A BÁRCZAY CSALÁD LESZÁRMAZÁSA. (Első közlemény. – Színes czímerképpel.)

Teljes szövegű keresés

A BÁRCZAY CSALÁD LESZÁRMAZÁSA.
(Első közlemény. – Színes czímerképpel.)
A család legrégibb multját hiteles okmányok hiányában biztosan nem lehet tudni. A családi levéltár egy okleveléből* kitünik, hogy a XIII. század elején Barcha nevezet alatt a jelenleg Bárczának nevezett Abauj vármegyei helységben birtokosok éltek, kik a Barcha-genusból eredtek.
* Fasc. I. nr. 8.
1277-ben Kun László király Barcha Mikow magvaszakadtával annak birtokait legközelebbi rokonainak Mike, Henrik és Helia de Barchának adományozta.*
* Családi levéltár. Fasc. VIII. nr. 1.
Hogy az Abauj vármegyében fekvő Bárcza helységet az ezen helységről nevezett nemesek a XIII. században már birták, látszik egy 1299-ik évben kelt oklevélből,* melyben »Comes Elias filius Joannis de Barcha et Johannes filius eiusdem, Edus et Moys filii Moythae de eadem« említtetnek, mint a kik a Mizla patak malmának ügyében az egri káptalan előtt szerződésre léptek. A Mizla patak ma is Bárcza és Kassa városa között képezi a határt. Az egri püspök 1297-ben templomépítési engedélyt adott* Helia comes fiának Inoknak kérelmére; és hogy a jelenleg is élő Bárczay-ak ettől származnak le szakadatlanúl, mutatják a mellékelt leszármazási táblák, e közlemény folyamában felsorolt hiteles adatok és azon körülmény, hogy a család nemcsak Bárcza helység de a többi fiúágot illető jószágoknak is teljes birtokában volt a legutolsó évtizedig, sőt most is nagy részben bírja azokat és hogy tulajdonjogukat soha évszázadok során senki kétségbe nem vonta.
* Családi levéltár. Fasc. X. nr. 6.
* Családi levéltár. Fasc. X. nr. 4.
86Comes Inach de Barcha 1225 és 1276 között élt, ettől származnak le szakadatlanúl a mostan is élő Bárczay-ak.
Inach-chal egyidejűleg élt Moyta de Barcha. A rendelkezésre álló okmányokból nem lehet kideríteni, testvére vagy másként volt-e rokona Inachnak.
Ezen Moyta 1303-ban a Sáros vármegyei erdőségekben bizonyos Beniczei útonálló és társai által megtámadtatott és megöletett; a családi levéltárban meglevő okmányok szerint az útonállókat felakasztották.
Moytának két fia maradt életben: comes Edus és comes Moys; utóbbinak felesége volt comes Benedek Klára nevű leánya; a két fiú atyjoknak örökségéti 1303-ban Salamon jászói prépost előtt megosztozott.* Comes Edus szintén erőszakos halállal múlt ki 1314. körül, midőn Borita helységben mint felperes a vármegyei bíróság előtt; Boleslaus fia Bálint és ennek fia Péter ellen bizonyos szóbeli pört folytatott, ezek által erőhatalommal megfogatott és a bíróság színe előtt megöletett. Ezen gyilkosság következtében pör keletkezett, de 1314-ben Edus fiai, Bálinttal és Péterrel Mihály jászói prépost előtt kiegyeztek, miután ezek 70 márka ezüstöt fizettek Edus fiainak.
* Családi levéltár. Fasc. VIII. nr. 19.
Moytának ága 1380-ban kihalt, midőn is Bárczay II. László a gyermektelen Sebestyént megölte.
Comes Inach 1277-ben már nem élt, mint azt a Kun László király adományleveléből* látni lehet. Ezen adománylevélben comes Mikow de Barcha említtetik, kinek felesége Opur Simon leánya volt.
* Családi levéltár. Fasc. IX. nr.5.
Inach gyermekei voltak: a) comes Herrich, ki mag nélkül halt el, b) comes Nicolaus, magister dictus Niger, ennek gyermekei voltak: I. Diakus, I. Laczk magister, kik mag nélkül haltak el és Mykow, kinek gyermekei voltak: Klára Dobó Pálné,* Mikow, Tamás, István és Kelemen, kinek unokája Zsigmond doctor Strygoniensis volt 1404-ben, c) Inach, ki a XIV. század elején halt meg, ennek négy fia volt: 1. Tamás, 2. György, kik mag nélkül haltak el, 3. Domokos máskép Donnek, kinek gyermekei szintén mag nélkül haltak el és 4. Pál dictus de Thwsa (Tuzsa abaujvármegyei helység, mely részben ma is a család birtokában van); d) comes Helias fiai voltak: Inach vagy Iván máskép János; ennek egyetlen fia Tamás dictus de Pere (abaujvármegyei helység, mely részben ma is a család birtokában van), nőül vette Alexander de Kokso unokáját Katalint; ettől származott István dictus de Pere, Péter, Tamás és Máté de Felsew Bárcza; * ezen utóbbinak felesége volt Fijass de Jekul Lőrincz leánya Zsófia, kinek legtöbb gyermeke mag nélkül halt el; legfiatalabb fia Illés, ki 1421-ben a czímeradományozó levélben fel van említve.*
* Családi levéltár. Fasc. IX. nr. 19.
* Családi levéltár. Fasc: I. nr. 12.
* Családi levéltár. Fasc. II. nr. 16.
Ennek János nevű fia mag nélkül halt el; másik fiának Miklósnak 6 gyermeke volt; a legidősebb Ferencz 1492 ben egri kanonok volt.
Lászlónak 1421-ben febr. 10-én Zsigmond király a mellékelve látható czímert adományozta. Az adományozó levél következőleg hangzik:
Sigismundus dei gratia Romanorum rex semper augustus ac Hungarić, Bohemie, Dalmatić, Croatie etc. rex, omnibus Christi fidelibus tam presentibus quam futuris presentium notitiam habituris salutem in eo qui dat regibus regnare et victoriose triumphare. A claro lumine throni cesaree vel regie maiestatis velut e sole radii nobilitates legitimo iure procedunt et omnium nobilitatum insignia ab imperatoria, vel regia Maiestate sic dependent, ut non sit dare alicuius generositatis insigne quod a [gremio] non proveniat cesaree seu regie dignitatis vel claritatis. Sane ad universorum notitiam tam presentium quam futurorum harum serie volumus pervenire, quod fidelis noster Ladislaus filius Mathius de Felsew-Barcza ad nostre celsitudinis accedens presentiam recensitis propositisque et declaratis suorum progenitorum et per consequens suis fidelitatibus et fidelium obsequiorum meritis per ipsos claritati nostre locis et temporibus opportunis laudabiliter exhibitis et impensis, quedam arma seu nobilitatis insignia sibi, et per eum Elye carnali ac Ladislao filio Clementis de Also-Barcza condivisionalibus fratribus suis, ipsorumque similiter fratribus et consangvineis ac heredibus et posteritatibus universis ex liberalitate nostra dari et conferri humiliter et devote suplicavit. Unde nos prefati Ladislai gratis affectibus intuentes obsequiorum merita, quibus diligentibus studiis ac indefessis in diversis nostris et ipsius regni nostri Hungarie arduis expeditionibus sicuti prosperis sic et adcersis sub diversitate locorum et temporum non sine sue persone gravibus discriminibus et expensarum suarum oneribus actenus erga nostram claruit maiestatem cotidieque claret et [in futurum] eo quidem studiosior clarere poterit quo 87se et suos singularioribus honorum gratiis sentiet decoratos, animo deliberato et ex certa nostra scientia eidem Ladislao et per eum memoratis Elye carnali ac Ladislao filio Clementis de dicta Also-Barcza condivisionali fratribus suis cunctisque eorundem fratribus et consangvineis ac heredibus et successoribus universis ad prefati Ladislai filii Mathyus suplicationis instantiam prescripta arma seu nobilitatis insignia hic depicta ac pictoris magisterio distincte descripta virtute presentiuni conferimus imo … de plenitudine specialis nostre gratie ad maiorem eiusdem Ladislai ac aliorum supradictorum nobilitatis gloriam proprio motu concedimus, ac presentibus elargimur, ut idem Ladislaus et alii supradicti eorumque heredes ac quelibet ipsorum posteritas universa nata et nascitura hec arma seu nobilitatis insignia prout presentibus literis circa principium appropriatis coloribus diversis inserta pictura denotat et declarat … … … … hastiludiis, torneamentis et [aliis] exercitationibus militaribus gestare valeant etc. etc. Datum in nostra civitate Mysa nuncupata in festo b. Scholastice virginis et martyris anno domini millesimo quadringentesimo vigesimo primo.

A Bárczay család czímere
1421. évből
Ugyanezen László testvérével Illéssel 1430-ban új adományt nyert, Bárcza, Haradicska, Kisfalud és Tisza Abauj vármegyében fekvő birtokaira.
László egy kassai polgártól megvette a Szepes vármegyében fekvő Jekel- és Margitfalva községek egy harmadrészét, melyre királyi jóváhagyást is nyert és ott ünnepélyesen be is iktattatott.* Felesége volt Cheley Veronika; ettől származott: András, ki 1461-ben Abauj vármegye alispánja, beregi várnagy és ónodi várkapitány volt; unokája László 1520-ban széplaki jószágát lelki váltságáért az egri káptalan részére örökbe vallotta azon feltétel alatt, hogy az ö lelkéért és minden meghalt, élő, és születendő Bárczayért Egerben hetenkint egyszer a keresztelő Szt.-Jánosról nevezett templomban nagy mise szolgáltassék; testvére Péter székesfehérvári, János pedig egri kanonok, itélőmester és I. Mátyás király jegyzője volt, mint ilyen fogalmazta a pozsonyi országgyülésen Mátyás király harmadik decretumát; fogalmazványának töredéke megvan a családi levéltár XXVII. fasciculusában 14. szám alatt. Ezen utóbbinak van egy levele a levéltárban, melyben nagybátyjának Istvánnak azt írj a: »küldhetnének valamit Kassáról ide Budára menő jó alkalmatossággal valami poma nigrát mert a mi urunk nagyon szereti, de magam is megenném. Datum Budae stb. stb.« II. Ulászló alatt a magyar királyi törvénykezés kisebb pecsétjének volt őre. Meghalt 1518-ban.
* Családi levéltár. Fasc. IX. nr. 34.
V. László király László fiai András és Istvánnak 1455-ben Felső-Hutka általuk Abauj vár-megyében birt helységben a királyi haszonvételeket adományozta; * e helység ma is a család birtokában van.
* Családi levéltár. Fasc. XVII. nr. 17
Istvánnak és örököseinek I. Mátyás király »jus gladii«-t adományoz 1484-ben* és egy kivált ságos levelet, melynek erejénél fogva a Bárczay-ak jobbágyai a réveken és vámokon való fizetéstől örök időkre felmentetnek.
* Családi levéltár. Fasc. XVII. nr. 19.
Ugyanezen évben a Bárcza mellett fekvő Kokso helységre és a szintén Abauj vármegyé ben fekvő Tuzsa pusztára kap Bárczay Miklós, András és István királyi adományt,* e két puszta részben jelenleg is a család birtokában van.
* Családi levéltár. Fasc. XXIV. nr. 36. Donatio és XXIV, nr. 37. Donatio nova.
Istvánnak fia gyakorolta először pallosjogát, a mennyiben 1521-ben perei jobbágyai közől a két fő bűnöst, kik gazdatisztjét agyonverték, halálra itélte. Felesége volt Kutasy Anna. Ennek harmadik gyermeke István volt, ki Bocskay Ilonát birta nőül; halála után özvegyét Monaky János füleki kapitány vette el.* Gyermekeinek Anna, Klára és Jánosnak Monaky János volt a gyámja. Ezen János felnevelkedvén igen jeles vitézzé lett, 1593-ban az Eger alatti táborban török fogságba esett, és Belgrádba a Nyebojsza toronyba záratott,* honnan leereszkedvén meg szökött és hazatért. 1605-ben Bocskay István erdélyi fejedelem maga részéről követül küldte Budára.* Ugyanezen – időben Bárczay András Karan-Sebes és Lugos várának volt kapitánya Istvánffy szerint. Én azt vélem, hogy Istvánffy a keresztnévben téved, mert a családi iratok szerint András nevű Bárczay ezen időben nem volt, valószinü, hogy ez a fent említett János volt. Ezen András (vagy János) a törököket csellel érzékenyen megverte és magát Szolimant is majdnem elfogta. Istvánffynak a keresztnevekben való tévedése gyakori; ő Bárczay Jánost említi, mint a ki a szikszói csatában 1588-ban 88magát Balázs diák fegyvernökével kitűntette, ez pedig a családi okmányok szerint Bárczay Ferencz volt, ki 1560 körül született és 1588 Putnok várának volt kapitánya. Ezen Ferencz Borzásy Miklós és Rákóczy Magdolna Ilona nevű leányát vette nőül (Rákóczy Magdolna R. Zsigmond erdélyi fejedelemnek volt testvére).
* Családi levéltár. Fasc. XXIV. nr. 36.
* Istvánffy lib. XXVI. és XXVII.
* Istvánffy lib. XXVII. pag. 374 és lib. XXX pag, 428.
Ferencz 1592-ben Fejérkövy István nyitrai püspök és helytartótól az Ethre nemzetség magvaszakadtával Tövis-Pere pusztát kapja adományképen.* 1595-ben elesett* valamely csatában, melyben Mátyás főherczeg vezérlete alatt részt vett. Fiai voltak: István és Ferencz, kiknekű gyámatyja Rákóczy Zsigmond volt.*
* Családi levéltár. Fasc. XX. nr. 16.
* Családi levéltár. Fasc. III. nr. 20.
* Családi levéltár. Fasc. III. nr. 12.
1525-ben Bárczay János sárosi várnagy és abauj vármegyei alispán volt, ellene mondott Széplaknak Bárczay László által az egri káptalan részére történt örökbevallása ellen; de később beleegyezett, úgylátszik jól tartották egri borral, mert az oklevélre sajátkezűleg azt írta, hogy »most már Széplakot végképen beittam«.
1521-ben II. Lajos királytól adományt kapott a Sajókereszturi Keresztury család magvaszakadtával ennek Keresztur, Széplak, Sztáncs és Kolbása helységekben való birtokaira.*
* Családi levéltár. XXVII. nr. 2 és 14.
Bárczay Ferencz Perényi Imre nádor végrendeletének végrehajtója volt. 1525-ben II. Lajos összehívta Magyarország rendeit Budára, ezek között Bárczay Jánost is. A királyi meghivó levél a családi levéltár III. fasciculusának 20-ik száma alatt található. Ezen országgyűlésen az végeztetett, hogy minden portától 50 denár fizettessék; ennek beszedése Abauj vármegyében reá bizatott. Az abauji királyi tizedet haszonbérben birta az akkori jászói préposttal közösen. Elesett 1526-ban, említve nincs, hogy hol, de valószínüleg a mohácsi csatában.
BÁRCZAY OSZKÁR.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages