Néhány adat Csonka bég történetéhez.

Teljes szövegű keresés

45Néhány adat Csonka bég történetéhez.
A «Turul»-nak m. évi folyama 148. lapján azt találtam feljegyezve, hogy Csonka bég Budavár bevétele után fiával együtt foglyúl Bécs-Újhelyre szállíttatott, hol nem sok idő múltán a keresztény hitre térve, a keresztséget felvette. Ezekkel kapcsolatban kedves kötelességemnek tartom, nehány kiegészítő, illetőleg rectifikáló adattal a tárgyhoz hozzászólani.
A mi Csonka bégnek megkeresztelését illeti, erre nézve egy igen érdekes adattal szolgálhatok, mit annál örömestebben teszek, mert Wagner állítása szerint,* Csonka bég I. Lipót király szolgálatában csak akkor kezdte meg működését a harcz mezején, midőn a keresztség felvétele után a keresztények közé besorozva, magyar lovassági tisztséget nyert.* Csonka bégnek élete pályáján a keresztség felvétele válságos fordulópontot képez, melynek tehát idejét, sőt egyéb lényeges körűlményeit tudnunk igen érdekes.
Francisci Wagner S. J. Historia Leopoldi Magni Caesaris Augusti. Augustae Vindel. 1719–31. fol. Pars. I: Lib. IX. 724. 1.
«Ab susceptore Caesare censu equestri donatus, inaudito hucusque exemplo Ungarorum Tribunus ad Rhenum militavit,» u. o.
Erre nézve idézem forrásomnak adatait, szóról szóra: «1696-ban, január 6-án az udvari kápolnában kereszteltetett meg a Buda bevételénél elfogott félkezű alparancsnok, ki közönségesen «Csonka-Beeg»-nek neveztetik, nejével együtt, és Lipót Józsefnek neveztetett. Ő még jelenleg is* Bécs-Újhelytt császári bőkezüséggel tartatik el.» Így ír a bécsi egyetemnek egyik tanára Schenckhelius János Adám, I. Lipót fejedelem életének naplójában.*
T. i. a mű megjelenésének idejében, 1702-ben.
Joannis Adami Schenckhel. Vollständiges Lebens-Diarium Leopoldi I. Wien, 1702. 6. l.
A «Turul»-ban megjelent közleményből az tetszik ki, mintha Csonka bégnek megkeresztelése Bécs-Újhelyen történt volna, a fentebbiek után azonban bizonyos, hogy az Bécsben történt a császári palota kápolnájában, és pedig vízkereszt ünnepén.
A klauseni sírirat említi, hogy a keresztelésben Lipót Boldizsár neveket nyerte; holott adatunk szerint Lipót és József nevekre keresztelték. Véleményünk szerint mind a három nevet kapta; mert az akkori szokás szerint gyakori eset volt, hogy valaki a németeknél három sőt több keresztnevet is bírt. A Lipót nevet a fejedelem és Kollonich bibornok, a József nevet pedig a koronaherczeg tisztéletére nyerte volt, Boldizsárnak pedig az ünnep emlékére keresztelték.
Feltünő az, hogy kútfőnk nejét* említi, holott másutt erről szó sincs, és fia említtetik, kiről pedig kútforrásunkban nem történik említés.
«Sambt seiner Frauen.» Ezen kifejezés alatt ugyan több nőt is lehetne érteni.
Felette érdekes az is, hogy fel van jegyezve róla, hogy félkezű* volt. Ezen körűlménynek köszönhette tehát «Csonka» nevét. A czímerében szemlélhető kar kézfej nélkűl, bizonyára szintén erre mutat.
«Von einschichtiger Hand,» félkezű. E szerint egyik karja hiányzott neki. Azonban a czímer után itélve csupán bal kezének feje hiányozhatott.
Legérdekesebb kétségkívűl azon adat, hogy Csonka bég 1702-ben, midőn Schenckhel műve napvilágot látott; még Bécs-Újhelyen tartózkodott, tehát csak ezen év után ment a csatatérre a Rajna mellé, hol mint ismeretes, 1704-ben savoyai Jenő herczeg fővezérsége alatt folyt a hadjárat.* Tehát Csonka bég, ekkor már Zungenberg, 1704-ben harczolt magyar lovasai élén a Rajna mellett, mint mondatik, a vitézségnek még addig hallatlan példájával.*
Arneth. Prinz Eugen von Savoyen. I. 247. kk. ll.
Több adat fordúl elő az 1686. évi visszafoglalás után Budán maradt törökökről, kik között Csonka bég alparancsnok is említtetik, a «Századok»-ban 1877. 138. kk. ll.
Kútfőnk szerint I. Lipót fejedelemnek kiváló bőkezűségében részesűlt. Ezt ama körűlmény is igazolja, hogy a keresztségben a fejedelem és a koronaherczeg nevét nyerte, mi arra hagy következtetni, hogy maga a fejedelem és a koronaherczeg voltak keresztapái, mert a keresztelendő rendesen a keresztatyjának nevét szokta a keresztségben nyerni. Továbbá igazolja Lipót fejedelemnek iránta tanusított kiváló kegyét az is, hogy a keresztelés a császári palota kápolnájában történt, bizonyára azért, hogy annál maga a fejedelem személyesen jelen lehessen. És valóban azon a fejedelemnek magának személyesen jelen kellett lennie, – és a keresztatyai tisztet végezni, mert különben nincs értelme annak, hogy szerzőnk ezen keresztelési actust, mint I. Lipótot közelebb érintőt, életadatai között felhozza.*
Csonka bég halálára nézve érdekes körülményről világosított fel Thaly Kálmán t. tagtársunk. Csonka bégnek – Zungenberg – ezrede, melyet a huszárok magyaros kiejtéssel Csonkapergi regimentnek hívtak, a spanyol örökösödési háború kitörésével a francziák ellen Felső-Olaszországba vezényeltetett; itt 1706-ban Csonka bég a francziák fogságába esett, s kitudódott kiléte. XIV. Lajos, a porta szövetségese, őt mint renegátot a töröknek kiadván, Konstantinápolyba küldte, hol őt a szultán parancsára zsákba varrva a Bosporusba dobták. Ily véget ért ő, a ki a török s német zászlója alatt egyforma vitézséggel harczolt. Megjegyzendő még, hogy Bécsújhelyen a városházán a Csonka bég arczképe, egy a múlt század első éveiben készűlt olajfestményben maig is megvan, s ez őt magyaros huszárruhában ábrázolja.
Szerk.
* * *
A mi Csonka bég fiát, Zungenberg Ferencz bárót illeti, ennek halála nem akkor történt, midőn 1735-ben Olaszországba vezette magyar 46ezredét, mint a «Turul»-nak említett czikkében tévesen állíttatik, hanem midőn azt onnan haza vezette. Ezt mondja maga az idézett sírirat is «Ex Italia profectus in Austriam.»
Zungenberg Ferencz az 1734. évi kettős hadjáratban vett részt Olaszországban. Működött légyen akár a nápolyi, akár a lombard csatatéren, mindkét helyen a mostoha körűlmények nagy munkát róttak reá és elég alkalmat nyújthattak neki hadvezéri képessége tanusítására. Nápolyban és Siciliában, valamint Lombardiában a császári seregek tökéletes vereséget szenvedtek; úgy hogy az előbbi két tartomány végleg el is veszett.* A veszteség, melyet a császári seregek szenvedtek, oly nagy volt, hogy egyes ezredek végkép elpusztultak, így Dessewffy bárónak Haak-féle ezrede is megsemmisíttetett. Zungenberg az övét szerencsésen megmentette és haza vezette. Ezen hősies ezredet, parancsnokának útközben történt váratlan kimúlta után, az ezredét veszített Dessewffy kapta meg, mint ezredes, fejedelmi parancs következtében.*
Arneth. Idézett mű III. 442. kk. ll.
Neueröfneter Historischer Bilder-Saal. X. k. I. r. 86. l.
NÉMETHY LAJOS.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages