III. Hauk Polku ivadékai. (Dettrich, Luby, Horánszky és Andreánszky családok.)

Teljes szövegű keresés

III. Hauk Polku ivadékai.
(Dettrich, Luby, Horánszky és Andreánszky családok.)
Bonyolúlt és érdekes birtokjogi és családtani kérdés kivánatos megoldását foglalja magában a liptómegyei Mogorfalunak 1230.* és 1230-ik évi* első adományozási ténye s azon ki nem derített körülmény, melynélfogva Mogorfalu első adományosáról, Hauk Polkuról, ezen birtoktest 1283-ik vében oklevelileg már Bogomér comesre átszállott,* de a melyre a magyarfalvi nemesek is jogigényt formáltak s abból osztályrészüket meg is kapták.*
Turul 1890-ik évf. I. füzet 7. lap.
Ugyanott.
Ugyanott.
Ugyanott.
Ámbár igen gyérek azon adtok, melyeket ezen érdekes ügy megvilágítására vagy megközelítő felderítésére nézve a családi oklevéltárak irataiból kiböngésznem lehetett; de mégis nyújtanak némi támpontokat, melyekből kiindúlva, biztos irányban haladni lehet azon czél felé, mely a jelen dolgozat tárgyáúl kitűzve, felderíteni engedi ezen törzsökös liptómegyei családok eredetét és leszármazását, melyek Bogomér comessel rokonságban állottak, s a mi által egyúttal beváltjuk tett igéretünket, kimutatni igyekezvén azt: hogy kik voltak azon liptói nemesek, kitől származtak s mi alapon formáltak birtokjogi igényt azon donatióra, melyet András király 1230-ban, IV. Béla király 1230-ban Mogorfalura nézve Hauk Polkunak tett; azt I. Bogomér comes tényleg birtokolta, s a magyarfalvi nemesek arra igényt tartva, jogaik védelmére az első adományozó oklevél szövegét maguknak 1352-ik évben november 21-ét a szepesi káptalan által hiteles átiratban kiadatták.*
Turul 1890. évf. I. füzet 19. l.
Megelőző dolgozatunkban kimerítő indokok alapján bizonyítottuk Hauk Pokunak magyar nemes voltát, a kit András király 1230., és Béla király 1239-ik évi oklevelei adományos társával, 55Beuchaval együtt «fidelibus suis ... de villa Mogorfalu» neveznek; Bogomér comesnek pedig cseh származását László királynak 1286-ik évi május 8-án kelt oklevele bizonyítja.* Sajátságos és ellentétes dolognak látszik, midőn a vérrokonságot Hauk Polku mint magyarfalvi nemes és Bogomér comes, mint cseh eredetű indigena között tagadtuk, s ime most azt leszünk bizonyítandók a birtokjogi igények, birtok osztályok alapján, hogy a minden valószínűség szerint Hauk polkutól leszármazó magyarfalvi nemesek I. Bogomér comes rokonai, osztályos atyafiai voltak, s a kik későbben a XIV. században községek telepítése által Liptómegye négy törzsökös családjának, a Dettrich, Luby, Horánszky és Andreánszky családoknak őseiűl bizonyúlnak.
Turul 1890. I. füzet 13. l.
* * *
Előbbeni czikkünkben közöltük László király azon oklevelének magyar fordítását, melyet év nélkül «datum in Scepus» a húsvét 15-ik napján adott ki Bogomér comesnek, s melyben megengedi, hogy Bogomér comes négy rokonát, Detrik fiait: Benedeket és Tamást, Zalok fiait: Mártont és Mátét, neki bemutathassa, a kiket ugyanakkor a nemesi előjogokban is részesít, t. i. birtokaikat az adótól fölmenti s jogot ad nekik, más nemesek szokásai szerint, a király zászlója alatt harczolhatni.
Szoros és szigorú meghatározása ama vérrokonság fokának, a mely Detrik és Zalok fiait Bogomér comeshez kötötte, most már a lehetetlenségek sorába tartozik, mert sem Bogomér comesnek, sem atyjának Lőrincznek nejét nem ismerjük, sem azt nem tudjuk, vajjon Lőrincznek voltak-e még fiú vagy leánytestvérei, a kiktől amazok leszármazhattak volna; csak annyi bizonyos, hogy Detrik a Hauk Polku által 1230. és 1239. évben birtokolt Mogorfaluban Bogomér comessel részbirtokos volt, a mint hogy ezeknek fiai és unokái, a XIV. században a végleges osztályt ezen birtoktestre nézve, Bogomér comes fiaival és unokáival meg is ejtették.
Ama körülmény azonban, hogy a mogorfalvi birtoktest adományozása csak Hauk Polku részér történt 1239-ben, a ki «fidelis noster de villa Mogorfalu» neveztetik, s utána ugyanazon birtok sem Bogomér comesnek, sem Detrik fiainak nem adományoztatott, s mindezek mégis annak jogos tulajdonában valának: ama legvalószinűbb föltevésnek enged helyet, hogy Mogorfalu öröklés útján származott át Hauk Polku halála után úgy Bogomér comesre, mint Detrik fiaira.
László király fentebb említett okiratának ama kifejezése tehát: «quod quatuor cognati ciusdem Bogomeri» a tágasb értelemben vett vérrokonságnak csak ama fokát jelentheti, a mely beházasodás útján Bogomér apja, Lőrincz, vagy talán ennek apja és Hauk Polku között keletkezett, a mely legalább is harmadízű atyafisággá vált Bogomér comes és Detrik fiai között. Hogy pedig a beházasodás Bogomér comes elődei részéről történhetett Hauk Polku családjába, azt egy pregnans körülmény határozottan támogatja, és ez az: hogy a mogorfalvi birtoktestnek ama része, a mely Lőrinczről örökség útján ment át Bogomér comes birtokába, talán egy huszadrészét sem teszi az egész birtoknak, a mely Detrik fiainak mint Hauk Polkuról maradt örökség jutott. Ez tehát, minthogy Bogomér comesnek Mogorfalura sem donatiója, sem szerzeményi oklevele nem volt, akár apja Lőrincz, akár nagyapja után csak mint női hozomány juthatott, a mely rész Bogomér comes illető ősének saját birtoka, a vezveresi földbirtok közvetlen tőszomszédságában lett természetben kiszolgáltatva és tényleg átadva; holott ha a beházasodás Hauk Polku részéről történt volna, akkor ennek épen ellenkezőjét tapasztalnók, de a mi már azért sem történhetett meg, mert hiszen a mogorfalvi birtoknak első tulajdonosa 1230-ban s újabb donatió alakjában 1230-ben Hauk Polku volt, nem pedig Bogomér comes valamelyik őse, a ki cseh származású, holott Hauk Polku mogorfalvi nemes «fidelis noster de villa Mogorfalu» iratik.
Bogomér comesnek Detrik fiaival való rokonsága tehát anyai ágon vezethető vissza Hauk Polkuig, a kinek hogy leszármazottjai voltak Detrik és fiai, azt két fontos körülmény bizonyítja előttünk. Az egyik az, hogy ezek a mogorfalvi adománylevelek birtokában voltak, s magát az adományozott területet tizenkilencz huszadrészben birták, míg annak talán csak egy 56huszad része volt Bogomér kezén. A másik körülmény pedig az: hogy Hauk Polku, az 1239-ik évi szept. 29-én Béla király által kiadott adománylevélben:* «de villa Mogorfalu» neveztetik: Detrik utódai, az 1340 decz. 6-án Károly király oklevelében, melyben átírja részükre az 1239-ik évi adományt, szintén «de villa Mogorfalu» írja a kérelmezőket.
Dettrich Antal levélt. Benedekfalván Károly király átiratában 1340. évi deczember 6-án.
Kétségtelen ezek alapján előttünk az, hogy mert Mogorfalu «per defectum seminis» fiscalitást nem képezett, másnak nem adományoztatott, de arra Detrik sem birt új birtok-adománylevelet, az csak mint öröklött vagyon szállott reájuk; Hauk Polku ivadékai ezek voltak, s elnevezésük is «nobiles de villa Mogorfalu» a birtokkal együtt jure haereditario maradt reájuk s Magyarfalviaknak neveztettek mindaddig, míg újabb vagy más birtokadományok révén, s az egymás közötti osztozkodás új községek keletkezésére adván szükségszerűleg okot, a telepítések nevei után különböző családi neveket vettek fel s maig élő családokat alkottak.
De lássuk immár ezen családok ivadékainak leszármazási, nemzedékrendi, birtokjogi és szétoszlásuk történetét.
Detriket és két fiát, Benedeket és Tamást, immár ismerjük azon oklevélből, melyet László Szepességen év nélkül húsvét 15-ik napján Bogomér comesnek kiadott, s melyben Detriknek említett két fia mint Bogomér rokonai «cognati eiusdem Bogomerii comitis» neveztetnek. Egy 1309-ik évi oklevélből,* melyet Donch mester zólyomi comes adott ki, megtudjuk, hogy Detriknek még más két fia is volt, t. i. Lőrincz és Tivadar. A négy testvér ugyanis azon kérelemmel járult Donch mesterhez, hogy Tivadar testvérük részét engedné meg rokonuk Edignek visszaváltani, a mit Donch mester nem ellenezvén, beleegyezett, hogy a nevezett részbirtokot Edig 10 ezüst márkáért visszaválthassa, s ugyanazt neki statuálta is, Detrik fiainak, Benedek, Tamás, Lőrincz és Tivadar hozájárulásával. Edignek ezen szerzeményére vonatkozólag a túróczi convent 1310-ik évben jan. 16-án kelt oklevelében bizonyítja, hogy Detrik fiai Edignek, Ponyk fiának, Benedek vejének, a kérdéses birtokrészt Raden kivételével 10 márka ezüstért átengedték és átadták.
Magy. tört. tár. IV. 35. lap.
A magyarfalvi birtok iránt Bogomér comes fiai és a Detrik ivadékai között vitás kérdések támadván, és ez utóbbiak a foglalás veszélyének levén kitéve, pörlekedés esetén, – bár ha a Hauk Polkunak adott 1239-ik évi donationalis oklevél birtokukban volt, – jogaik megóvása czéljából Magyarfalvi Benedek fia Mykó, úgy a saját, mint testvérei Pál, Márk, Simon és Péter; nemkülönben Tamás fiai: János, András, Bogo; és Lőrincz fiai: Pál és András, Károly királytól a Mogorfalura vonatkozó s Hauk Polkunak adott 1239-ik évi adománylevelet átíratni és megerősíttetni kérték. A kérelemnek Károly király eleget téve, azt 1340-ik évi deczember 6-án Visegrádról keltezve nekik kiadta.*
Dettrich Antal levélt. ered. Benedekfalván.
Azonban az érdekelt magyarfalviak a kiadott királyi átirattal sem látták még magukat kellőleg biztosítva birtoklási jogaikban, nem kivált azok, a kik mint jogigénynyel birók az 1340-ik évi decz. 6-án kiadott királyi okiratban megnevezve nem voltak. Hogy tehát az összes magyarfalviak jogai védve legyenek, a szepesi káptalanban megjelentek 1352-ik évben személyesen Benedek fiai: Simon, Márk, Pál és István, Tamás fiai: János és Bogo, András és fia: Sándor, Lőrincz fia; András; és Pál fia: András, kérvén a káptalant, hogy az 1239-ik évi adománylevelet nekik hiteles másolatban adja ki. A káptalan ebbeli kiadványa kelt ugyanazon évi nov. 19-én.*
Saját gyűjteményem eredije után.
Röviddel erre a birtokpör Bogomér és Detrik ivadékai között Magyarfalu miatt csakugyan megindúlt, mely szerint a magyarfalvi határban volt, de már akkor községek telepítése által külön határokká vált öt rendbeli jószágot, u. m. Magyarfalut, Dettrichfalvát alias Benedekfalvát, Szent-Andrást, Tornochfewt, most Hora, és Raden földét – mai Konszka – a Szentiványiak elfoglalni, illetőleg maguknak statuáltatni kívánták. Sajnos, hogy ezen pörös tárgyra vonatkozó országbirói ítélet előttünk ismeretlen, s csak annyit tudunk róla a szepesi káptalannak 1353-ik évi julius 12-én kelt kiadványából,* hogy Tamás 57országbíró, a pörben hozott ítéletének végrehajtását elrendeli. Erről a nevezett káptalan jelenti, hogy Magyarfalván a király embere Miklós fia János, és a káptalan megbizottja Miklós kanonok megjelentek s Pál, Benedek fia, érdektársaival együtt kinyilatkoztatá, hogy az említett jószágoknak jogos birtokosai, igazaikat oklevelekkel bizonyították s ünnepélyesen óvást emeltek birtokuknak bárminemű elfoglalása ellen.
Szentiványi csal. levélt. A. fasc. II. nro. 10.
Mint homo regiussal találkozunk 1356-ik évben Magyarfalvi András fiával, Sándorral, a ki Zeéchi Miklós országbiró megidéző és határjárási rendeletében Akalichnai Péter özvegye ügyében, a túróczi convent megbízott embere mellett jelen volt, s az erre vonatkozó oklevelet az országbiró kiadta ugyanazon év szept. 15-én.* Ezen ügynek újabb tárgyalása, az első ízben emelt óvás miatt, 1357-ik évi aug. 5-ére tűzetvén ki, ott már királyi emberekül Benedekfalvi Benedek fia István és Szent-Andrási Lőrincz fia András vannak megnevezve.*
Vitális Péter megyei ügyész szentmiklósi levélt.
Ugyanott.
Alig hogy 1353-ban a mogorfalvi birtok iránti kérdés tisztázva lett, az említett birtokkal a nyugot felől határos akalichnai birtokosok között a határvillongás a magyarfalviakkal pörös útra terelte az ügyet, s Lajos király secretarius cancellariusának, László cházmai prépost levele alapján, a szepesi káptalan 1357-ik évben, az akalichnai és mogorfalvi birtokpör tárgyában a határjárást megejti. Az itt érdekelt magyarfalviak a következők voltak: Dettrichfalvi Benedek fiai: Pál, Simon, Márk, István; András fia Sándor; Lőrincz fia András; Pál fia András; Tamás fia János és Bogo. Az Akalichnától keletre eső birtokrész, tehát azon terület, a mely az első dományozott mogorfalvi birtok fogalmával azonos, a XIV. század első felének vége felé, a már benépesített négy község s a mostani Benedekfalva, Szent-András, Hora és Konszka, a fent említet magyarfalvi nemzetségnek jutott; az innét nyugotnak eső birtokrész pedig: az akkori Akalichna, a mostani Okolicsna, az Akalichnai családnak, kellően elhatárolva adatott ki. A káptalannak határjárási és birtokátadási oklevele kelt 1357-ik évi junius 16-án.*
Dettrich Antal benedekfalvi levélt.
1374-ik évben a szepesi káptalan előtt Mikó fia Edig, és Pál fia Bertalan között Brezina nevű jószágrész megosztása iránt, a mely Detrikfalv és Szent-András határán feküdt, egyesség köttetik.*
Dettrich Antal benedekfalvi levélt.
1375-ben decz. Benedekfalvi István fiai: László, Miklós és Pál, Katarina és Lucia nővérüknek a hajadoni negyedet kiadják birtokaikból, a mely tény iránt a túróczi convent ugyanazon évben elismerő és bizonyító oklevelét kiadta.*
Magy. tört. tár, IV. köt. 40. lap.
Az 1375-ik év volt körűlbelől azon időpont, midőn a magyarfalvi nemesek, Hauk Polku ivadékai a magyarfalvi birtokot egymás között felosztván, az annak határában keletkezett községeket megtelepítvén, az alapítók keresztnevei után a községeket elnevezétk, s a birtok ennek alapján családneveket vevén fel, a négy felé szakadt ágak négy külön nemzetséget alapítottak. Így keletkezett Detrik vagy Detre után – ki a család első őse – Detrikfalva, a mely helynév állandóan megmaradt 1414-ik évig, s csak egyszer, 1375-ik évi deczember 20-án kelt túróczi káptalani kiadványban mondatik Benedukfalvának,* s még 1407-ben augusztus 16-án kelt s a túróczi convent által Dettrikfalvi Bogov fia János, neje Fejérpataky Klára női hozománya iránt kiadott oklevélben:* «de Detrichfalva» előfordúl, már 1419-ik évtől kezdve többé e helynévvel nem találkozunk, s az Benedekfalvára változik s megmaradt a jelen időkig.
Ugyanott.
Magy. nemz. múzeumi könyvtár. Máriássy csal. levélt.
Az 1272–90 között élt Detriknek Benedek fiától s ennek ágán Benedekfalvi Istvántól, ki még 1357-ben élt, származtak le a Lubyak s ezen családnevöket csak 1500 körűl vették fel. Tamástól, Mikó, András és Bogó fiaitól, a Dettrich család most is virágzó tagjai.
Dettrichnek harmadik fia Lőrincz, a ki már 1309-ben a Veres mihály fia házát kapta osztályrészül, mely már akkor Tarnochfew-nek hívatott, későbbi idők folytán átváltozott Hora névre; s hogy ez ugyan azonos Tarnochfew-vel, bizonyítja az, hogy a Tarnóczi vize vagyis forrása alatt épűlt a község, s onnét nyerte elnevezését a Horai 58Horánszky család, de még a XV. században is Veresházának hivatik, mert egy 1485-ik évben november 4-én kelt* s a szepesi káptalan által, Mátyás király rendeletére kiadott statutionális jelentésben, mint homo regius Ladislaus de Veresháza szerepel; s minthogy sem a Huora helység, sem a Horánszky családnévvel nem találkozunk a XV. században, a névváltoztatás csak a XVI. század elején történt meg. Ugyanezen Lőrincznek Lőrincz fia lett ősatyjává a szentandrási Andreánszky nemzetségnek, midőn is II. Lőrincznek fia András 1340-ik évben még «nobilis de Magyarfalu» iratik.* 1357-ik évi junius 9-én kelt s a szepesi káptalan által kiadott oklevélben már «Andreas et Paulus filii Laurencii de Zent András» íratnak.
Loksánszky Béla levélt. Szent-Miklóson.
Dettrich Antal benedekfalvi levélt.
Azon érdekes és fontos határjárási és beiktatási okirat, mely a szepesi káptalan által 1380-ik évi deczember 20-án kiadatott s részben a magyarfalvi birtoktest leírását, részben pedig az ezen birtoktestnek elhatárolását s magyarfalvi Egidnek abba való bevezetését foglalja magában,* családtani s nemzedékrendi fontosságát abban találja, hogy ezen okirat egy másik oklevél keletkezését vonta maga után, a melyben a Szentiványaiakkal osztozkodó magyarfalvi, illetőleg pedig a detrikfalvi nemesek egyenkint olyanokúl vannak felsorolva, mint a kik nevében magyarfalvi Mikov fia Edig a határjárást és a Szentiványiaktól való elkülönítést Lajos királytól kérelmezte.
Turul 1890-ik évf. 19. l.
Ezen oklevél 1380-ik évi decz. 20-án kelt* ugyanazon napon, a midőn t. i. a szepesi káptalan királyi rendelet alapján a határjárást eszközölte. Az okirat kölcsönös szerződést foglal magában, mely egyrészt dettrichfalvi Mikov fiai István és Edig, András fia Sándor, Simon fia György, István fia Miklós, János fia Lőrincz, Bertalan fia János, Bogó fia Miklós, Lőrincz fia András és Pál fia András osztályos atyafiak; másrészt pedig a Szentiványi, Nádasdi, Szmrecsány családok érdeklettjei között köttetett az iránt, hogy ha bármelyikük a határjárásra és birtokosztályra nézve kötött egyességet, a mely ugyanazon napon érvényesíttetett, meg nem tartaná, vagy azt pörrel megtámadná, vagy a határdombokat és jeleket megmásítaná: az, a hatalmaskodás bűnébe essék s pör esetén, annak megkezdése előtt öt ezüst márkát lesz köteles fizetni a bírói részen kívül a békés feleknek.
Dettrich Antal benedekfalvi levélt.
1391-ik évben tartott általános birtokvizsgálat alkalmával Bubek Imre országbíró előtt, a magyarfalvi adományozásról szóló törzs-okleveleket 1239., 1340., 1353. és 1380-ik évből, Magyarfalvi András fia Sándor mutatta be,* mint a Dettrich családnak negyedik őseł; a Veres Mihály fia házára, akkor már Tornochfew s később Hora, mint osztályrészre vonatkozó birtok-osztálylevelet 1309. és 1310-ik évből Tornochfewi Mihálynak fiai László és Miklós produkálták ugyan akkor,* s végre Benedekfalvi György fia Lukács mutatta fel a túróczi convent által 1375-ik évben kiadott azon oklevelet, mely szerint István fiai: László, Miklós és Pál, Katalin és Lucia nővéröknek a benedekfalvi osztályrészükből a hajadon negyedet kiadták.*
Magy. tört. tár IV. évf. 15. lap.
U. o. 35. lap.
U. o. 40. lap.
Ama pörben, melyet a Tornallyay család ellen a Vág folyásának önhatalmú megmásítása ügyében a Szentiványiak emeltek, mint érdekelt magyarfalvi birtokosok, a szepesi káptalannak 1401. évben kiadott jelentésében előfordulnak Egid fia Imre, András fia Sándor, András fiai Bálint és György, Dettrichfalvi Bogo fiai Lampert és János.*
Turul VIII. 20. lap.
1419-ik évi julius 9-én a turóczi convent által kiadott oklevélben,* melyben jelentést tesz a Zsigmond király által elrendelt beiktatásról Kis- vagy Új-Gibe liptómegyei birtokba, Gargói Péter neje Zsigray Klára és fia György részére, a tényleges bevezetésnél Benedekfalvi György fia Benedekkel és Benedekfalvi Egyd fia Dominik nevével mint homo regiuséval találkozunk.
Szentiványi csal. levéltárában Szentivánban.
Azon 1380-ik évi deczember 20-án kelt márkális egyezséget, melyet az osztozkodó felek egymás közt kötöttek, 1463-ik évben a szepesi káptalan által hitelesen átíratták András fiai Miko és István, Imre fiai Egid, Ferencz és Sándor.*
Dettrich Antal benedekfalvi levéltárában.
591474-ik évben augusztus 30-ról kelt okirata* a szepesi káptalannak megemlékezik Benedekfalvai Dominik fiai György és Salamonról, kiket Mátyás király Trencsénben ugyanazon évi julius 26-án kiadott s a nevezett káptalanhoz intézett beiktatási rendeletében Zemercheni Simon és Péter, Nádasdi Miklós, Tamás és Pál részére, mint homo regiust megjelöl.*
Szmrecsányi Emil tereskei levélt.
Ugyanott.
Dettrichfalvi Detrik, Liptómegye alispánja a négy szolgabíróval 1477-ik évi julius 16-án keltezett bizonyítványt ad ki a felől, hogy Kis-Selmeczi Miklós Nagy-Selmeczen levő másfél sessióját Thehy Jánosnak hat aranyforintért zálogba vetette.*
Dettrich Antal benedekfalvi leváltárában.
1485-ik évben Párisfalvi István Liptómegye alispánja Dettrichfalvi Eugent és Detriket, mint tanúkat hallgatja ki, Revisnyei János és fia Ottmár közötti pörös ügyben.* A most említett Detriket 1492-ik évben Benedekfalvi Benedek fia Mihály, Dettrichfalvi György fia Detrikkel, akkori liptói alispánnal, egy nemesi curia és két zsellérje miatt pörben állván, őket Detrik testvére Eugen választott bíróság előtt kiegyezteti, melynek alapján a fél curia és egy zsellér Mihály birtokába ment át.* Ugyanezen Mihály és két fia György és Gáspár 1500-ban Dettrichfalvára, illetőleg Benedekfalvára új adománylevelet nyer, a ki röviddel erre a Luby nevet a Benedekfalvi előnévvel fölveszi.* 1498-ik évben ismét liptómegye alispáni székében találjuk, ki az említett év decz. 5-én mint alispán bizonylatot ad ki* a felől, hogy Kispalugyai Gáspárnak Bakfalvi Imre elleni ügyében Benyiczki Istvánt kihallgatta.
Dettrich Antal benedekf. levélt.
Dettrich Antal benedekf. levélt.
Siebmacher Wappenbuch. Band IV. Heft 15. pag. 381.
Dettrich Antal benedekf. levélt.
Volt-e a magyarfalvi nemeseknek Magyarfalván kívül is adományos törzsbirtokuk, ez iránt oklevelek, melyek útba igazítanának, nincsenek; de ha tekintjük a megye benépesedésének viszonyait, a mely a XIII. század első feléből eredő s egymást követő adományozások által mindinkább a megye nyugoti része felé húzódik, ez azon határozott állítás koczkáztatására bátorít, hogy Hauk Polku utódai, Dettrich ivadékai, máshol nem, csak Magyarfalván bírtak adományos törzsvagyonnal. Detrik ivadékainak, a névben is fennmaradt Dettrich családnak lubellai részbirtoka későbbi szerzemény, a mely beházasodás, női hozomány vagy egyéb uton kerűlt kezükre. Úgy szintén Hosszúrét birtoknak ama felerésze is, a melybe magát Benedekfalvi péter bevezettetni kérte s mely kérelme iránt Ulászló király 1514-ik évi 26-án kelt rendeletével meghagyja a szepesi káptalannak, hogy a kérelmezőnek, a ki már a régebben megtörtént statutióról szóló oklevelet a káptalantól ki nem vette, azt most neki jogainak sürgős védelme érdekéből hiteles alakban kiadja.* Benedekfalvi Péterrel még egyszer találkozunk az 1520. évi szept. 2-án kelt* egyességi oklevélben, mely szerint Kussavi és Neczpáli Menyhért, Benedekfalvi Péterrel barátságot köt s minden egymás között fennforgott viszályt, pörlekedést, villongást megszüntetnek.
Özv. Joob Adolfné Madocsányi Klementina prúszéki levéltárában.
Bobrovinyiczky László rózsahegyi levéltárában.
Kimerítettük mindazt, a mi tudtunkra volt, s az illető családi levéltárakban rendelkezésünkre állott; s ezen okiratos vizsgálódások alapján összeállítva Hauk Polku ivadékainak, Detriknek, az ettől származott magyarfalvi nemeseknek, s végre az ezektől szétágazott Dettrich, Luby, Horányszky és Andreánszky családoknak nemzedékrendét 1520-ig, a következő táblázaton tüntetjük fel.
I.
Hauk Polku de villa Mogorfalu 1230–39.
(Dettrich, Luby, Hordnszky, Andreánszky családok.); Detrik 1285.; Benedek de Mogorfalu 1285–1340.; Tamás de Mogorfalu 1283–1340.; Lőrincz de Mogorfalu 1309.; Teodor de Mogorfalu 1309.; Mikó de Detrikfalva 1340. Dettrich család.; Pál 1357.; Mark 1340.; I. István de Benedukfalva 1357. Luby család.; Simon 1340.; Péter 1340.; Névtelen leány Panyk neje 1357.; János 1340.; András 1340.; Bogo 1340.; Mihály dictus Veres de Tornochfew 1309–1357. Hordnszky család.; Lőrincz 1309. Andreánszky család.;
II.
(Dettrich család.); Detrik 1285. (V. ö. az I. táblán.);Benedek 1285–1340.; Tamás 1285–1340.; Mikó 1340.; Pál 1357.; I. János 1340–57.; András 1340.; Bogo 1340.; I. Egyed 1380.; István 1380.; Bertalan 1374.; Lőrincz 1380.; I. Sándor 1352–91.; Lampert 1401.; III. János 1401. neje Fejérpataky Klára 1407.; II. Miklós 1380.; Domokos 1419.; Imre 1401.; I. Milós 1380.; II. János 1380.; György 1474.; Salamon 1474.; Ferencz 463.; II. Egyed 1463.; II. Sándor 1463.; Detrik 1485. (liptói alispán); Eugen 1485.
III.
(Luby család.); (Ez az I. táblán Detrik fia.); István de Benedukfalva 1357.; László 1357.; Miklós 1357.; I. György 1357.; Pál 1357.; Luczia 1357.; Katalin 1357.; II. Benedek 1419.; Lukács 1391.; Mihály 1463.; II. György 1500. (fölveszik a Luby nevet).; Gáspár 1500.
IV.
(Horászky és Andreánszky család.); I. Lőrincz de Mogorfalu 1309. (ki az I. táblán Detrik fia).; Mihály dictus Veres de Tornochfew 1309– 57; II. Lőrincz 1309.; I. László 1391.; Miklós 1391. neje Damyanfalwi György leánya, Kata; Pál 1340.; I. András 1340–80. de Szent-András.; II. László de Veresháza 1485. II. András 1380–1401.; Bálint 1401.; Gergely 1401.; Mikó 1463.; István 1463. (Andreánszky család.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages