján tették, mert a hadnagyság minden évben választás alá jött.
| Bánházi Pál | 1681–82 |
| Tarsoly Péter | 1683 |
| Vida István | 1684–1690 |
| Zalányi Bálint | 1691 |
| Kaposi István | 1692–93 |
| Tarsoly Péter | 1694 |
| Korodi András | 1695 |
| Kaposi István | 1696–97 |
| Korodi András | 1698 |
| Bagameri János | 1699 |
| Kőrösi Szabó János | 1700 |
| Bagaméri János | 1701–2 |
| Korodi Sámuel | 1703–5 |
| Székely, másként Literáty Mihály | 1706–7 |
| Simonfi Márton | 1708–9 |
| Enyedi György | 1710–11 |
| Zoványi Kovács János | 1712 |
| Bagaméri János | 1713–15 |
| Petki Sámuel | 1716 |
| Bagaméri János | 1717 |
| Korodi Sámuel | 1718 |
| Tornyi József | 1719 |
| Váradi Lakatos István | 1720 |
| Zalányi Sámuel | 1721 |
| Váradi Lakatos Ferencz | 1722–27 |
| Csáki Dániel | 1728 |
| Korodi Sámuel | 1729 |
| Váradi Lakatos Ferencz | 1730–31 |
| Csáki Dániel | 1732–35 |
| Zalanyi László | 1736–37 |
| Székely Ferencz | 1738 |
| Németh András | 1739–40 |
| Marosvásárhelyi Gy. | 1741–44 |
| Zalányi László | 1745 |
| Székely Ferencz | 1746 |
| Korodi Samu | 1747 |
| Vajda Gy. | 1748 |
| Szaniszló Albert | 1749 |
| Heret István | 1750 |
| Török Péter | 1751–52 |
| Szaniszló Albert | 1763 |
| Pávai József | 1754-55 |
| Török István | 1756–58 |
| Pálfi László | 1759–62 |
| Mike Gáspár | 1763–64 |
| Csapó István | 1765–67 |
| Pálfi László | 1768–69 |
| Ferenczi József | 1770–71 |
| Blási Márton | 1772–73 |
| Markó H. György | 1774–76 |
| Kovács József | 1777 |
| Markó H. György | 1780–81 |
| Kovács József | 1781–84 |
| Markó György | 1785 |
Gyergyó-Szt.-Miklósi Kovács
| József | 1785 végén lett főhadnagynak megválasztva. |
Itt a város jegyzőkönyvében 1790-ig hézag van, következik:
| Boros N. János | 1790 |
| Szentgyörgyi Miklós László | 1791–1793 |
| Idősb Szaniszló Zsigmond | 1794–1795 |
| Tordai Sárközy Imre | 1796 |
| Tordai Köpeczi N. Dániel | 1794 |
Sepsi-Szt.-Györgyi Miklós
| László | 1798–1803 |
| Szigethi Csehi Boldizsár | 1804–07 |
| Szigethi Miklós László | 1808–10 |
Osztvidi Osztrovics József
| orvostudor | 1811–24* |
Ez valódi jóltevője volt Tordának, a mit a nép azzal hálált meg, hogy 14-szer választotta meg főhadnagyának. Az ő főhadnagysága alatt fejlődött Torda oly gyorsan, mint azelőtt soha. Szerette s nagyra becsülte a nép, s a közbizalom egész sirjáig kisérte, mert áldásosan gyakorolt hivatalától csak 1824-ben bekövetkezett halála választá el. Sirját ma is kegyelettel keresik fel az utódok s áldják még hamvaiban is. Igy érte el a legnagyobb földi jutalmat.
| Aranyosrákosi Csipkés Elek | 1825–28 |
| Komádi Tarsoly Sándor | 1828–32 |
| Bölöni Domokos Ferencz | 1832–35 |
| Szigethi Csehi Sándor | 1836–39 |
| Komádi Tarsoly Sándor | 1840–41 |
| Nagy-Váradi Ferenczi János | 1842–43* |
A Ferenczi-család a nagyváradi bujdosókkal jött Tordára. Ferenczi János egyike volt Torda legtevékenyebb főhadnagyainak, kinek e város sokat köszönhet. Fia, Ferenczi Miklós, Torda városának volt jeles országgyülési képviselője, ki becsületet szerzett szülővárosának s ki mint a parlament egyik kiváló szaktehetsége, máris országos hirűvé lett.
| Szigethi Csehi Sándor | 1844–45 |
| Harasztosi Mezei István | 1846 |
| Nagyváradi Ferenczi János | 1847 |
| Harasztosi Mezei István | 1848* |
1848-ban a tanács tagjai voltak: főhadnagy: Mezey István; tanácsosok: Tarsoly Sándor, Bölöni Ferencz, Szigethy Cs. Sándor, Fodor Mihály, Székely Elek (alhadnagy) Bölöni József, id. Veress József, Almási Mózes, Ferenczi János, Korodi András, Lengyel Ádám, ifj. Veress József (jegyző).
| Szigethi Csehi Sándor | 1849–51 |
| Nagy Miklós (polgármester) | 1852–60 |
| Márkó Sámuel (főhadnagy) | 1861–63 |
| Ifj. Szigethi Csehi Sándor (főhadnagy) | 1863–72 |
| Ifj. Szigethi Csehi Sándor polgármester | 1872–1886-ig |
Lászlófalvi Velits Ödön 1887-ben választatott meg polgármesterré.*
Az ő polgármestersége egy új korszak, a haladás korszakának kezdetét jelzi, ő nagyobb hivatalt és hatáskört hagyva oda, áldozza üdvös tevékenységét s páratlan erélyét szülővárosa emelésére. Én is hálával kell hogy adózzam azon igazán páratlan tevékenységeért, melylyel a Tordára vonatkozó adatok összegyüjtésében a legnagyobb készséggel és önzetlen nagylelkűséggel siettett segitségemre.
