Adalék a Haller grófok nemzetségkönyvéhez.
Adalék a Haller grófok nemzetségkönyvéhez.
A kolozsmonostori konvent alább közlendő bizonyítványa kiegészítése kíván lenni azon ismertetésnek, melyet Dr. Szádeczky Lajos a Hallerkői gróf Haller-család díszes kiállítású nemzetségkönyvéről e folyóirat 1886-ik évfolyamában közzétett. E bizonyítvány nemcsak azért érdekes, mert az említett nemzetségkönyvről már 1665-ben körülményesen szól, hanem, mert a Haller-czímer leírásában eltér a Szádeczky által adotttól. Ugyanis ismertető szerint az egyik sisakdísz, «vörös bivaly-szarv lantformára egymástól széthajló végekkel, ezekben pávatollal», a konvent bizonyítványa szerint pedig «duo elephantis cornua, quaternis strutii permis colore viridi ornata». Melyik legyen a helyes, nem tudom, minthogy a könyvet magát nem láttam; annyi azonban konstatálható, hogy a közölt 147czímerrajz inkább elefánt-orrmányt ábrázol visszahajló nyílással, melybe a pávatoll inkább is illeszthető, mint a hegyes és tömör végü bivalyszarvba. Megjegyzem még, hogy Nagy Iván genealogiai munkája is elefánt-orrmányt említ.
Nos requisitores literarum et literalium instrumentorum in sacristia sive conservatorio conventus monasterii beatć Marić virginis de Colosmonostra repositarum et locatarum ac quarumlibet iudiciariarum deliberationum, legitimorumque mandatorum principalium illustrissimi et celsissimi principis domini, domini Michaelis Apaffi etc. executores etc.; testamur prćsentium tenore, significantes quibus expedit universis, quod spectabilis et magnificus dominus Joannes Haller de Hallerkeo, alter comes supremus comitatus Thordensis, prćnotatć principalis celsitudinis consiliarius intimus, spectabilis et magnifici quondam domini Stephani Haller de Hallerkeo ex spectabili et magnifica quondam domina Helena Bocskai, filia spectabilis et magnifici quondam Georgii Bocskai de Kis-Maria, consorte sua procreati filius, medio aulć suć familiaris egregii Joannis Bositzki produci curavit nostri inc conspectum librum quendam, partim ex membranis subtilissimis, partim regalibus papyrus in folio compactum, continentem ramos arboris genealogialis celeberrimć familić Hallerianć, ab anno domini millesimo centesimo nonagesimo octavo incipiendo, exinde qućvis per sćcula usque modo propagantis, virantis atque florentis, personarum ut plurimum cum iconibus et stemmatum, nobilitarisque insigniis et eorum nonnunquam variationibus ac per hanc alteram imperatorias ac christianas regias maiestates, his et aliis additamentis, in thesseram imperatoriarum ac regiarum gratiarum erga eandem familiam exercendarum locupletatis; effigies etiam ipsarum personarum cum additis ubique idiomate Germanico per elegans manuscriptum, earundem encomiis, titulis ac officiolatibus: postulans nobis debita cum instantia, quatenus nos ex eodem libro generationali non quidem totalem et integram genealogić celeberrimć istius familić ramum, a nunc usque ad supremum truncum, verum partem duntaxat subnotatam, in quantum nimirum per fśmineam lineam, inclytam etiam Boczkainam familiam ea in parte comprehendere videretur, exinde excerpere ac superinde eidem domino Joanni Haller literas nostras testimoniales dare et concedere vellemus. Nos itaque, adhibitis personis fidissimis linguć Germanicć optime gnaris, item aurifabrili in arte peritiore magistro, qui stemmatum seu insigniorum non modo enucleationis, verum etiam sculpturć insignem haberent notitiam, prout iidem coram nobis, fide ipsorum mediante, ex libri eiusdem folio ducentesimo vigesimo octavo ex Germanico idiomate in Hungaricum transtulerunt ac insigniorum etiam genuinam significationem nostri in conspectu aperuerunt hoc modo, ut sequitur: Gabriel Haller de Hallerkeö, de Feieregyhaz in Transsilvania, domini Petri Haller et Keminianć de Zvey-Türen et de Geromonostor filius legitimus, duxit Helenam Boczkaj, principis istius temporis Sigismundi Bathori sororem matris; ab quo quidem folio ducentesimo vigesimo cotavo ad folium ducentesimum quadragesimum quartum descendendo, itidem super iconica effigie inibi docta pictoris manu eleganter depicta, Latino idiomate scriptum cernebatur: spectabilis et magnificus dominus Stephanus Haller de Hallerkeö, spectabilis ac magnifici domini Gabrielis Haller et illustris dominć Helenć Bocskaj de Kis Maria filius etc. Priori autem manuscripto subiecta erat in veste talari subrubra prćtitulati Gabrielis Haller integra effigies, manu sinistra gestans clavam auratam, cuius ad lćvam scutum areć diversorum colorum, linea recta per medium divisum, iuxta lineam ab utraque parte leones singuli ad cursum depicti: supra scutum galea militaris duplex; alteri superposita corona aurea, ex qua prominent duo elephantis cornua, quaternis strutii pennis colore viridi ornata, in quorum medio visitur erecta umbilicotenus humana effigies rubro tincta colore: super altera autem galea dimidium cornu cervi, cineritii coloris, cum dimidio alarum aquilć diversi coloris. Ibidem ad sinistram illustris quondam fśminć Helenć Boczkai, docta manu et arte pictoris cum omni mundo miliebri, in stola cślistini coloris conspiciebatur effigies, in cuius dextra scutum areć rubrć cum lemniscis pallidi coloris, in quo corona aurea, complectens dimidium leonem ore hiantem, sagitta secundum nares traiectum; supra scutum galea militaris gestans in vertice coronam auream, habentem in medio similiter dimidium leonem hianti ore, exerta lingua, sagitta itidem secundum nares traiectum. Quam quidem genealogiam particulam et insigniorum descriptionem nos ad legitimam requisitionem ejusdem domini Joannis Haller, nobis quo supra ad genuinum sensum ex Germanico idiomate ac insigniis iconicalibus coram nobis fidelissime interprćtati essent, transcribi et excerpi curavimus, ac in huiusmodi genelogić testimonium fidedignum prćsentes literas nostras testimoniales, sub sigillo nostro conventuali autentico iurium eiusdem domini et posterorum suorum ad cautelam dandas duximus, communi iustitia et ćquitate suadente. Datum dominica octava post trinitatis, anno millesimo sexcentesimo sexagesimo (Orsz. levéltár, Neoreg. a. fasc. 918 nr. 15.)
ILLÉSSY JÁNOS.
