Das internationale Adressenbuch
Das internationale Adressenbuch
von A. Grenser. Für Specialhistoriker und Sammler. Frankfurt a. M. 1884. Verlag von Wilhelm Rommel. I. Jahrgang.
A mit a történelem segédtudományainak nem egy kutatója és gyűjtője régen óhajtott és a minek szükséges voltáról egyet-mást írtak is, ma már megvalósult. Kész eredménynyel állunk szemben. Grenser Alfréd, a szakkörökben általánosan ismert és becsült férfiú, s az «Albrecht Dürer in seinem Verhältnisse zur Heraldik; Zunftwappen und Handwerker-Insignien; Deutsche Künstler im Dienste der Heraldik» s több más jeles értekezés szerzője, ezen nagy tudományú s ép oly mértékben gyakorlati szellemű férfiu volt az, a ki feladatáúl választotta: oly művet készíteni, a mely következményeiben mélyreható jelentőségűnek igérkezik; a mennyiben czéljául tűzte ki, hogy egyfelől egyesek kutatásait lehető módon megkönnyítse és elősegítse, másfelől pedig magánosok és múzeumok gyűjteményeit egyszerre a kívánt magaslatra emelje, a mint az mostanáig semmi úton-módon, még jelentékeny pénzáldozatok árán sem sikerűlt.
A mit ilyen ismertetéseknél befejezésűl szoktak hagyni, én ezúttal kivételesen mindjárt a bevezetésben hozom fel s melegen ajánlom Grenser munkáját a pénz- és éremisme, valamint a czímer- és pecséttan minden művelőjének és barátjának. Ezen osztályoknak, a melyekhez én nemcsak a szaktudósokat számítom, hanem a kezdőket, valamint a múzeumok és gyűjtemények, egyesületek és társaságok előljáróit, szakfolyóiratok szerkesztőit; végre a pénz- és régiségárusokat, könyvkereskedőket, kiválóbb rézmetszőket és czímerfestőket is, – ezen osztályoknak, ismétlem, egytől-egyig érdekökben áll, hogy birtokában legyenek e könyvecskének s gondos, figyelmes átnézésre méltassák; másfelől pedig gondoskodjanak a felől, hogy e művecske tartalma statisztikai, irodalmi és bibliographiai adatokkal évről-évre gyarapodjék s az illetékes körökben egyre nagyobb elterjedést nyerjen.
Minden ilyen vállalatnak életrevalósága s így hasznavehetősége – ha nem is mindenik esetben, de igen gyakran – mindjárt a kezdetnél ki szokott tünni. Így történt ez a jelen alkalommal 167is. Grenser «Adressenbuch»-ja alig nehány hóval ezelőtt kerűlt ki a nyomdából s a gyér szakközönség körében már is oly nagy sikert aratott, hogy a kiadó új kiadás iránt intézkedett, azonfelűl a második évfolyamot szintén munkába vette a fáradhatatlan szerző.
E folytatott és bővített vállalatban hazánk különösen gazdagon lesz képviselve, a mit mindjárt itt kell megjegyezni; és pedig képviselve lesz nemcsak szakembereink kiadványaival, hanem múzeumaink és régiségtárainkkal is, különös tekintetre méltatva a bennök található pénzeket, érméket, pecséteket, czímeres leveleket és a szakmunkákat.
Az előttünk fekvő első évfolyamban is az 1400 előfizető közt, kik az öt világrészből gyűltek össze, képviselve látjuk hazánkat; így nevezetesen néhány heraldicus és genealogus, továbbá számos magyar- és erdélyországi numismaticus mellett ott találjuk társulatunknak több tagját is.
Épen most, mikor különben is oda kezd irányulni a törekvés, hogy nemzeti pénz- és éremtár, állíttassék össze nálunk is, bizonyára nagyon helyes lesz rámutatni ezen magyar gyűjtők működésére. Megjegyzem egyébiránt, hogy az említett nemzeti gyűjtemény szempontjából a hazai apróbb gyűjteményeken kívül nem csekély érdekkel bírnak a külföldi nyilvános és magán gyűjtemények, az egyetemes gyűjtemények, (melyek közül Grenser könyvében tekintélyes számmal találkozunk) mivel bennök, bár kivételesen, szintén található magyar tárgy, és pedig a mint nekem gyakran volt alkalmam meggyőződni róla, néha akad egy-egy unicum vagy duplum is.
Grenser «Adressenbuch»-ja kényelmes zsebkönyv alakban vászonkötéssel bír s 312 lapra terjed (ára 5 márk). Két részre oszlik, melyek a következők:
I. Szakemberek, gyűjtők és gyűjteményekről szóló tudósítások. (240 l.)
II. Betűrendes lak- és czímjegyzék.
Az első részben fel vannak sorolva mindazon egyének, a kikről többé-kevésbbé tüzetes életrajzi adatok s munkásságukat illető irodalomtörténeti s gyűjteményeikre vonatkozó statisztikai feljegyzések találhatók; fel vannak sorolva továbbá azon nyilvános gyűjtemények is, melyek a birtokukban levő tárgyakról jegyzéket adtak ki.
Az életrajzi adatok rendszerint tömörítve számláltatnak elő s tájékozás (vagy ha jobban tetszik: kölcsönös bemutatás) szempontja szerint vannak berendezve; másfelől azonban észrevehető a szerkesztő azon törekvése is, hogy könyvecskéjét kellemes olvasmánynyá tegye, a miért itt-ott egy kis ötlet, szellemes kitérés is vegyűl előadásába, a nélkűl azonban, hogy ezzel a könyv komolysága egy pillanatra is veszélyeztetve lenne.
Elő- és vezetéknév, születési hely, év, hónap és nap, származás, neveltetés és életpálya, végűl a lakhely pontos czímmel – ezek képezik az életrajzi vázlatok bevezetését; a kutatás (esetleg gyűjtés) iránya; a kiadott szakdolgozatok jegyzéke képezi a folytatást; végűl pedig statisztikai adatok s (a hol lehetséges) a gyűjtemény miben létét illető közlések foglalnak helyet (s ide be van értve a szakirodalom is). Mindezen adatokhoz még jegyzetek s kívánalmak járúlnak azon tárgyakra vonatkozólag, melyek megvétel, csere, illetve eladás végett kerestetnek, továbbá unicumok, ritkaságok és másodlatokról. Ha a felsorolt egyének közűl valamelyik egyúttal régiség-, rézmetszet- vagy kéziratgyűjteménynek (autograph-gyűjtemény) van birtokában, rendesen találunk erre vonatkozó rövid jegyzést is, a mi bizonyára semmikép sem szolgál ártalmára a műnek.
A második rész, a mint már érintettük, a gyűjtők és gyűjtemények helynév szerinti betűrendes sorozatát adja. (Minden czím után meg van jelölve azon irány is, melyben az illető gyűjtő működik; a jegyek ezek: H. = Heraldica, N. = Numismatica stb. stb.) A felsorolás ezen módja több tekintetben igen nagy gyakorlati haszonnal bír, különösen az olyan kutatóra, a ki épen utazáson van; mert e könyvecskéből tüstént láthatja, vajjon talál-é, s hol talál szaktársakat és gyűjteményeket. Az első részben felhozott egyének és gyűjtemények itt is előfordúlnak *-gal megjelölve; a második rész azonban ki van bővítve olyan egyének és gyűjtemények czímeivel, a melyekről részletes adatok még nem találhatók.
Ezzel, azt hiszem, a magamra vállalt föladatnak megfeleltem. Az volt e föladat, hogy egy új, fontos vállalatot, melynek főczélja a rokon szaktudományokkal foglalkozók közt nemzetközi érintkezéseket létre hozni, illetékes körökben ismeretessé tegyek s annak több oldalú gyakorlati értékét kellő világításba helyezzem.
CSERGHEŐ GÉZA.
