A frankfurti H. Keller-czég legújabb heraldikai kiadványai.
A frankfurti H. Keller-czég legújabb heraldikai kiadványai.
A német könyvpiacz legelső heraldikai könyvkiadó czégeinek egyike, a frankfurti Heinrich Keller czég, újabban három nagyérdekü szakkiadványt bocsátott közzé.
Gritzner Miksa, a német, osztrák és magyar grófi családok czímereskönyvének egyik szerkesztője, Handbuch der Damen-Stifte czímű munkájában jegyzékbe foglalja a német birodalom, Ausztria-Magyarország, Dánia, Svédország és a kelettengeri orosz tartományok összes nemesi hölgy-alapítványait és az ezekkel egyenrangú jótékony intézeteket. A nemesi hölgy-alapítványok (Stiftek) a feudalismus korából reánk maradt egyházias jellegű intézetek, melyekbe az egyes tagok fölvétele meghatározott számú ősök kimutatásától van függővé téve. Százhuszonegy ily intézetet sorol fel Gritzner, nagy szorgalommal és utánjárással állítva össze az azokra vonatkozó történelmi adatokat, közölve szabályaikat és a kötethez csatolt rajzokban ismertetve jelvényeiket. Legtöbb alapítványi házzal Poroszországban találkozunk, a hol a IX–XIII. századokban alapított apáczakolostorok legnagyobb részét a reformáczió alatt nemesi hölgyalapítványokká változtatták át. Legrégibbek ezek között az itzeholi (Schleswig-Holstein), wunstorfi 48(Hannover) és drübecki (Provinz Sachsen) alapítványok, melyek mint kolostorok, a IX. század közepéig viszik fel eredetüket, s a XVI. század derekán nyerték mai szervezetüket. Az osztrák-magyar monarchia, jobban mondva Ausztria alapítványi házai jóval későbbi keletüek. Egyetlen egy, a brünni, származik a XVII. századból; ezt Magnis Ferencz gróf özvegye alapította 1654 január 29-én; 1698-ból származó alapszabályai 1792. és 1868. években szenvedtek módosítást. Úgy ez, mint a Bedaridesné által 1701 alapított prágai ház későbbi cs. kir. intézetté lőn átváltoztatva. A prágai (hradsini) Mária-Terézia alapítványi házat és az innsbruckit Mária Terézia császárné és magyar királyné alapította, az előbbit 1755., emezt 1765. években; a bécsi hg Savoya-féle cs. kir. alapítvány Mária Terézia Savoya-carignani herczegné szül. Liechtenstein hgnő jótékonyságának köszöni létét (1769). A gráczi (1784), halli (1785), görczi (1787) házakat II. József, a klagenfurtit (1792), laibachit (1792) és a prágai Lipót-alapítványt (1793) II. Lipót létesítették az eltörölt női szerzetek vagyonából. Magán alapítványok a bécsi gr. Herberstein (1720), a bécsújhelyi gr. Hochburg (1755), a prágai gr. Millesimo (1785) alapítványok. Teljesen új keletüek az innsbrucki gr. Wolkenstein-alapítvány (1895) és a Stefánia özvegy trónörökösné által Bécsben (1881) és Prágában (1882) alapított intézetek. Magyarországi alapítványt csak egyet ismerünk; ez a gr. Herberstein-Illésházy-féle alapítvány, melyet az 1806 május 28-án meghalt gr. Herberstein János Tádé létesített a Herberstein és Illésházy családokkal negyedfokig rokon nemesi hölgyek részére. Közelebbi adatokat a munka nem ismer felőle, s nem épen nagy tájékozottságot árul el, midőn a magyar kir. helytartótanácsot teszi meg ez alapítvány felügyelőjének. A kötet anyagához különben, a történelmi adatoktól eltekintve, a tudománynak igen kevés köze van, de a gyakorlati kézikönyv jelentőségét nem lehet tőle megtagadni, sem pedig az elismerést szerzőjétől a buzgalomért, melyet adatai összegyűjtésében kifejtett. A könyv ára 6 márka.
Hildebrandt Ad. M. Wappen-Fibelje negyedik javított és bővített kiadásban látott napvilágot. Ezt a jeles kis heraldikai zsebkönyvet hat év előtt, első kiadásakor, volt alkalmunk bővebben ismertetnünk. Alig ismerünk kézikönyvet, mely rövidebben és érthetőbben foglalná össze a czímertan szabályait, mint ez a munka, mely már tetszetős alakjával és kiállításával is biztosítja magának a kedvező fogadtatást. Sacken heraldikai katekizmusával kell ezt együtt említenünk, mert a két munka mintegy kiegészíti egymást. Sacken könyve rendszeres foglalata a heraldika alapismereteinek és szabályainak; a Wappenfibel ugyanezeket heraldikai szótárrá dolgozza fel. Az egyes czikkek röviden és világosan vannak megírva, megérthetésöket izléses, igazi heraldikai stilben komponált rajzok segítik elő, alaposságuktól a hozzájuk csatolt irodalmi repertorium tanuskodik. A munka használhatóságát mi sem bizonyítja jobban, mint az hogy hét év alatt négy kiadást ért. Ára 1.50 márka. Melegen ajánljuk olvasóinknak.
Warnecke F. Heraldisches Handbuch czímű munkáját ismeri és használja a czímertan minden alapos művelője. E nagy gonddal szerkesztett kézikönyv a heraldika alapelemeinek ismertetése mellett művészi kivitelű rajzokban mutatja be a czímerek alkatrészeinek és motivumainak egyes korszakok szerint való fejlődését. A czímerpaizs, a sisak, a rang- és kitüntetési jelvények, a czímertartók, zászlók stb. egész fejlődési története van feltüntetve e táblázatokon a lovagkor kezdetétől egészen Dürer Albert és társai koráig. Az igazi, tiszta heraldikai stil mintái ezek a czímerrajzok, és épen ebben rejlik a munka valódi értéke és jelentősége; szoros tudományos alapon ugyan, de mégis inkább gyakorlati irányban kivánja ez szolgálni a czímertant, s mint mintaszerű czímeralbum, nélkülözhetetlen segédeszközül szolgál mindazoknak, a kik tudományos vagy gyakorlati téren a korrekt heraldikai érzék és felfogás érvényesítésén buzgólkodnak. Ez irányban nemcsak külföldön, de hazánkban is jó szolgálatot tehet e munka, s épen azért most, midőn immár hatodik kiadásban lát napvilágot, alkalomszerűnek látjuk felhivni reá tagtársaink és olvasóközönségünk figyelmét. A díszes kiállításu, ívrétű nagy kötet ára 20 márka.
