A királyi könyvek. Jegyzéke a bennük foglalt nemesi czím, czímer, előnév és honosság adományozásoknak 1527–1867.
A királyi könyvek.
Jegyzéke a bennük foglalt nemesi czím, czímer, előnév és honosság adományozásoknak 1527–1867.
Jegyzéke a bennük foglalt nemesi czím, czímer, előnév és honosság adományozásoknak 1527–1867.
Összeállították: Dr. Illésy János és Pettkó Béla. Budapest, 1895.
Midőn a múlt év folyamán a királyi könyvek Bécsből Budapestre szállíttattak, egy rég érzett hiány nyert pótlást. Az újabb időben megindúlt mozgalom, mely a nemesi czímekre, rangokra s az ezekkel elnyerhető méltóságokra irányul, legjobban érezte hiányát annak, hogy a nemességi ügyekre nézve oly fontos királyi könyvek Budapesten nem találhatók. E hiány most már be van töltve. Az orsz. levéltár tavaly vette át Bécsben e könyveket, s alig egy év mulya az átvétel után már előttünk fekszik e könyveknek Illésy János és Pettkó Béla által szerkesztett névmutatója.
A királyi könyvek tartalmának túlnyomó részét a nemesítések és az ezekkel rokon tárgyú okmányok teszik. A magyar udvari kanczellária által vezetve 1786-ig egyféle könyv létezett. Nevezett évtől azonban kétféle könyvet használtak: az első és másodosztályút. Az elsőbe az állandó érvényű okmányok, a másodikba a személyhez kötött, életfogytig érvényes okiratok kerültek. Előttünk fekvő munka a királyi könyvek közül csupán az első osztályúakra terjeszkedik ki, s ezekből is csak a czímeres nemesség, czím, előnév, pecsét, honosság stb.-re vonatkozó okmányokat registrálja. Az 1527-től a kiegyezésig terjedő időszakból összesen 82 első osztályú királyi könyv maradt fenn, és pedig 67 kötet a magyar udvari, 15 pedig az erdélyi udvari kanczellária által vezetve. Az utóbbiak 1690-től kezdve.
Az ezen kötetekben foglalt óriási anyagot hozzáférhetővé tenni, ez a czélja a jelen kézikönyvnek. Feladatát kitűnően oldja meg. Betűrendben közli a fő- és köznemesi, honossági, pecsétadományozási bejegyzéseket. De a kiadók a puszta közléssel még nem elégedtek meg. A nemességszerzők nevein kívül közlik, főleg az azonos nevűeknél az illető megye nevét, melyben a család honos volt, közlik az oklevél kiállításának helyét és idejét, és feltűntetik végre azt is, hogy a czímer le van-e írva, festve, vagy pedig csak egyszerűen a kiállítás ténye van-e megemlítve. Megemlítjük itt, hogy az első festett czímer Mayer Mihály czímere 1754. decz. 14-ről a magyar, a Kökösi testvéreké 1790 nov. 18-ról az edélyi királyi könyvekben.
Az egész mű két részből áll, a magyar és erdélyországi részből. E kettéosztást a két kanczellárián vezetett könyvek magyarázzák meg, s hogy ez által a jegyzék használhatósága is tetemesen meg van könynyítve, azt nem is szükséges mondanunk.
Pettkó Béla és Illésy János a jegyzék szerkesztői, a magyar heraldikusokat e jegyzék kiadása által maguk iránt legnagyobb hálára kötelezték le. Az ő érdemük, hogy a királyi könyvekben felhalmozott anyag bárki által könnyen hozzáférhetővé lett.
Á. A.
