A MISKÓCZ NEMZETSÉG. (Második közlemény.) | Turul 1883-1950

A MISKÓCZ NEMZETSÉG.
(Második közlemény.)

Egy czímerrajzzal.

Térjünk vissza ismét a Miskolcz nemzetséghez.

Mint már fentebb láttuk, a Miskoucz nemzetségbeliek s utóbb már a Miskolcz városi származású egyének némelyike is a XIV-ik század második felétől kezdve a «Miskolczi» nevet, mint formalis nemesi előnevet majd mint származásuknak jelölőjét is használják, – úgy hogy ezentúl alig lehetséges többé az ős eredeti Miskoucz nemzetséget a számos «Miskolczi» családban hovatovább kimutatni.

«Miskolczy» név alatt különben régi idők óta több család virágzott az ország különböző 143vidékein. Így pl. Bácsmegyében Roglaticzán, Biharmegyében Mezőtelegden, Szatmármegyében Micskén, sőt Erdélyben is a pávai háromszéki Miskolczy család.

Mindannyi között azonban legtöbb joggal bír a Miskolczi névre a Biharmegyébe származott Mezőtelegdi Miskolczy család, mert ezek csakugyan a Miskolcz városából eredő ágtól származnak le. Ezen családnak a XIV. század végén élt miskolczi Chuliak Györgytől való leszármazása Nagy Ivánnál Magyarország Csal. VII. köt. 512–515. l. olvasható.

Nagy Iván adatait a Mioskolczy családra vonatkozólag kutatásaink még a következőkben egészítik ki:

1413-ban Miskolczy János Zemplénben levő javaiba statuáltatik. Ugyanakkor Ghyrinchy István behelyezésének ellent mondanak Miskolczy Simon és Klára, Lorántfy Máriával egyetemben.*

Országos levéltár. Dipl. oszt. 10128. sz.

1489-ben említtetik Miskolcz városában birtokos Herczeg Péter, a ki Miskolczi Péternek is neveztetik olykor. Miután azonban nyomozásaink folytán kitünt, hogy ő tulajdonképen a Bors familiából való, ott fogunk róla bővebben szólani.

1472-ben Miskolczi Benedek nevű egyén jegyző a váradi káptalannál.*

U. o. Kincstári oszt. Kállay család levéltára és Bunyitai Vincze. A váradi püspökség története. II. k.

1495-ben Miskolczy Pál Szabolcsmegye That városában említtetik.*

Országos levéltár. Neo-Regestr. Fasc. 1700. No. 165.

1521-ik évben Miskolczy Ambrus a megyeri határban fekvő szőllőjét egy másikért a kerekedi hegyen az ó-budai apáczákkal kicseréli.*

Rupp Jakab. Budapest és környékének helyrajzi története. Pest, 1868. 8-r. 49. lap.

1576-ik esztendőben Miskolczy Miklós örökösei donatio útján a miskolczi határban fekvő, Kerekhegy, Babonyi bércz, Kiságazat és Fermete nevű hegyeken levő szőllőket kapnak.*

Országos levéltár. Liber Regius (Királyi könyv) 25. kötet 244–5. lap.

1589-ben Miskolczy, máskép Tánczos Ambrusnak egy kis-kállói perben szegénysége bizonyíttatik.*

U. o. Neo-Reg. Fasc. 1764. Nro 49.

1593-ban Rudolf királynak, Seres Ambrus részére egy borsodmegyei nagy-geleji birtokra nézve adott kiváltság-levele említi, hogy az előbb Miskolczy Pálé volt.*

Országos levéltár. Liber Regius. 15. k. 95. l.

1594-ben Miskolczy Gergely az Eperjes városi gyalog zsoldos csapat hadnagya. Tokajból január 1-én ír a városnak csapat erősbítésért és zsold fölemelésért.*

Eperjes város levéltárában.

1621. Miskolczy Erzsébet és férje Szepessy Pál egy házat és kertet Kis-Patakon Rákóczy Györgyre iratnak.*

Országos levéltár. Neo-Reg. Fasc, 1046. Nro 8.

1634. Miskolczi Miklós birtokos Nyéken Borsodmegyében.*

U. o. Neo-Reg. Fasc. 983. Nro 27.

1634. A Miskolczy család Igaron birtokol. (Azóta folytonosan.) *

U. o. Neo-Reg. Fasc. 959. Nro 15.

1638-ban Miskolczy György Szántó városában birtokol.*

U. o. Neo-Reg. Fasc. 1788. Nro 17.

1639. Miskoltzi Zahorczy Péter zombori prédikátor ugyanott birtokol.*

Szemere Pál számadási könyve a Ragályi család dövényi levéltárában.

1653. Miskolczy Péter a Határ község Bukoncza nevű hegyén levő szőllőjét elzálogosítja.*

Országos levéltár. Neo. Reg. Fasc. 1100. Nro 66.

1653. Miskolczy György a S.-A.-Újhelyben levő nemesi javait Somy Gáspárnak hatszáz forintért tíz évre zálogba veti.*

U. o. Neo-Reg, Fasc. 1806. Nro 20.

1667. Miskolczy Balázs Unghvár városában levő birtokát 150 frtért zálogba veti.*

U. o. Neo-Reg. Fasc. 385. Nro. 27.

1671-ben Miskolczy Péternek Rimaszombatban levő javai elkonfiskáltatnak.*

U. o. Neo-Reg. Fasc. 966. Nro. 3.

1672-ben Miskolczy Gergely és neje Kassáról, Bodrog-Kereszturban egy szőllőt birnak ezer forintért zálogban.*

U. o. Neo-Reg. Fasc. 1734. Nro 51.

Ugyanez az a minden valószinűség szerint egyenesen Miskolcz városából származó Miskolczy Gergely ötvösmester, a ki hálából a miskolczi református egyháznak 1649-ben egy gyönyörű mívű régi kelyhet és egy ostya-tálacskát ajándékoz.* Ez utóbbin látható családi czímere is, melyre még visszatérünk.

A magyar történeti ötvösmű-kiállítás lajstroma. 1884. III. terem, 35. lap.

1441674-ben Miskolczy Istvánnak, ki rebelliskedett s e miatt notáztatott, szabolcsmegyei királyhelmeczi birtokai elvétetnek és Leopold császár által másnak adományoztatnak.*

Országos levéltár. Liber Regius. 274. lap és u. o. Neo-Reg. Fasc. 1777. Nro 15.

1675. Miskolczy Péter Mádon és Zomborban hasonló okból öt szőllejét veszti.*

U. o. Neo-Reg. Fasc. 1070. Nro. l.

1676-ban. Miskolczi (másképen Abodi) János gyöngyösi főbiró.*

Miskolcz város levéltára. Török levelek 43. szám.

1684-ben Serédi Benedek a törökkeli hadakozásokról tévén jelentést az erdélyi fejedelemnek, a többi között mondja, hogy Miskolczy Péter commissáriusa Szatmárban a tatároknak.*

Török-magyarkori állam okmánytár. VI. k. 383. és 396. lap.

1681. julius 22-én Miskolczy Balázs unghmegyei Szlatinán birtokot vásárol.*

Országos levéltár. N. R. F. 1757. Nro 17.

1690. február 12-én Miskolczi István konfiskált javai összeiratván, Újhelyben is említtetik birtoka.*

U. o. N. R. F. 1748. Nro 16 és F. 1736 Nro 19.

1691-ben Leopold császár úgylátszik új donatiot ad Borz nevű birtokról és egy Borsodmegyében fekvő elpusztult malomról Miskolczy Dorottyának, Szentlászlói János nejének.*

U. o. Liber Regius. 25. k. 102. lap.

1693-ban Miskolczy Susánna, Jantho Jánosné, Eperjeskén (Szabolcsm.) birtokot vásárol.* Ugyanő, Balku Erzsébettel a Balku Pál javaiban osztozkodik.*

U. o. N. R. F. 1043 N. 36. és Liber Regius 25. k. 200. lap.

U. o. N. R. F. 1745. Nro 49.

1694. Miskolczy András, bizonyos javakat Petneházy Zsigmondtól visszakövetel.*

U. o. N. R. F. 1059. Nro 30.

1696-ban Miskolczon lakó Miskolczy Dorottya, Beky Istvánné Pest- és Csongrádmegyékben birtokol.*

U. o. Lib. Reg. 26. k. 59. lap.

1697. Janthó János, Kecskeméthy Istvántól visszavásárolja azon a Szt-György-hegyen Miskolczon levő szőllőt, mely előbb Miskolczy Susánna és Györgyé volt.* E szőllő határai Pallag szőllő, Vátos szekérút és Lápa szőllő.

U. o. Táblai oszt. 3. 187. sz.

Az 1600-as évek végén Pazdich Sebestyén eladja zempléni birtokát Miskolczy Ambrusnak és Krisztina nevű leányának 1500 frtért.*

Orsz. levéltár. N. R. F. 840. Nro 5.

1700-ban Miskolczy Pál, Katalin és János egy Pozsony városában fekvő birtok iránt perelnek a Buzássy Tamás jogutódjával.*

U. o. Táblai oszt. Solem. 3. 3890.

A Rákóczy-féle fölkelés részesei ellen megindított nyomozás közben Miskolczy Péter ellen is megindíttatik a kereset.*

U. o. N. R. F. 5 11. Nro. 2.

1703-ban Miskolczy Ferencz Marmarosszigeten birtokol.*

U. o. N. R. F. 1812. Nro 27.

1703 julius 28-án Rákóczy Julia, Borbála herczegnő és férje Aspremont, zempléni borsi dominiumukat, Sókut és Ujsor helyeket és minden egyéb zempléni javaikat miskolczi lakos Jantó Jánosnak és feleségének Miskolczy Susánnának és örököseinek húsz ezer forintért hat évre zálogba vetik.*

*U. o. N. R. F. 1236. Nro l.

1711-ben Miskolczy Borbála, Rákóczy Pál neje, Rajnyák és Hegedűs nevű Rákócz uradalmában fekvő szőllejét, melyet Dobó Miklóstól vettek meg, Szirmay Andrásnak bérbe adja. A következő évben pedig midőn Füzy Ábrahámhoz megy újból férjhez, Borbála nevű kis leánya nevében is végképen eladja azokat Körtvélyesi Szentiványi Mihálynak.*

U. o. N. R. F. 1695. Nro 63, 65. – N. R. F. 104. Nro. 5. N. R. F. 1118. Nro. 33.

1713-ban Borbély Ádám neje Miskolczy Susánna Tokajban a Klastromfeli nevű szőllőt birja.*

U. o. N. R. F. 1118. Nro. 32.

1714. Miskolczy András és Borbála, Füzi Ádám felesége, valamint Erzsébet Isaak István felesége, mindannyian Miskolczi Péternek Koncz Borbálától való gyermekei, mint Baxi István örökösei, Eperjesen kelt levelükben S.-A.-Ujhelyben levő curiájukat, földjeiket és malmukat, mely az előtt mind a Petneházy Dávidé volt – zálogba vetik 4 ezer forintért Szirmai Tamásnak.*

U. o. Táblai oszt. 3. 1521.

1714. Miskolczy András és Erzsébet, Isaák Istvánné a fentebbi örökösödés folytán Nagy-Tolcsván a «Hajas malom» nevű malmot bírják.*

U. o. N. R. F. 1756. Nro. 22.

1451715. február 15-én Limprecht János Murány várának kapitánya a Rákóczi forradalomban, vallja, hogy a várban egy Miskolczy nevű egyén is volt, a ki később könyvnyomdász lett Debreczenben.*

Butykay József úr okmánya Miskolczon.

1716. február 8. Miskolczy Borbála és érdektársai Ráskán (Zemplénm.) levő birtokukat eladják.*

Országos levéltár. Táblai oszt. 3. 1393. 2065.

1719-ben Miskolczy Sára, Kolozsváry Mihályné Felső-Bányán lakos, Miskolczi Ferencz, kinek neje Kereszturi Kata és Miskolczy B. Zsigmond pedig mármaros-szigeti lakosok.*

U. o. Táblai oszt. 27. 91.

1720-ban VI. Károly király egyik megerősített örökbefogadási levelében Mező-Tarczalban Vendégi András nejéül Miskolczy Susánna említtetik.*

U. o. Liber Regius. 29. k. 380. lap.

1735-ben Miskolczy Mihály Tarczal városában a Duttka hegyen szőllőt bír.*

U. o. N. R. F. 1041. Nro 29.

1736-ban Késmárk város Miskolczy Pétert a baxai szőllőktől és az erdőbényei birtoktól eltiltatni kéri.*

U. o. N. R. F. 1266. Nro 21.

1738-ban Miskolcz város birtokainak egy részét Miskolczy György birja bérben.*

U. o. Táblai oszt. 4. 1297.

1744-ben. A Marmaros-Szigeten kihalt Miskolczy család birtokait a Talyigás család örökli.*

U. o. N. R. F. 1865. Nro 45.

1746. Miskolczy István fiai, tutorául csataljai és roglaticzai birtokaira nézve báró Pejachevich Józsefet jelöli ki.*

U. o. Táblai oszt. 3. 2869.

1746-ban kelt Mária Terézia királynő új donatiója bácsmegyei Roglaticzára nézve Miskolczy István részére. Előnevét mint megyei főjegyző 1748-ban használja először.*

U. o. Liber Regius. 33. k. 37. 202. 239. és Táblai oszt. 4. 2911. sz. ll.

1756-ban Miskolczy András bártfai polgár Klobusiczky birtokait vásárolja meg.*

U. o. N. R. F. 1123. Nro 17.

1761-ben. Mária Terézia királynő Miskolczy Ferencz részére adományt tesz némely fehér- és pestmegyei birtokokról.*

U. o. Liber Regius. 36. k. 23. lap.

1766-ban Miskolczy István szabolcsi lakos, Kálló városában birtokos.*

Országos levéltár. N. R. F. 1065. Nro 17.

1768-ban Miskolczi Ferencz (Roglaticzai) Josef nevű testvére nevében is perel a Vojnits családdal, atyjától Miskolczy Istvántól maradt harmadrésze iránt a roglaticzai birtoknak, mely 18,400 frtra van becsülve.*

U. o. Tábl. oszt. 3. 3211. sz.

1768-ban Miskolczy György Finkén birtokol.*

N. R. F. 1211. Nro 14.

1769. Miskolczy, kazinczi prédikátor Borsodban.*

Kazinczy Ferencz, Pályám emlékezete, 17. lap.

1777-ben említtetik, hogy roglaticzai Miskolczy József, Miskolcz városában született. Testvére Miskolczi Antonia, Pilassenovich Márkus neje.*

Országos levéltár. Liber Regius. 37. k. 141. I.

1795-ben Miskolczy Mihály, Miskolcz városának tanácsnoka ellen báró Vay Dániel nagyobb hatalmaskodás miatt pert indít.*

U. o. Táblai oszt. 4. 5687. sz.

1795. Miskolczy János özvegye született Zabari Susánna előbb Kéry Mátyásné Miskolcz városában birtokos.*

U. o. Táblai oszt. 3. 502. sz.

1799. Miskolczy Péter és György, kinek neje Fekete Zsófia, senyei, és Miskolczy Zsuzsánna, Balog Ferenczné miskolczi birtokosok.*

U. o. Táblai oszt. 4. 6126. sz.

1800-ban. Miskolczy Erzsébet, Szepessy Sámuel özvegye, férje után Visnyon birtokos.*

U. o. Táblai oszt. 4. 7166. sz.

1806-ban Miskolczy Péter borsodmegyei szolgabiró.*

U. o. Táblai oszt. 4. 6222. sz.

1825-ben Miskolczy Julianna előbb Mészáros Sándor, majd Faisthuber János neje Szatmármegyében Ér-Adonyban birtokos.*

*U o. Táblai oszt. 4. 7229. sz.

1831-ben Unghváron birtokos a Miskolczy család.*

U. o. N. R. F. 1832. Nro 10.

1838-ban Miskolczy József özvegye Jung Klára, Miskolczi Terézia, Pap Sándor kunhalasi chirurgus neje, továbbá Miskolczi Josef és Erzsébet, Müller Károly özvegye; nagyatyjoknak Miskolczy Istvánnak és nejének Mészáros Teréziának hagyatékára nézve Pesten egyezségre lépnek. *

U. o. Táblai oszt. 4. 7196. sz.

146Ezzel befejezhetjük kutatásainkat a Miskolczy nemesi családra vonatkozólag a melyet itt a jelen század közepe tájáig kisértünk.

És most lássuk még azt a reánk nézve nem kevésbbé érdekes kérdést, hogy nemességük jelvényeül s családi származásuk megismertető jeléül a Miskolczy családok milyen czímerekkel éltek:

A Chuliakoktól Miskolcz városából eredő ág bir legtöbb valószinűséggel, mint már fentebb is kimutattuk arra nézve, hogy valóban az ősi Miskoucz nemzetségből is származik.

E családnak reánk maradt czímere a paizs kék udvarában zöld halmon álló, és szárnyait repülésre készítő fehér galamb, csőrében zöld ágat tartva. A paizs fölött koronás sisak áll. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüst vörös.*

Nagy Iván. Magyarország családai 7. kötet. 515. l.

Nem tartom lehetetlennek, hogy e czímer a Miskoucz nemzetség ősi czímerétől a sastól ered. Hiszen tudjuk s lesz is szerencsénk éppen Miskolcz város czímerénél fényesen kimutatni, hogy hosszú időkön át való gyakorlat közben menynyire átváltozhatnak, illetőleg kicseréltethetnek a czímerképek.

Miskolczy Péter borsodmegyei szolgabiró czímere alapján világosan ez ágtól ered, mégis már ő is lényegesen változtatva használja ez eredeti czímert. Ugyanis a galamb faágon ül s szájában három olajágat tart. A sisak tetején orom-díszül szintén a galamb repül.*

Országos Levéltár. Táblai oszt. 4. 6222. sz.

Így változhatott át lassanként az ősi nemzetség harczi sasa az újabb kor békés galambjává.

A Roglaticzai Miskolczy család czírnerében ágaskodó kettősfarku oroszlánt látunk, mely jobb lábával kivont kardot villogtat. A sisak oromdísz ugyanaz.* – Nem hagyhatjuk itt figyelmen kívül, hogy Borsod vármegyének szintén teljesen hasonló oroszlán volt ős időktől fogva czímere. Tudjuk a fentebbiekből, hogy a roglaticzai Miskolczyak néhány tagja Miskolczon született, valószinű, hogy ez oroszlánnal talán épen Borsodból való származásukat akarták bizonyítani s hogy így ők is az ősi Miskoucz nemzetségből származhatnak.

U. o. Táblai oszt. 3. 2869. sz.

Érdekes végül a negyedik Miskolczy czímer. Miskolczy Gergely kassai aranymíves, vagy a mint a miskolczi ref. egyház egyik régi leltára nevezi «fürminder» s mint fentebb láttuk, gazdag, vagyonos ember Miskolczról való származása emlékeül 1649. május 13-án kelyhet ajándékoz ostyatállal, vagy fedővel egyetemben az ottani ref. ecclesiának. Az ostyatálra azután régi szokás szerint czímerét is oda véste:

A csínos paizsban ágaskodó s nyelvét öltő kettős farku oroszlán látható, mely két első lábával buzogányt, mely a paizs keretén is szabálytalanúl túl kinyúlik; és egy köteg kulcsot tart. A paizst koronás zárt sisak fedi két oldalt dús foszladékkal; felette pedig mint oromdísz a paizsban is látható oroszlán félteste emelkedik.

Ez a kétfarku oroszlán a roglaticzaiak oroszlánjára igen emlékeztet. Általában úgy tűnik fel nekem, mintha mind e Miskolczy családi czímerek a régi Miskoucz, nemzetségi, a Borsok és Borsod vármegye későbbi czímereiből lennének combinálva; illetőleg azoktól származnának vagy fejlődnének le.

És most térjünk vissza ismét az ősi Miskoucz nemzetség egy másik nagy és nem kevésbbé jelentékeny ágához a Bors családhoz és nemzetséghez.

E családra vonatkozólag Nagy Iván a csíkszent-királyi báró és nemes Bors családról szólván, már nagyérdekű egybeállításokat tett közzé.*

Nagy Iván. Magyarország családai. Pest, 1857. II. k. 194–199. l.

A «Magyarország Családai»-ban közöltekhez kiegészítésűl szintén számos adatot kell csatolnunk: Mielőtt azonban azt tennők, sietünk megjegyezni, hogy a mint a Miskaucz nemzetségbeli Bors család egyes tagjai új s kiterjedtebb családokat alapítottak, – szintén nemzetségnek neveztettek, úgy hogy ezen időtől fogva ezen ágnál 147a Miskoucz nemzetségből való származás feledésbe megy, vagy legalább nem említtetik.

Másrészt azt is jeleznünk kell, hogy az országban idővel számos Bors vagy hasonló nevű hely van, melyek. nevüket, vagy a Bors ősi családtól kapták, – másrészt pedig az újabb időben több onnan származó család tőlük vette Bors nevét.

A Bors család tagjairól még a következőket említhetjük:

1201–35-ig. A váradi regestrumban bizonyos Bors nemzetségbeli Herczeg Benedeket találunk fölemlítve.*

Váradi Regestr. 142. szám.

Ezt a Herczeg családot azután Miskolczi előnévvel megtaláljuk Miskolczon László és I. Mátyás király idejében. – Világos, hogy ez tulajdonképen a Bors család egyik ága, mely Miskolczon a család, illetőleg a Miskoucz nemzetség régi birtokait birja, s azokban nevezetesen curiában és a Szinva felett álló malomban, Mátyás király és Beatrix királynő által kiadott oklevelek tanúsága szerint 1460 julius 19-én, 1461 jul. 13-án, 1466 január 2-án és 1489 april 12-én újból megerősíttetik.*

Országos levéltár. Dipl. oszt, 15478. sz.

Hogy e Miskoucz nembeli Bors család egyik ága miért és hogyan került a Herczeg névhez, nem világos; de hogy a Miskoucz nemzetségbőli származását maga is tudta, világos, mert nemcsak Miskolczi Herczeg családnak írja magát, de utóbb pusztán csak a Miskolczy nevet használja, mi mellett a Herczeg név emlékezete lassankint teljesen elvesz.

Ugyanekkor a Bükk családdal lép rokonságba a még Herczeg család, melyből a következő leszármazás támad:

Herczeg Péter de Miskolcz; Miklós neje Szepsani Horváth Klára; Lucia, Felső Pulyai Bükk András neje; György; Zsigmond; Ferencz; László és Sándor; II. András.*

U. o. Táblai oszt. Fasc. 10, Nro. 15 és 3463. sz.

1461, 1466 és 1489-ben ugyancsak Mátyás királytól és Beatrixtól ez a Bükk család is donatiót kap, úgylátszik a rokonság alapján közös birtoklásra a Herczegek javain.*

Orsz. levéltár: Táblai oszt. 4. 1297. sz.

Ennek az atyafiságnak aztán per lesz a vége, a mely még 1520, 1568, 1582, sőt 1598-ban is folyik, f. pulyai Bükk András és Miskolczi Ambrus és Péter között, még pedig a Hunyad-utczában levő curia és a Szinván levő malom iránt.* Hogy a Bükkék részére dült el a dolog, onnan is tudjuk, mert a Szinván levő egyik nagyobb malom a város felső végén egészen a legújabb időkig a Bükk családé volt s egész napjainkig a «Bükk malmá»-nak neveztetett.

U. o. Táblai oszt. 3. 3373. és 39. 295. sz.

Bennünket különben ezúttal csak azért és annyiban érdekel az ügy, hogy ez okmányokból látjuk, hogy a tulajdonképeni Bors család, Herczeg nevét elhagyva, itt már nemzetségi nevével él s Miskolczynak nevezkedik.

És e kis kitérés után térjünk ismét vissza a régi Bors családhoz.

Az 1200-as években egy alkalommal a veszprémi alispán kiséretében mint kiküldött birót Bors-ot találjuk.*

Muzeumi levéltár. Registrált okmányok.

1241-ben Borsod vármegye IV-ik főispánja II. Jákó, szintén a Bors nemzetségből.*

Kandra Kabos. Miskolcz 1877. 5. szám.

1223-ban Bors gróf a családja által alapított bors-monostori apátság birtokairól gondoskodik.*

Árkádkori új okmánytár. I. k. 195. l.

1225-ben II. András király a Borsmonostori alapító-levelet megerősíti. E szerint az alapítványt Domonkos bán tette, kinek fia Bors comes azt elfogadja. Említtetik még e nemből Velek és Domonkos, Miskolczi Jakab comes fiai.*

Fejér. Cod. Dipl. T. III. v. 2. 59–71. lap.

1227–33. Borsodmegye VII. főispánja II. Bors, Domonkos bán fia. Vérségi összeköttetésben áll a királyi házzal.*

Kandra Kabos. Miskolcz. 1877. 4. sz.

1229-ben II. Endre király pohárnoka Bors Lukács.*

Árpádkori új okmánytár. VI. k. 466. 1.

1231-ben Bors comes neje végrendelkezik.*

Orsz. levéltár. Dipl. oszt. 164. sz.

1236 előttről. Bors comes ispán a Miskócz nemből a kéthelyi monostornak, melyet atyja Domonkos bán alapított, Meinhart és Prozznig 148birtokai részéről teljesítendő némely pénz, termény- és barombeli szolgáltatásokat adományoz.*

Orsz. Levéltár. Dipl. oszt. 777. sz.

1243-46-ig IV. Béla a Borz nemzetség elfoglalt javaiból, Diósgyőr várát örök időkre a koronához csatolja. (Tudjuk, hogy ez a terület a Borsok, Miskoucz nemzetségi ősi birtokaihoz tartozott.)*

Gr. Andrássyak krasznahorkai levéltára.

1248 és 1222-ben Bors comes saját pecsétje alatt bizonyítványt ad ki Bubek Detre nádor borsodmegyei birtokairól (Ezek Tard, Darócz, Cserép.)*

Orsz. levéltár. Dipl. oszt. 325. sz.

1250-ben Borych, István a pozsegai bán fiától ennek némely javait Sándornak, Bors fiának és örököseinek, valamint neje részére átveszi.*

U. o. Dipl. oszt. 344. sz.

1256-ban, az esztergomi káptalan bizonyítja, hogy Bors fiai, a honti várjobbágyok ellenében, Drino földtérhez tulajdonjogukat igazolandók, a nekik odaitélt esküt letették.* Ez okmányban Bors fiaiul Judica, Bryzon, Péter és Zadur említtetnek.

Hazai okmánytár. VI. k. 87. l.

1275-ben junius 12-én a jászai convent bizonyítja, hogy Baracs, Bors fia, Gömör vármegyében, Kálosa és Ottrik (ma Otrokocs) szomszédságában fekvő földjét eladta.*

U. o. VI. k. 202. l.

1287-ben. Az egri káptalan előtt, Lőrincz fia, Kesző földtér egy harmadát rokonainak, a Zábrág unokáinak eladja, Zábrág egyik unokája Bors.*

U. o. VII. k. 202. l.

1290-ben november első napjaiban III. Endre király, a Szepességen időzése közben Bors és Ottrik szepesi várnagyoknak, kik a várat neki, minden nehézség nélkül kezéhez szolgáltatták, a nyitramegyei Nyárhid helységet adományozza.*

Szabó Károly. Az 1290-iki ó-budai orsz. gy. végzései. Századok. 1884. 480. l.

1292-ben. A gyulafehérvári káptalan bizonyság-levele szerint több szolnoki várjobbágy Szolnokmegyében fekvő Péntek nevezetü földjét Borsa nemzetségbeli László erdélyi vajdának eladja.*

Árpádkori új okmánytár. 10. k. 85. 1.

1293-ban az egri káptalan egyik tagja Borsoa Miklós.*

Katona. Hist. Crit. VII. 1108. l.

1295-ben, Gyula, Rudolf comes fia és Györk György vajda fia, mindketten a Bors nemzetségből, Almáson birtokosok.*

Katona. Hist. Crit. VII. 1138.

1295-ben Bors baranyai nemes említtetik.*

Hazai okmánytár. VI. k. 415. 1.

1299 juli 31-iki okmányban Bors szörcsöki birtokos említtetik.*

U. o. VI. k. 445. l.

1307-ben Bors mester a vasvári káptalan tagja.*

Anjoukori okmánytár. I. k. 138. és 168. 11.

1309-ben Bulchi Dénes pátrói, zemplénmegyei birtoka Bors comes fiánál, Jánosnál volt zálogban.*

U. o. I. k. 187. l.

1309 febr. 23-án az egri káptalan előtt Leczi László és Bors fia Pető, Lecz és Bezzeg nevű birtokokon megosztoznak.*

U. o. I. k. 169. 1.

1310 april 1-én. Ibrányi Bors és Lőrincz, Bagos szabolcsmegyei birtokukat Egyed fiainak drávántúli Tupul nevű birtokával elcserélik.*

U. o. I. k. 198. 1

1313-ban Bors comes tárnoki ember.*

U. o. I. k. 316. 1.

1319-ben Saar-i Bors, mint a székesfehérvári káptalan kiküldötte említtetik.*

U. o. I. k. 525. 1.

1324-ben Bors comes Veszprémmegye alispánjának biró társa.*

U. o. II. k. 144. l.

1325-ben a szörcsöki Bors család ismét említtetik.*

Hazai okmánytár. II. k. 41. 1.

1335 február 2-án. Szebenben, peres ügyben vallomást tesz Miklós fia Bors István.*

Országos Levéltár. Dipl. oszt. 2882.

1335-ben ugyane, Bors István Bihar vármegyében birtokos.*

Anjoukori okmánytár. III. k. 130. l.

1353-ban Bors Jakab az esztergomi káptalan tagja.*

Aug. Theiner. Vetera Monumenta hist. Hung. sacram illustrantia. Romae 1860. Tom. II. p. 7.

1371-ben az egri káptalan tagja Bors Mihály*

Zichy Codex. III. k. 314. sz.

1391-ben Bácsfaluban Bálint pécsi püspök jobbágya Bors.*

U. o. IV. k. 381. és 444. sz.

1491422-ben Bors Miklós említtetik.*

Fejér. Cod. Dipl. X. 6. 464.

1419-ben Bors Pál plébános.*

U. o. Cod. Dipl. X. 6. 229.

1410-ben Bors Mihály fia, István és László s ennek fia János a Hévjó (Hejő) vizén Ősiben birt malmaikat Gyenge Jakab özvegyének 44 kurta forintért a váradi káptalan előtt zálogba bocsájtják.*

Géresi Kálmán. A gróf Károlyi család oklevéltára. I. k. 560. 1. 349. sz.

1412-ben szent-erzsébeti Bors Miklós, Szala vármegyének alispánja.*

Hazai okmánytár. I. k. 305. 1.

1438 márczius 2-án, Albert király, unyomi Bors Miklósnak, Ferencznek és Mártonnak, nemkülönben, Margit, Ágota és Klárának vasmegyei Unyom helységében, maguk és őseik által békésen bírt udvartelkökre Budán keltezett új adomány-levelet ad.* Abba ellentmondás nélkül be is igtattatnak.*

U. o. I. k. 335. l.

Muzeumi levéltár. Registr.

1478 márczius 27-én Budán, Mátyás király csapi Bors Imre ellen a Perszeg és Kéthelyi birtokokra vonatkozó perben nyomozást rendel el.

Ugyancsak Mátyás király uralkodása idejében Bors Mihály, Bihar vármegyében Széplak és Baromlakon birtokol.*

Országos levéltár. Neo-Reg. Fasc. 1686. Nro 1.

1505 szept. 18-án Vásárhelyen, Dereskei Oldor, Bors Lászlónak hagyományoz egy bizonyos birtokot.*

Muzeumi levéltár. Registr.

1553-ban, bizonyos birtokperben, Gybarcsi Bors és Bors Márton, Bolchárdon, Abauj vármegyében kihallgattatnak.*

Országos levéltár. N. R. F. 1023. Nro 11.

1571-ben Szentkirályi Bors György, András és Lukács, Andrássy Péter ellen perelnek.*

U. o. N. R. F. 1573. Nro l.

1576-ban Borsy Gergelynek notázás folytán elvett hontmegyei birtokai erdődi Pálffy Tamásnak adományoztatnak.*

U. o. Liber Regius. 14. k. 50. 1.

1588-ban Bors István, a György fia Bihar vármegyében kap új adományt Báthory Zsigmondtól.*

U. o. N. R. F. 957. Nro 44.

1590-ben Kazai Baxai Erzsébet, abaujvármegyei birtokai iránt Bors Jánossal perel.*

Orsz. levéltár. N. R. F. 1577. Nro 21.

1651-ben, Morvay László, Rákóczy-féle negyed sessióját, mely Kozák Péter helye nevet visel, a hozzá tartozó morvai, arácsi és luskóczi nevű erdőkkel együtt Bors Jánosnak zálogba adja.*

U. o. N. R. F. 1695. Nro 23.

1659-ben ugyane Borsy János Nógrádban megveszi Barkóczy László birtokait.*

U. o. Lib. Reg. 20. k. 267. 1.

1663-ban a leleszi convent előtt kiállított örökvallás szerint Borsy Pál és neje Petrony Rebeka zemplénmegyei Tálya városában 4 ezer forinton birtokot vásárolnak.*

U. o. N. R. F. 1723. Nro 23.

1669 junius 20-án Bors Zsigmond, Jenkén (Borsodm.) levő földjét elzálogosítja.*

U. o. N. R. F. 1745. Nro 22.

1670-ben a kir. fiskus, mint rebellisek ellen nyomozást rendel Borsy Gergely, Bors János és Borsody István ellen.*

U. o. N. R. F. 1737. Nro 3.

1675-ben Bors János és Borbála Zemplén vármegyében birtokosok.*

U. o. N. R. F. 1777. Nro 15.

1677-ben Borsy Mária, Ujváry István özvegye * Vágujhelyen Nyitramegyében birtokos.

U. o. Lib. Reg. 23. k. 23. 1.

1677 május 28-án. Borsy Zsigmond két elpusztult földjét unghmegyei Jenke földjén elzálogosítja.*

U. o. N. R. F. 1723. Nro 38.

1650-ben Borsy János, Körtvélyes és Nátafalva nevű birtokokban részt örököl.*

U. o. N. R. F. 1695. Nro 21.

Úgylátszik ez azon Bors János, a ki 1631-ben «A zoltárok könyve» 8-rét alakú s utóbb Révay Katalin imakönyvét irta.*

Könyvkiállítási kalauz. 1882. 193. lap.

1600-ban Borsy Mihály miskolczi biró.*

Országos levéltár. Lib. Reg. 27. köt. 77. lap.

1613-ban Bors Helén a Balogh Gáspár felesége Zemplénben Tálya (Thalia) nevű birtokkal bir.*

U. o. Lib. Reg. 16. k. 278. lap.

1629-ben a Bors familia, Zemplénben NagyMihályon birtokol.*

U. o. N. R. F. 867. Nro 23.

1501739-ben Bors Helén és fia Mihály birtokos Szalapatakon, Zalamegyében.*

Orsz. levéltár. Tábl. oszt. 3. 927. sz.

A Bars, Bors és Borsy nevek használatára nézve, hogy sohasem volt ez időben bizonyos megállapodás és szokás, mutatja éppen Borsy Mihály neve, – kiről azonnal szólni fogunk. Felváltva használja, illetőleg iratik neve Bors Mihálynak és Borsynak, vagy fel is cseréltetik egymással, világosan kiírva, hogy Michael Bors alias Borsy.* – Könnyen beláthatni, hogy. éppen reánk nézve, kik a Bors család genealógiájában keresünk tájékozást, – mily zavart okoz a név ekkénti bizonytalan használata.

U. o. Tábl. oszt. 4. 228. sz.

Bors vagy Borsy Mihály, Zsigmond fia. Előkelő állásu, vagyonos és tudományosan képzett roppant tevékenységü ember. Előbb Borsod vármegye szolgabirája, jegyzője, majd 1733-ban már első alispánja.*

U. o. Tábl. oszt. 4. 228. sz.

1697-től kezdve birja a Zemplén vármegyében fekvő Kucsin nevű birtokot.* Nagy vagyonra azonban csak akkor tesz szert, midőn elvevén Semsey Lászlónak és Tibold Zsófiának másodunokáját Semsey Sárát, nemcsak a Semseyek sárosmegyei lemesi,* hanem a feleségére anyai ágon szállott borsodmegyei Tibold-féle familiáris jószágokat is örökli. – Az ősi Tibold javakat, már az 1586-ik év augusztus 10-ikén Tibold Gáspár osztja meg, midőn testvérének Zsófiának, Semsey László nejének részét kiadja.*

U. o. Tábl. oszt. 3. 494. és 3. 1614. sz.

U. o. Tábl. oszt. 3. 2806.

Orsz. levéltár. N. R. F. 1395. Nro 3.

Egyidőben az egyik Tibold Zsófiát, Szepessy Pál veszi feleségül s ez alapon utóbb just formál szintén a Tiboldok daróczi uradalmához,* annak jelentékeny részét tényleg birtokba is veszi.

U. o. Tábl. oszt. 4. 228. sz.

Borsy Mihály azonban pert kezd ellenük, mely mondhatni évtizedekig tart. Időközben viszont a Barátnakyak* és Ebeczkyek, kik anyái ágon mindannyian a Tiboldoktól származnak le, Borsy Mihályt támadják meg perrel.

U. o. N. R. F. 21. Nro. 42. és F. 1680. Nro 33.

Borsy óriási erőfeszítéseket tesz, hogy megnyerhesse a pert. Az oldalági örökösökkel egyezkedik,* majd maga bejárja az ország régibb conventjeit és káptalani levéltárait, hogy «sok esztendőket töltvén a család genealogiájának keresésében»* jogait kellőképen igazolhassa. És csakugyan sikerült is neki a Tibold család genealogiáját csaknem teljesen egybeállítani. Neki köszönhetjük mi is az alábbi leszármazási táblázatot, melyet utóbb az ő családjával egészítettek ki s mi perbeli hitelesített másolata után a Szepesi-féle per aktáiból közlünk.*

U. o. Tábl. oszt. 3. 2137.

U. o. Tábl. oszt. 4. 228.

Örs nemzettség.
Tibold 1323; Tibold de Darócz; Mihály; László; László; Miklós 1414; János; Mihály; István; Tibold; Miklós 1425; János 1459; Zsigmond 1508; István 1540; György; István; Imre; János; Gáspár; Zsófia, Barátnaky István neje; Barátnaky István; Barátnaky István; Anna, Ebeczky Ádám neje; Éva, előbb Dacsó Péter utóbb Majthényi Márton neje; Zsófia, Semsey László neje; Semsey László; Semsey Sándor; Semsey Sára, Borsi Mihály neje; Anna Almásy János neje; Katalin előbb Melczer György utóbb Fáy László neje; Pál Antal; Ignácz József; Mihály Anna; János Ágnes; M. Ferencz; M. Mihály; M. György; M. Anna; F. Ignácz; F. Bertalan; Dacsó Anna Blaskovics József neje; Károly; Imre; János; Gábriel; Péter.
második féjétől
Vetkelin; János; Lőrincz; János; Anastazia Tibold László neje; Aba de Sál; Péter; Miklós; Tamás; László; Csepan; János.

151Borsy Mihály e genealogiai táblázatot, az, 1381, 1347, 1447, 1423, 1414, 1429, 1467,. 1477, 1511. 1508, 1560, 1570, 1576, 1586, 1588, 1623, 1688, 1660, 1662 és 1664. évekből való eredeti okmányokkal támogatta.*

Orsz. Levéltár. Tábl. oszt. 4. 228.

A Szepesiek elleni pere egyike volt a legnagyobb szabásu azon korbeli táblai pereknek. Bele vonattak nemcsak a Barátnakyak és Ebeczkiek, hanem még a Bükk család s a golopi Vayak is. A per az 1727-ik évben is még mindig folyik* négyesi Szepessy Jánossal.

U. o. Tábl. oszt. 4. 1190. sz.

Borsy Mihály kereset-levele maga 385 ívrétű lapot tett ki s a mellékletek száma még ezt is meghaladta. Nem lehet azonban ezen csodálkozni, ha elgondoljuk, hogy a fél vármegyével kellett perelni, mert az ősi Tibold jószágok némely része már huszadik birtokos kezében volt. Így magában Miskolcz városában 15 birtokost kellett beperelni.* Könnyen meg lehet ezt a dolgot érteni, ha vissza gondolunk a birtokoknál akkor oly gyakori zálogba vetésre. Hiszen a híres Pálffy Katáról tudjuk, hogy mikor egyik bécsi szabója egy pompás skofiumos szoknyát hozott haza neki, a melyik magába megállt, mint a faköpenyeg, – két fehérmegyei faluját adta érettök több évre zálogba.

*. U. o. Tábl. oszt. 4. 228.

Borsy úgylátszik az udvarnál is tudott pártfogást találni s keresztül is vitte, hogy mihelyt a táblán megnyerte a perét, VI. Károly császártól 1730-ban az összes Tibold jószágokra nézve úgy személyére, mint leányaira Annára és Katalinra kiterjedő új donatiot nyert.*

U. o. Lib. Reg. 31. k. 254. és 70. ll.

Ezentúl a hatalmas megyei alispánt senki sem merte háborgatni, s így birta mindvégig a tibold-daróczi uradalmat, mely állott:* Pazsag, Pél, Parajd, Alkács vagy Darócz, Vatta, Felkács, Oszlár, Parasztbikk vagy Boldogasszony, Bik, Kondo, Dorogma, Sikátor, Sály, Tard, Geszt, Nagy Mihály, Muhi, Nádasd, Fehéregyháza, Cserép-Váralyja, Leányfalva, Mézalja, Szilvás, Bába és Miskolczi részbirtokok és pusztákból.*

U. o. N. R. F. 1327. Nro 8–12 és 1736 Nro 38.

U. o. Tábl. oszt. 3. 2137 és 4. 228.

Miskolcz városában több curiát birtak egy utczában, mely, azután róluk századokig «Tibold- szernek» is neveztetett.

Hogy mily roppant értéke lehetett az egész birtoknak, azt abból is gyaníthatjuk, hogy 1731-ben a muhi pusztai birtokon a Csüllődombi dülő maga 2 ezer forintra becsültetik.*

Orsz. levéltár. N. R. F. 1311. Nro 32 és F 1718. Nro 23.

Bors Mihály uram azonban mindezekkel még úgylátszik nem érte be, folyton kereste az udvar kegyét, hogy a zavaros időkben újabb donatiokhoz juthasson.

1706-ban azután midőn a Rákóczy fölkelésben részt vett Zákány István sajó-szögedi, ónodi és Istenföldje nevű birtokait a császár elfoglalja, egyszersmind Borsy Mihály, Borsod vármegye akkori jegyzője feleségének Semsey Sárának adományozza.*

U. o. Tábl. oszt. 4. 180. sz.

A törekvő és hatalmas ember azonban elvégre is bizonyára elégedetlenűl szállott sírba, mert nem volt figyermeke s benne a Borsodmegyében élt Bors család férfi-ága kihalt.

Úgylátszik az 1741-ik év eleje táján halhatott meg, mert ezen év márczius a 1-én leányai Anna, Almásy Jánosné és Katalin, előbb Melczer Györgyné, utóbb Fáy Lászlóné, Tibold-Daróczon már osztozkodnak a reájuk maradt birtokon.* Ez osztály szerint a Miskolcz városában levő házak, szőllők és pinczék Almásy Jánosnéra szálltak, míg a muhi birtokban Fáy Lászlóné* egyenlő részben örököl az Almásyakkal. Hasonlóan közösre maradt fenn a miskolczi malom-, bor-, sör- és pálinka-ház.

U. o. Tábl. oszt. 4. 684. sz.

U. o. N. R. F. 1463. Nro 18 és F. 1825. Nro 17.

Az ónodi birtokokat és a Zákány-féle egyéb javakat osztatlanúl Katalin kapja.*

U. o. Tábl. oszt. 4. 180. sz. és 3. 351.

Bár a Szepesyek 1738-ban újra perrel támadják meg* a Tibold, illetőleg most már Borsy örökösöket; ezek az ősi családi vagyont még újabbakkal gyarapítják.

U. o. Tábl. oszt. 3. 2674. és Szerző gyűjteményében, Almásy János levele ez ügyben, 1759-ből.

Így 1769-ik év márczius 29-én Ónodban, szendrői Török József és neje báró Pföffershoven Katalintól Borsy Anna, Almási János consiliarius, valamint ennek neje Kvassay Francziska, megveszik 68 ezer forinton a Pásztó városi, Hasznos, 152Csécse, Sós-Hartyán, Barkány, Almás, Tepke, Garáb és Muzsla részbirtokokat.*

Orsz. levéltár. Tábl. oszt. 3. 2158. sz.

1771 január 3-án pedig ugyancsak ők megveszik az Ivócs családtól a hevesmegyei Boczonád nevű birtokot.*

U. o. Tábl. oszt. 3. 2181. sz. és Szerző gyűjteményében gr. Sztáray Imre levele 1759 nov. 27-ről.

A fentebbiekben közel nyolczszáz, vagy ha a névtelen első adatait is igaznak veszszük, közel ezer esztendőn keresztül kisértük figyelemmel az ősi Miskoucz nemzetséget, – mely mint láttuk az országban levő némely Bors és Miskolczy családokban, bár többször megszakítva, de mégis fiágon; Borsod vármegyében pedig, bár női ágon, de mégis kétségtelen vérségi összeköttetéssel az Almásy, Melczer, Fáy, Majthényi és Bükk családokban maig is él* – és így legrégibb tősgyökeres ősi magyar nemzetségeink egyike.

Fényes Elek. Magyarország Geographiai szótára. II. k. 162. lap.

Dr. SZENDREI JÁNOS

Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem