A Vrana család czímere.
98A Vrana család czímere.
A Vrana család nem egészen ismeretlen családtani munkáinkban. Már Nagy Iván közli czímerét a jelen század elején élt Vrana István esztergomi kanonok és a bécsi Pazmaneum igazgatójának pecsétje után.* A czímerleírás azonban oly ingadozó, hogy midőn azt tőle a Siebmacher Wappenbuchjának magyarországi szerkesztője művébe átvette, nem mulaszthatta el e körülményt megjegyezni.* A Nagy Iván czímerrajza valóban több tekintetben hibás. A pajzsban levő madárról, például, nem tudja biztosan: galamb-e az, vagy varjú? E kétkedése onnan is ered, hogy a család tót nevét: vrana (mely magyarúl varjut jelent) tekintve, közel áll a föltevés, hogy a czímeradományozó a czímerrel mintegy jelezni akarta a család nevét is. E hiedelmet azonban megsemmisíti maga a nemeslevél, melyet II. Lajos királyunk Pozsonyban 1520 okt. 1-én (feria tertia post festum beati Michaelis archangeli) adott Gelobroki Varju Mihály-nak.* Ebben a czímer így iratik le:
Magy. orsz. családai XII. 272–273. l.
Szöveg 724 lap, rajz 495. tábla.
Megvan az Orsz. Ltár helyt. tan. osztályában Trencsén vármegye 1721 febr. 11-ki átiratában.
«Scutum armigerum coloris saphirici addito in medio ejus corvo, aliter tres culmos tritici suis aristis flascentibus conspicuos rostro tenente. Scuto ipsi superne galea incumbit colore argenteo cristis cono extantibus et floribus tortuosis, splendida sagitta cuspidata per medium trajecta.»
E szerint kétségtelen, hogy a kék színű pajzsban levő, csőrében három érett búzakalászt tartó madár: holló.
Továbbá a czímer egy része, t. i. a nyíllal átlőtt ezüst sisakot diszítő tollak és tekervényes virágok (folyondárok), hiányzanak mind a Nagy Iván, mind a Siebmacher leírásában. A tollak száma a nemeslevélben nincs ugyan meghatározva, de mint a heraldikai szokásból következtethető s mint egy pár pecséten (így az Orsz. Ltárban levő Neo reg. act. fasc. 1631 No. 35 jelzetű iraton) láttam, rendszerint három volt használatos.
Gelobroki Varju Mihály valóban rászolgált erre, az abban a korban még kiválóbb jelentőségű királyi kegyre. A nemeslevél bevezető sorai őszinte méltánylással szólnak nagy vitézségéről, rettenthetetlen bátorságáról, melynek mint ifjú, Mátyás, – mint férfi, Ulászló s még mint öreg ember is Lajos királyok uralkodása idejében – a primis adolescentić annis usque ad maturam et jam senilem ćtatem – az ország végházainak a hitetlen török elleni védelmezéseiben, nem ritkán vére hullásával gyakor jelét adta. Ily szolgálatokért a királyi kegy kiterjedt nem csak ő rá, a már élemedett gyalogsági kapitányra, hanem édes testvéreire; László, Tamás és Balázsra is.
Tovább vizsgálva a nemeslevelet, szemünkbe tűnik a család magyar neve, melyet a felvidéken laktában csak később cserélt fel a tót alakkal, Vrana-nak, gyakran Vranay-nak nevezvén és írván magát. Feltűnő az előnév is. Gelobrok nevű helységet ma nem ismerünk. Hangzásra nézve közel áll hozzá a Trencsén vármegye vágbeszterczei járásában levő Dolne- (Alsó) és Horne- (Felső) Hlboke. S hogy Gelobrok alatt csakugyan Hlboket kell értenünk, az iránt kétségtelenné tesz Trencsén vármegye 1613. évi bizonyítványa, mely szerint Warju aliter Vrana de Hlozsa, olim vero de Gelobrok sive Klobuk András, György, Mihály, Miklós és István testvérek (az armalis-szerző Mihály fiának Jánosnak a fiai) nemeslevelüket kihirdettették.*
Orsz. Ltár helytart. tan. osztályában Nobil cottus Trenchin.
E bizonyítvány szerint tehát a hlozsai előnevet, melyet a család ma is használ, már ekkor fölcserélték a gelobroki előnévvel, talán 1607 után, a mely évben Vrana István Petróczy Pál, Márton, Miklós és Dánieltől Hlosán jobbágytelket kapott.*
Esztergomi kptln ltára Capsa 34 fasc. 8 nr. 20.
Átszármazott a család Nyitra vármegyébe is. Ennek az ágnak a megalapítója valószínűleg György, a kit a nyitrai káptalan 1686-ban iktatott be a nyitramegyei vágujhelyi és révfalvi birtokrészekbe.* A jövevény ember nem valami kedves fogadtatásban részesülhetett új honában, mert még ez évben pörbe kellett szállania Szkupina alias Zsuffa Andrásné Luhaczovszky Annával, a ki Vágujhely piaczán gyalázó kifejezések közt kétségbe vonta nemes voltát; a vármegye azonban példás elégtételt adott, midőn a harczias némbert 100 frt birságban elmarasztalta.*
Nyitrai kptln ltára Protoc. Ao 1686–1694.
Orsz. Ltár. Neo reg. act. fasc. 1611 nr. 12.
Nagy Iván munkája a család genealogiájából is közöl egy töredéket a múlt század negyvenes éveitől kezdve. Nekem sincs módomban a teljes leszármazást föltüntethetni, csupán néhány régebbi adattal járulhatok hozzá.
A múlt században folyt első nemesi vizsgálat alkalmával (1721) Vrana Miklós is felszólíttatván igazolásra, a nemeslevéllel s más hitelt érdemlő okmányokkal kimutatta a nemességszerző Mihálytól való egyenes leszármazását. E szerint a következő genealogiát nyerjük:
99Mihály (nemességszerző) I. János I. István* II. János II. István Miklós
Ez hirdettette ki 1613-ban András, György, Mihály, Miklós testvéreivel Trencsén vármegyében az armálist.
Ezek közül II. Jánosról szólunk egy pár szót, a ki a czoborszentmihályi Czobor család szolgálatában állott s mint ilyen veszi számba hatodmagával 1638 jun 5-én azon holicsi portiókat, a melyek az id. és ifj. Czobor Imre közt létrejött átruházás folytán az utóbbit illették.* Három év múlva az id. Czobor Imre leánya Anna és Erzsik tekintvén hű szolgálatait, az éleskői jószágukhoz tartozó Szent-Györgyi faluban (Pozsony vm.) másfél házhelyet inscribálnak neki 100 frt értékben.* Jó, szerző gazda volt, Ocskay Ferencz dubovani pusztáját zálogban birta s azt csak 1643-ban bocsátotta vissza* s hihetőleg e zálogösszegből vette meg ugyanakkor 400 frtért Spáczai Imre holicsi házát,* a mely vétel alapján mondhatott ellen Czobor Imre és Bálintnak Sassin és Holics várakba és összes tartozékaikba való beiktatásának, mely jószágokat ők a Bethlen- és Rákóczy-féle mozgalmakban tanusított szolgálataikért, jelesül, hogy Éleskő várát hősileg megvédelmezték, Győr és Komárom várába 30,000 köböl élést szállítottak és Holics őrségét sajátjokból tartották, 1652 nov. 30-án nyerték III. Ferdinánd királytól.*
Orsz. Ltár Neo reg. act. fasc. 1631 nr. 35.
U. o. fasc. 1621 nr. 24.
U. o. fasc. 534 nr. 14.
Eszterg. kptln ltára Lib. 16. Ao. 1643 fol. 161.
Orsz. Ltár fasc. 696 nr. 17.
A fentebbi genealogia, mint látható, tisztán az egyenes leszármazásra szorítkozik, innen van, hogy az 1725-ki nemességvizsgálat alkalmával új névvel, a Ferencz és Páléval találkozunk, kik szintén Trencsén vármegye fentebb említett bizonyítványára hivatkoznak.*
Orsz. Ltár Neo reg. act. fasc. 1612 nr. 17.
A családnak volt még egyszer nemességigazoló pere. Ezt Pozsony vármegye széke előtt 1807-ben indították Varju alias Vrana Mihály bajai (Bács vm.), Ignácz gutai (Moson vm.), János pozsonyi, Antal pesti lakosok.* Az armalison kívül bemutatják Pozsony vármegye jegyzőkönyvi kivonatát 1725-ből, melyben Vrana János végszerdahelyi lakos nemesnek neveztetik, ennek a Jánosnak nejétől, Vass Juliannától (előbb özv. Palkovicsné) három leánya és György fia született. Ez a György, a ki korán árvaságra jutván, Komáromba költözött, volt a producensek apja. A további családi összeköttetés kimutatására azonban «ob antiquitatem» képtelenek, mind az által a felség elismerte nemességöket.*
E nevek nem fordulnak elő a Nagy Iván közlötte táblázaton.
Orsz. Ltár 9983/807 htt., 6898/807, 1112/808 canc. sz.
Vannak még a család olyan tagjairól is adatok, a melyeknek vérségi köteléke egyelőre meg nem állapítható. Ilyen: Ferencz holicsi lakos, a ki ellen 1622-ben a miatt folyt vizsgálat, hogy a szakolczai vásárról hazatértében a kocsijára felugrott Domboris János szolgát súlyosan fejbe ütötte;* Mihály, ki 1662-ben Trencsén város hites jegyzőjévé választatott;* Pál, ki 1657-ben arról panaszolja be giletinczi Ostrosith Miklóst és Mátyást, hogy a Bellusból Hlosába vezető dűlő úton fátszállító vasas szekerét az ökrökkel együtt bitangságba vették;* István 1719–1727 táján élt, nejétől Lovcsányi Annától egy Katalin nevű leánya született.* A nők közül ismerjük Zsófiát, Török Benedeknét, később Labrovics Imrénét, kinek 1686-ban a pozsonyi klariszákkal volt birtokviszálya,* Klárát, özv. Szélesy Mártonnét, kinek neve egy 1735-ki meghatalmazáson szerepel.*
Orsz. Ltár Neo reg. act. fasc. 1640 nr 40.
Orsz. Ltár. Schrong cs. iratok.
Orsz. Ltár. Neo reg. act. fasc. 488 nr. 34.
U. o. fasc Neo reg. act. fasc. 488 nr. 34.
Eszterg. kptln lt. Caps. 65 fasc 1 nr 44.
U. o. Caps. 65 fasc 7 nr 27.
Dr. ILLÉSSY JÁNOS.
