A Cillei grófok birodalmi fejedelemsége
A Cillei grófok birodalmi fejedelemsége
felől Zsigmond királynak egy eddig ismeretlen eredeti oklevele került napvilágra nemrég a Hardegg grófok seelfeldi levéltárából. Az oklevél, melyet megtalálója, Kadicch Henrik a «Monatsblatt der k. k. heraldischen Gesellschaft Adler» czímű czímertani folyóirat ez évi augusztusi füzetében tett közzé, Pozsonyban 1435. szeptember 25-én kelt s Cillei Hermann grófnak, Zsigmond király apósának, valamint fiainak Frigyes és Ulrik grófoknak a római szent birodalom fejedelmeivé, s a cillei grófságnak önálló fejedelemséggé való emeléséről szól. Beck-Widmanstetter Lipót, a stájer történelem buzgó művelője, ez oklevelet a «Marburger Zeitung» f. évi aug. 14. számában beható fejtegetések kíséretében ismertette, s tanulmányát különlenyomatban is kiadta. E fejtegetései folyamán összehasonlítva a most feltalált oklevelet a Prágában 1436. november 30-án kelt hasontárgyu császári oklevél szövegével, melyet a Cillei krónikának Krones által szerkesztett kiadásából ismert, ez utóbbi oklevél hitelét erősen megtámadja, abban későbbi betoldások és elferdítések nyomát fedezi fel, s a most napvilágra került 1435-iki oklevelet tartja az egyedüli, hiteles szövegű eredeti példánynak. A dolog azonban máskép áll. A nélkül hogy e körünkön kívül eső théma beható tárgyalásába kivánnánk bocsátkozni, konstatáljuk, hogy a gyanusított 1436-iki oklevél eredeti példánya megvan a bécsi állami levéltárban, hártyán, a honnan Chmel (Materialien zur österr. Gesch. I. k. 164. sz.) rövid kivonatban közölte; de megvan Zsigmond királynak ugyancsak a bécsi állami levéltárban őrzött birodalmi iktató-könyvei L. jelzetű kötetében is, az 55. lapon. Ez oklevél hiteléhez tehát semmi kétség nem fér. De ismerünk egy előbbi herczegesítő oklevelet is, melyet Cillei Hermann gróf Pozsonyban, 1430. május 1-én nyert Zsigmond királytól, s mely a J. jelzetű iktatókönyv 133. lapjára van bevezetve. (Szinte megfoghatatlan, hogy zavarhatta össze Krones a cillei krónikáról írt fejtegetéseiben az oklevél tárgyát a magyar zászlósuri méltóságra való emeléssel, holott bizonyára módjában volt annak szövegével megismerkedhetni.) A Cillei grófok herczegesítése ügyében tehát három külömböző kiadványt ismerünk: az 1430-ikit, az 1436-ikit, és közbe a most felfedezett 1435-ikit, melynek eddigelé nyoma sem volt ismeretes. Mindhárom oklevél egyaránt hiteles; így a seefeldi levéltár lelete nem tekinthető egyedüli expeditiónak, s csak mint az ugyanazon ügyre vonatkozó három külömböző császári elhatározás egyikének dokumentuma bír jelentőséggel.
– RR.
