II. A Boksa genus és a Chapy-ak czímere.
II. A Boksa genus és a Chapy-ak czímere.
A gróf Károlyi család Oklevéltára II. kötet 34. lapján Géresi Kálmán (az oklevéltár szerkesztője) kiadta a Chapyak 1418. évi czímerlevelét és czímerrajzát* a nevezett levéltárnak egy egykorú, egyszerű másolatáról, beismervén az oklevél végére vetett jegyzetben, hogy Windisch a Neues Ungr. Magazin (1791.) I. köt. 115. lapján az oklevelet egész terjedelmében, és mellékelve – «jól lehet színezett, de igen tökéletlen rézmetszetben magát a czímerképet is kiadta. Ezt használta fel Nagy Iván is M. Orsz. Családai czímű munkájában», stb. Már előzőleg azt is megjegyezte, hogy «az okirat eredetije állítólag a b. Wécsey levéltárban őziztetik».
Ezt mutatványúl e lapok m évi III. füzete is közölte.
Ezekre nézve reflexióim a következők:
1-ör, hogy az oklevél eredetije csakugyan a b. Wécsey cs. levéltárában őriztetett a múlt század második felében, bizonyítja Kaprinai István, a ki Collectaneorum Mss. B. tomo XX. p. 105. sajátkezűleg b. Wécseytől másolta le a kérdéses oklevelet, mely egyenes örökösödés útján jutott a b. Wécseyek levéltárába, minthogy b. Wécsey Sándornak hites társa (1670. már özvegye) a kihalt Chapy családból Chapy Mária volt. – Fejér is kiadta ugyan ez oklevelet Cod. dipl. X. 6. p. 120., de stemmatographiai botlással az oklevél rubrumában és a végső jegyzetben a Chapy névből Kapy-t csinált.
2-or a Windisch által az id. helyen az eredeti után közlött, de Géresi áltál «tökéletlennek» nevezett rézmetszet, ha művészeti szempontból nem a tökéletesség mintadarabja is, de minden esetre hibátlanabb és az oklevél szövegével teljesen összeegyezvén, hívebb másolat a Géresi által egykorú másolat után kiadott másolatnál; mert:
a) összehasonlítva a két kiadást, a Windisch-féle kiadásnál a paizsnak alakja, annak a jobb oldalra nagyobb mérvben dőltsége, a Zsigmondkori paizsokkal jobban megegyezik, mint a Géresi-féle, mely a jobb oldali felső szegletnek oly szembetűnő bevágását mutatja, a mi a Zsigmondkori, főleg 1418. évi paizsoknál elő nem fordúl.
b) A paizs körűl tekerődző sárkánynak szárnyai és lábai egészen másképen állanak Géresi kiadásánál, mint a Windischénél. És a mi feltünőleg lényeges, a Géresi-félénél hiányzik a sárkány hátáról a vörös kereszt, holott az oklevél határozottan szól: «dracone cruce rubea in dorso signato», a mint ez a Windisch-féle kiadmányon látható is.
c) Végre sem a sisak fölötti, sem a paizsbeli oroszlánnak a fején átütött dárda Géresinél nincs helyesen visszaadva, sőt a paizsbeli oroszlán éppenséggel rosszul van másolva, mert szemközt néző fej helyett balra fordított fejet mutat, és mert a vető nyíl vagy dárda (balista)* mind a két oroszlánnak az orrán van átütve, holott a 42vérző jobb szemen kell átütve lenni; mert az oklevél határozottan mondja, hogy Chapy András a morvaországi Ostrovár ostrománál a hajító nyíl ütése miatt jobb szemét veszté, és erre vonatkozólag a czímer-leírásban is olvasható: «sagittam transfixam seu transmissam continentem et per oculum dextrum leonis, totamque faciem eiusdem per directum hostiliter percussam etc.» a mint ez a Windisch-féle ábrán látható is. Ebből világos, hogy az eredetinél nem jobb az egykorú másolat sem, hanem a Windisch-féle kiadás határozottabban hívebb és tökéletesebb a gr. Károlyiak levéltárából közlött másolatnál.
Nálam M. O. Cs. III. köt. 14. lapján a czímerkép rajzolója és metszője vetődárda helyett hibásan repülő nyilat rajzolt.
Ennyi a Chapy czímer két kiadása összehasonlításáról elegendő.
Hanem a kérdéses czímerlevél alapján még más érdekes czímertani tanulságok is keletkeznek.
Az érdeklett czímerlevelet 1418. mart. 19-én Zsigmond királytól Konstanczban Chapy András és általa törzsrokonai, vagyis a Boksa genusból eredt többi, névszerint a (gálszéchi) Széchy, Agóchi, Zerdahelyi (Zemplén vm.), Szűrtei, Bocskai és sóvári Soós családok ősei is nyerték. És példáúl a Bocskai család csakugyan e czímerrel élt, csakhogy nem ezen ágnál lévén az eredeti czímerlevél, maga a czímerkép az egyes családtagok által gyakran hibás előállításban használtatott, nem csak pecséteken, pénzeken, de sőt tudatlanságból még síremlékeken is, példáúl a Boksa nemből eredt egyik Zerdahelyinek a sírkövén szintén nem lépő (gradiens), hanem ülő helyzetben látható az oroszlán, és szintén nem átütött szemmel, hanem jobb lábával nyílat tartva, a mint ezt Wagner (Collect. Geneal. dec. IV.) tábláján kiadta, és ezt követte még rosszabbúl azon reproductió, mely munkám Magyarország Családai II. 135. lapján is megjelent. Ilyen hibás czímerek fordúlnak elő Bocskai István erd. fejedelem pénzein is, példáúl 1605. évi ezüst tallérján ülő oroszlán, a vető dárdát szabadon tartva. Valamivel jobb ennél az 1606. évi aranyain látható czímer, a mennyiben ezeken, noha ülő oroszlán van, de a hajító dárdával bal szemét érinti, és mellesleg megjegyezve, itt a paizs körül már a sárkány is látszik, stb. (Lásd: Tabulae numismat. Instit. Nation. Széchenyi.)
De a levont tanulságok fénypontja abban tündöklik, hogy a fennebb érintett Chapyak czímerlevelének tartalma daczára belefoglalt ugyanazon genusbeli sóvári Soós család soha sem használta a Chapy András által kért és 1418. mart. 19-én nyert czímert; sőt daczára annak, hogy sóvári Soós Miklós e kérdéses czímerlevélben Chapy András után mint egyik közös szerző van megnevezve, ő még is már ezen czímerlevél keltét megelőzőleg, azaz 13 nappal előbb, szintén Zsigmond királytól szintén Kosztniczban (= Konstancz) 1418. mart. 6-án unokatestvéreivel Soós Simon, László és Péter atyafiakkal egy egészen más czímert, mint ősi czímerét kéri megerősíttetni, és meg is nyeri és pedig az oklevél szavai szerint: insignia, quibus progenitores eorum et per consequens a dudum indesinenter freti fuissent et gavisi. Ezen ősi czímer pedig teljesen külömbözik a Chapy-féle czímertől, és ábrázol úgy a paizs kék mezejében, valamint a sisak felett koronából növő hölgyalakot, ennek feje tetejéből kinyúló két arany kos-szarvval. És e jelvény a sóvári Soós családnak még ezután kétszer is (1569. és tán 1683.) megerősített czímereslevelében mindig és máig is czímere főlényegét képezi; a mint ezt a fennebb jelzett eredeti czímereslevélből, (melyet sóvári Soós Elemér h. őrnagy szíves, közléséből ismerek) tanúltam.
A legutoljára megemlítendő tanúlság tehát az, hogy az egy genusból származott családok sem éltek mind azonos czímerrel, mert valamint a Kaplyon közös nemből eredt Károlyiak czímere lényegesen külömbözik a közös nembeli Sztárayak czímerétől, melyet e család Nagy-mihályi Adalbert szerzősége mellett az Eödönffyek Pongráczok, Tibaiak és Sztárayak részére szintén Kosztniczban 1418. mart. 29. nyert, – úgy a Boksa genusbeli Chapyak, Bocskaiak stb. czímere is lényegesen külömbözik az ugyanazon nembeli Soós család czímerétől.
