4. SZALÓK ÁGAZATA.
4. SZALÓK ÁGAZATA.
V. István király uralkodása alatt Ágnes asszony a Csák nemzetségből származott Szalók fiának Tamás-nak özvegye, fiatal kora óta valószinűleg mint palotahölgy a királyi család udvarában tartózkodván, annak érdekében nevezetes érdemeket szerzett. Járt Francziaországban, bizonyára Mária királyleánynak kiházasítása ügyében, valamint hogy ez csakugyan férjhez is adatván az Anjou-házbeli II. Károly siciliai királyhoz (akkor még trónörököshöz), Ágnes asszony kisérte el Máriát új hazájába. Ez érdemeiért 1269-ben kir. adományban kapta az abaujmegyei Fóny helységet.*
* Fejér IV. 3. 327. csak kivonatosan, és Wenzel Árpádkori új Okm. VIII. 239. az országos levéltárból 1297. évi átiratból. Fejérnél, ki Katona után közlé az oklevél kivonatát, Tamás atyja neve Comitis Thomae filii Schalancii de genere Chak alakban, ellenben Wenzelnél: Thomae filii Zlauch de genere Chak alakban fordul elő. Ez utóbbi «Zlauch» olvasás valószinűbbnek tűnvén fel, voltam azt bátor magyarosan Szalók-nak kiejtve, úgy írni.
Ágnes asszonynak férjétől Tamástól tudtunkra csak egy leánya maradt Katalin, a ki az anyai adományos Fóny helységet birta férjével és fiával Miklós-sal együtt, de nem háborítatlanúl, mert abból részt követeltek János-nak fiai Pál, Péter, István és András is, a kik a törvényszék előtt azt állították, hogy a kérdéses birtokról közös adomány-levél adatott volna ki, és hogy azt Katalin anyja Ágnes asszony és leánya maguknál letartják. A peres kérdés Omode nádor előtt folyt, és végre 1297-ben, miután Katalin az 24anyja részére 1269. évben kelt adományt felmutatta, azt az örökség-keresők el is veszték és III. András király itélő levele János megnevezett négy fiát örökös hallgatásban marasztalta.*
* Wenzel id. h. X. 255.
Ki volt ezen János, a négy említett perlekedő atyja? azt az oklevélből meg nem tudjuk, de valószinűséggel gyaníthatjuk, hogy János szintén Csák nemzetségbeli és Tamásnak fia, Ágnes asszonynak pedig testvére lehetett, és fiai ily czímen képzeltek jogot a nővér illetőleg nagynénjük által adományban szerzett birtokhoz.
Hogy az ágazati törzsnek Szalóknak Tamáson kívül nem volt-e több gyermeke? biztos adatunk nincs, és így azt, vajjon egy, 1279-ben kelt oklevélben, mint Szalóknak (Zlauchnak) veje előforduló Fülöp valóban a mi Szalókunk leányát birta-e feleségűl, el nem dönthetjük.*
* Fejér V. 2. 584.
Tanulságos és érdekes azonban a fennebbi Ágnes asszony leányának Katalin-nak ivadékáról tudnunk azt, hogy az egy más családnak lőn alapítójává. Nevezett Katalin-nak ugyanis az 1297. évi kir. itélet-levélben sajnálatunkra férje nem, de fia Miklós megneveztetik. E Miklós az anyjáról öröklött Fóny-ról írta nevét és fia Balázs mester Borsod vármegye főispánja és Fülek vár várnagya volt, midőn 1327-ben Zunknak nevezett János testvérével sárosmegyei Kurima vagy Dubinna (most Kurimka) helységre királyi adományt nyert.* 1346-ban Fónyi Balázsnak már csak özvegye Erzsébet élt.*
* Fejér VIII. 3. 227.
* Fejér VII. 3. 160.
A leszármazás kimutatása ez:
Zlauch de genere Chak; Tamás özvegye Ágnes 1269.; Katalin özvegy 1297. Férje N. N.; Miklós a Fónyi család őse.
