Magyarország történelmi földrajza a Hunyadyak korában. Írta Dr. Csánki Dezső. I. kötet.
Magyarország történelmi földrajza a Hunyadyak korában. Írta Dr. Csánki Dezső. I. kötet.
A M. Tud. Akadémia történelmi bizottságának kiadásában jelent meg e nagy terjedelmű kötet, a Hunyadyak kora VI. kötete gyanánt, mely monumentális munkának folytatását, illetőleg kiegészítését az Akadémia négy évvel ezelőtt határozta el. A nagy feladattal Dr. Csánki Dezső, a jeles történetíró, e korszak legalaposabb ismerője lett megbízva, utasításul kapva mindenek előtt a földrajzi rész kidolgozását, a Teleki József gróf és Szabó Károly által megkezdett formák között, de a levéltári kutatások lehető legszélesebb alapon való felhasználása mellett. Ennek a munkának első eredménye közel három évi munkálkodás után a most megjelent kötet, mely az ország Tisza-menti részeinek földrajzát adja. Tárgyánál fogva e munka kevéssé látszik a folyóiratunk által képviselt tudományágak körével összefüggésben állani; valójában azonban rég jelent meg történelmi irodalmunkban munka, melynek családtörténeti kutatások nagyobb hasznát vehetik, mint ez az ötven ívnyi terjedelmű vaskos kötet az egyes vármegyék helységeinek lexicalis alakban adott száraz lajstromával. Csánki Dezső ugyanis, kinek bámulatos szorgalmáról, munkaerejéről s a helyzet fölött uralkodó kritikai talentumáról az általa végzett munka fényes bizonyságot szolgáltat, nem elégedett meg azzal, hogy betűrendes jegyzékbe szedte minden egyes vármegyénél a várak és erősségek, városok és mezővárosok s helységek legióit, s a reájuk vonatkozó okleveles adatokat, ha nem kiváló figyelmet fordított az ezeket birtokló nemesi családokra is, úgy hogy minden vármegyénél a földrajzi részt a birtokosok teljes jegyzéke követi, a genealogikus és birtokviszonyaikra vonatkozó oklevelek kimerítő indexével együtt. Csánki munkája ilyen formán nemcsak a XV. századbeli Magyarország földrajzi – s ennek kapcsán közigazgatási – képének hű tüköre, s mint egyik ismertetője mondta: valóságos telekkönyve és statisztikája, hanem indexe, mondhatjuk: libro d'oro-ja e korszak birtokos nemesi családjainak, melyek az időben az ország területét, s azzal együtt a közügyek vezetését, a politikai jogok gyakorlását kezükben tartották. Mint ilyen, első rangú, s a maga nemében páratlan genealogiai forrásmunka, melyet megirigyelhet tőlünk a külföld gazdag szakirodalma is.
Az első kötet, mint említők, a tisza-menti részek területét tárgyalja, jobban mondva az ország észak-keleti részét, melynek derekát a Tisza vízválasztó medenczéje képezi. (Az erdélyi és délmagyarországi részekre a második, a nyugati országrészre a harmadik kötet van szánva.) E nagy terület 26 vármegyéjének 197 várát, 253 királyi s mezővárosát, 6426 helységét s azoknak 4370 birtokosát találjuk itt felsorolva. E pár sornyi átnézet, melyet a kötet végén található összegezésből írtunk ki, legjobban illustrálja a kötet tartalmának gazdagságát; s ha megemlítjük még, hogy a felhasznált levéltári anyag az Országos Levéltár 14 különböző osztályán, a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárán és az ott elhelyezett családi levéltárakon kívül több mint negyven káptalani és konventi levéltárból, családi archivumokból s más nyilvános és magán gyűjteményekből lett összegyűjtve, akkor fogalmat nyerhetünk egyrészt az óriási munkáról, melyet Csánkinak végeznie kellett, s másrészről arról, mennyire megkönnyítette e munka mindazok feladatát, kik ezentúl e kor keretén belől családtörténeti tanulmányokkal fognak foglalkozni. E tanulmányok felvirágzása, mit mostantól fogva bizton remélünk, lesz legszebb dicsérete e munkának, melynek folytatása elé már ennélfogva is a legnagyobb várakozással tekinthetünk.
