c) Miklós bán.
c) Miklós bán.
Felmerül 1323-ban. Miután – a mint értesülünk – Lendvai István összes családi okiratai Güssingi János által elvesztek, Miklós 1323-ban Károly királytól összes birtokainak ujabb megerősitését kérte, a mit meg is kapott.
E birtokok a következők: Dobornok, Szent-Miklós, Tótfalu, Damazsa (a Dráva s Mura között), Szent-Mihály, Körmend (a Kerkán), Szent-István, Szent-Margit, Szent-Mihály, Sók, Szent-György, Paka szeg, Negbte (?) Tunhely (talán Turul?), Iváncz, Barkócz, Petrócz, Lippa, Balázsfalva, Kelénk, Cseszneg, Babucza, Bark, Páka, Lambruth, Aranyad, Acsa, Bunnya, Bagota, Pisfölek, Völgyifölde, Becsfalva és Gumilicza.*
1 Fejér, Cod. Dipl. VIII/II. k. 457. l.
Miklós akkor még fiatal ember, udvari apród, a ki Károly király személye körül már is érdemeket szerzett magának; azért megkapja 1324 deczember 26-ikán királyi adományozás utján a zalamegyei Csömödér, Hernyék és Várföld nevű birtokokat.* De szaporitja ő másként is birtokait. 1325-ben megkapja Tolmácsért a zalamegyei Pulát.* 1330 április 3-ikán megkapja a Salamonváriaktól a lendvai váron és más birtokain általuk elkövetett garázdálkodásuk kárpótlásául Blazsolcz, Rakatya, Iváncz és Sárd birtokokat.* 1334 augusztus 26-ikán megerősiti őt a király Csesztreg, Szent-Erzsébet és Hétkutas zalamegyei jószágok birtokában,* 1335 május 13-án fiai István, Ferencz és Miklós beleegyezésével Szombatföld birtokát Csesztreg fejében felcseréli,* 1336 szeptember 18-ikán pedig odaadják a Láb nevű birtokuk melletti Szent-Györgyért Elő-Bázót;* 1342 május 13-ikán megveszi Miklós Csödeföldet,* ugyanazon év május 16-ikán Kebelmellék, Baraczaháza és Ladaföldet;* 1343 márczius 26-ikán adományozza Lajos király neki és fentnevezett három fiának Németi várát a hozzátartozó Kápolna, Szilvágy, Németi, Máhomfa, Szent-Lőrincz és Mumor helységekkel.* 1349 szeptember 8-ikán megveszi a zalamegyei Ledegért* (Ujfalu nevű birtoka mellett); 1349 szeptember 23-ikán megszerzi Jákusföldet;* 1351 augusztus 30-ikán Iváhont,* ugyanazon évi deczember 5-ikén a horvátországi Magyarszenteföldet* és ugyanazon év deczember 15-ikén megkapja királyi adományozás utján Kutas-Szentpétert és Márkföldét.*
2 Zalai okmtár, I. k. 178. l.
3 Hazai okmánytár, III. k. 78. l.
4 Fejér, Cod. dipl. VIII/III. k. 456. l.
5 Zalai okmtár, I. k. 276. l.
6 Zalai okmtár, I. k. 293. l.
7 U. ott, I. k. 318. l.
8 U. ott. 392. l.
1 U. ott, 394. l.
2 U. ott, 409. l.
3 U. ott, 487. l.
4 U. ott, 489., 490. ll.
5 U. ott, 511. l.
6 Anjoukori okmtár, V. k. 529. l.
7 Zalai okmtár, I. k. 513. l.
1359-ben már nem él. Akkor négy fiát emlitik: Istvánt, Jánost, Miklóst és Lászlót.* Leánya 1371-ben a Héder nb. Rohonczi Henrik neje.*
8 Fejér, Cod. Dipl. IX/III. k. 120. l.
9 Zalai okmtár, II. k. 42–50. ll.
1324 deczember 26-ika óta Miklósunk Zalamegye főispánja; a mellett 1334 augusztus 28-ikán még királynéi lovászmester; 1342 május 13-ikán még e két hivatalt viseli, de ugyanazon év május 16-ikán már csak királynéi lovászmester, mely hivatalát 1343 márczius 26-ikáig viseli. 1343 május 25-ikén szlavóniai bán; 1346 márczius 13-ikán szlavóniai, dalmát és horvátországi bán; 1347 július 1-én csak «volt bán», mely czimét élte végéig viseli; 1349 augusztus 10-ikén ujra Zalamegye főispánja, mely minőségben 1351 deczember 5-ikéig található; 1353-tól 1356-ig megint tényleges szlavóniai bán.* Meghalt 1356-ban.
10 Anjoukori okmtár, IV. k. 344., 514., 565. ll., V. k. 529. l. Fejér, Cod. Dipl. IX/II. k. 273., 275., 358., 471. ll. Zalai okmtár, I. k. 178., 286., 392., 394., 409., 465., 563. ll. Zichy okmtár, VI. k. 3. l.
Károly és Lajos királyoknak, nevezetesen pedig az utóbbinak nagy szolgálatokat tett. Horvátországban egy Lajos ellen kitört lázadást legyőzött; Zára előtt a velenczeiektől ostromolt stigachi erődnél Lajos szemeláttára megsebesült.*
11 Zalai okmtár, I. k. 466. l.
24Miután jelen soroknak csak az a feladata, hogy a Buzád-Hahót nemzetségnek történetét egyes családokra való szétágazásáig rajzolják s e Miklós bántól kezdve utódjai az alsólendvai Bánfi nevet viselték, ennélfogva utódait csak nagy vonalakban fogom felsorolni. Előbb azonban legyen felemlitve, hogy 1327 márczius 12-ikén* Drugeth Fülöp nádor, 1342 augusztus 26-ikán pedig a Piaszt házból való Mesko, veszprémi püspök és királyi kanczellár e Miklós komája (compater).*
1 Anjoukori okmtár, II. k. 277. l.
2 Zalai okmtár, I. k. 406. l.
Miklós bán fiai közül csak I. János folytatta a családot. Ferencz 1355 után már nem szerepel; Miklósra akadunk még 1383 május 8-ikán;* mindkét fivér fiutódok nélkül halt meg.
3 Zichy cs. okmtára, VI. k. 27. l.
II. István, ki fivérével Jánossal együttesen 1381 június 26-ikán szlavóniai bán (amely hivatalt 1384-ig viselik) Miklós és László nevű fiakat hagyott maga után, kik legelőször 1378-ban szerepelnek.* László, ki 1394–1395. a király szolgálatában működik, utoljára 1403-ban fordul elő.* Sem neki, sem Miklósnak nem voltak gyermekei.
4 Hazai okmtár, V. k. 158. l.
5 Hazai okmtár, III. k. 258. l., Zichy okmtár. VI. k. 28., 30., 32., 36. ll., v. ö. Fejér, X/IV. k. 212. l.
Miklós bán fia László, ki 1338-ban felmerül és 1381 október 13-ikáig szerepel, Zsigmond nevű fiut hagyott maga után, ki 1410-ig emlittetik. Özvegye, Salamonvári János leánya Beáta 1418 márczius 22-ikétől 1426-ig szerepel.* Leányai közül Dorottya Forgách Jánoshoz ment férjhez, Katalin Ostfi Jánoshoz, Klára pedig rokonához, Bánfi Istvánhoz.
6 Blagai okmtár, 236., 247. ll., Fejér, Cod. Dipl. X/VII. k. 650. l., O. L. pecsétmutatója 2.
I. János, 1381–1384. szlavóniai bán, két fiut nemzett: III. Istvánt és II. Jánost, kik 1378-ban legelőször szerepelnek. II. János, ki 1403-ban nápolyi Lászlónak a hive, nőül vette Berekszói Hagymás Jusztinát. Ez 1419 május 23-ikától 1421 április 20-ikáig özvegyeként szerepel.* Egyetlen fia Miklós (szül. 1408.*) fiutód néklül halt meg.
7 Blagai okmtr, 241–258. l.
8 Temesi okmtár, I. k. 558. l.
III. István, ki 1403-ban szintén nápolyi László pártját fogta, 1417-ben már nem él. Özvegye Klára maga magát «Clara de Lindva»-nak nevezi.* 1417 november 13-ikán már Blagaji Lászlónak a neje, mely minőségben még 1425 május 21-ikén is előfordul.* Istvánnal kötött házasságából három fiu: István, László és Pál, és Klára, Anna és Dorottya nevű leányok származnak, kiknek elseje Klára 1425 szeptember 2-ikán bizonyos Péter fia Lászlónak az özvegye.* Alig csalódom, ha e Lászlót az 1410-től 1417-ig szereplő Pécz nb. Marczali Péter fia Lászlóval azonositom.
1 Ugy látszik, azonos a régibb iróktól emlitett Sárával (Bánfi Zsigmond leányával) ki egy alsó-lendvai Bánfinak a neje lett.
2 Blagai okmtár, 235., 237., 241., 243., 250., 256., 258., 271. ll.
3 U. ott, 273., 274., 275., 276. l.
Anna és Dorottya 1420 november 10-ikén fordul elő.* Többet nem tudunk felőlük.
4 U. ott, 253. l.
István, László és Pál közösen szerepelnek 1419 május 23-ikától 1421 április 20-ikáig.* László 1425 szeptember 2-ikán még él.*
5 U. ott, 241., 245., 253., 257., 258. ll.
6 U. ott, 276.
István és Pál két külön ágat alapitott.
Pál első neje, Stibor Katalin révén a bolondóczi vár és tartozékai ura lévén, a «bolondóczi» ágat alapitotta. Második neje Bátori István leánya Margit, előbb Horogszegi Szilágyi Mihálynak a felesége. Pál nejeként előfordul már 1463-ban.
A bolondóczi ág 1549 táján János személyében halt ki (lásd a nemzedékrendi táblát).
IV. István, ki a rigómezei csatában 1448-ban elesett, Aba nb. néhai Kompolt István leányával Erzsébettel két fiut: Miklós-t és Jakab-ot és egy leányt, Dorottyát, nemzett.
I. Jakab 1509 február 16-ikán már nem él. Özvegye Katalin és fia Ferencz akkor a kőrösmegyei Szaploncza vára birtokosa. 1513 április 30-ikán Jakab második fiával, II. Jakabbal találkozunk. Mindkét fivér (Ferencz és Jakab) előfordul még 1514 január 19-ikén.*
7 Történelmi tár, 1897. évf. 524., 527. ll.
I. Jakab fivére Miklós, pozsonyi főispán, folytatta a családot; Margit glogaui herczegnőtől a következő gyermekek születtek: János, Borbála, Dorottya, Petronella és Margit.
25Ezek közül a már 1509-ben szaplonczai birtokosként szereplő János* folytatja a családot. 1533 április 25-ikén János királynak nádora.* Meghalt 1534 január 30-ikán. Neje: Kövendi Székely Margit.
1 Történelmi tár, 1897. évf. 524. l.
2 Óváry, a M. Tud. Akadémia tört. bizottságának másolatai, II. k. 56. l.
Egyetlen fia István született 1522 február 9-ikén, meghalt Cserneczen 1568 január 26-ikán. Nejétől Guthi Ország Magdolnától következő gyermekei lettek:
1. Anna született 1544 február 28-ikán, férjhez ment Cserneczen 1561 szeptember 14-ikén Révai Jánoshoz; meghalt 1580 október 7-ikén a turóczmegyei Blatnicza várában.
2. Miklós (l alább.)
3. Magdolna, született 1557 február 24-ikén.
4. Gáspár (l. alább.)
5. Katalin, született 1569 deczember 3-ikán, meghalt Alsó-Lendván 1572 február 27-ikén.
Gáspár született 1551 deczember 21-ikén. Neje Gersei Pető Katalin, kitől következő gyermekei születtek:
a) Ferencz 1595; b) István, meghalt 1607; c) Mária, állitólag Rimaszécsi Szécsi Miklósnak a neje; d) Magdolna, kinek Konszki Gáspár lett a férje; e) Zsuzsánna, Pinnyei István neje; f) Orsolya, Vragovics Boldizsár neje; g) Katalin; h) Judit, ki Bedeghi Nyári Miklóshoz ment férjhez.
Miklós született 1547-ben; meghalt 1593 február 21-én, 1570-ben nőül vette Zrinyi Miklós leányát, Orsolyát (született 1552 augusztus 21-ikén), Perényi János özvegyét, ki a következő gyermekeket szülte:
1. István-t, született 1571 szeptember 17-ikén, meghalt 1575 január 27-ikén.
2. Katalin-t, született 1573 márczius 21-ikén, első férje Szarvaskendi Sibrik István, másodika: Divékujfalussi Ujfalussi János.
3. Györgyöt; született 1574 szeptember 16-ikán, meghalt 1607 február 8-ikán.
4. Kristóf-ot, (l. alább.)
5. Erzsébet-et; született 1579 február 23-ikán.
6. Dorottyá-t; született 1581 február 22-ikén.
Kristóf született 1577 márczius 12-ikén; megkapja 1622 június 22-ikén a grófi rangot, meghalt 1644-ben mint az Alsó-lendvai Bánfiak utolsó sarja.
Kétszer nősült; első neje Mérei Anna; másodika Trakostyáni Draskovics Ilona.
Első nejétől született Miklós 1599 január 9-ikén.
Másodika a következő leányokat szülte: a) Évát 1614 október 6-ikán; b) Francziskát 1617 deczember 24-ikén; c) Petronellát (született 1615); d) Ilonát (született 1619); e) Hedviget, ki 1607-ben Liszti Lászlónak a neje.
