Nagybányai czímereslevelek.
Nagybányai czímereslevelek.
A Turul mult évi folyamában közöltem azoknak a czímeres nemesi leveleknek jegyzékét, melyek a Magyar Történelmi Társulat legutolsó kirándulása alkalmával a máramarosi levéltárakból kerültek napvilágra. Az itt alább ismertetendő 10 darb áramlást szintén alkalom hozta felszínre, Nagybánya városából és vidékéről: kettejét a nagybányai városi levéltárból, a többit magánosok leveles ládáiból, a hol tulajdonosaik által is alig ismerve lappangtak hosszú időn keresztül. A nagybányai bizottság működéséről adott jelentésben tér szűke miatt nem számolhatván be velűk, teljesség okáért ezuttal ismertetem ez okleveleket. Bár szám tekintetében a máramarosi levéltárakból kikerűlt csoportnak jóval mögötte állanak, mint a magyar heraldika emlékei, joggal kérhetnek helyet azok a kirándulás tudományos eredményei közt.
1. 1582. március 21. Bécs. Rudolf király Chyzar Benedek s neje Katalin, fia Péter és testvére Máté részére nemességet és czímert adományoz.
Czímer: függőlegessen hasított pajzs jobb vörös mezejében daru, mely jobb lábában kődarabot tart; a bl kék mezőben hármas zöld halmon arany oroszlány ágaskodik. Sisakdísz: koronából kiemelkedő arany oroszlány, első lábaiban kivont kardot tartva. Czímertakaró: jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst.
E czímerkép helye üres. Kihirdetési záradék nincs.
Eredetije Nagybánya város levéltárában.
2. 1606 szeptember 26. Kassa. Bocskay István Makray Mihályt Fekete Péter mezei hajdukapitány oldala mellett szerzett érdemeiért testvéreivel Péterrel és Mátyással együtt megnemesíti.
93Czímer: vörös mezőben zöld talajon két sárgarigó; felettük (2, 3) három nyolczágú aranycsillag. Sisakdísz: koronából kiemelkedő, jobbra néző kétfarkú arany oroszlány, jobb lábában vörös markolatú kivont egyenes karddal. Czímertakaró: jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst.
Újkori hibás másolata a czímer szines képével özvegy Makray Bélánénál Nagybányán.
3. 1623. augusztus 9. II. Ferdinánd Rácz Pálnak, nejének Nyiró Ilonának, fiának Andrásnak s testvéreinek Jánosnak és Mátyásnak nemességet és czímert adományoz.
Czímer: kék mezőben jobbra néző lovas alak jobbjában zászlót tart, (a zászló szinei elmosódtak); sisakdísz: arany koronából kinövő (jobbról arany, balról vörös) sasszárny; a baloldali szárnyból pánczélozott kar nyúl ki, mely egyenes kardot tart. Czímertakaró: jobbról vörös-ezüst, balról kék-arany.
A czímereslevél mely Rácz Pál nagybányai prépost-plébános tulajdona, csak foszlányokban maradt meg; keltét és az adományos-társak nevét későbbi nemességi bizonyítványok tartották fent. A családi irományok közt több ily nemességi és kihirdetési bizonyítvány található, melyek szerint a család 1624. febr. 8. Verebélyen és 1732. deczember 12-én a verebélyi és szentgyörgyi praedialis nemessek székén, 1769. jan. 30. Nyitrán, Nyitra vármegye közgyűlésén, 1769. decz. 11. Egerben, Heves és Külső-Szolnok vármegyék közgyűlésén, 1801. január 21-én Sátorallja-Ujhelyen, Zemplén vármegye közgyűlésén, s végűl 1801. május 26-án Nagy-Károlyban, Szatmár vármegye közgyűlésén hirdettetette ki nemességét.
4. 1631. április 29. Bécs. II. Ferdinánd király a nemes Jeszenszky családból származó Jeszenszky Miklós, Menyhért és Lőrincz testvéreket, nagybátyjukat Danielt és unokatestvérüket Jánost ujolag megnemesíti s nekik czímert adományoz.
Czímer: arany mezőben kőrösfa, s ez alatt fekete medve, melynek hátába a pajzs baloldalából felhőből kinyúló két vértezett kar meztelen kardokat szúr. Sisakdísz: a czímer medvéje, első lábaival kőrösfalombot tartva. Czímertakaró jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst.
A Jeszenszky család ez ármálisát, melynek czímere az első, 1563. május 7-én Innsbruckban adományozott czímertől pár apró részletben eltér, a magyar Siebmacher nem ismeri. Maga a czímereslevél lappang; egykoru másolata hártyán, a czímer képével, özvegy Riedl Ignáczné szül. Jeszenszky Paula tulajdona Felsőbányán. Kivonatban megvan a Magy. Nemz. Múzeum levéltárában is.
5. 1651. február 20. Gyulafejérvár. I. Rákóczy György Mikelaki Gáspárnak és feleségének pattantyus Klárának, István, Péter, János és Mihály fiaikkal együtt régi nemességük megújításával czímert adományoz.
Czímer: kék mezőben fekete lovon ülő pánczélos vitéz, jobbjában véres kardot tart. Czímertakarók: jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst.
Kihirdettetett Bihar vármegye közgyűlésén, Váradon, 1653. augusztus 12-én, Edelényi Mihály jegyző által.
Eredetije Nagybánya város levéltárában.
6. 1664. augusztus 28. Radnót. Apafi Mihály Mátéfi Mihálynak és Pá fiának nemességet és czímert adományoz.
Czímer kék mezőben pánczélos férfi baljában ekevast, jobbjában kivont kardot tart. Czímertakaró: jobbról kék-ezüst, balról vörös-arany.
Eredetije Mátéfi Ferencz tulajdona Nagybányán.
7. 1665. szeptember 4. Bécs. I. Lipót király Nagy másként Pográny Ferencznek és testvérének Jakabnak nemességet és czímert adományoz.
A czímert Siebmacher Wappenbuchjának legutóbb megjelent 19. füzete közli, az eredetitől annyiban térve el, hogy az oroszlány jobb lábában levő kardot görbének mondja, holott az a festett czímerkép szerint egyenes.
Eredetije megrongált állapotban Nagy János városi alorvos tulajdona Nagybányán.
8. 1668. szeptember 12. Ebersdorf. I. Lipót király Kőrösi János, neje Pernesz Erzsébet s fiai István és János részére nemességet és czímert adományoz.
Czímer: kék mezőben kivont kardokkal viaskodó tigris és oroszlány; sisakdísz: koronából kiemelkedő oroszlány kivont karddal. Czímertakaró: jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst.
Hiteles másolata Kőrösi (előbb Krizsán) Károly bányaigazgató tulajdona Nagybányán. Ugyancsak ő nála megvan Abauj vármegyének a Kőrösi család nemességéről 1773. deczember 18-án adott bizonyítványa s ennek 1842-iki hiteles átirata.
9. 1672. augusztus 12. Bécs. I. Lipót király Felsőbányai, másként Deák (Literatus) Márton, felesége Szőke Anna, s gyermekeik Zsigmond, Ferencz, Judit 94és Mária részére nemességet és czímert adományoz. Czímer: kék mezőben zöld talajon jobbra néző darú, jobb lábában arany gyűrűt tart. Sisakdísz: a czímeralakhoz hasonló darú. Czímertakaró: jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst.
Kihirdettetett Szatmár vármegye közgyűlésén, Szatmáron, 1673. április 5-én.
Másolat, Szatmár-Németi sz. kir. város második aljegyzője Papolczi József által 1789. márczius 12-én hitelesítve s Zilah város tanácsában 1801. decz. 21. kihirdetve.
A család azóta a Felsőbányai nevet a Bányaival cserélte fel. A czímerlevél hiteles másolata Bányai Károly városi képviselő tulajdona, Nagybányán. Ugyanitt megvan a czímerkérő folyamodás is, melyen pártfogókul gróf Erdődy Miklós és gróf Kéry Ferencz vannak aláírva.
10. 1700. július 10. Bécs. II. Lipót király sztojkafalvi Antal Lukácsnak, Szikszai György erdélyi jobbágyának és Antal, Gergely és Danila fiainak nemességet és czímert adományoz.
Czímer: kék mezőben zöld hármas halom felett vörös mezben öltözött kar kivont kardot tart. A sisakdísz ugyanez alakot ismétli. Czímertakaró: jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst.
Kihirdettetett az erdélyi országgyűlésen Gyulafejérváron, 1701. június 15-én, Henter Ferencz itélőmester által.
Eredetije az Antal család birtokában, Szatmáron; másolatát Sztáncsek János előbb nagybányai kincstári jogügyi tanácsos, jelenleg királyi táblai biró bírja, kinél a család történetére vonatkozó egyéb iratok is találhatók. Ezek közűl említésre méltő Belső-Szolnok vármegyének 1774. nov. 25-én a megelőző nemességbizonyító eljárás alapján adott bizonyítványa, mely Szatmár vármegyének Szatmár-Németiben 1775. jan. 25. s köv. napjain megtartott közgyűlésén kihirdettetvén, s nemességszerző Lukács unokáinak: Tivadar és Páskuj (Gergely fiai) vámfalusi, Lupiás, Simon és Tivadar (Dániel fiai) sztojkafalvi, rokii és vámfalusi birtokosoknak nemessége el lett ismerve.
SCH. GY.
