Az 1192-ben felbukkant I. Hahótnak a fia. Felmerül 1226-ban; 1235-ben a zalamegyei Tolmács és Lonko (Lak?) birtokosa; 1236-ban lendvai birtokát szaporitja; 1238-ban Veszprém nevű birtokot vásárol. 1237-től 1239 október haváig Vasmegye főispánja.
1239-ben megveszi a zalamegyei Gosztolyát, elajándékozza azonban egyik birtokát bizonyos Lászlónak, kit IV. Béla király hozzá, mint vasi főispánhoz menesztett, hogy az István trónörökös születéséről szóló hirt neki meghozza, a mi mindenesetre arra vall, hogy Bélának kedvelt embere volt. 1255 április 4-én rojcsai főispán; 1256-ban bagotai birtokát nagyobbitja. Az ötvenes évek végén IV. Béla és István trónörökös közt kitört viszályok alaklmával Istvánhoz szegődött, minek következtében Béla király a még atyja, Hahót által szerzett valkómegyei Radicz, Kuni és Valkó nevű birtokát elvette tőle; 1259-ben azonban visszakapta Istvántól, miután Bélával kibékült, mire aztán utóbbitól még a zalamegyei Letenyét is kapta. 1265-ben csere utján a zalamegyei Csörneczet kapta, 1266-ban véglegesen megerősitették őt a már atyja által szerzett Horváti, Szt.-Márton és Uzsa nevű zalamegyei birtokokban.
Hogy birtokainak e rohamos gyarapitása nem mindig történt erőszak nélkül, arról a Vasmegyében birtokos Gyura (Jure) nemzetséggel sok évig vitt pöre tanuskodik. Már I. Hahótnak sok baja volt e nemzetséggel; fia II. Hahót annyira ment, hogy a Gyura nemzetség két tisztjét, kik királyi kiküldöttek minőségében utaztak, megölette. Ehez járult még, hogy Gyura nb. Ryhen fiait Péter és Pált, kiknek Csörnecz fejében hét falut adott cserébe, agyonütéssel fenyegette és a hét falu átadását mitsemmondó ürügyek alatt megtagadta. 1265 november 30-án Buzád nb. Csák zalamegyei főispán közvetitésére egyezkedtek ugyan a felek, de mivel Hahót az egyezségnek meg nem felelt, 1267 november 16-án Csák ismételt közvetitésére IV. Béla előtt véglegesen 22aként egyezkedtek, hogy mindkét fél megtartja birtokait és Hahold arra itéltetett, hogy 1268 január kezdetén száz nemessel együttesen egy, vagy ötven nemes kisérővel együttesen két napig Szombathelyen börtönben üljön. Azonkivül még a Buzád-Hahót nemzetség következő tagjainak esküvel kellett kezeskedniök, hogy Hahót a két fél között kötött békét többé háborgatni nem fogja:
1. Hahót neje és fiai Máté és István.
2. Csák bán, Zalamegye főispánja és fia Dénes.
3. Csák mester, Orbászmegye főispánja.
Ezeken kivül meg lett engedve a Gyura nembelieknek, hogy ez esküt még más Hahold nembeliektől is kivánhassák.
1272-ben legelőször a «Lendvai» nevet használja és akkor emliti nejét és két fiát Mátét és Istvánt; 1273-ban Gyura elitélt gonosztevő fiainak zalamegyei birtokait vásárolja.
1278 márczius 17-ikén róla már mint néhairól tesznek emlitést. Nejének nevét nem ismerjük, Mátén és Istvánon kivül egyéb utódairól nincs tudomásunk.