A KÁTA NEMZETSÉG CZÍMERE.
A KÁTA NEMZETSÉG CZÍMERE.
(Egy pecsétrajzzal.)
Körülbelűl egy évvel ezelőtt, az országos levéltárban tett egyik látogatásom alkalmával dr. Csánki Dezső egy köriratos pecsétet volt szíves mutatni 1439-ből. E pecsét jó stilje, kiváló technikája, mely előkelő tulajdonosra enged következtetni, de főkép a rajta ábrázolt sajátságos czímerkép által teljesen felköltötte érdeklődésemet.
E czímeralak a pajzsban s a sisakon egyaránt: egy hat küllős kerék. – Tulajdonosa Kátay Jakab egri vicarius, az országos levéltár 13,368 számú oklevelére zöld pecsétviaszba 119van nyomva s eléggé jó állapotban maradt fenn.
Ez egyszerű, de jellemző czímeralak t. i. annak első használata, régi korra vall s megjegyzem, hogy a kerék, különösen önállóan, kiséret nélkül ritka a magyar heraldikában.
Kevéssel utóbb az országos levéltár lymbusában több példányban egy másik pecsétet találtam, mely úgy a paizsalakra, mint a sisakdíszre nézve teljesen egyezik az előbbivel. – Ez is köriratos, 1643-ból kelt, piros viaszba van nyomva s tulajdonosa csegekátai Kátay Ferencz.*
1 Siebmacher. 292 1. 220. tb.
E leletek után a kerekes Kátay czímerre nagyobb figyelmet fordítottam, – mert ezáltal teljes és kétségtelen heraldikai bizonyítékot nyertem arra nézve, hogy a Kátay család 1439 óta – sőt hihetőleg még régibb időktől, – a kerekes czímert használva virágzott,* s csak 1670-ben Kátay Ferenczczel halt ki,* s hogy Kátay s a csegekátai Kátay család, mely utóbbi leszármazását a XIV. század első évtizedeire is felviszi* s még – a kerekes czímert viselve, 1643-ban is él, s melyet Komáromy András minden valószínűséggel a «Káta» nemzetségből származtat, – egy s ugyanazon család.*
2 Nagy Iván: Magyarország családai VI. 122–123. lapján szól e családról, előnév és czímer említése nélkül.
3 U. o.
4 Turul: V. 1887. 162.
5 Azon Kátay család, melyet Szirmay Not. top. C. Zempl. 113 említ, mint a mely e század elején ott él, (ezt Komáromy is említi a fent jelzett értekezésében,) valószínűleg egy a még Nagy-Kálóban most is élő debreczeni Kátai másként Kathi családdal, mely 1617-ben nyert czímert. E czímer, mely teljesen elüt az említettektől, Siebmacher gyűjteményben a 292. lapon 220. táblán van közölve.
A műemlékek országos bizottságának rajzai közt az elhunyt dr. Henszlmann Imre egy czímerre tett figyelmessé. – Ez veres pajzsban hat küllős arany kereket ábrázol. Ezen czímer a márkusfalvi templom egyik epitaphiumára van festve, melynek körirata: «Arma generosć dominć Lucić de Zcambai coniugis quondam egregii domini Stefani Mariassy supremi capitanei de Scepus».
E kereket feltüntető czímer a «Zcambai» család után való kutatásra buzdított. – Nagy Ivánnál sem Zcambai, sem Szkambai családot nem találtam önállólag tárgyalva, de a «Máriássy» család alatt megtaláltam az epitaphiumban jelzett Luciát, Máriássy István szepesi és sárosi várkapitány és alispán nejét. – Ezen Máriássy 1504-ben nyert czímert és 1506-ban halt el.
Valamivel sikeresebbek voltak más oldalról tett kutatásaim. – A «Szepesmegyei történelmi társulat Évkönyveiben»* s a «Századokban»* rájöttem, hogy ezen Zcambai család csáholyi előnevet használt s hogy a Máriássyak márkusfalvi levéltárában sok oklevél van, mely a Máriássy, Cháholyi és Melith családok összeköttetéseiről szól.
1 I. évf.
2 1872. 664.
Hogy a Melith családnak a Csáholyiakkal való összeköttetése által minő szerep jutott a Káta nemzetség czímerkérdésében, arról később szólok, most visszatérek azon tényre, hogy a Zcambai család «csáholyi» előnevet használt. – Ez képezi a harmadik lánczszemet bizonyítékunkban. – Mert azt nem lehet csupán véletlenségnek tekintenünk, hogy a Csáholyi nevet, – egy oly család nevét, mely kétségtelen a Káta nemzetségből származik,* egy másik család használja – habár csak előnévűl, – mely család teljesen ugyanazon czímert viseli, ez harmadik családdal, mely régi időktől fogva nemcsak a Kátay névvel él, de a Csáholyi családdal együtt a Káta nemzetségből származik.
3 Fejér cod. dipl. Tom. II. vol. II. p. 403; Tom. IV. vol. II. p. 518. Tom. V. vol. I. p. 156.
Harmadszor látjuk tehát a kerekes czímert, mint összekötő kapcsot három oly családnál, melyeknek eredetét a Káta nemzetségnél kell keresnünk.
A brebiri Melith család czímere koronán álló szárnyas koronás angyal, néhol koronás szűz emelt jobbjában leveles koronát tart, leeresztett balját egy hat küllős kereken nyugtatja.
120Habár az emberek s állatok által tartott kerekek nem gyakoriak a magyar heraldikában, azonban minden esetre gyakoriabbak, mint csupán a «kerék önállóan» s a Melith czímerben levő kerék is csak akkor lesz előttünk fontossá, ha figyelembe veszszük e család leszármazását, birtokviszonyait, s ha felvetjük azon kérdést, hogy a Melithek, mikor s ki által vették fel a leírt czímert, vagy hogy mindig ugyanezen czímert használták-e?
A Káta nemzetségből származó csáholy-monostori Csáholyi Anna és Kata voltak Csáholyi Imre ágának egyedüli maradékai, kik királyi jóváhagyás mellett fiúsíttattak.* – Anna, másodszor Melith I. Györgyhöz ment férjhez, ki 1547–1580 körűl élt. E házasságból származtak: István, Pál, Péter és György.* Ezen Pál és György után maradtak fel czímerek és pecsétek, valamint Melith Kata, Csáholyi Anna, unokája után.
1 Szirmay: Szathmármegye ismertetése. II. III.
2 Nagy Iván VII. 4. 12.
Ismerve a Káta czímert, a Melith és Csáholyi összeköttetést, önkénytelenűl azon kérdés merűl fel előttünk: az angyaltól tartott kerék nem a Melith György Csáholyi Annával történt házassága s a Csáholyi birtokok fiúsítása után kegyeletből, az utolsó Csáholyi örökösnő emlékezetére került-e a Melith czímerbe, mint mellékjegy, mint bővítés?
Nem szokatlan a magyar heraldikában a kerék elhelyezése sem a Melith czímerben. Az átvett czímerrészleteket gyakran helyezték nálunk emberi alakok kezeibe, állatok karmaiba, sőt ily emberi s állati alakokat, tisztán e czélra újonnan is felvettek czímerükbe.
Az általunk felvetett kérdés még azon esetben is szemünk előtt lebegne, ha nem tudnók, hogy a legrégibb általunk ismert Melith czímerben nincs kerék. – Brebiri Melith Vid abaúji alispán 1608-dik évből származó kezdőbetűkkel ellátott czímeres pecsétje egy sasszárnyat ábrázol.*
3 Szathmári-Király levéltár. – Csoma József közlése után.
Tehát e czímer teljesen azonos a Subich és az ettől származó Zrínyi család czímerével. – E két család eredetileg egy nyitott szárnyat viselt czímerében. E körülmény ismét érdekes fejtegetésekre vezetne, minthogy a Subichok s a Zrínyiek szintén Brebirből származnak, azonban ez nem tartozván értekezésünk keretébe, ezúttal mellőzzük, – fontosabb volna reánk nézve kikutatni azt, hogy Melith Videt hová helyezzük el a családfán? s hogy Melith Györgynek mi volt czímere, mielőtt Cháholyi Annával egybe kelt? – Bár miként legyen is, a kereket a czímerben ezúttal negyedszer állapíthatjuk meg, oly család czímeréűl, mely – habár csak leányágon – a Káta nemzetségből származik.
Ha a következőket közvetlen a Zcambai családról és a czímerről tett fejtegetésem után mondtam volna el, bár tulajdonképen oda illik, elébe vágtam volna a «Káta» czímerkérdés fokozatos tisztázásának, mely fő czélja jelen értekezésemnek.
Nagy Iván sokszor jelzett művét forgatva, a «Csáholyi» (Chaholy) név* alatt következőket találtam: A XV. század első évtizedeiben a csáholy-monostori Csáholyi családból I. Pál, II. János és I. László testvérek éltek. I. Pál ága a már említett ősunokákkal Annával és Katharinával elenyészik; II. János vonala, a ki 1429-ben új adományt nyer, több ágon, több nemzedéken át virágzik; I. László a legifjabb testvér nőűl vette nagy-mihályi Jákófi Margitot s fiai között volt egy Sebestyén nevű s ennek egy leánya Lucia, kinek férje Máriássy István volt.
1 III. 62.
Ezen Lucia nem lehet más, mint csáholyi Zcambai Lucia, Máriássy Istvánné, kinek emlékét a márkusfalvi templomban levő epitaphium tartotta fenn s így egyenes ivadéka volt a Káta nemzetségből származó csáholy-monostori Csáholyi családnak. Ez által első feltevésem alaposnak bizonyúlt s magyarázatra talált a Zcambai család «Csáholyi» előneve és czímere is. Hogy a «Zcambai» név honnan származott? ennek megfejtése későbbi kutatásokra marad, talán az említett három testvér közől a legifjabb vette fel e nevet valamely birtokától, megkülönböztetésűl a többi ágaktól, s ez által új családot alapítva?
Miként fentebb jeleztem: a Nagy Iván által közzétett Csáholyi leszármazás megmagyarázza a Zcambai család czímeralakját. Ez állításomat mint biztosat ismételhetem, miután ismerem a 121Csáholyi család egyik tagjának, jól fentartott, kezdőbetűkkel ellátott czímeres pecsétjét. Az oklevél, melyre ütve van, még az illető teljes, névaláírásával is el van látva.
E czímeres pecsét felfedezése sem járt nehézségek nélkül. Ezen kérdéses oklevél volt az egyetlen az országos levéltárban, melyen még használható Csáholyi czímert felfedezni reméltem. Megtekintve az oklevelet, a többi aláírások mellett, mindenütt ott találtam az illető pecsétjét többé-kevésbé használható állapotban, csak a Csáholyi név mellett állt az egykori pecsét helye üresen. Többszörösen megvizsgálva ez oklevelet, csalódottan várakozásomban, vissza akartam azt helyezni borítékába, midőn e boríték egyik sarka feltűnő vastagnak tetszett. Belé nyúlva e sarokba, a sokat keresett, de helyéről levált Csáholyi pecsétet húztam ki abból, kezdőbetűkkel s a világosan kivehető hat-küllős kerékkel. A pecsétet dr. Csánki előbbi helyére azonnal visszaragasztotta.
Ez volt kutatásaimban az ötödik, a leghatározottabb s fontosabb adat, részint mert teljes heraldikai bizonyítékot nyújtott arra nézve, hogy a «Káta» nemzetségből származó csáholy-monosori Csáholyi család czímere hat küllős kerék volt, részben mert az általa nyert positiv támpontról tekintve minden előbbi feltevéseink – vagy legalább azok nagyobbrésze, gyanítások helyett tényekké váltak. Az említett czímeres pecsét tulajdonosa: Csáholyi Ferencz (II. Péter fia a középső ágazatról?) 1526-ból s az országos levéltár diplomatikai osztályában 2456. sz. a. van.
Ugyancsak az országos levéltár diplomatikai osztályában az 15795-dik számú oklevelen találjuk a Káta nemzetségből származó Charnavodai Egyed czímeres pecsétjét. Itt nincsenek kezdőbetűk, névaláírás sincs a pecsét mellett, régi okleveleken az sem feltétlenűl biztos, hogy felűl a nevek s alúl a pecsétek sorrendje pontosan megvan-e tartva? Mégis jogosítva érzem magamat ez oklevélen a Charnavodai czímer meghatározására, mert míg a czímeres pecsétek között csak egyet találunk, melyen hat küllős kerék látható, addig az ott felsorolt családok közűl oklevelileg csakis a Charnavodai származik a Káta nemzetségből.
Ez volt a hatodik és utolsó lánczszem sorozatunkban.
Miután ezzel kitűzött feladatomat megoldottnak tekintem, legyen szabad ezen a heraldika s sphragistica segélyével elért eredményeket a következőkben röviden összegeznem:
1. Annak bebizonyítása, hogy a már a XIV. században virágzó s még a XVII. században is élő csegekátai Kátai s azon Kátai család, melyből Jakab egri vicarius (1439) származott, egy család s egy czímert használ.
2. Annak bebizonyítása, hogy a csáholyi Zcambai család, a «Káta» nemzetségből származó csáholy-monostori Csáholyi családnak egy ifjabb ágát képezte, s azzal egy czímert használt, mely ismét a csegekátai Kátai családéval egyezik.
3. Valószínű feltevése annak, hogy a brebiri Melithek – miként legrégibb czímerük mutatja – a Subichok és Zrínyiekkel egy törzsből származtak, s hogy a kereket későbbi czímerükbe a Csáholyi családdal való összeköttetéseik következtében utólagosan vették fel.
4. Végűl annak bebizonyítása, hogy a Káta nemzetségből származó Csarnavodai család czímere ugyanaz, a mi a Csáholyiaké, a csáholyi Zcambaiaké és a csegekátai Kátayaké.
Ezen tisztán heraldikai bizonyítékok által is kitűnik, hogy a csegekátai Kátay család is a Káta nemzetségből származik, de kitűnik egyszersmind az is, hogy három (illetőleg négy), kétségtelenűl ezen nemzetségből származó család, közös kötelék s ismertető jegy gyanánt, évszázadokon át változatlanúl egy és ugyanazon czímerrel él, mely csak is a Káta nemzetség ősi czímere lehetett, a hat küllős kerék. – Ha végre a csegekátai Kátayak pecsétjéről s a Zcambaiak czímeréről ez ősi czímert reconstruálni akarjuk, leírása következő lesz: Veres pajzsban hat küllős arany kerék; sisakdísz; a pajzsalak; takarók; (kétségtelenűl) mindkét oldalt veres-arany. – S ezzel megismertük egy ősrégi nemzetség czímerének nemcsak alakját, hanem a mit eddig ismert nemzetségi czímereinknél felderíteni még nem sikerűlt – színeit is.
CSERGHEŐ GÉZA.
