HEDVIG LENGYEL KIRÁLYNŐ, NAGY LAJOS MAGYAR KIRÁLY LEÁNYA ÉS JAGYELLO-ULÁSZLÓ LENGYEL KIRÁLY FELESÉGE SZÜLETÉSI ÉVE MEGHATÁROZÁSA.

Teljes szövegű keresés

122HEDVIG LENGYEL KIRÁLYNŐ, NAGY LAJOS MAGYAR KIRÁLY LEÁNYA ÉS JAGYELLO-ULÁSZLÓ LENGYEL KIRÁLY FELESÉGE SZÜLETÉSI ÉVE MEGHATÁROZÁSA.
Midőn a folyó évi Turul 91. lapján a t. szerkesztő úrtól újból tért kértem az esetre, ha Hedvig születési éve meghatározása kérdésében némi eredményre jutnék, akkor még távolról se hittem, hogy ez oly hamarosan megtörténjék, mivel hivatalos, sok oldalú elfoglaltságom és azon kötelezettségem mellett, melyet a magyar nemzet milleniumi története megírásában elvállaltam, nem remélhettem, hogy erre időt szakíthassak. Annak imminens szükségét amúgy sem érezvén, minthogy az ugyanott kifejtett nézetem szerint biztosra vettem, hogy Hedvig születését 1372 előttre semmiképpen se tehetjük, s ez által a biztos kiindulási pontot oly tények megoldásánál, melyekre a Hedvig kora befolyhatott, megnyertem.
A dolog könnyebben ment, mint hittem, és most csak azt csodálom, hogy a lengyel jelesebb történetírók, kiket e kérdés csak úgy, ha nem inkább érdekel, mint bennünket magyar történetírókat, azt eleddig meg nem oldották. Mert míg Hedvig Magyarországnak csak születését köszönte, Lengyelország Hedvignek nagysága alapjaiért tartozik elévülhetetlen hálával.
Megfejthető egyébiránt a lengyel történetírók e gondtalansága (és nem gondatlansága), mert a híres Dlugosz az 1371. évhez írva hagyta, hogy ez évben született Nagy Lajos királyunk harmadik leánya, Hedvig.*
Hist. Polon. 1. X. (a lipcsei 1711. évi kiadás 14 hasábján): Tertio foecundata utero Elisabet consors Ludovici Hungariae et Poloniae regis, dum mirum in modum a parente utroque et ab optimatibus regni Pannonici proles masculina desideraretur, foemineam effudit, quae in baptismo Heduigis nomen accepit. – Dlugosz nyomán jár Caro Jakab (Gesch. Polens) és Szajnocha (Jachwiga i Jagiello) úgylátszik, minthogy a lengyel nyelvű műveket – sajnos – nem használhattam.
Azonban Dlugosz sok, korára nézve valóban nagybecsű történeti tudománya mellett, néha nem éppen megbízható, és sokszor – mint ez nálunk történetíróknál szükségképpen megesik – csak hozzávetőleg keresi inkább, hogysem megtalálná a valót.
Ilyen adatja – nézetem szerint – Hedvig születési éve, melynek se hónapját, se napját meg nem jelöli, bizonyságaul – legalább reánk nézve – annak, hogy nem biztos följegyzések feküdtek előtte.
Hedvig királynő születési éve meghatározásához a kulcsot az oklevelek szolgáltatják, melyek azon alkalomból keletkeztek, hogy Nagy Lajos király eljegyezte Hedvig leányát Lipót osztrák herczeg elsőszülött fiával, Vilmossal.
Ezen oklevelek egyikében, mely Zólyomban, 1380 februárius 11-én kelt,* Lajos király, a két Erzsébet királyné, az ország számos főpapján és főurán kivűl, László oppelni, Ziemovit masoviai herczegek, István és János vegliai grófok bizonysága és eskütétele mellett, megerősítik azon régebben kötött házassági szerződést, mely Lajos magyar király és Lipót osztrák herczeg között az iránt jött létre, hogy gyermekeik: Hedvig és Vilmos egybekeljenek, egymáséi legyenek akkor, ha Hedvig életének tizenkettedik évébe lép: obligamus nos ex certa scientia et praesentibus litteris, sub honore nostro et regia celsitudine, bona fide promittentes loco praestiti iuramenti, quod dictum matriomonium volumus et delemus perficere et ratum habere, et eandem filiam nostram, cumad duodecimum aetatis annum pervenerit, praedicto duci Wilhelmo iterum* apponere, ut simul habitent et coniugaliter vivant secundum iustitiam et consuetudinem sacri coniugii, absque dilatione qualibet atque dolo.
Actum et datum Zolii, dominica die Invocavit 1380. Eredetije a bécsi cs. és kir. titkos levéltárban. Fejér kétszer is kiadta; egyszer Cod. Dipl. IX/V k. 376. l. az eredeti után, másszor Cod. Dipl. IX/VII k. 622. l. Hergott, Monum. Aug. dom. Austr. tom III, nr. XIV. szerint.
Az első appositio vagyis együtt alvás Haimburgban akkor történt, miután Demeter esztergomi érsek az apró jegyeseket megáldotta.
Már most, ha tudjuk az időpontot, mikor kellett volna ezen egybekelésnek megtörténnie, tudjuk azt is, mikor érte el Hedvig életének tizenkettedik évét.
123Erre nézve fölvilágosít bennünket Lajos király egy másik oklevele, mely kelt Haimburgban, 1378 június 15. napján.*
Datum Haimburgam die sancti Viti martyris, quae fuit 15. mensis Junii, a. d. 1378. – Eredetije ugyancsak a bécsi cs. és kir. titkos levéltárban, melyből közölte Fejér, CD IX/IV, k. 255. l.
Ebben a levélben arról értesít Nagy Lajos király, hogy jóllehet Lipót osztrák herczeg 300,000 forint hitbért ígért fia jegyesének, ő beéri 200,000 forinttal, amennyit az ő leánya is kap tőle hozományképpen. Meg kell Lipót herczegnek ez összeget fizetnie jövő szent Györgytől számítandó öt év múlva: itaque ipse (Leopoldus) prćnominato suo filio Wilhelmo ad praefatam nostram dilectam filiam Hedvigem dare et expedire debet in recompensam eius dotalitii seu maritagii eadem ducenta millia florenorum a festo sancti Georgii proxime futuro post qinquennium in parata pecunia solvendorum. Azaz, minthogy 1378 június 15-étől, mint az oklevél kelte napjától számítva a legközelebbi szent György napja 1379 április 24-re esett, öt évvel később 1384. április 24-ét irtak.
Minthogy továbbá ezen fizetés Vilmos herczeg leendő feleségének eltartására volt kikötve, következik, hogy a végleges egybekelésnek ideje 1384 szent György napjára volt határozva, amidőn Hedvig életének tizenkettedik évét elérte: dum ad duodecinium aetatas annum pervenerit; tehát Hedvig 1372 előtt nem születhetett. De születhetett egy évvel későbben is, ha tudniillik a föntebbi kijelentést: si ad duodecinum annum pervenerit, nem a betöltött, hanem a megkezdett tizenkettedik évre értelmezzük, mert hisz aki tizenegyedik életévét betöltötte, az is eljutott (peryenit) a tizenkettődikhez.
Első tekintetre azonban valószínűbbnek látszik, hogy e helyt a már betöltött tizenkettődik év értendő, minthogy Nagy Lajos király föntebbi, Zólyomban, 1380 februárius 11-én kelt levelében ezen passus módosítást szenvedett, amennyiben Nagy Lajos király ezeket mondja: Preterea promittimus, et, quo supra, nomine pollicemur, nos domino Leopoldo et filio eius Wilhelmo, ducibus predictis, nomine dotis eiusdem (Hedvigis) filie nostre daturos ducenta millia florenorum auri a festo sancti Georgii proximo infra triennium (azaz 1383 április 24-én), de hozzá teszi: iuxta tenorem litterarum, quas nos rex predictus (Ludovicus) antea dedimus super eo.
Itt tehát azon, Haimburgban, 1378 június 15-én kelt levélre hivatkozik, melyet előbb idéztünk, és amelyben benne foglaltatik az is: cum ad duodecimum annum pervenerit.
Két lehetőséggel állunk itt szemben: vagy hogy a német kanczellár, ki ezen levelet szerkesztette,* nem nézte meg pontosan az előbbi, 1378 június 15-én kelt levél időmeghatározását, mely 1379-tól számítja szent György napjait, és tévedett; vagy hogy gazdája érdekében szántszándékkal tévedni akart. A másik lehetőség az, hogy Nagy Lajos király tekintvén leánya gyors testi fejlődését, a várakozás éveit egygyel megrövidíthetni hitte. Hogy e két fölvét közül az utóbbi a kevésbbé valószinű, azt a következőkből gyanítom:
Hogy ezt Lipót herczeg kanczellárja szerkesztette, kitünik a fogalmazatból, mely banus helyett wanust, Bubek helyett Wubeket, Posonium helyett Prespurgot ir.
1. Mert özvegy Erzsébet anyakirálynő, midőn a Sieradzban, 1383 februárius végén egybegyűlekezett lengyel uraknak megígérte, hogy Hedviget elküldi nekik Krakóba, kit husvétkor meg is koronázhatnak már, ezen ígéretét azon föltételhez kötötte, hogy a koronázás után megint visszaküldjék leányát, minthogy annak még három évig szüksége van az anyai nevelésre.* Ez az anya tanúsága, hogy leánya a házasságra még alkalmatlan.
Dlugosz, Hist. Polon. l. x. 78. hasáb a lipcsei 1711. kiadás szerint: Heduigim polonico insignituros diademate, et illico genitrici suae Elisabeth, praedictae Reginae, triennio propter aetatis teneritudinem, sub cura materna educandam, in Hungariam remissuros. V. ö. Caro, Gesch. Polens II. k. 447. l.
2. Mert Szubini Sedzivoj, Tarnovi Jasko sok fiatal nemessel nem győzvén megvárni, míg Erzsébet anyakirályné Hedviget Lengyelországba küldi, magok indultak érette. A királynét leányával együtt Zárában találták,* és szentül megígérték neki, sőt magokat tuszokul ajánlották föl arra, hogy mihelyt Hedviget Krakóban megkoronázták, azonnal visszaküldik 124anyjához, hogy nála maradjon, míg férjhez mehető korát elérte.* Ime a lengyel urak tanusága, hogy Hedvig még nem nubilis, nem férjhez adható.
A hova 1383 október 24-én érkeztek. (Memor. Pauli de Paulo, Schwantnernél III. k. 724. l.
Dlugorz i. h. 91. hasáb: filiam regiam Heduigim . . . mox in Hungariam pro complemento annorum nubilium, coronatione suscepta . . reversuram. Et si sermoni et promisso suo publica auctoritate prolato diffidat, nobilium filios . . in obsides interim accipiat. V. ö. Caro, i. m. II. k. 460. l.
3. Mert végre Lipót osztrák herczeg 1385 előtt nem sürgette, (s ezt is csak ugyanezen év julius havában tette) hogy Vilmos és Hedvig egybekeljenek.* Tehát Lipót herczeg, mint a legérdekeltebb fél ezáltal elismerte, hogy fiának a kötlevelek értelmében joga előbb nem volt Hedvighez. Mire Erzsébet anyakirályné és a magyar főurak elrendelik, hogy az egybekelés ugyancsak 1385 évi augusztus 15. napján megtörténjék; és Vilmos herczeg e végből csakugyan Krakóba indúlt.
Fejér, Cod. Dipl. X/I. k. 229. l.
Világos mindezekből, hogy Hedvig 1383-ban még nem volt azon korban, melyben férjhez mehetett volna, azaz nem érte még el tizenkettedik életévét, melyet atyja Vilmos herczeggel való egybekelésül meghatározott. Tévedett tehát Dlugosz, midőn Hedvig születése éveül 1371-et tette. Ellenkezőleg igen valószínű, hogy Hedvig csak 1373. elején, minden esetre szent György napja előtt született, és így, midőn 1385 elején Jagyello megkérte kezét, érte csak el tizenkettődik évét; midőn pedig 1386 februárius 18-án Jagyello-Ulászlóval egybekelt, akkor volt tizenhárom éves, és 1399 július 17-én gyermekágyban bekövetkezett kora halálakor alig töltötte be életének 26. esztendejét.
PÓR ANTAL.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages