TÁRCZA
TÁRCZA
A Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság f. évi április hó 24-én tartott választmányi ülése eleintén Sz. Nagy Imre társulati másodelnök, utóbb b. Radvánszky Béla társelnök elnöklete alatt a következőkép folyt le. Első felolvasó dr. Réthy László volt, kinek tetszéssel fogadott értekezése «Románia czímere és színei» a Turul jelen füzetében olvasható. Ezután a titkár mutatta be Soós Elemér dolgozatát a Soóvári Soós család czímeréről, mely szintén a társulat folyóiratában fog kiadatni. Ezzel kapcsolatban bemutatá a Csapi-féle armális eredeijét, melyet a társulat elnökének sikerűlt a b. Vécseyek levéltárából a társulat számára lemásoltatás czéljából megszereznie. Az érdekes czímeres-levél, melynek rajza a Turulban közölttől nagyban eltér, társulatunk közlönyében fog megjelenni.
A felolvasások megtörténte után folyó ügyek következtek s ezek közt első sorban titkár bejelenti a következő tag-ajánlásokat. Pártoló tagok: b. Csollich Géza Budapesten, ajánlja dr. Szendrei János; ifj. gr. Pálffy-Daun Lipót teanoi herczeg Budapesten, Zsigárdi Gyula Galántán, ajánlja a titkár; olasz-liszkai Liszkay Jenő Nagy-Károlyban, Hegedűs Ede Kis-Várdán, ajánlja Luby Károly. Évdijas tagok: Szemere Attila Budapesten, Wlad Alajos Budapesten, gr. Apponyi Sándor Lengyelen, Szalay László Kenyeriben, ifj. gr. Forgách Károly Gombán, Bárczay Elemér Tisza-Roffon, a Zsolnai kir. kath. főgymnázium, Ráth György Budapesten, gr. Bethlen Emil Bécsben, aj. a titkár; Matolai Etele S.-A.-Ujhelyben, Payzsos Andor, Viczmándy Győző, Bydeskúthy Sándor ugyanott, aj. Bárczy József; Móricz István Kolosvárott, kis-sólymosi Simó Ferencz Szilágy-Nagyfaluban, aj. Deák Farkas; alsó-draskóczi Morvay Zoltán Budapesten, aj. Komáromy András; Izsépy István S.-a.-Ujhelyen, Mándy István Homonnán, aj. Doby Antal; Pázmándi Kempelen Imre ajánlja Salamon Vincze; ifj. Németh Antal Budapesten, Justh György, Beniczky Kálmán, Zorkóczy Tivadar Túrócz-Szent-Mártonban, ajánlja Majláth Béla. Az ajánlott tagok megválasztattak.
Ezek után a titkár bemutatta a pénztárnoki kimutatást; mely szerint f. évi január hó 1-étől volt
bevétel 1764 frt 43 kr.
kiadás 1006 frt 74 kr.
pénztári maradvány 757 frt 69 kr.
Titkár ezután előterjeszti a Nemzetségi Zsebkönyv előmunkálatainak megbeszélésére kiküldött bizottság előmunkálatainak megbeszélésére kiküldött bizottság jelentését; mely szerint annak szerkesztésével idősb Szinnyei József vál. tagot kéri megbizatni, kinek egy szűkebb, Tagányi Károly, Kővári László vál. tagokból és a titkárból álló szerkesztő bizottság fog a szerkesztésben segítségére lenni. A választmány e javaslatot elfogadván, a Zsebkönyv tervezetének, s a szerkesztés minden ügyeinek tisztázására egy állandó bizottságot küld ki, melynek tagjai: az elnökök, a szerkesztők, Deák Farkas, Ipolyi Arnold, Kővári László, Majláth Béla, Nagy Gyula, Szilágyi Sándor, id. Szinnyei József és Torma Károly vál. tagok. E bizottság megbizatása természetesen a Zsebkönyv első kötetének megjelentével lejár.
A folyó évi nagygyűlés napja május 15-ikére határoztatott, melynek tárgyait Thaly Kámlán, dr. Thallóczy Lajos felolvasásai és Torma Károly indokolt indítványa egy «Corpus inscriptionum aevi medii» megindítása ügyében fogják képezni.
A titkár ezután a németalföldi és pisai heraldikai és genealogiai társulatoktól beérkezett könyv-küldeményeket jelentette be.
E folyó ügyek elintézése után következett zárt ülésben felbontattak a megválasztandó társulati levelező tagokra vonatkozó ajánlatok. Ez ajánlatok egy része, nem választmányi tagoktól eredvén, figyelmen kívül volt hagyandó. A többi ajánlatok a következők: Géresi Kálmánt ajánlják Csontosi János és Majláth Béla vál. tagok; Bunyitai Vicnzét ajánlják Nagy Gyula és Tagányi Károly vál. tagok; Csergheő Gézát, Doby Antalt, Luby Károlyt és Soós Elemért ajánlják dr. Fejérpataky László és b. Nyáry Albert vál. tagok. A felsoroltak titkos szavazással társulatunk levelező tagjaivá mind megválasztattak. Ezzel az ülés véget ért.
86A Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság első nagygyűlését május hó 15-én tartotta a magy. tud. Akadémia osztály-ülés temrében. A nagygyülést b. Radvánszky Béla elnök megnyitó beszéddel nyitotta meg, melegen üdvözölve a szép számmal egybegyűlt tagokat. Ezután a titkár a következőkben olvasta fel jelentését a társaság mult évi működéséről:
Egy esztendő valamely tudományos társulat életében nem hosszú idő; s az eredményekre nézve pedig, melyeket az ily rövid időszak alatt felmutathat, éppen kevés, különösen, ha annak még a kezdet nehézségeivel is meg kell küzdenie.
Hosszú idő telt el, míg a szakférfiak óhajtása, hogy a heraldikának, genealogiának, diplomatikának s a történelem egyéb segédtudományainak művelése egy külön tudományos társulat kezében legyen összpontosítva, tetté vált. A m. tud. Akadémia, a magar történelmi társulat megtettek ugyan minden lehetőt, hogy egyéb tudományok mellett a történelem nevezett segédtudományainak mezeje se maradjon parlagon. Oklevél-publicatiókat tett közzé a két tudományos testület, melyek óriási léptekkel vitték előre a hazai családok történetének ismeretét. A magyar tud. Akadémia kiadta a diplomatikus nékülözhetetlen kézikönyvét, a magyar viszonyokhoz alkalmazott kortant, előkészítette tetemes áldozattal egy magyar czímertan útját, mely nem sokára szakembereink kezén fog forogni. Mind e sok kiadványnyal megvetette ugyan az említettt tudományok alapját; de teendőinek halmazában, sokoldalúlag igénybe vett munkássága mellett, a két tudományos forum nem fektethette munkásságának fősúlyát a felsorolt tudományokra.
A hazai család-történelem oly tágas mező, telve járatlan útakkal s úttalan útvesztőkkel, hogy annak talányait, szövevényes ösvényeit egy oly társulat egyöntetű munkásságának kell tisztába, kellő megvilágításba hoznia, mely minden törekvését különösen e czélra fordítja. A hazai czímertannak szabályait csakis a többiek vállvetett működése által összehordott anyagból lehet levonni. Számos egyéb oly kérdése van a magyar oklevéltannak, palaeographiának, melyek legjobban egy tisztán e czélból kiadott szakfolyóirat hasábjain hozhatók tisztába.
Tisztán tudományos czélt tűzött ki tehát maga elé a tavaly 1883-ban megalakúlt Magar Heraldikai és Genalogiai Társaság, oly tudományok művelését irván zászlajára, melyek az anyatudomány, a történelem mellett mindeddig csak mellékesen műveltettek. Hogy az ily társulás mennyire előbbre viszi az illető tudományokat, utalhatunk a nagyszámú tud. egyletekre, melyeknek kiadványaiban egyes tudományágak leghivatottabb organumait bírjuk. A magyar történelem, a régiségtan, a földrajz, a földtan stb. rendszeres művelése és irodalmának jelenlegi virágzása alig volna képzelhető egyes szaktársulatok működése nékül. A tudományok jelenlegi előhaladt állapotában csak a szakművelők, a specialisták hozhatnak nagy eredményeket létre. Meg lévén vetve az alap, ily szakemberek működésének óhajtott tért nyújtani társulatunk.
Hogy a hazában voltak elegen, kik az új tudományos társaság kitűzött czélját magukévá tették, s a kik annak hasznát átlátták, mutatja azon körűlmény, hogy egy esztendő alatt 440 tagnál többet mutathat föl társulatunk; s az e tagok által képviselt alapítványi tőke mintegy 8000 forintra rug, ezen felül az évi tagdíjak és kamatok összege a negyedfél ezer frtot meghaladja.
Ilynemű pénzkészlet által a társaság jövendője biztosítva van s hogy ezzel rendelkezve, kitűzött czélját mind jobban iparkodik elérni, az alábbiak bizonyítják.
Felolvasó ülésein nem egy vitás kérdés lőn tisztába hozva. Megalakulását kezdve öt felolvasó választmányi ülést tartott a társulat, melyeken kilencz dolgozatát mutattatott be jobbára szerzőik által. E felolvasások czímei: «A turulról» Nagy Gyulától, «Péter alnádor 1298-iki pecsétje» Majláth Bélától, «Az első magyar czímertan» Deák Farkastól, «A heraldika hanyatlási korszaka» b. Nyáry Alberttől, «A kisasszonyfalvi Istvánffyak» Nagy Ivántól, «A kis-rédei gróf Rhédey-családról» Komáromy Andrástól, «A Laczk nemzetségről» Majláth Bélától, «Románia czímere és színei» dr. Réthy Lászlótól és «A sóvári Soós-család czímere» Soós Elemértől. Ezeken kívül a társaságnak a magyar kir. miniszterelnök felszólítására alkalma nyílt az országos czímer s Magyarország társországai czímerének megállapítására vonatkozólag véleményt adhatni. S ha a régi óhajtás, e czímereknek törvénybeiktatása, megvalósúl, úgy abban társaságunknak is van némi része.
A társaság működésének irányát azonban leginkább az általa kiadott negyedéves folyóirat tűnteti föl. A Turulnak minden száma nagy mennyiségben tartalmaz új adatokat a magyar heraldika és genealogia köréből. Nevezetes élő és kihalt családok története új világításban tűnik föl; figyelemmel van a hazai és külföldi szakirodalom termékeire, azokat a szakközönséggel megismertetni iparkodik. A közölt pecsét- és czímerrajzokban a legnagyobb hűségre törekedik; s e mellett főfigyelmét a heraldika leghitelesebb, legmegbízhatóbb kútforrására, az eredeti czímeres levelekre fordítja. Oly fejezete ez a czímertannak, mely eddigelé sem minálunk, sem a külföldön nem részesült abban a figyelemben, mely őt fontosságánál fogva megilletné. E mellett hazánk abban a szerencsés helyzetben van, hogy a mily szegény a heraldika másodrangú kútforrásaiban, pl. a címer-albumokban, az ú. n. Stammbuchobkan, oly gazdag, sokkal gazdagabb a külföldnél az armálisok terén. Zsigmond király uralkodásától kezdve tömérdek ily czímeres levelet őriztek meg levéltáraink, melyek nemcsak a hazai czímertan, hanem a műtörténet, cancelláriai praxis terére is egészen új világot derítene. a mint társulatunk folyóirata eddig is minden füzetében közölt ilyen régi, XV-ik századi armálisokról vett czímerrajzokat pontos színezett másolatban, úgy ezentúl is törekedni fog, hogy e gazdag czímerészeti anyag közlését legalább a mohácsi vészig lehetőleg teljes sorozatban folytassa.
A társulat programmjába egy másik nagy munkának kiadását is felvette, a Nemzetségi Zsebkönyvét. A kezdet nehézségei, az összegyűjtendő óriási anyag rendezési tervének megállapítása nem engedik meg, hogy e tekintetben már kész munkáról tehessek a t. nagygyűlésnek jelentést. Egyébként is társulatunk egyelőre minden 2–3 évben igérte egy-egy kötet kiadását. De meg van már állapítva a tervezet, megtéve az előmunkálatok, s oly férfiúra bízva a kivitel, 87kinek ismeretes pontossága és szakavatottsága teljes biztosítékot nyújt.
Hogy a társulat rövid egy évi fennállása óta ennyi eredményt mutathat föl, abban kiváló része van a választmány t. tagjainak, kik az ügyet teljes buzgalommal felkarolták. A mint őket e tekintetben teljes elismerés ilelti, úgy köszönettel kell megemlékeznem a társulat számos vidéki tagjáról, kik úgy tagok gyűjtése, mint tudományos adatok beküldése által társulatunknak nagy szolgálatot tettek. Igy Géresi Kálmán, Bunyitay Vincze, Sós Elemér, Csergheő Géza, Luby Károly, Doby Antal. A társulat csak méltó elismerésének adott kifejezést, mikor a nevezetteket levelező tagjaivá választá.
A titkári jelentés tudomásúl vétetvén, Czanyuga József társ. pénztárnok terjesztette elő jelentését a pénztár állapotáról, mely a következő:
A M. Heraldikai és Genealogiai Társaság pénztári állása 1884. máj. 14 -én.
Összes bevétel 2004 frt 43 kr.
Összes kiadás 1289 frt 49 kr.
Készpénz-maradvány 714 frt 94 kr.
Befizetett alapítványok 1700 frt – kr.
Ehhez adva a választmányi határozat következtében tőkésitendő 200 frt. – kr.
Összesen 1900 frt – kr.
Ez összegen vétetett – 2100 frt névleges értékű értékpapir.
Külön kezeltetik az első hazai takarékpénztárban lefizetett 200 frt, mely a Nemzetségi Zsebkönyv költségeire fordítandó.
Budapest, május hó 14-én.
Czanyuga József,
pénztárnok.
A pénztári kimutatás tudomásúl szolgálván, következtek a felolvasások.
Thaly Kálmán akadályozva levén a megjelenésben, «A Rákóczi-ház utolsó tagjairól és kihalásáról. (Adalékokkal a Felső-Vadászi Rákócziak régibbkori genealogiájához)» czímű értekezését dr. Szádeczky Lajos vál. tag olvasta fel. Ezután dr. Thallóczy Lajos vál. tag «Czímerészeti tanulságok az ötvösmű-kiállításról» czímmel értekezett a nagy fényű kiállításban tett czímertani tapasztalatairól. Mindkét nagy tetszéssel fogadott értekezés a Turulban fog kiadatni. Deák Faraks vál. tag az Eperjessy család két érdekes armálisát mutata be. Végül Torma Károly vál. tag olvasta fel bőven indokolt indítványát a «Corpus inscriptionum aevi medii» megindítása ügyében, melyben a vállalat egész programmját kifejté. A nagygyűlés a rendkívüli fontosságú vállalat eszméjét, mely a középkori feliratok közlése és az enyészettől való megóvása által történelmünk egyik leggazdagabb kincses bányájává válhatik, egészben magáévá tevén, a részletek és az eljárási mód kidolgozása s javaslatba hozása czéljából, az elnökök, szerkesztők, Szilágyi Sándor vál. tag és az indítványozóból álló bizottságot küld ki. Az indítványt különben egész terjedelmében folyóiratunk jövő füzete fogja tartalmazni.
Ezek után elnök a gyűlést bezárja.
