A BÁRÓ ÉS NEMES ORCZY CSALÁD EREDETE, LESZÁRMAZÁSA ÉS TÖRTÉNETE. (Második közlemény.)
60A BÁRÓ ÉS NEMES ORCZY CSALÁD EREDETE, LESZÁRMAZÁSA ÉS TÖRTÉNETE.
(Második közlemény.)
(Második közlemény.)
Két czímerrajzzal.
Báró Orczy Istvánnak három gyermeke született,* névszerint Zsuzsanna, kit 1729. október 11-én jegyezett el Várkonyi báró Amade László, azonban az ifjú nő már a jövő 1730. év november 7-én özvegyen hagyá férjét; eltemettetett Gyöngyösön a Szent Bertalan apostol templomában.
L. a II. táblát a Turul f. évi I. füzetében 23. l.
Anna, 1735-től b. Hávor János Miklós altábornagy, a 4-ik huszárezred alapítója és első tulajdonosa fiának, báró Hávor Mátyás huszárkapitánynak neje, kinek halála után Gulik Jánoshoz ment nőűl. Meghalt Anna 1761-ben.
I. Lőrincz, született 1718 augustus 9-én, a passarovitz-i béke megkötése napján, mint ezt önéletiratában, melyből a többi rá vonatkozó adatok is merítvék, maga megírta. Oskoláit Pesten kezdte 1728-ban; 1731-33-ig Nyitrán folytatta, 1734-ben Gyöngyösön tanult; 1735-ben Budán hallgatta a philosophiát; midőn az év végén atyja Bécsbe ment, Lőrincz is vele volt s mint naivul elbeszéli, ekkor látta először a császárt és császárnét; – a császárné többször megszólította őt, egy alkalommal cseresznye volt az asztalra feltéve s a császárné evés közben ennek magvait hol egyik, hol másikra dobta a körülállók közűl s igen nevetett, midőn egy szem Lőrinczet találván, a 17 éves ifjú mélyen elpirult, ezt látva gróf Csáky Zsigmond országbiró, oda hajlik báró Orczy Istvánhoz, s azt mondja neki magyarul: «Ezért mondták a magyarok, nem jó a nagy urakkal cseresznyét enni».
1735-től pár évig nincs az önéletrajzban semmi bejegyzés sem, csak azt mondja, hogy három évig Grassalkovich Antal mellett szolgált, kinek nagy tehetségéről évtizedek multán is magasztalva emlékezik. 1742-ben jelen volt Prágában Mária Terézia koronázásán; 1743-ban minta gróf Grassalkovich-féle önkéntes huszárok egy kompániájának kapitánya, Esterházy József országbiró vezérlete alatt vett részt a harczokban; csapatát átvezette a haza határán, előbb Felső-Sziléziába, innen pedig Csehország határai védelmére; példáját több insurgens kapitány is követte, kik eleinte vonakodtak a magyar határt átlépni, a hazai törvények értelmében nem lévén kötelezve az ország határán kívül is harczolni; kitüntette magát a hires collini ütközetben és részt vett Hadik alatt Berlin kalandos elfoglalásában; utóbb Troppau és Ratibor visszavétele után 1744 február havában atyja és neje kivánságára hazatért és mezei gazdasággal foglalkozott. 1756 október 6-án a Jász-Kún és Hajdú-kerületek által kiállított 1000 lovas parancsnokságát átvéve lovassági ezredessé neveztetett; a béke megkötése után azonban vezérőrnagyi czímmel és 1500 frt fizetéssel nyugalomba lépett. 1764 decz. 20-án Abaujmegye administratora, 1767 szept. 18-án pedig ugyanazon megye főispánja lett, mely tisztét a legnagyobb közmegelégedésre viselvén 7 évig, arról 1784-ben lemondott. 1782 augustus 10-én a közügyek terén szerzett érdemei jutalmául a Szent-István-rend középkeresztjével díszíttetett fel.
Atyjától öröklött birtokait nagymérvű szerzeményekkel szaporítá; testvérét Annát fekvő jószágok helyett 26,992 frt 35 krral elégítette ki. Álljon itt érdekes illustratióként szerzeményeinek hosszú sora.
Megszerezte Abád 1/2-ét gróf Forgách Jánostól 1767-ben, még ugyanazon évben Tomaj 1/2 részét és Taskonyt
|
90,000 frtért
|
1767-ben gróf Forgách Zsigmondtól Szalók 3/4, Bura 1/4 részét és Bánhalmát
|
70,000 frtért
|
1783-ban ezekre fizetett auctiót
|
40,000 frtot
|
1760-ban, Böszér, Csábor és Vadkert pusztákbeli részt Thegzes Mihálytól, 1763-ban Bencsik Mihálytól és ugyanazon évben Huszár Józseftől
|
7,600 frtért
|
1787-ben Vadkertre fizetett auctiót
|
1,420 frtot
|
1772-ben nádori adományban kapja Eger-Farmos 1/4 részét özv. Németh Andrásné beruházása czímén
|
5,749 frtért
|
1775-ben megveszi Filimesen Horváth János részét
|
430 frtért
|
1760-ban a fegyverneki Török rész 2/3 részét
|
1,600 frtért
|
1786-ban zálogba veszi Orczy Antal özvegyétől annak Fegyvernek, Déva-Ványa, Nagy-Körü, Kőtelek, Átány, Heves, Kőkút, Pély, Szent-Iván és Tlerpeléten lévő részeit
|
1,673 frton
|
1772-ben pedig Andreánszky Klárától annak fegyverneki és ványai részbirtokát
|
2,000 frtért
|
611789-ben megveszi Gyöngyösön az egész
Petrovay részt
|
1,140 frtért
|
1752-ben Marusy Józseftől annak Sárhelyalja hegyi szőllőjét –
|
200 frtért
|
1750-ben pedig a gyöngyösi telkén lévő épületek becsárába fizet
|
1,300 frtot
|
1780-ban megveszi Ferenczy Mária összes, Hevesmegyében fekvő részét
|
4,700 frtért
|
1764-ben megveszi Tresztyánszky Józseftől Erk 1/2 ét, 1770-ben pedig 1/4-ét Pybernétől
|
38,000 frton
|
1782-ben zálogba veszi Majthényi Károly-
tól Izsák puszta 1/2 Páhi puszta 3/4 és
Agasegyház puszta 1/2 részét 1
|
150,000 frton
|
1775-ben megszerzi a Nikházyak Kará-
csond és tarjáni részét
|
4,000 frtért
|
1743-ban Kasándy Lászlótól Kőtelken és
Szent-Ivánon a Szemere részt
|
1,700 frtért
|
1754. Mád város és Ond 1/4 ét, melyet
12,502 frton birt volt zálogban, megveszi a kincstártól
|
28,509 frtért
|
1752-ben Mádon vesz a Pertre hegyen
egy Szepesy parlagja nevű szőllőt
|
240 frtért
|
1755-ben pedig egy házat Tokaji Mihálytól
|
100 frtért
|
1783-ban szintén egy Pertre hegyi szőllőt
Pécsy Gábortól
|
500 frtért
|
1755-től 1778-ig Mada és Mitri pusztákra
auctiót fizet
|
3,138 frtot
|
1755–1788-ig pedig Miskére fizet
|
7,100 frtot
|
1764–82-ig az orczi ét tömörkei birtokból
rokonait kifizeti
|
2947 frttal
|
1761-ben Etthre Ferencz és Zsigmondtól
megveszi azoknak örsi részét
|
2,000 frtért
|
Megszerzi Örsön 1743-ban a Bossányi-,
1772-ben a Marsovszky-és 1788-ban a
Rakovszky Gáspár-féle részeket
|
3,200 frtért
|
1774–78. Puszta-Péderire fizet auctiót
|
12,410 frtot
|
1760-ban megveszi Rozsnokon és Szent-Ivánon a Török rész 1/3-át, és az Ugronovics részt
|
4,200 frtért
|
1782-ben Szabadkán a Ludas düllőért fizet
|
7,626 frtot
|
1780-ban pedig Saáron és Domoszlón a
Szepesy Sámuel részeért
|
11,000 frtot
|
1774-ben megveszi Szent-Erzsébeten és
Varasszón a Berthóthy részt
|
2,050 frtért
|
és még ugyanazon évben Plathy András-
tól Szent-Erzsébet felét
|
20,000 frtért
|
1765-ben megszerzi Szék 1/4 részét
|
1,750 frton
|
1756-ban pedig a Thúri Nagy családnak
Túr-Pásztó-hoz való jogát
|
3,200 frton
|
1750–80-ig Ujszászra különböző családoknak fizetett auctiót
|
7,000 frtot
|
1753-ban pedig Ványán a Nyáry Zsigmond által inscribált telkek visszaváltásáért fizetett
|
1,660 frtot
|
Végre megszerezte 1773-ban minden Nyáry birtokban a Révay 1/8-ad résznek 1/3-át
|
26,000 frtért
|
Birtok vásárlásainak összege, beleértve testvére örökségének készpénzbeli kifizetését, kitesz
|
593131 frtot
|
Vallásos buzgalmát bizonyítják az általa Erdő-Kövesden, Erken, Ivánkán, Orcziban, Szalókon, Vadkerten és Ujszászon épített új templomok és kápolnák.
Irodalmi munkássága eléggé ismeretes.
Első neje, kit 1740-ben vett nőül s kivel 15 évet töltött boldog házasságban, Podmaniczky Judit volt, P. János és Ostroluczky Judit leánya. Második nejével báró Laffert Anna Máriával 1759 október havában kelt egybe. Első házasságából négy korán elhalt és öt (a táblázaton látható) gyermeke született; második nejétől származott fia István nem ért nagy kort, leánya Teréz, gróf Keglevich Ádámné lett.
Báró Orczy Lőrincz első végrendeletét 1756 september 24-én írta, melyben fekvő birtokait két fiának hagyományozza, leányainak pedig egyenként 20,000 frtot rendel kifizettetni; második végrendelete, melyben hasonlóképen intézkedik, 1789 május 17-én kelt. Meghalt Pesten 1789 julius 28-án, eltemettetett Tarna-Örsön. Első házasságából származott leányai közül Anna, született 1741-ben, meghalt 1805-ben; férjhez ment 1766 január 14-én gróf Haller Péter cs. kir. kamarás és Krasznamegye főispánjához, ki 1784 január 14-én halt el. – Mária, báró Vécsey Miklós Szabolcsmegye főispánjának neje lett. – Zsuzsanna született 1744-ben, báró Splényi Gábor tábornok neje.
I. László, született 1750 április 14-én. 1775-ben beutazta Olaszországot, 1776-ban pedig Magyar-, Horvát-és Erdélyországot; utóbb közszolgálatba lépvén kassai kir. kamarai tanácsos lett, mely tisztséget három évig viselvén magy. kir. udvari tanácsossá neveztetett, e minőségben 9 évet töltvén udvari kamarai vice-praeses lett; s e hivatalt haláláig megtartotta. Közben cs. kir. kamarás; temesi kamarai administrator és helytartósági tanácsos is volt. Atyja lemondása után 1784 augustus 27-én Abaujmegye főispáni székére neveztetett; 1787 márczius 5-én valóságos belső titkos tanácsos lett, 1790 április 2-án az alkincstárnoki méltóságot nyerte el; 1793 január 14-én Pest városa díszpolgárává választotta; 1806 szeptember 18-án a Szent-István-renddel díszíttetett fel; 1807 márczius 5-én pedig nyugdíjazva a közügyektől visszalépett, azonban a megérdemlett nyugalmat már nemsokáig élvezhette, mert még ugyanazon év április 15-én elhúnyt. Nejétől gróf Abensperg-Traun Terézai csillagkeresztes hölgytől gyermekei nem maradtak.
62III. TÁBLA.
II. György. 1664–1701. (1. Csóy Zsuzsa 1670–78. 2. Kulcsár Zsuzsa.); 1-től 1. Zsigmond 1700–20. 1714. Vasmegyei esküdt. (Jánossy Judit. 1720.); Boldizsár 1714–17. Dominicanus barát Leopold néven; III. János; Julianna (Szél József); Anna 1717. (Forintos Péter.); 2-tól IV. Péter 1720–65.; IX. István; I. László; Kata (Jánosa András); I. Sándor 1737. (Dolhai és Petrovai Petrovay Julianna.); IV. János; Rozália (Szabó János.); Julianna. (Bodó László 1768. Vasmegyei esküdt.); V. József; II. Sándor 1771. 87. Hevesmegyei szolgabiró 1771. (Kövesszarvi Gosztonyi Anna.); Kata (Okolicsnai Okolicsányi Antal.); III. Antal 1779. hadnagy. Heves m. alszolgabiró. (Marsófalvi Marsovszky Anna.); Zsuzsanna. (1. Balázs Ferencz, 2. Okolicsnai Okolicsányi József.); VI. János. (Dévaványai Halasy Francziska.); VI. József katona 1788.; V. János; X. István 1803. (Szandai Sréter Alojzia.); Francziska † mint hajadon; VII. János. † 1868 17/II. (Bábai Bay Antonia.); V. Antal. Szül. 1815.; Mária (1. Sonnenfelsi Frajzajzen Pál, 2. Ürményi Nagy Mihály); VII. József † 18… (1. Dominkovich Mária, 2. Baloghy Jerta.); 2-tól egy fiú; Anna (Kereszti Molnár Lajos.); Irma (Fáy Sándor.); Anna (Fáy Lajos.); Gyula. 1881/3. orsz. gyülési képviselő. (1. Borsodi Latinovich Mária † 1859 5/VI, 2. Ikácsi Péterffy Otilia † 188…); Emma † 1870 9/VII. (Fáy János 1848/49. honvéd százados.); 1-től Dezső; 2-tól Ilona † 1886. (Kereszti Molnár Béla pénzügyminiszteri osztálytanácsos.); Zoltán; Gyula; Margit.
IV. TÁBLA.
III. Péter. 1666–1703. (Takács Judit. 1669–97.); II. József, 1716. hadibiztos. Francisc. barát; II. Mihály 1713–21. (Murai Szombathi Zobotin Orsolya. 1716. özvegy 1730–39.); Orsolya 1693. (Jánosa Péter 1693.); Bora. 1714. (1. Bozzay István, 2. Szita László 1713–14.) Zsuzsa. (1. Szita Péter, 2. Molnár János); Mária. (Mankó-Bükki Horváth István.); Júlia. (Somogyi Károly.); Krisztina. 1761-ben hajadon; II. Ferencz 1730–39. cs. kir. hadnagy; I. Antal 1730–39. (Zombath Anna.); Imre 1730–77. kir. táblai ügyvéd. (Rimanóczy Anna Mária 1771.); Teréz 1730. †; Klára. 1730–39. (Felső-bükki Nagy János.); Anna. 1730–39. (Botka Zsigmond.); Apollonia 1730–39. (Dacsó Imre.); Magdolna (Proszinák Farkas.); Pál 1782. (Forintosházi Forintos Teréz.); Teréz. (Adász-Teveli Tevely János.); II. Antal. (Csiky Terézia.); Lajos 1783.; II. László; Francziska 1785. (Márffy György 1783–85. Győrm. táblabiró.); Lőrincz. 1826. Amerikába költözött; Ignácz 1819 † 1850. huszár főhadnagy (Bocsári Svastics Anna.); VIII. József. sz. 1822 31/VII. Csempeszen. Vasmegyei útbiztos. † Vasváron 1881 1/III. (Boros Antonia.); Róza. 1881. Budapesten. (Dömötöri Zanathy Alajos † 1876.; Hermina 1881. (Glaser Károly); IV. Antal 1819.; Andor. 1819 † 1856. Badonfalván (Stampf Jozefa † 1850.); Róza; Zsuzsa. (Petheő N.).
63I. József, született 1746 szeptember 20-án, cs. kir. kamarás, 1790 márczius 15-én Békésmegye administratora lett, 1792 julius 2-án pedig Zemplénmegye főispánjának neveztetett ki. Meghalt 1804 deczember 14-én. Neje, kit 1774 augustus havában vezetett oltárhoz, gróf Berényi Borbála csillagkeresztes hölgy (meghalt 1809 decz. 30.) gróf Berényi Tamás és báró Haller Jozefa leánya volt, kitől négy fia és két leánya maradt.
Anna született Gyöngyösön 1776 decz. 16-án; férjhez ment 1797-ben gróf Draskovics Györgyhöz; meghalt 1830-ban. – Terézia született 1790 deczember 4-én; 1807 október 15-én báró Wenckheim József neje lett.
II. József, született 1779 augusztus 15-én. Cs. kir. kamarás. Meghalt 1811 november 9-én. Neje gróf Pejachevich Xaveria született 1784 február 16-án; egybekeltek 1802 október 4-én. Gyermekei közűl:
Lajos, született 1804 márczius 12-én. Cs. kir. kamarás; utódok nélkül halt el.
Paulina, született 1808 október 3-án. Férjhez ment Szent-Györgyi Horváth Antalhoz.
Eleonora, született 1811 május 16-án; gróf Sternberg Jaroszláv neje.
István, született 1806 október 6-án; elesett mint nemzetőr Szent-Tamásnál 1848 decz. 9-én. Nejétől báró Lipthay Augustától (kit 1836 junius 14-én vett nőűl) származott gyermekeit a táblázat mutatja.
II. Lőrincz (Péter), I. József fia, született 1784 február 1-én. Cs. kir. kamarás, 1805-ben a felkelő seregnél kapitány, 1809-ben alezredes, a midőn Komárom falai alatt két ellenséges ezred támadásának sikeresen ellentállván igen súlyos sebet kapott. 1811/12. és 1825-ben Hevesmegye egyhangúlag választotta meg országgyűlési követjének. 1827 augusztus 25-én Csongrádmegye administratora lett, mely állásától 1830-ban ápril 27-én felmentetvén Aradmegye főispánjává neveztetett ki. Kegyeletes emlékét mai nap is fentartja Aradon az Orczy nevű utcza. 1830 május 30-án a belső titkos tanácsosi méltóságot nyerte el. Meghalt 1847-ben. Neje, kit 1808 julius 26-án vett nőűl, gróf Batthyány Teréz csillagkeresztes hölgy volt, ki 1790 september 4-én született és 1861 febr. 16-án Gyöngyösön halt el. Egyetlen leányuk Anna, született 1810 junius 30-án. 1830 julius 26-án gróf Szapáry Józsefhez ment nőűl.
II. László (Ignácz Nep. János, Bálint, Felix Ferdinánd), született 1787 junius 23-án. 1810 márczius 11-én cs. kir. kamarás lett, utóbb a Krisztus-rend vitéze. A katonai pályára lépvén, részt vett az Ebersberg melletti ütközetben; 1813 aug. 18-án a Jász-Kún-kerületek által felállítandó könnyű lovassághoz első kapitánynak választatott s mindvégig vitézkedett a francziák elleni hadjáratban. 1814 április 8-án bevonult a szövetséges seregekkel Párisba, honnan 6 heti szabadsággal Londonba utazott, hol a Prince Regenthez is meghívták. Gyönyörű levelei, melyeket ezen hadjárat alatt édes anyjához írt, hű tolmácsolói gyermeki ragaszkodásának. Nejétől Müller Magdolnától született gyermekeit a táblázat mutatja.
György (Ignácz, István, Nep. János, Bálint, Félix), született 1788 aug. 23-án. Cs. kir. kamarás. 1814-ben nőűl vette gróf Berényi Erzsébet csillagkeresztes hölgyet, ki 1883 január 17-én este 9 órakor halt el 91 éves korában. Gyermekeik a táblázaton láthatók, kik közűl.
Béla, született 1823 február 16-án. Cs. kir. kamarás, m. kir. minister, v. b. titkos tanácsos; már 19 éves korában 1842-ben philosophiae doctor, hites ügyvéd és Pest-Pilis-Soltmegye tiszteletbeli aljegyzője volt, midőn egy igen érdekes értekekezést nyomatott ki, Ferdinánd királynak ajánlva ily czím alatt «Utrum argumenta, quibus mortis poena impugnari solet, eius abolitionem persvadere valeant?»
Andor, született 1825 január 14-én. Cs. kir. kamarás. 1883-ban Ő Felsége jóváhagyásával Tetard Andort nevének és czímeinek használhatásával törvényesen fiának fogadta.
II. GYÖRGY ÁGA. (III. táblán.)
Visszatérve az Orczy család nemesi ágához, I. Jánosnak harmadik fia II. György 1666-ban osztozott testvéreivel, a midőn lakóhelyűl Vasmegyében Söptén kapott egy curiát. 1760-ban megvette Sall Istvántól ennek Söptén lévő egy telkét 16 hold szántófölddel 200 frton, 1675-ben Zábráky Páltól szintén Söptén 4 hold szántóföldet 50 császári talléron. 1678-ban Orczy Ferencz és Istvántól Nemes-Csóban egy erdőrészt 6425 csász. talléron, végre 1701-ben Sall József Söptén lévő udvarházát 39 1 frton szerzette meg. Első nejétől Csóy Zsuzsannától a táblán látható öt gyermeke született; második nejétől pedig Kulcsár Zsuzsától három fia maradt. Ezek közül:
Boldizsár 1714-ben eladta Söptén lévő minden birtokát ifjú Kajtár Istvánnak 130 frtért, 1717-ben pedig rába-bogyoszlói részét adta el 30 csász. tallérért Höbe Ferencznek. Utóbb Leopold néven a Dominikanus szerzetbe lépett.
I. Zsigmond, 17 14 vasmegyei esküdt, 1717-ben Hegedűs György söptei részét vette zálogba 10 évre; 1719-ben pedig Orcziban lévő elzálogosított részének kiváltását öccsének Szaby Ádámnak engedi át. Nejétől Jánosy Judittól származott leánya Kata Jánosa Andrásné lett. Fia:
I. Sándor lakását Hevesmegyébe tette át, hol megnősülvén, neje Petrovay Julianna által, Dolhai és Petrovai Petrovay László, Pest-Pilis-Soltmegye alispánja és Király-Daróczi Daróczy Klára Julianna egyetlen leánya által a fiágon kihalt Bedeghi b. Nyáry család Heves- és Külső-Szolnok-, Gömör- és Kis-Hont-, és nógrádmegyei birtokaiból 1/48 részben örökösödött; a táblán látható gyermekei közűl:
II. Sándor 1771. Hevesmegye szolgabirája volt. Nejétől Gosztonyi Annától egyetlen fia:
VI. János lakását Karácsondon tartotta. Neje Halasy Francziska, Déva-Ványai Halasy Márton Hevesmegye első alispánjának és Rakovszky Máriának leánya volt. Gyermekeik közül:
VII. János nőül véve Bábai Bay Antoniát, Borsodmegyébe Heő-Bábára költözött. Meghalt 1868 február 17-én. Leányait s ezek férjeit a táblázat mutatja, egyetlen fia Gyula, ki jelenleg is él, Heő-Bábán lakik.
III. PÉTER. (IV. táblán.)
III. Péter 1666-ban osztozik testvéreivel, amidőn Söptén jut neki lakóhely; 1668-ban Sall Istvántól egy jobbágytelket vesz Nagy-Csömötében 100 frton; 1669-ben pedig Söptén szerez egy nemes telket Orczy Orsolyától 300 csász. talléron. 1681-ben megveszi Palásthy Jánosné Vasdinnyei Krisztina söptei összes birtokát 1114 frton s ugyanazon évben eladja Meszlényben lévő telkét Pintér György agilisnek 130 frtért. 1694-ben Sallfán egy nemes telket szerez Salamon Lászlóné Jordanics Katától 500 frton. 1695-ben pedig eladja egyik söptei curiáját Pulay Ferencznek 250 frtért. 1697-ben zálogba veszi Sall József söptei curiális részét 6 jobbágytelekkel. és az egész nagy-csömötei részszel együtt 2130 frton. 1702-ben ellene mond azon bevallásnak, melyet Sall József 1701-ben Orczy II. József részére tett volt. Nejétől Takács Judittól leányait s ezek férjeit a táblán láthatjuk. Fiai közül:
II. József, előbb hadbiztos, utóbb Szent-Ferencz-rendű szerzetes. 1716-ban tett végrendeletet.
Testvére II. Mihály megveszi 1713-ban unokatestvérei Zsigmond és Boldizsárral Szegedy Ferencztől ennek Söptén lévő 3 néptelen telkét. 1716-ban magához váltja Koltói Pétertől a Szita Lászlóféle részt a zálog-összegen felül 10 frton. 1719-ben pedig megveszi Sall Józsefnek összes söptei, alsó-söptei, kis-pössei, nagy csömötei, nemescsói, nárai és sallfai javait 500 frton. Neje Zobothin Orsolya volt, Murai-Szombathi Zobothin János és Batthyány Orsolya leánya. Gyermekeik közül:
Antal és Imre alapítottak családot, előbbi fiaiban kihalt; Antal vonala azonban napjainkig terjedt. Unokájának fia:
VIII. József 1881 márczius 1-én elhalván, vele ága fiágon megszakadt.
Ezen családból származott, de a táblázatra nem illeszthető azon Orczy Mihály, kinek feleségétől Lenkey Katától fia Mihály és leánya Mária, Szivós Andrásné születtek. (Nagy Iván M. O. Cs. VIII. 242.)
Valamint azon Orczy Máriának sem tudjuk helyét kimutatni, a ki ősanyja volt az 1826-ban báróságra emelt Kákonyi Xav. Ferencznek. (Nagy Iván VI. 19.)
Az Orczy család jelenleg Elek, Felix, Cherubin, Seraphin, Béla és Andor bárókban él; a nemes-ágon Antal, József fia, Gyula és ennek három fia tartják fel a család nevét.
* * *
A nemesi ág ősi czímere, amint az számtalan pecséten a színek jelzése nélkül látható, színezve pedig Telekessy István egri püspöknek Orczy István részére 1703-ban egy egri házra vonatkozó igen díszes kiállítású okmányán a kezdő S. betű ékítményei között a Telekessy czímer alatt 65festve áll: a paizs kék mezejében ágaskodó kettős farkú, jobb első lábában kivont kardot tartó arany oroszlán. A koronás sisakból vörös ruhás kalpagos magyar vitéz emelkedik ki, jobbjában kivont kardot villogtatva, melynek hegyére vérző török fej van tűzve, sisak-takaró jobbról kék-arany, balról vörös-arany.
A bárói ágnak úgy a római szent birodalmi, mint a később adományozott magyar bárósági okmányra festett czímere, csak igen csekély eltérést mutat. Nagy Iván M. O. Cs. VIII. 242. lapján leírt s az előző lapon metszvényben is bemutatott ezen bárói czímer az eredeti festménynyel csak nagyjából egyez meg; ezért szükségesnek tartom rajzát és leirását az eredeti után híven közölni.
A négyelt paizs harmadik és negyedik mezeje közé egy ötödik van beékelve. Az első arany mezőben arany zsinóros vörös ruhás magyar vitéz látható dolmánya aljáig, fejét vörös lefüggős prém-kalpag födi, balkezét csipőjére helyezi, jobbjában pedig kivont kardja hegyén vérző török-fejet tart; a második vörös mezőben kettős farkú oroszlán ágaskodik, jobb első lábában két zöld levéllel körülvett fehér rózsát tartva; a harmadik szintén vörös mezőben bal felé fordult arany oroszlán ágaskodik, első jobb lábában kivont kardot villogtatva; a negyedik arany mezőben fekete sasnak kiterjesztett szárnyú és kinyujtott körmű bal fele látszik; míg az ötödik kék mezőben arany zsinóron függő, arany vadászkürt látható. A paizsot öt pontos korona fedi, melyen három koronás sisak áll; a középsőből a leírt magyar vitéz emelkedik ki, két kiterjesztett fekete sas-szárny között, a jobboldali szárnyon császári korona alatt C, a baloldalon pedig VI látható. A jobboldali sisakból balra néző arany griff nyúlik föl, föltartott bal lábában három vörös szárú ezüst hegyű tollatlan nyilat, – egyenesen kinyujtott jobb lábában pedig három ki nem bontott zászlót tartva, az első zászló jobbról számítva vörös, a második fehér, a harmadik kék. A baloldali sisakból ezüst pánczélos, sisakos vitéz emelkedik ki, jobbjában arany buzogányt tartva. Sisak-takaró mind két oldalon vörös-arany.
A czímer egyes alkatrészeiről érdekesnek tartom a következőket megjegyezni:
A paizs első mezejében lévő vitéz a nemesi ág sisakdísze; a második mezőben lévő rózsát tartó oroszlán a Bedeghi báró Nyáry család czímeréből vétetett; a harmadik mezőben lévő kardot villogtató oroszlán a nemesi ág paizs-alakja; a negyedik mező egyfejű sasa a Telekessy család paizs-alakja úgy helyezve, hogy a beékelt ötödik mező miatt csak a feje és a bal szárnya a bal lábbal s nehány farktoll látható csak. A beékelt ötödik mezőben lévő kürt a Petrovay család czímeréből vétetett.
PETROVAY GYÖRGY
