Két XVI. századi czímeres levél.
Két XVI. századi czímeres levél.
Br. Vécsey Sándor tagtársunk I. Ulászló királynak Pozsonyban 1515. évben júl 6-án (in octava beatorum Petri et Pauli apostolorum) kelt czímeres levelének eredetijét beküldte társulatunkhoz, hogy azt t. tagtársaink tudományos czélból felhasználhassák. A társaság választmánya intézkedett is, hogy az oklevél élére festett czímer lerajzoltassék s a szöveg másolatával együtt a társaság levéltárába elhelyeztessék. Addig is azonban, míg ezt valamely tagtársunk czéljaira felhasználná, érdekesnek tartjuk e czímert és az oklevél szövegét a következőkben röviden ismertetni. A czímert «Franciscus de Verssend alias de Taryan» kapja a király szolgálatában szerzett érdemeiért, melyeket azonban az oklevél nem részletez. Az oklevél elejére elég csinosan festett czímert a szöveg ekképen írja le: «Scutum videlicet cerulei sive celestini coloris, in cuius yma parte corona aurea est, ex corona leo dimidius fulvo ac prope aureo colore splendicans, ore patulo lingua exerta exurgere atque erumpere conspicitur. Supra scutum galea est suo colore depicta, supra galeam similis leo ex corona emergens.» E leiráshoz megjegyzendő, hogy a koronából kinövő oroszlány heraldice balra van fordulva; a sisak-takaró foszladéka mindkét oldalról kék-arany. A czímer aranynyal keretelt lilaszín táblában foglal helyet, melyet felül zöld levéllombozat díszít, ágak közt apró geniusok alakjaival. Az oklevél két első sora (a király czímei) arany betűkkel van írva. A függő pecsét egészen ép. Könnyebb megértés czéljából itt adjuk a czímernek egy harmadával kisebbített rajzát.
A másik czímeres levél másolatát gr. Esterházy János vál. tag küldte be társulatunknak. Ez Báthory Zsigmond 1594 évi dec. 31-én Gyulafehérvárott keltezett armálisa, melylyel Eörményesi Kolbász Dianisnek (így) czímert ad. A primitiv módon festett czímert a szöveg, mely helylyel-közzel hiányos, ekkép írja le «[Scutum] videlicet triangulare coelestini coloris, in cuius campo integrum hominis brachium manu sua gladium evaginatum sursumque porrectum tenere conspicitur; supra scutum galea militaris clausa est posita, [habens diadema?] regium, scuti autem latera undique lemna seu lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes oras seu margines ipsius scuti pulcherime ambiunt et exornant.» E leiráshoz még megjegyezzük, hogy a kardot tartó, balra fordult kar vörös, aranynyal ékített mezbe van burkolva, a kard 144rövid, vastag, kevésbbé görbült csúcsban végződő, egyenes parélylyal. A kék mező aranynyal van damaszkolva. A sisakon levő, s az ékítmény helyét betöltő korona három ágú, kék és vörös ékkövekkel díszítve. A foszladék jobbról: kék-vörös, balról kék-arany. Az oklevél eredetije Kolosvárott van br. Bánffy Albert birtokában.
