A Laszberg grófok genealogiájához.
A Laszberg grófok genealogiájához.
A «Turul» mult évi utolsó füzete felölelvén a hátralékos czikkek tömegét, a szerkesztőség kénytelen volt térszűke miatt rövidítéseket és törléseket tenni; így történt azután, hogy «A Laszberg grófok genealogiája» czímű értekezésemben nagymérvű törlések eszközöltettek; az így keletkezett következetlenségeket és hiányokat most ezen pótczikkben bátorkodom lehető rövidséggel jóvátenni.
A megjelent értekezés befejezésében (184. l.) hivatkozás történvén az 1569-iki ötpecsétes osztálylevélre, mely azonban az előzményekből kitöröltetett, most azt pótlólag röviden kifejtem:
Az 5-ik nemzedék képviselője Laszberg János-Lipót nőül vevén thurni Reicker Kristóf leányát Rozinát, ezen házasság által megszerzé családjának a Reicker-féle birtokokat is; így jött később a Reicker-czímer a bárói és grófi czímerben a Laszberg-czímerhez.
Ezen házasságból származott a második fiú Laszberg Márton, ki Győr várának kapitányává lett. Hogy mikor jutott ő Győrbe, a családi irományok és nyomtatott leszármazási táblák nem említik; de neve előjön az 1569-iki osztálylevélben, mely loismannsdorfi Kristóf és Márton testvérek, dürnbachi Bayr György, gefelli Huebner János és lisani Lindeck Kristóf sógorok közt köttetett. Ezen oklevél annyiban is érdekes, mert keltezése így szól: «Beschehen den sechsten February nach Christi geburt der minderen zahl im neun und sechzigsten jhar». Tehát az 1500. évszám röviden «kisebbik szám» kitétellel jegyeztetik.
Minthogy továbbá ezen győri kapitány testvérbátyja Laszberg Kristóf az említett osztálylevél kelte után harmadfélév mulva 1571 junius 1-jén hűbéradományt nyert Márton és Farkas testvéröcscsei örökségére, azt lehet következtetni, hogy a győri Laszberg kapitány még 1569-ben élt, de 1571 juniusban már nem volt az élők között. – E két oklevél tehát a magyarországi első Laszberg korának meghatározására érdekes, és azt a genealogia földerítésére megemlíteni szükséges.
A «Turul»-ban közzétett grófi czímerhez annak leírását is az eredeti szöveg szerint, de könynyebb megérthetés végett a mostani orthographiával, a következőkben bemutatom a bárói diplomából, minthogy a grófi diploma csak a képet adja, de a leirást illetőleg a báróira hivatkozik:
«Und zu mehrer Gezeugnis und ewiger ansehnlicher Gedächtnis solcher Unserer Gnad und Erhöhung in den Stand und Grad der Freiherren, haben Wir Ihnen von Laszberg zu Ihrem, einestheils von uralten Zeiten her geführten Wappen und Cleinod, das Reickherische als Ihrer nächsten Blutsverwandten durch Absterben selben Stammes Uns heimgefallene Wappen gnädigst adiungirt, unirt und also beide Schilde mit ihren Helmen, Farben, Ornamenten und Clenodien unter einer Coniunctur nachfolgendermaszen zu führen und zu gebrauchen mitgetheilt und verliehen, Das mit Namen sem volt: Ein zweifach quartirter Schild, dessen vordere Hälfte längs Laszbergisch, und die andere Hälfte Reickherisch. Die erste Quartirung, das hinter-untere und vorder-obere Feld schwarz darin ein gelbes Kreuz; vorder-unters und hinter-obers Feld in Mitte überzwerg abgetheilt, das obere Theil roth, und im unteren weiszen Theil ein rother Spickl. In der anderen Hälfte des Schildes oder hinteren Quartirung, selbig hinter-unteres und vorder-oberes Feld jedes nicht allein überzwerg abgetheilt und das obere schwarz sondern auch das Untertheil nach längs also unterschieden, dass dessen Hinterort weisz und Vorderort roth. In selbigen vorder-unteren und hinter-oberen weiszen zwei Felden aus einem dreifachen Hügel oder Erdgrund ein gepeltztes Bäumel mit zwei Zweigeln und seinen Blättlein in gelber Farbe. Auf dem Schild vier offene Turnierhelme, der hintere mit in gelber und weiszer, 42vordere schwarzer und gelber, die zwei mittere auch einer beiderseits mit rother und weisser, der andere schwarzer und weiszer und rother und weiszer Farbe abgewechselte Helmdecken, und (auszer des vorder-mitteren) mit königlichen Kronen geziert. Ob dem hinteren Helm zwei weisze Adlersflügeln, in welchen das gelbe Paumpeltzer-Gewächs; ob dem vorderen Helm in zwei schwarzen Adlersflügeln das gelbe Kreuz, beides wie unten im Schild: ob den beiden mittern Helmen jedem ein rother altheidnischer hoher Hut, der hintere mit schwarzem und vordere mit weiszem überstulptem rauhen Futter, an des einen Gipfel ein aufgebundener ausgebreiteter Pfauenschweif natürlicher Farben an diesems Gipfel aber sechs weisze Strauszenfedern erscheinend. »
Megjegyzem ezen leiráshoz, hogy vagy a diplomaíró vagy a czímerfestő tévesen fogta fel a heraldikai topographiát; vagy talán onnan származik a homály, hogy a czímer a grófi, a leírás a bárói diplomából vétetett; ez utóbbi kérdést (az eredeti diplomák már nem levén kezeimnél) el nem dönthetem. – A gyakorlott heraldikus ezen német leiráson is eligazodhatván, a magyar fordítást mellőzöm.
Végül szükségesnek tartom a genealogia végéről kimaradt három nemzedék ismertetését annál is inkább közölni, mert a 11-ik nemzedéket képező Laszberg György gróf gyermekei közől az első fiú, György-Rudolf, nem képviseli a 12-ik nemzedéket, hanem a második fiú lett a család föntartójává:
12. Laszberg György-Károly született Randersackerben 1814 okt. 10-én; katonai pályáján Győrött telepedvén meg, itt nőül vette Hutflősz Rózát, kivel boldog családi életet élt és már két fiacskája volt, midőn őt az 1848-iki magyar szabadságharcz fegyverre szólítá; mint katonatiszt megesküdött a magyar alkotmányra és őrnagygyá lett. Világosnál letevén a fegyvert, Aradra vitetett, hol előbb halálra, majd kegyelemből 16 évi fogságra itéltetett; utóbb Rudolf trónörökös születése alkalmából megkegyelmeztetvén, 1858-ban kilencz évi szenvedés után börtönéből kibocsáttatott és gyermekeit, kiket 5 és 3 éves korukban hagyott el, mint gymnaziumi tanulókat viszonláthatta. A politikai viszonyok változásai és az életküzdelmek a kifáradt testet megtörvén, Bécsben tölté végéveit, és ott meghalt 1869 nov. 5-ikén, midőn gyermekei már önállóságra kezdtek jutni. Első fia két év előtt Győrmegye esküdtjévé lett; második fia György- Gusztáv-Artur, ki 1845 ápr. 30-án született, gazdasági tisztégre jutott és utóbb titkárrá lőn Szentlőrinczen Baranyamegyében.
13. Laszberg György-Károly-Rudolf született Győrött 1843 okt. 29-én. Atyja kilenczévi fogsága (1849–58) idejében gondos és szerető anyja vezette őt a gyermekkoron át. Elvégezvén a jogi tanulmányokat, a királykoronázáskor (1867) beállott új alkotmányos szellem ót a közigazgatási pályára terelte: Győrmegyében esküdtből csakhamar aljegyző, árvaszéki ülnök, majd főjegyző lett; 1870-ben a köz- és váltóügyvédi diplomát is megszerezvén, 1876 márcz. 11-én nőül vette Perlaky Katalin-Malvint; utóbb 1879-ben Győrmegye alispánjává lett, és ezóta kitünő tapintattal és buzgalommal vezeti a megye politikai ügyeit. Négy fia és két leánya képezik családi körét. Az első fiú.
14. Laszberg György-Rudolf-Ervin született Győrött 1878 márcz. 10-én. Ez idő szerint ő képviseli a család 14-ik nemzedékét, ki szép tulajdonságaival örvendezteti szüleit és valószínűleg később hazáját is.
Dr. SZOMBATHY IGNÁCZ.
