A Csanád nemzetség Waffa és Bogyoszló vonala. (Első közlemény.)
A Csanád nemzetség Waffa és Bogyoszló vonala.
(Első közlemény.)
(Első közlemény.)
Csanád vezér dédunokájának, az 1160-1190. év körül élt Belenyk (Belényes) bánnak két fia volt: Kelemenös bán, előbb aradi várispán és Waffa (Jeromos) comes, a ki Béla királynak 1256. év deczember 17-én kelt s a Csanád-nemzetség birtok megosztását tárgyazó nagy oklevelében már mint néhai fordul elő,* s kiről egy 1247. évben kelt oklevél szerint* tudjuk, hogy csanádmegyei Kewkenyer faluban, mely máskép Waffa-Illeyse nevet is viselt, lakott volt.
* Wenczel, Árpádk. új okmt. VIII. k. 429. l.
* U. ott, VII. k. 221. l.
Belenyk bán idősb fiától, Kelemenös bántól származott le a Thelegdy család.
Waffa comes fiairól, sőt unokáiról is IV. Bélának említett okleveléből értesülünk.
28Három fia volt: (Csanád, I. Barnabás és I. Fülöp.
Csanád is comes czímet viselt és mint ilyen fordúl elő már egy 1233. évbeli oklevélben;* Erdélyben Karakó és Igen határában is említtetik birtoka, IV. Béla királynak ama 1238 febr. 12-én kelt oklevelében, melyben az oda települt szász rendég-népek kiváltságait felsorolja. Itt Waffa fia Csanád comes birtoka jelöltetett meg egyik határ vonal gyanánt.* Csanád, miként egy alább érintendő 1329-iki oklevél feltünteti, «de Ladan» jelzővel élt s így valószínűen a csanádmegyei Ladán volt lakóhelye.
* Fejér, Codex Dipl. VII/IV. k. 86. l
* Gróf Teleki cs. okltára, I. k. 5. l.
A három testvér a Csanád nemzetségi roppant terjedelmű birtokokon a Kelemenös-fiakkal és Belenyk bán testvérének Bogyoszlónak unokáival 1256-ban osztozkodnak meg Béla király előtt; midőn is jelen volt Csanád comes Dénes és Gergely fiaival, Barnabás pedig Mihály, Barnabás és Domonkos nevű fiaival, nemkülönben Fülöp is, Zuna s Benedek nevű fiaival együtt.
A Waffa-fiak ez osztozkodásnál 22 falut kaptak, négy monostort is megosztottak maguk közt, de az ötödik – a tömpösi – egészen az övék lett.
1274-ben a három testvér fiai az aradi káptalan előtt birtokaikat maguk közt megint megosztják.* Zuna – Fülöp fia – nem szerepel ez osztálynál, nyilván ekkor már mag nélkül elhalt volt.
* A br. Wesselényi család görcsöni ltárából.
1285-ben a Kelemenös-ági Tamás comes – az első Thelegdy – IV. László király előtt birtokaihoz való jogczímét igazolván, tanúbizonyságúl nemzetsége tagjait hivta fel s ez alkalommal meghallatták a rokonok között Csanád fiait: Dénest és Gergelyt, Barnabás comes fiait: Domokost, Barnabást és Mihályt, valamint Fülöp fiát Benedeket is.*
* Wenzel, IX. k. 419. l.
Jelen vannak még 1296-ban Gergely, úgy Barnabás fia Barnabás, Fülöp fia Benedek, a csanádi káptalan előtt is, midőn Thelegdy Tamás ezek beleegyezésével Palota nevű birtokát elidegeníti; de jelen volt akkor Csanád comes egy unokája, Dénesnek fia István is, s ez is beleegyezését adja a birtok átadásához.*
* Orsz. lt. Dipl. 30588.
III. Endre királynak 1299 október 19-én kelt amaz oklevelében, mely az erdélyi káptalan birtokainak határjárását rendelte el, Bocsárd község határa leírásánál az igeni határban felemlíttetik Csanád fiainak birtoka is.*
* Gr. Teleki cs. okltára, I. k. 28. l.
De átvettek 1299-ben, gondozásra s egyúttal használatúl is, Tamás comestől több birtokot a Waffa-fiak, midőn Tamás elköltözék Biharba lakni, többek közt Felwölnököt is, mely az időben már Makó bán után Makófalva nevet vett fel. Tamás is erősen kikötötte magának a váradi káptalan előtt e birtokok tulajdonjogát.* Ámde alig néhány évtized múlva Makófalvát csaknem egészen a magukénak nyerték meg a Waffa-fiak; s alig hogy belehelyezkedtek, már is felvették e birtok után a Makófalvy családnevet is.
* Esztergomi kápt. lt. Capsa 44. fasc. 8. nr. 22.
Eme 1299-iki káptalani felvallásnál Csanád fia Dénesnek mindkét fia: István és Pál is jelen: voltak.
1290-ben az aradi káptalan előtt Csanád fia Dénes és ennek fiai István és Pál, eladják aradmegyei Simánd nevű birtokukat Moka Zallas comesnek és többeknek 36 ezüst márkáért; mely jogügylet aztán a XIV. századba per tárgyát képezte, mint később majd reátérünk.*
*Orsz. lt. Dipl. 31056. Közölve: Hazai okmt. VIII. k. 293. l. és Zichy okmt. I. k. 528. sz.
De maga Pál, az egyik fiú is nyomban tiltakozott már az eladás ellen, mint kiskorú is helytelennek találván azt. Elvezettette azért magát az aradi káptalanba s ott felvétette óvását az egész ügylet ellen.
A Waffa-fi Csanádnak is volt Dénes és Gergely fiain kívül István egy nevű fia. Valószínűleg a nemzetség erdélyi birtokain lakott s azért nem is vett részt személyesen a csanádmegyei osztozkodásnál és bevallásoknál.
Ugyanis 1329-ben a káptalan előtt eladják Csanádnak fiai és pedig az oklevél szerint: «Gregorius et Dionysius filii Chanad de Ladan, necnon Benedictus filius Stephani filius ejusdem Chanad» csanádmegyei Bez (Beez) nevű falujok felét Péter csanádi nagyprépostnak és István temesi főesperesnek.*
* A br. Wesselényi család görcsöni ltárában.
E szerint a harmadik fiúnak, Istvánnak is 29már nagykorú Benedek nevű fia volt akkor. – Nyilván ez az István – Csanád fia – volt Hunyadmegyében szolgabiró, miként azt Miklós fia László mester, hunyadmegyei várispán, egy 1295. évi ápril 19-én kiadott osztálylevelében feltünteti.* Utódairól nincs tudomásunk.
* Közli Téglás Gábor a «Budapesti Hirlap» 1895. évi 19. számában.
Első sorban is I. Dénes ágánál maradva, lássuk a leszármazást.
