A VECSE-BÖRÖLLŐ-IZSÁKFAI VECSEY-CSALÁD.
A VECSE-BÖRÖLLŐ-IZSÁKFAI VECSEY-CSALÁD.
(Egy czímerrajzzal.)
Már Mátyás király korában a Vecsey család a veszprémmegyei Vecse helység birtokosa volt, és ugyanezen király statutiót elrendelt leirata következtében 1476-ban Pápa mellett levő Böröllő pusztán nyert birtokrészeket. A veszprémi káptalan levéltárában őrzött eredeti okmány erre vonatkozó része magyar fordításban így szól:
«Mátyás Isten kegyelméből Magyarország, Csehország stb. királya, híveinknek a veszprémi egyház káptalanának üdvöt és kegyelmet. Előadatik nekünk 84híveink nemes Vechey János (Joannes de Veche), valamint neje Anasztázia urnő személyében: mikép ők Veszprémmegyébe kebelezett Böröllő (Berelleu) birtok egyik nemesi curiájának uralmába, valamint a Tapolcza folyón levő, Pápa mezőváros határában keletről Csondor malmaival, nyugatról a porvai remete testvérek földével szomszédos malom egyenes és egyenlő felének negyedrésze tulajdonába – – – jogos czím alatt belépni kívánván stb. Miről hűségteknek erősen parancsolva meghagyjuk, hogy bizonyításra alkalmas hiteles emberteket küldjétek ki, a kinek jelenlétében Kovachi János vagy Gergely, avagy kovácsi Beukey Pál vagy János, valamint Achady Illés vagy gerseni Józsa Bálint a többiek távollétében, saját emberünk a mondott Böröllő birtok színére, következéskép a föntírt nemesi curiába és az említett folyóra épített malom felének negyedrészébe, ugyanazon birtok valamennyi szomszédai és határosai törvényes meghívása után ott megjelenvén, azok tulajdonába az említett Vecsey Jánost és nejét Anasztázia úrnőt vezesse be, és jelentse ki, hogy ők azokat minden hasznaikkal és tartozékaikkal együtt mindennemű azokat illető joggal örök időre bírják, ha nem lenne ellenmondás; ha pedig netalán ellenmondók találkoznának, idézze meg őket a nevezett felkérők ellen a mi személyes jelenlétünk elé, az ő ellenmondásuk illetékes okának előadása végett. És ezekután a bevezetés és statutio sorát a netáni ellenmondók és idézettek, úgy az előző statutióban résztvett szomszédok és határosok neveivel, a kirendelt uradalommal együtt, személyünk jelenléte képviselőjének hűségesen megírjátok. Kelt Budán boldog Barnabás apostol ünnepét közvetlenűl megelőző csütörtökön az úr ezer négyszáz hetvenhatodik évében.»
Ezen iktatási parancs következtében megjelent Böröllőn kovácsi Beőkey János mint a király embere és Sándory Tamás kanonok mint a veszprémi káptalan embere, boldog keresztelő János születés-ünnepe előtti vasárnapon, és ekkor a birtokba vezetés előtt Börölley Antal fia Bálint a statutiónak ellenmondott, ki erre a király embere által a király jelenlét-képviselője elé idéztetett boldog Jakab apostol ünnepének nyolczadára. – A per három évig folyt a kir. curia előtt, midőn kitűnvén, hogy Börölley Miklós fia Benedek a peres nemestelket és malomrészt Vecsey Jánosnak és nejének a győri káptalan előtt jogosan ajándékozta: Börölley Antal fia Bálint tehát, saját fiai Mátyás, Lukács, Tamás és Móricz nevében is, a peres birtokot végleg átengedte Vecsey János és neje Anasztázia, valamint Ágota és Krisztina tulajdonába 1479-ben. Valószínűleg házasság erősítette meg a Börölley fiúk és Vecsey leányok között a békét.
Vecsey János fiaival továbbra is Vecsén lakott két leányának 1480-ban Böröllőre költözése után is; de az ő halálévét és örökösének nevét nem ismerjük. A mohácsi vész után a török uralom 1552-ben Veszprémmegyére is kiterjeszkedvén, a család böröllői birtokára, innen Győrmegyébe költözött át, hol Vecsey Simon, mint közbirtokos, díjat fizetett az 1583-iki országgyűlésre küldött Póky Ambrus és Marczaltőy követek költségeihez.* Miután 1594-ben Győr vára és megyéje keleti része szintén török uralom alá jutott, a család Vasmegyében Izsákfán szerzett nemesi birtokot.
1 A győrmegyei jegyzőkönyv így szól: 1583. Sabbatho post Conversionem B. Pauli Apli. Ad generalem dietam Posoniensem ad primum diem m. Martii expediendum deputati sunt Egregius Dnus Ambrosius Poky vicecomes et Georgius Marczalthewy. – Iisdem et Nobiles Possessionati debent dare: Illmus Dnus Hedervary fl. 3, Custos fl. 1 1/2, Cantor fl. 1 1/2, Prćpositus Sti Salvatoris fl. 1 1/2, Amade fl. 1 1/2, Gaspar Darabos denarios 50, Martinus Thury d. 50, Marczalthewy si personaliter non aderit fl. 11/2, Dewreczky d. 50, Wytzay d. 50, Georgius Alswky d. 50, Lucas Baroth d. 50, Reolandus Bawswny d. 50, Sithkey d. 50, Joannes Goszthony d. 50, Georgius Zichy d. 32, Nicolaus Wagassy d. 50, Georgius Zarka d. 50, Ludovicus Thwlok d. 50, Michael Poky d. 50, Jacobus Oshfy d. 50, Michael et Thomas Osthffy fl. 1, Emericus Parnos d. 50, Melchior Koronczay d. 50, Stephanus Enessey et Egidius Pothyondy d. 50, Moniales de Moriczhida fl. 1, Simon Wechey, Blasius Kysfaludy et Balthasar Niczky d. 50, Balthasar Gewrffy fl. 1, Balthasar Mesterhazy d. 50, Paulus Racz fl. 11/2, Moniales de Pathas fl. 1, Dewrsfy d. 50, Relicta Cristophori Nadasdy d. 50; – Nobiles vero unius sessionis singuli eorum denarios 32.
Itt ismét ismeretlen előttünk Vecsey Simon halálozási éve és öröklő fia neve; de az okmányokból kitűnik, hogy 1666 körűl már életben voltak: Vecsey Gergely, ennek fiai János és Mihály testvérek, kik közől Vecsey Gergely Izsákfán lakott és életének végső éveiben pörösködni kényszerűlvén, 1689-ben Vasmegye törvényszékén pörét megnyerte. Ennek fia Vecsey János Vecsén lakott, 1686-ban Budavár ostrománál Veszprémmegye nemessége zászlója alatt küzdött, később megyei esküdt volt; mintegy 66 éves korában maga és Izsákfán lakó testvéröcscse Mihály számára Veszprémmegye 1733. márczius 16-án Pápán tartott közgyűlésén nemesi bizonyságlevelet vett ki.*
2 A veszprémi 1733-iki nemesi bizonyítvány szavai: Eotum Nobilis Joannes senior Vecsey septuagenario major (qui et ipse pro sua persona ut nobilis sub vexillo huiusce Comitatus Nobilium obsidioni Budensi interfuit) suo et fratris sui congenerationalis Michaelis similiter Vecsey pro nunc in possessione Isákfalva I. Cottui Castriferrei existente residentis nominibus – produxisset primum authenticas litteras Venerabilis Capituli E. Veszprimiensis Testimoniales anno 1479. emanatas super eo, quod occasione peragendć statutionis per Joannem olim Vecsey certć curić et portionis molendinaris – in prćdio Böröllő impetratć omnino hocce Cottu Veszprimiensi existente – Prćterea certas quoque Adjudicatorias e Sedria attacti I. Cottus Castriferrei de Anno 1689. pro parte et ad instantiam Gregorii condam Vecsey patris utpote huiusce producentis – memoratus producens seu Instans notabili tempore Jurassoratum quoque huiusce Comitatus gessisset, quodve antenati ejusdem Regestro Nobilium Cottus istius antiquiori nominanter inserti reperiantur.
Ezen idősb Vecsey Mihály tartá fön a családot Izsákfán, ki a veszprémi bizonyságlevél alapján Vasmegye 1733. és 1735-iki nemesi összeírásába fölvétetett; később pedig a királyhoz is fölterjesztésben részesűlt, melyre 1756. máj. 6-án azon királyi határozat érkezett, hogy nemességének 85további bizonyítása alól fölmentetik. Ezt a pozsonyi helytartótanács 1762-ben tudatta Vasmegyével.*
1 Vasmegye 1762. szept. 5. Szombathelyen tartott közgyűlésén jegyzőkönyvbe vétetett: In continuationem eorum, quć Consilium hoc Locumtenentiale Regium circa laborem Investigationis Nobilium per Prćattactas Dominationes Vestras huic submissum, in conformitate eatenus interventć Benignć Resolutionis Regić Anno 1756. sub 6-a Maii intimavit: In Isákfalva: Quod Vecsey Michaelem adulteriorem, conexionis cum iis, ad quos provocat, probam, remittendus etc. Datum ex Consilio Regio Locumtenentiali Posonii die 15-a Aprilis 1762. celebrato. Prćattactarum Dominationum Vestrarum ad officia paratissimi: Comes Paulus Balassa mp. Ladislaus Balogh mp. Joannes Hlavács. Lectum et extradatum per Ladislaum Mikos I. Cottus Vicenotarium mp. (L. S.)
Ennek fia szintén Mihály volt a család további folytatója; testvérei Ferencz, István és János magtalanúl haltak el; csupán nővére Éva volt nőág alapítója Vörös Mihály férjével, ki azonban neje halála után új házasságra lépett Kethelyi Évával és ennek gyermekeit is részesité első neje birtokaiban; ebből hosszantartó per származott.
Ezen ifjabb Vecsey Mihály 1740 körűl házasságra lépett Jankó Ádám vönöczki közbirtokos Judit leányával, kitől 1748. ápril 15-én László, utána Sándor fia és három leánya született; de az atya már 1755. ápril 15-én meghalt. Néhány év múlva az elhúnytnak testvérei kérelmezék a királyi elismerést, melyre a helytartótanács 1764. jan. 3-ról válaszolt, mely Vasmegye 1764. máj. 2-án Szombathelyen tartott közgyűlésén hirdettetett ki, miszerint Izsákfán Vecsey Ferencz, István és János valódi és kétségtelen nemesekűl királyilag is elismertettek.*
2 Ezen királyi elismerés a M. Nemzetségi Zsebkönyvben tévesen czímeres nemeslevél gyanánt említtetik, melynek szövege így szól: Super Investigationem Nobilitatis diversarum Familiarum per Prćattactas Dominationes Vestras peractam et submissam, Sua Sacra Cćsareo-Regia Majestas, in continuationem priorum, sequentem benignam impertiri dignata est Resolutionem Cćsareo-Regiam, et quidem quos pro veris et indubitatis Regni Nobilibus agnoscendos esse clementer resolvit, sunt ordine sequentes: – In Isákfa Franciscus, Stephanus et Joannes Vecsey cum Condivisionalibus suis etc. Datum ex Consilio R. L. Hungarico Posonii, die 30. Januarii Anno Domini 1764 celebrato. Prćattactarum Dominationum Vestrarum ad officia paratissimi Comes Paulus Balassa mp. Ladislaus Balogh mp. Joannes Hlavács mp. – Lectum et extradatum per Ladislaum Mikos Incl. Cottus Vicenotarium mp. (L. S.)
Vecsey Mihály gyermekei korán árvaságra jutván, nevelésüket anyjuk Jankó Judit folytatá. A két fiú László és Sándor a nagykorúságot elérvén, az első mint kir. táblai esküdt jegyző, a második mint az atyai birtokok kezelője, Vasmegyétől 1768. nov. 7-én nemesi bizonyságlevelet vettek ki. László mint ügyvéd jó hírre vergődvén, gr. Esterházy Károly egri püspök által 1772-ben a püspöki és családi jogügyek igazgatójává neveztetett ki, és Egerbe tevén át lakását, itt ugyanazon év szept. 9-ikén Hevesmegyétől nemesi bizonyságlevelet vett ki. Ezután nőűl vette Torkos Jozefát, kinek fehérmegyei Daj és Pötöle pusztákon volt nemesi öröksége; végre Tolnamegyében is Németi-Szentpéteren birtokot szerezvén, nemességét Veszprém, Vas, Heves, Fehér és Tolna megyékben is kihirdetteté. Gr. Esterházy Károly halála (1799) után az egri püspökség érsekségre emeltetvén, Vecsey László nyugalmaztatott; de 1807-ben kelt végrendeletével még tetemes vagyont hagyott öt fiának és egyetlen leányának.
Testvéröcscse Vecsey Sándor Izsákfalván maradván, 1782. jul. 12-ikén testvéreivel megosztozott: a Vas és Veszprém megyékben levő távolabbi birtokokat nővéreinek juttatá, magának Izsákfán a központot tartván meg: Éva özvegy Lipóth Istvánné Vönöczkre (északra), Julianna Bognár Józsefné Vecsére (keletre), Erzsébet Horváth Mihályné Vidra (Vecse közelébe) tereltetett. Sándor az osztozás után az Egerben lakó László testvérbátyjának izsákfai birtokát is kezelte, utóbb pedig azt testvéries alku szerint megvette. Igy szép vagyonra tevén szert, gondosan nevelé egyetlen fiát Pétert, ki utóbb a katonai pályán tábornokságig fölvitte, és 1809. május 21-én Aspern mellett dandárát hősies csatára vezérelve elesett. Benne kihalt az izsákfalvi fiág.
A Vecsey család most élő tagjai mindnyájan Vecsey László egri püspöki jogügyek igazgatójától származnak:
Az első fiú János komáromi térhadnagy nejével Nagy Klárával a bárói ágat alapította, melyről alább szólunk.
A második gyermek Anna hajadonkép halt meg.
A harmadik gyermek József cs. kir. százados, neje Csernovics Antonia, kinek egyetlen leánya Ida, Volnhofer Gyula cs. kir. századoshoz menvén nőűl, a tekintélyes Volnhofer család egyik törzsanyjává lett.
A három utolsó fiú: László, Ferencz és Károly alapították a most élő nemesi ágat, kiknek családjaikról most együttesen és a bárói ágat megelőzőleg szólunk.
A nemesi fiág három családra oszlik:
1. Vecsey László negyedik gyermeke László atyja kivánatára mint első éves jogász az iskolát elhagyván, a család birtokait kezelte és rendesen Csányon lakott; nőűl vevén Hamar Margitot, két fia és egy leánya született: Zsiga, kinek Gábor Anna nejétől Erzsébet leánya van; László, Laczkovics Emma nejétől Aladár fiát nyerte; Jozefa Pauliny Pál férjétől Béla fiát szülte.
2. Vecsey László utolsóelőtti fia Ferencz ügyvéd és csányi közbirtokos volt, neje Csernovics Jozefa egy fiú és egy leány anyjává lett: a fiú Albert Hamar Máriát vette nőűl, ki neki két fiút 86szült; de férjét már 1860-ban a halál elragadván, Eperjessy Edével lépett új házasságra, kitől gyermeke nem lett és nem sokára ő másodszor is özvegygyé lőn. Az első fiú Tivadar festőművész, ki első neje Lósy Beatrix után szintén festőművésznőt vett nőűl Szombathy Fannyt; gyermekei az első nőtől István, a másodiktól Edith és Alice. A második fiú Lajos m. kir. honvédminiszteriumi katonai hivatalnok; első neje Dolinay Ida, kitől Flóra, Valeria és Lajos gyermekei születtek; második neje Szentkirályi Margit, kitől Sarolta leánykája csecsemő korában meghalt. – Albert nővére Flóra, Torkos Sándor kir. mérnök neje volt, ki 1858-ban meghalván, Aurél fiát hagyta maga után; de már ez is meghalt.
3. Vecsey László utolsó fia Károly kezdetben egyházmegyei hivatalnok, később Hevesmegye levéltárnoka volt, neje Radics Teréz egy fiút és egy leányt szült neki. A fiú József, Györffy Rozáliától két fiút és egy leányt nyert: Dezső, Nógrádmegye mérnöke, Oroszy Mária nejétől Ferencz fiuk született; Miklós, pénzügyminiszteri titkár, neje Szathmáry Mária József fiát szülte; Berta férjhez ment Konkoly Dezsőhöz, ennek halála után pedig Bedekovics Istvánhoz, de egyik férjétől sem maradt gyermeke.
Hogy az egész család tagjait ismerhessük, még Vecsey László harmadik gyermekének József századosnak Csernovics Antonia nejétől származott nőági utódait kell bemutatnunk. Leányuk Vecsey Ida Volnhofer Gyula századoshoz menvén nőűl, szülte: Volnhofer Gabrielát, Szalay László nejét, kiktől Szalay Szeréna és Gyula születtek; továbbá Volnhofer Emil honvédőrnagyot, kinek Jekelfalussy Kornélia nejétől Volnhofer Emil és Kornélia gyermekeik vannak; végre Volnhofer Bertát, Petes Kálmán nejét, kinek gyermekei Petes Endre, Zsolt és Ilona.
A bárói ág Vecsey László egri püspöki jogügyek igazgatójának elsőszülött fiától Jánostól származik.
Vecsey János Egerben született 1777. febr. 18-án; fiatal korában Blankenstein lovas ezredében katonáskodván, hamar hadnagygyá lett; de utóbb betegeskedni kezdvén, nyugalmasabb életmódot óhajtott, és így Komáromban térhadnagygyá neveztetett ki. Nőűl vevén Nagy Klárát, ettől egyetlen fia József született, kit nagy gonddal kezdett nevelni; de a halál őt hamar elragadá.
Vecsey József-Alajos, vecse-böröllő-izsákfai Vecsey János komáromi térhadnagy és Nagy Klára egyetlen fia, korán árvaságra jutván, Vecsey Ferencz nagybátyja gyámsága alá került; utóbb édes anyja új házasságra lépvén Tomaselly ezredessel, minthogy ettől sem lett uj gyermeke, a mostoha atya is nagy szeretettel nevelte a gyermeket. Igy kitűnő katonai nevelést nyervén, ezen pályán oly nagy előmeneteleket tett, hogy utóbb tábornokká, kamarássá, altábornagygyá, belső titkos tanácsossá emelkedett föl. Különösen a boszniai hadjáratban 1878. szept. 21-én Senkovič-Badin mellett a harczot oly kiváló gonddal és ügyességgel vezérelte, hogy a csatát fényes győzelemmel fejezte be. Ezért 1879. május 2-án a Mária-Terézia rend vitézévé neveztetett és ugyanez év aug. 27-én bárói rangra emeltetett. Nejétől, Kopetzky Friderikától, kivel 1855-ben lépett házasságra, hét gyermeke születet; de közőlük Gyula, Imre és Rudolf még gyermekkorukban elhaltak. Utoljára Buda várában hadtest-parancsnok-helyettes volt; de néhány havi itt működése után saját kérelmére mint táborszernagy nyugalmaztatott 1888-ban. Életben levő gyermekei:
Ernő, született 1859. jun. 19-én, cs. kir. főhadnagy a 3. sz. dragonyos-ezredben.
Emil, született 1863. márcz. 20-án, cs. kir. főhadnagy a 18. sz. gyalog-ezredben.
Gusztáv, született 1866. okt. 23-án, most végzi felsőbb tanúlmányait.
Friderika, még hajadon.
Ezek után szóljunk még röviden a Vecsey család előnevéről és czímeréről.
Az előadottakból kitűnik, hogy a család legrégibb birtoka veszprémmegyei Vecse helységben volt és legrégibb őse Joannes de Vecse (Vecsey János) névvel fordúl elő Mátyás király 1476. évi okmányában. Midőn a család Pápa melletti Böröllő pusztán nyert birtokot, a szerző ős Joannes de Veche et Berelleu (vecsei és böröllői Vecsey János) névvel írta magát 1480 után. Végre 1666. év táján az akkori ős már így írta magát: Gregorius de Veche, Berelleu et Csákfa (vecsei, böröllői és izsákfai Vecsey Gergely). Minthogy azonban eme három birtok már részint leányágra, részint idegen kézre ment át, és így az előnév a más Vecsey családoktól való 87megkülönböztetésűl szolgál, legczélszerűbb azt így írni: vecse-böröllő-izsákfai Vecsey család.
A család czímerének leírása ez:
Négyelt pajzs: 1. kék mezőben ezüst liliom; 2. és 3. vörös mezőben ágaskodó arany oroszlán, fölemelt jobbjában arany markolatú kivont kardot tart; 4. arany mezőben nyolczágú kék csillag. Sisakdísz: egy ezüst-kékkel és egy arany-vörössel vágott szárny között jobbra néző ezüst egyszarvú. A bárói czímerben pajzstartók: két arany oroszlán.*
1 Az itt említett Vecsey család czímere a hagyomány szerint következő változásokon ment át: Mátyás király idejében csak Vecsén levén a család birtoka, a czímer egységes pajzson az oroszlán alakját mutatta a villogó karddal; de 1480-ban a böröllői birtokot is megszerezvén, a családi czímer pajzsa ketté szeletett, balról az oroszlánt, jobbról a fehér liliomot tüntetvén fel; végre Győr török kézre kerűlése (1594) után a család a törökmentes Vasmegyében izsákfai birtokát is megszerezvén, a czímer pajzsa négy részre osztatott és az alsó balnegyedbe a kék csillag vétetett fel. A bárói czímer a nemesitől csak abban különbözik, hogy az egész czímert (foszlányok helyett) két oroszlán tartja.
A család leszármazási táblája a következő:
Vecsey János (Joannes de Veche) neje Anasztázia Veszprémmegyei Vecsén 1476. 1479.; Ágota és Krisztina Böröllőn 1480.; János Vecsén (1526).; János Böröllőn (1552).; Vecsey Simon Győrmegyében birtokos 1583. (1594).; Simon (1630).; Vecsey Gergely Izsákfán (1666). 1689. pört nyert.; Mihály (Izsákfán) 1733–35. Vasmegyei n. összeírás. 1765–62. Mich. Vecsey adulterior.; János (Vecsén) 1686. Budavár ostrománál. 1733. Veszprémm. közgyűlésén.; Mihály † 1755. (Jankó Judit Vönöczkről).; Ferencz 1764.; István 1764.; János 1764.; Éva (Vörös Mihály) (2-ik n. Kethelyi Éva).; László (Egerben) püsp. jogügyek igazgatója. (Torkos Jozefa 1775). Veszpr., Vas, Heves, Fehér, Tolna m. kih.; Sándor (Izsákfalván) 1768. Vasmegyétől n. b. 1782. Osztálylevél.; Péter tábornok † 1809.; Éva (Vönöczkön) özv. Lipóth Istvánné 1782. osztály.; Julianna (Vecsén) Bognár Józsefné 1782.; Erzsébet (Vidon) Horváth Mihályné 1782.; János Komáromban térhadnagy (Nagy Klára) (2-ik f. Tomaselly ezredes).; Anna †; József cs. kir. százados (Csernovics Antonia).; László gazdatiszt Csányon (Hamar Margit).; Ferencz ügyvéd, birtokos Csányon (Csernovics Jozefa).; Károly Heves m. levéltárnoka (Radics Terézia).; Vecsey Jozsef báró szül. Komáromban 1822. máj. 23., nyugalm. táborszernagy 1888. (Kopetzky Friderika).; Ida (Volnhofer Gyula cs. kir. százados).; Zsiga (Gábor Anna).; Erzse.; László (Laczkovics Emma).; Aladár.; Jozefa (Pauliny Pál).; Albert †1858. (Hamar Mária) 2. f. Eperjessy Ede †; Flóra (Torkos S. kir. mérnök).; József (Győrffy Rozália).; Mária (Aranyosi József). †; Gyula †; Ernő főhdn. sz. 1859.; Imre †; Emil főhdn. 1863.; Rudolf †; Gusztáv 1866.; Friderika.; Tivadar (1. Lósy Beatrix) (2. Szombathy Fanny).; Lajos (1. Dolinay Ida) (2. Szentkirályi Margit).; Dezső m. mérnök (Oroszy Mária).; Miklós p. m. titkár (Szathmáry Mária).; Berta (1. Konkoly Dezső) (2. Bedekovich István). †; 1. István.; 2. Edit. †; Alice.; 1. Flora.; Valeria.; Lajos.; 2. Sarolta. †; Ferencz.; József.
DR. SZOMBATHY IGNÁCZ.
