A PETKI CSALÁD.
97A PETKI CSALÁD.
Kevés család van, melynek leszármazása annyira össze volna kuszálva, mint az Erdély történetében oly nagy szerepet játszott, társadalmilag kiváló előkelő állást elfoglalt s hazánk számos főrendű családaiba beleolvadt Petkieké.
Sokat találunk egy és más történeti munkában róluk feljegyezve, genealogusaink régóta megpróbálkoztak leszármazásuk összeállításával, de ez mindeddig csak annyiban sikerűlt, hogy egyes részletek helyesen kerültek össze a családfákra, egészben azonban ezek ellenmondók, anachronismusokkal teljesek és hibásak maradtak. A Kőváry által közöltnek hiányai és anachronismusaira már Nagy Iván rámutatott, a nélkül, hogy a tisztázásban szerencsésebb lett volna; sőt a Mikola-féle varians felvételével még bonyolultabbá tette a dolgot. Mike Sándor genealogiai kéziratában néhány részletet sikeresen összeállított; de aztán, midőn az összefüggő leszármazást akarta adni, ő is összezavarodott, úgy hogy ugyanabban némely ágakat kétszeresen is vezet le, s egyéb hibákba is esik; s itt rá nézve épen oly rosz szolgálatot tett gróf Kemény József stemmatografiája, mint Nagy Ivánnál a Mikola-féle genealogia.
A Mike-féle táblákon látható s más kéztől eredő újabb bejegyzések arra mutatnak, hogy később még más kutatók (talán gróf Lázár Miklós) is foglalkoztak e családdal, de csak egyes töredékes adatokhoz jutottak.
Így lassanként mind komplikáltabb útvesztő képződött, melyben még a családdal összeköttetésben álló s fenmaradt okiratos adatait közelebbről ismerőnek is nehéz eligazodnia.
Mindazáltal, mivel a Petki család kihalta folytán birtokaival oklevelei is nagyobbrészt a báró Bálintittokra jutottak, ezekből legalább a család királyhalmi előnevet viselt s utóbb grófságot nyert ágának leszármazása biztosan összeállítható s a XV-ik század második felében élt Petki Domokosig visszavezethető. A dersi előnevet viselt másik ág leszármazási viszonyaira nézve azonban már kénytelenek vagyunk egyéb forrásokat és genealogiákat is, mennyiben a kritikát megállhatják, felhasználni, melyekre esetenkínt rá is mutatunk, s a leszármazásnak e részét táblánkon feltünővé is teszszük.
Azon adataink, melyekre nézve az alábbiakban más forrásra nem utalunk, mind a báró Bálintitt család nagy-ernyei levéltárában levő oklevelekből vannak merítve.
