A Lusignanok és az örmény korona.
A Lusignanok és az örmény korona.
Nem rég hozták a lapok a hírt, hogy egy orosz ezredes halt meg, ki a régi Lusignan házból való származását s ez által a Lusignanok által valamikor kormányzott országokra való igényeit okiratilag be tudta bizonyítani; magától érthető – így mondták a lapok – hogy ezen országok közé Örményország is tartozott.
Nem akarom e helyen e férfiúnak valódi vagy koholt leszármaztatását, vagy praetendensi szerepének eredményeit kritika tárgyává tenni; csak az örmény koronára való igényeit akarom néhány felvilágosító szóval kísérni, minthogy azon téves adat, hogy a Lusignanok Örményországban is uralkodtak, még a Pierer- (4. kiadás) és Meyer-féle (3. kiadás), valamint a legújabb magyar Lexikonba is átment. – Vajjon e téves adat az újabb történelmi és genealogiai művekben előfordúl-e, a rendelkezésemre nem álló terjedelmesebb kútfők hiányában, meg nem mondhatom; de e sorok igazolására tán elegendő azon körülmény maga is, hogy e genealogiai tévedés a nevezett három, nagyban elterjedt, encyklopaediában előfordúl, melyekből az intelligencziának túlnyomó része felvilágosítást szokott meríteni.
Örményország keresztény hazai dynastiája IV. (V.) Leo király személyében 1344-ben halt ki; a nevezett encyklopaediák (és valószínűleg még elég más mű is) utódját Lusignani Guido-nak nevezik, valamint V. (VI.) Leót, Örményországnak 1393-ban elhalálozott utolsó királyát szintén a Lusignanok egyik sarjának tekintik.
Mindkét adat helytelen, mert Lusignan soha sem uralkodott Örményországban.
A dolog következőképen áll:
A franczia, Lusignan nevű dynastia akkor kezdett keleten szerepelni, midőn Lusignani Guidó, barna (VII.) Húgónak egyik fia, Anjou-Jeruzsálemi Szibylla királyleánynyal történt egybekelése által 1186 körül az 1192-ben (ápr.) megint elvesztett jeruzsálemi királyi koronát megkapta. Az elvesztett korona helyett 1192-ben (máj.) oroszlánszívű Rikhárd angol király kegyelméből kapta Guido a cyprusi trónt, melyen 1194-ben utódok nélkül halt meg. Őt követte Lusignani Amalrik öcscse, mint második cyprusi király, ki Anjou-Jeruzsálemi Erzsébet (Guido bátyjának sógornéja) negyedik férje lévén, egyszersmind 1197-ben Jeruzsálem királya is lett, mely minőségben 1205-ben elhalálozott. E házasságból született fia még előtte halt meg, míg Melisende nevű leánya antiochiai IV. Bohemund fejedelemhez ment nőül. – Amalriknak pedig Ybelini Eschivával való első házasságából több gyermeke volt, kik között I. Húgó nevű fia Cyprus harmadik királya lett s a családot folytatta. I. Húgó 1218-ban halt meg és champagne-i jeruzsálemi Alice-szal kötött házasságából I. Henrik fia és két leány maradt utána. Fia, Henrik 1253-ban halt meg, miután előbb montferratói Alice-szal († 1233.), aztán örmény Stefániával s utóbb (1250-ben) antiochiai Plaisance-szal egybekelt. Harmadik házasságából származó, 1252-ben született, II. Húgó nevű fiával a Lusignanoknak Cyprusban uralkodott ezen ága 1267-ben (nov.) férfiágban kihalván, a korona antiochiai Húgó herczegre szállt át.
Cyprusi I. Húgó – a mint fent láttuk – két leányt hagyott maga után. Ezeknek egyike – Izabella – az 1276-ban elhalálozott Henrikhez, antiochiai IV. (V.) Bohemund fejedelem második fiához ment nőűl s ez után örökölte Húgó, e házaspár fia, anyai jogon, a cyprusi trónt, mint III. Húgó.
De minthogy Antiochia fejedelmei, illetőleg Henrik, Lusignan-Cyprusi Izabella trónörökös herczegné férjének ősei egyenes férfiágban Poitou-i Rajmond, poitoui VII. Vilmos († 1127.) második fiától származtak: ennélfogva cyprusi III. Húgó nem Lusignan, hanem vele a poitoui-antiochiai ház jutott a cyprusi trónra.
Cyprusi III. Húgónak többi között egy Amalrik nevű fia vala, ki a tyrusi herczegi címet viselte és kinek Guido nevű fia 1344-ben örmény IV. (V.) Leo 192király utódjává választatott. Látjuk tehát, hogy e Guido korántsem Lusignan, hanem a Poitou-házból származó cyprusi herczeg, és minthogy V. (VI.) Leo, Örményország utolsó királya († 1393.) szintén cyprusi herczeg vala, ennélfogva ő is oly kevéssé volt Lusignan, mint elődei.
Ime az elmondott genealogiai viszonyok táblaszerinti ábrázolása:
Lusignani VII. Húgó; Guido † 1194. 1. cyprusi király, neje: anjoui Szibilla 1180 † 1190.; I. Amalrik † 1205. 2. cyprrusi király, nejei: 1. Ybelini Eschiva, 2. anjoui Erzsébet 1197 † 1205.; 1. I. Húgó † 1218. 3. cyprusi király; 2. Melizenda; I. Henrik † 1253. 3. neje: antiochiai Plaisance; II. Húgó † 1267.; Poitou-i VII. Vilmos gróf † 1127.; I. Rajmond † 1149. antiochiai fejedelem, neje: antiochiai Konstantia 1136.; III. Bohemund † 1201.; IV. Bohemund † 1233.; V. Bohemund † 1251 körül; Izabella; Henrik † 1276. Plaisance, férje: I. Henrik, cyprusi király; III. Húgó † 1284, cyprusi király, neje: Ybelini Izabella; Amalrik, tyrusi herczeg, neje: örmény Izabella; Guido 1344-ben örmény király.
W. M.
