A báró Brudern család. (Egy czímerrajzzal.)
95A báró Brudern család.
(Egy czímerrajzzal.)
(Egy czímerrajzzal.)
Családi hagyomány szerint a Brudernek ősei Belgium Brabant tartományából származtak be Délnémetországba, s wallon nemzetiségű nemesek voltak. Németországban Brudern János tekinthető a család megalapítójának, kit a fürstenbergi tartományi gróf a német birodalom nemesi rendébe vett fel.*
1 A Fürstenberg-ház fejének ebbeli joga III. Ferdinánd királytól 1642 november 10-ikén nyert aranypecsétes kiváltságlevelen alapúlt.
Az ebbeli diploma a háborús időkben elveszvén, Brudern János Ferdinánd unokája Brudern Simon részére József Wenczel fürstenbergi tartományi gróf újította meg azt 1762 junius 3-ikán kiadott s a nagyobb függő pecséttel ellátott czímeres okirattal, újólag felvevén Brudern Simont s nejét von Borg Mária Erzsébetet a római szent birodalom nemesei, hűbér- és tornaképes lovagjai rendjébe, nekik egyúttal a «von Wallon» előnevet adományozva s czímerüket még egy második nyilt tornasisakkal bövítve ki.
Brudern Simon, kinek elei, mint az alább említendő diplomák mondják, Ortenau grófságban tekintélyes polgári hivatalok viselésével szereztek érdemeket, maga is jeles férfi volt, s a Badeni őrgróf udvarában foglalt el kiválóbb állást, fia Ferencz József pedig kora fiatalságában katonai pályára lépve, mint a császári hadsereg kapitánya Bécsbe jött, s itt Haller Antónia grófnővel – előbb báró Révaynéval – megismerkedvén, őt nőül vette, s ezen házasság által a magyarországi Brudernek törzsatyjává lőn.
Brudern Ferencz Józseffel Mária Terézia egy igen érdekes levele ismertet meg, melyet 1768-ban éppen a most említett házasság ügyében a mennyasszony atyjához Haller Sámuel grófhoz intézett, s melyben a királynő ismeretes érdeklődése a házassági frigykötések iránt, de egyúttal tisztelete s kegyelete a családi kapcsokból eredő kötelességek tekintetében élénken s megkapó egyszerűséggel nyilvánul, s melyben a környezete magánboldogúlására irányzott rendkívüli kegyessége s jósága a leggyöngédebb női tapintattal s egyúttal fejedelmi méltósággal jut kifejezésre.*
Eredetije gróf Sztáray Nep. János Úr birtokában.
A latin nyelven szövegezett, egyszerű nyolczadrét levélpapirosra frt a királynő sajátkezű aláirásával ellátott levéltartalma következő:
«Bécsben 1768. deczember 15-ikén. Kedves gróf Haller! Leánya özvegy Révayné előadásából értesültem, hogy második házasságra lépni nem idegenkednék, s én ezen érzelmeit nem helytelenítem, sőt lelkemből kívánom, hogy előbbi házasságának balsikere után egy másodikban találjon boldogabb sorsot, – mindenesetre kívánatosabbnak tartván fiatal özvegyekre nézve az ismét férjhezmenetelt a magányos létbeni maradásnál. Habár az, kihez hajlandósággal van, nem hírneves főrangú, – de mégis a birodalomban tekintélyes állással biró egyik nemes és vitézlő családból származik, mihez járul, hogy édes atyja saját érdeménél fogva a badeni őrgróf udvaránál tekintélyes állásra emelkedett, fia pedig méltó utódjaként Miksa fiam ezredében a kapitányi állást feljebbvalóinak megelégedésére viseli, s tisztes erkölcseinél s életmódjánál fogva jó hírnévnek örvend, úgy hogy méltán számíthat további előléptetésre, melyben – hahogy leányával házasságra lépne – hogy mielőbb részesűlhessen, az én gondom leend. Egyébiránt távol legyen tőlem, hogy midőn azt, mi leánya hajlandóságának kedvezne, szemei elé tárom, atyai jogait legkevésbbé is befolyásolni kívánjam; sőt midőn leánya jelzett szándékát csakis az atyai beleegyezés áldásával óhajtja elérni, ebbeli tartozó engedelmességét s alávetését teljes mértékben helyeslem, – arról pedig önt biztosítani kívánom, hogy ez esetben úgy az atya, mint leánya megelégedésének előmozdítására mindkettejüknek segédkezni fogok, s önöknek császári és királyi kegyelemmel kiválólag hajlandó maradandok. Mária Terézia.»
Ezen legfelsőbb útmutatás, bármily gyöngéden volt tartva, nem tévesztette el hatását, a házasságkötés megtörtént, s a királynő igéretének teljesedése sem késett. Alig két év alatt Brudern kapitány már alezredessé s a Berlichingen nevelt viselt vértes-ezred parancsnokává léptetett elő, s csakhamar újabb s kiváló királyi kegyben részesült.
Ugyanis Mária Terézia királynő Bécsben 1770 február 11-ikén kelt, s a császári, királyi és föherczegi nagyobb függő pecséttel ellátott diplomával Brudern József alezredest az örökös királyságok s tartományok bárói sorába vette fel; törvényes leszármazóival együtt, kiemelvén az oklevél során, hogy Brudern József a hadapródi szolgálatba lépésétől eltelt tizenöt év alatt minden reá bizottakban, úgy béke, mint háború idején, magát különösen kitüntette, az előfordult csatározások és ellenséges támadások alkalmával rettenthetlen hősiességet tanusított, s mindenkor törhetlen hűségének, csodálatra méltó bátorságának s a hadászatban való alapos jártasságának szolgáltatta tanúságát, s folytonos jó magaviseletével is fokozatos előléptetésre méltónak bizonyulván, érdemei méltánylásául valóságos alezredessé s ezredparancsnokká lett kinevezve.
Az ezúttal nyert czímert az ide mellékelt ábra mutatja, s következő leirás ismerteti.
«Egyenest álló, négy részre osztott pajzs, ennek 96hátrafelé eső alsó mezeje Hosszában négy rét, keresztben öt rét arany és kék színben sakktáblaszerűleg koczkázott; az elől felőli felső mező piros, s egy jobbra dűlő arany keresztgerendát mutat, mely alul s felül egymás felé fordított oroszlánfejek torkába illeszkedik; az ez alatti ezüstszín mezőben balfelé fordúlva vörös oroszlán ágaskodik, tátott torkából vörös színű nyelve nyúlik ki, farka felfelé csavarodik, jobb lábával kivont kardot emel; a hátsó felső mezőben, mely szintén ezüstszín, egy, három hegyes gömbölyded toronynyal, vörös kapuval s ugyanily színű fedéllel biró fehér várerőd áll. A pajzs közepét egy szívalakú kisded arany pajzs tölti ki, melyben egy jobb felé fordított egyszerű fekete sas látható. A főpajzsot öt gyöngygyel díszített bárói korona tetőzi, melyen három nyílt tornasisak van egymás mellett elhelyezve, melyek közül a középső fekete-sárga, az elől felőli vörös- és ezüstszínű, a hátulsó pedig kék és arany színben tarkázottan leomló sisaktakaróval van díszítve. A közbenső előre fordított sisakon áll az előbb említett várerőd; az első balra fordított sisakon elölről egy balfelé fordított vörös sasszárny, az előbb említett, de balra fordított rézsutos keresztgerendával, hátul egyenest felmeredő hatos szarvas agancscsal, természetes színében. Végül a hátsó jobbfelé helyezett sisakon az előbb leírt, de itt jobbra fordított vörös oroszlán látható, derekáig.»*
1 A diploma igen fényesen van kiállítva, művészi rajzokkal s festéssel diszítve, vörös bársonyba kötve, az arany zsinóron függő nagy pecsét aranyozott bronz tartóba helyezve.
Báró Brudern József házassága gróf Haller Antóniával két fiú- s egy leánygyermekkel lett megáldva, s minthogy neje jogán Heves és Pest megyékben terjedelmes javak birtokába jutott s neje nővérei révén, kik közül egyik gróf Hunyadyhoz, másik báró Orczyhoz ment nőül, ezen kiváló családok tagjaival sógorsági viszonyba lépett, csakhamar helyét és szükségét látta annak, hogy a magyar honosságot megszerezze, s ez iránt a királynőhöz folyamodva 1778 február 6-ikán, már mint ezredes, magyar honossági diplomát nyert, melynek során Mária Terézia ismét kiemelvén ifjú korától kezdve 22 éven át, s különösen az utolsó porosz háborúban szerzett érdemeit, halálmegvetéssel párosúlt vitézségét s a vezényletben tanusított hűségét és állhatatosságát, egyúttal pedig a magyar nemzet iránti hajlandóságát, szeretetét és szolgálatratörekvését, őt, s általa fiait Ferencz Józsefet és Sámuelt s leányát Antóniát s mindkét nembeli maradékaikat Magyarország s társországai régi kétségtelen honosai (indigenái) sorába felveendőknek határozta, meghagyván neki, hogy II. József választott római császárnak s magyarhoni örökös herczegnek, valamint Mária Terézia özvegy császárné, Magyarország apostoli királynőjének a szokásos hűségi esküt letegye, s a magyar országrendek által leendő felvétel s törvénybe czikkelyezés végett a legközelebbi országgyűlés előtt jelentkezzék.
Az alkotmányos állapotnak József császár idején bekövetkezett szünetelése miatt báró Brudern József vezérőrnagy honosításának beczikkelyezése csak az 1790/1-iki országgyűlés 75. törvényczikkében történhetett meg. Az ezzel járó taksa fele része báró Brudern József ipjának, báró Haller Sámuel* cs. kir. táborszernagynak érdemeire való tekintettel az 1792. évi 22. t.-cz rendelkezése szerint elengedtetett, a fél taksát ezer aranynyal, vagyis 4500 rajnai forinttal báró Brudern József 1792 a június 23-ikán befizette.*
1 Haller Sámuel táborszernagy itt bárónak czímeztetik, holott Mária Terézia fenti levelében grófnak szólította, mi csak úgy magyarázható, hogy német birodalmi grófi rangja Magyarhonban nem volt törvényesítve.
2 Lipót
Ugyanekkor lépéseket tett báró Brudern József a német birodalmi báróság elnyerésére is, minek folytán Károly Tivadar bajor választófejedelem, mint a német császári trón akkori megüresedettsége idején a rajnai sváb- és frankhoni tartományok helytartója (vicariusa) által 1792 július 4-ikén kelt diplomával a német birodalmi régi bárók (Reichsfreiherr) sorába is felvétetett, s egyúttal megerősített bárói czímerének viselésére s minden előjogok s kiváltságok élvezésére a római szent birodalom s a választófejedelemség tartományaiban is feljogosíttatott.*
3 Fényesen kiállított diploma kék bársonyba kötve, kék selyem és ezüst zsinóron függő s ezüst tartóba helyezett nagy pecséttel. A megerősített czímer csekély eltéréssel azonos a Mária Terézia által adományozottal. A bárói rang- és czímeradományozás báró Brudern József fivérére Benedekre is ki van terjesztve, azon nyilván téves előadással, mintha a Mária Terézia által történt rangemelés Brudern Benedekre is vonatkozott volna, holott fentebb láttuk, hogy a Mária Terézia-féle diplomában Brudern Benedek neve nem foglaltatik. Brudern Benedek életpályájának legérdekesebb szaka felől csak gyér adatokat találok a család irataiban, ő ugyanis a franczia forradalom kitörésekor a strassburgi püspökség kamarai titkos tanácsosa s Rohan herczeg, bibornok, strassburgi püspök bizalmasa volt, s mint ilyen, a forradalom első éveiben közelről érintett a bibornok viszontagságai által. Több rendbeli levél s hiteles okmánykivonat bizonyítja az 1789–1791. évek alatt a jószág-kormányzási válságok elhárítása körül kifejtett tevékenységét, mely feladat teljesítése részéről is anyagi áldozatokat követelvén, ezeknek megtérítése később hosszadalmas perekre szolgáltatott okot a bibornok hagyatéki tömege ellen. Bizonyára a mindinkább bonyoluló politikai viszonyok okozták, hogy Brudern Benedek 1791 nyarán beadta lemondását, mely a bibornok által elfogadtatván, Brudern hivatalától megvált s Magyarországba költözött, s itt Pozsonyban 1819 körül végezte be életét. Neje, született d’Horrer Strassburgban maradt s még 1820-ban életben volt.
97Báró Brudern Ferencz József így megelégedéssel tekinthetett vissza életműködésére; fényes eredményeket mutatott fel az úgy a katonai pályán, melyen vitézsége által annyira kivált s vezénylő tábornoki rangra emelkedett, mint szintén a polgári s társadalmi létben, melyben rang, vagyon és családi boldogság jutott osztályrészeül. Házasságából két fia, József és Sámuel, s egy leánya Antónia, később gróf Draskovichné származott, kik mindnyájan koruk kitűnőségei közzé tartoztak.
Báró Brudern József e század első harmadában egyike volt a legismertebb s legtiszteltebb hazafiaknak. Előkelő modorral párosult nemes jelleme, magas műveltsége, nagyúri hajlamai s életmódja nagytekintélyi állást szereztek neki a társadalomban s népszerűséget a lakosság minden rétegében. Pesten az úri útczában két házzal bírt, melyek egyikét most Párisi-utcza név alatt ismerjük, azonkívül számos telkei voltak a főváros határán. Vidéki székhelyét Gyöngyösön tartotta, hol fényesen berendezett lakása s udvartartása volt, s hol vendégszeretetét a legtágabb mértékben gyakorolta. Ritka műkincsekkel, nagybecsű könyvtárral, kép- és fegyvergyűjteménynyel birt, melyek nagy hírnévnek örvendtek. Nagy javai voltak Hevesmegyében, hol részint ősi, részint a gróf Hunyadyaktól s másoktól vett siroki, kőkúti, szajlai, rozsnoki, tarnóczai, nánai és verpeléti birtokai kiterjedése többet tőn egy négyszög mértföldnél, ezeken kívül bírt kisebb-nagyobb javakat. Gyöngyös mezővárosában, Gyöngyös-Patán, Tarjánban, Halászon, Detkén, Ugrán, Visontán, Vámos-Györkön stb.
Ezen birtokai kezelése s beruházása körül szintén valódi nagyúrnak bizonyúlt, ki a jószágkezelést nem egyedül saját hasznára, de a közjó előmozdítására is irányozza, és széles látkörű, mély belátású gazdának, ki működésével nem csupán a jelenkori viszonyok számbavételére szorítkozik, de eszmevilágában megelőzi korát, s a jövő haladás alapjait veti meg. Bő tudását s gazdag tapasztalatait, melyeket részint fényes neveléséből merített, részint nagy külföldi utazásai alatt szerzett, egy lelkes hazafi tetterejével igyekezett javai beruházása körül is érvényesíteni, úgy az akkor még bölcsőjében levő gépipar meghonosítása,* mint az állattenyésztés nemesítésére irányzott törekvései által, melyeknek valósításánál sem pénzt, sem fáradságot nem kimélt. Úttörője lőn a nyugat-európai színvonal felé törekvő gazdasági fejlődésnek, az akkori állapotot messze fölülmúló mintakezelések életbeléptetése, juhpepineriák, ménesek alapítása által. Az általa nagy áldozatok árán külföldről beszerzett nemes juhállományok meghonosítása egyik nevezetes alapját képezte a finomabb juhtenyésztés mostani állapotának. Kőkúton felállított nagy ménese – más kezekben ugyan – máig is fennáll, s a legnemesebb lóanyagot szolgáltatta, melyből nemcsak saját, az, időben országos hirű fogatait állította össze, de a külföldre is tett szállításokat, így a württembergi király számára is, ki őt barátságával tüntette ki.
1 Már 1810-ben az ő megrendelésére készített el Langereiter nevű oldenburgi származású technikus és feltaláló, ki mint gépmester herczeg Eszterházy Miklós udvarában volt alkalmazva, egy kicsinyített gőzgépet, «melyet aztán Bécsben az udvar előtt is bemutatott, hol az a legnagyobb dicséretet aratta, s bámulatot keltett azzal, hogy minden részével s tartozékaival egy közönséges nagyságú kocsira alkalmazva, absolut hatása csökkenése nélkül minden irányban mozgatható volt». (A Vasárnapi újság közleménye, 1897. évf. 8. szám)
Nyilvánvaló, hogy ily nagyszabású és sokoldalú tevékenységből mily nagy haszon háramlott egész vidékek gazdasági állapotaira, annál is inkább, minthogy Brudern báró veleszületett nagylelkűségénél, de hazafias meggyőződésénél fogva is a szűkkeblűségtől távol állván, a legliberálisabb módon tette hozzáférhetőkké a javaiban elért haladás eredményeit. S helyesen ismerve fel azt, hogy fenforgott honi állapotainknak javítására s emelésére egyesek buzdító példaadása, áldozatkész tevékenysége lelkesítőleg hathat ugyan, azoknak rendszeres fejlődése s tartós felvirágzása azonban csakis az előrehaladó kor szellemi vívmányainak elsajátítása, a tudományos műveltség s közhasznú ismeretek terjesztése s általánosítása által biztosítható; s hogy főleg a mathematikai s mechanikai tudományok terén elért eredmények azok, melyeknek alkalmazásával hazánk áldott földjének termő erejét eddig nem is sejtett mértékben kiaknázni s a közjólét emelésére gyümölcsözővé tenni lehet: bölcs előrelátással igyekezett közzéhatni arra is, hogy ezen akkoriban nálunk még 98nagyrészt parlagon fekvő tudományokban való kiképzés, tehetséges és szorgalmas ifjaknak a külföldön való utaztatása s tanulmányozásuk által lehetővé tétessék.
Legyen szabad erre vonatkozólag idézni báró Brudern József 1833-ban kelt végrendeletének 8. pontját, melyben a rokonai javára tett hagyományokat felülmúló szerzeményi vagyonáról intézkedik, s mely emelkedett szellemirányának, hő hazafiságának, sőt korát megelőző mély belátásának ékesen szóló bizonyítéka:
«Minthogy teljes életemben a közjónak, a nemzeti iparnak, egyszóval a haza boldogságának előmozdításán igyekeztem; holtom után is néminemű részt kivánván ebben venni, a fentebbi legátumoktól felmaradandó minden értékemet hagyom édes magyar hazámnak, olyformán, hogy annak kétharmad része* örökös fundatióul szolgáljon a végre, hogy az interessen tettes Pest vmegye által is kinevezendő két jeles s iskoláit dicsérettel végzett, akármely vallású – habár zsidó is – s bármely nemzetbeli, ha idegen születésű ifjú is, csak hogy a magyar hazának kötelezze elégséges garantia mellett szolgálatját, mathematicus s főképen hydraulicus és geometricus, úgyszinte mechanicus s technologicus végből és czélra, külföldre utazásokat tehessenek, a kik is a szükséges úti költségeiken felül, rajzolatok, planumok, machinák megszerzésére szükséges summákat kapjanak. Ezen szerzeményeket, két évig tartandó utazásuk után visszajővén, addig is, míg polytechnicum institutum – holott ezeknek conserváltatniok kell – felállíttathatnék, a nemzeti museumban bétenni kötelesek lesznek, hogy a haza közboldogítására fordíthassanak. Ezen ifjak azonban utazásaik ideje alatt is minden évben legalább kétszer tartozni fognak tapasztalásaikról tettes Pest vmegyének tudósításaikat beküldeni s költségeikről számolni. Ezen intézetnek planumát magam óhajtom ugyan életemben még kidolgozni, ha mindazonáltal bármely akadály miatt azt nem tehetném, a nmélt. helytartó tanácsot hogy egyet tanácsosai közül elölülőnek, tettes Pest vmegyét pedig: hogy három értelmes táblabirákat kinevezni máltóztassanak, egész bizodalommal megkérem, a kik az ćdilis directiónak tagjai, vagy más mathematicusok által, külön-külön kidolgozandó planumokat megvizsgálván s birálván, a legczélirányosabbat megalapítsák s foganatba vétessék. Hogy pedig ezen megbírálásban kikerültessék a részrehajlásbeli emberi gyarlóság, neve a szerzőnek mindaddig pecsét alatt rejtve tartassék, valameddig a bírálás meg nem történt, a mikor a legjobbnak itélendő szerző harmincz darab aranyból álló j utalmat kapjon.»
1 A végrendelet szerint báró Brudern az ősi javakon fekvő s azok örökösei által neki megtérítendő 1.059,933 váltóforintnyi inhćrens summát, továbbá két pesti házát s az ott bírt telkeket az adósságok lefizetésére rendelte fordíttatni; a tisztán fenmaradandó vagyont pedig az általa acquirált fekvő javak, a marha- és juhállomány s más nevezetes fundus instructus, a nagybecsű ritkaság-gyűjtemény, a könyv-, kép- és fegyvertár, s a függő termések képezték volna. Ezen szerzeményi vagyon, a mennyiben az a fivére gyermekei javára hagyományozott 105,000 pengő forintot s a környezete ellátására szánt, szintén jelentékeny kielégítési összegeket meghaladta, képezte az ország javára eső értékét.
Ezen érdekes rendelkezésnél tehát báró Brudern máris szem előtt tartotta a felállítandó polytechnicum és technologiai muzeum eszméjét, a következő 9. pontban pedig szerzeményi vagyona harmadik harmadrészét is közczéloknak szánja, azt rendeli ugyanis, hogy ha részvénytársulás útján nyilvános pénzintézet létesíttetnék, a tőke ily részvények vásárlására fordíttassék, s az osztalékból befolyandó összegek ismét tőkésíttessenek mindaddig, míg valamely az országgyűlés által elhatározandó közhasznú intézet létesítésére elégségesek lesznek, midőn aztán a részvénytőkével együtt egy ilyen intézet felállítására lészen fordítandó.
Bőkezűleg járúlt báró Brudern József a Ludovika-akadémia létesítésére szánt alapítványok növeléséhez is, s e czélra már 1808-ban 5000 forintnyi alapítványt tett. Végrendelete 7. pontjában ezen adományát annyira rendelte szaporíttatni, hogy annak kamatjából egy becsületes, erkölcsös s tanulásban igyekvő ifjú, legyen az nemes vagy nem nemes, polgári vagy jobbágysorsú, valláskülönbség nélkül, egyszer katholikus, másszor protestáns, neveltethessék fel, s kijelölésük Pest vmegye rendjeitől függjön.
Mennyiben valósultak báró Brudern József fentjelzett hazafias szándékai, ennek meghatározására elégséges adat nem áll rendelkezésemre, felemlítendőnek tartom azonban, hogy már 1820 június 26-ikán kelt s Heves megyénél betáblázott kötvénye szerint közművelődési czélokra 73,500 váltóforintot ajánlott fel, melyet egyik örököse Draskovich Károly gróf 1863-ban ki is fizetett.
Méltán sajnálhatjuk, hogy Brudern bárót már a következő 1834. évben elszólította a gondviselés e földi pályáról; melyen oly sok hasznosat és jót létesített, s mint a fentebbiekből látjuk, bizonyára még létesítendő volt; – így is sokoldalú s nagy érdemekkel örökítette meg nevét, s fényes bizonyságát szolgáltatta annak, mily hő szeretettel csüggött hazája javán, s mily buzgón igyekezett azt előmozdítani. Tetemei a gyöngyös-tarjáni sírboltban nyugszanak.
Báró Brudern József cs. és kir. kamarási méltóságot is visélvén, az ennek elnyerése végett készített, gróf Csáky József m. k. alkanczellár, 99gróf Amadé Ferenci, gróf Erdődy Károly és báró Barkóczy Ferencz kamarások mint ajánlók által aláirt s közjegyzőileg is hitelesített nemzedék-rendi kimutatás szerint leszármazása következő:
Walloni Brudern János Ferdinánd birodalmi lovag (Báró Rödern Mária); Brudern József, birodalmi lovag (Gróf Fugger Katharina); Brudern Simon, birodalmi lovag (von Brog Mária Erzsébet); Walloni báró Brudern Ferencz József (Hallerkői gróf Haller Antónia); Báró Brudern József cs. és kir. kamatás † 1834 febr. 1.; Báró Brudern Sámuel (Gróf Praschma Terézia); Báró Brudern Alajos; Josephine (1. Gróf Sztáray Jánosné 2. Fényi Mocsonyi Antalné); Báró Brudern Antal † 1857
Báró Brudern József nőtlen maradt; s a családot fivére Sámuel vitte tovább, ki Praschma Terézia grófnővel, előkelő sziléziai főuri ház leányával lépvén házasságra, két fiú- s egy leánygyermeknek lett atyjává. Sámuel báró a magyar közéletben nem szerepelt, fiatal éveit katonai pályán töltötte, s arról mint a Merveld nevet viselt ulánus-ezred századosa vonúlt a magánéletbe. Felváltva Bécsben, Pozsonyban s Pesten tartotta lakását, s mint szenvedélyes lókedvelő, fényes fogataival feltűnést keltett s különben is pazar életmódot folytatott. Ennek következményei élte utolsó éveiben káros kihatással voltak vagyona állapotára, mely 1834 körül békövetkezett halála után igen megterhelve szállott gyermekeire. Idősb fia Alajos 1846-ban mintegy 6000 holdnyi hevesmegyei birtokát gróf Kárólyi Györgynek adta el 155,00 forinton, s Boroszlóban telepedvén le, ott végezte be napjait. Fivére, Antal cs. és kir. kamarás és huszárszázados, kinek a verpeléti birtok kétharmadrésze s más ehhez tartozó javak jutottak osztályrészül, ezeket utóbb szintén gróf Károlyi Györgynek adta el, s 1857-ben halálozott meg. Mindketten nőtlen maradtak s velük a magyarországi Brudernek fiága kihalt.
Nővérük, Josephine, 1832-ben gróf Sztáray Jánoshoz ment nőül s házassága első éveiben férje felsőmagyarországi birtokai egyikén, a zemplénmegyei Domasán tartotta lakását, később azonban a Brudern örökség rendezése, mely körül Sztáray János gróf sokat és sikeresen fáradozott, a hevesi javakon való tartózkodást igényelvén, Verpelétet választották állandó lakhelyül s ott díszes otthont teremtettek. Ezen házasságból három figyermek származott, kik közül Elek még tanuló korában, Béla élte delén mint családapa haláloztak el, gróf. Sztáray Nep. János pedig férfikorának teljében jelenleg is életben van. Első férjének 1839-ben történt halála után 1841-ben második házasságra lépett Fényi Mocsonyi Antal volt cs. kir. huszárszázadossal és boldog családi életet élt férjének 1890-ben bekövetkezett haláláig. Fiai közül Zeno krassószörénymegyei bulcsi uradalmán tartja lakhelyét, Géza külföldön él. Öt évi özvegység után 1895 ápril 26-ikán báró Brudern Josephine csillagkeresztes hölgyet, nemzetsége utolsó tagját is jobblétre szólította a gondviselés, határt szabva földi pályájának, melynek folyamában mint fenkölt lelkületű példás nő, gondos anya, s az övéi iránti szeretetteljes gyöngédségben s a csendben, zajtalanul, de következetesen gyakorolt jótékonyságban felülmulhatlan úrnő, köztiszteletet érdemelt ki s emlékének maradandó kegyeletet biztosított.
BERZEVICZY EDMUND.
