A) Herbord ága.
A) Herbord ága.
Herbordnak két fia volt: Herbord és Jakab.
I. Herbord.
Herborddal első izben, a vasvári káptalannak egy 1325 május 16-ikán kiállitott oklevelében találkozunk, melyben részére, továbbá fivére Jakab (tévesen János), továbbá Gergely comes fiai Mihály és Domonkos, végül Salamon fia Kelemen részére a Bogudi nemesek által 1287-ben kötött, s Detrefalva, Betefalva és Szent-András birtokokra vonatkozó átadási levél iratott át.*
* Fejér, Cod. Dipl. VIII/VII. k. 177. l.
1326 január 16-ikán Sándor országbiró a közte és unokatestvére Domonkos közt egyrészről s Kutasi András fiai közt másrészről fenforgó pert elhalasztja.*
* Zala várm. okmtár, I. k. 146. l.
Az Árpádház kihaltát követő belzavarok közepette a Reznekiek is kénytelen-kelletlen a Németujváriak párthivei lettek, e féktelen nemzetség rablókalandjain okulva, csakhamar követték a Nagymartoniak, Köcskiek, Oslok példáját s I. Károly király hűségére tértek.*
* Turul, 1890. évf. 186. l.
A Németujváriak azonban kegyetlen boszut vettek elpártolt hiveiken. Hadnagyuk «vörös» Salamon Herbordot megtámadta, szüleit legyilkolta, várát s templomát lerombolta és adománylevelét elrabolta. Károly király Herbord panaszára erre a vasvári káptalant küldi ki vizsgálatra.
A zalavári konvent 1326 június 13-ikán kelt jelentésére, mely Herbord panaszát valónak bizonyitotta, a király ez év június hó 26-ikán kiállitott oklevelével Herbordot Bakónak, Szent-György, Szent-Kereszt s Velemér melletti földbirtokában megerősítette.*
* Zala várm. okmtár, I. k. 149. l.
Következő évben fivérének Jakabnak fiával Lukácscsal együtt kibékül a veszprémi káptalan előtt Salamon comessel, mely alkalommal visszanyerte lakbirtokát s családján elkövetett hatalmaskodásokért 20 bécsi márkával nyer kielégítést a Salamon nemzetségtől.*
* 1327 október 11. Zala várm. okmtár, I. k. 198. l.
1329-ben ugyanezen unokaöcscsével osztozik Kerkaalja és Kebellemelléke nevü birtokokon.*
* Id. h. I. k. 237. l.
A Salamon nemzetséggel kötött egyezség nem volt tartós, mert 1335 augusztus 13-ikán kelt oklevél szerint Zala és Veszprém vármegyék küldtek ki egy vegyes bizottságot, közte és a «veres» Salamon fia Kopasz közt felmerült ügyekben itélkezni.*
* Orsz. ltár, Dl. 2955.
Herbort 1337 márczius 31-ike előtt halt el. A vasvári káptalannak e napon kelt jelentése szerint hagyatéka testvérének fiát Lukácsot és unokatestvérének Miklósnak fiát Györgyöt illette volna meg.*
* Zala várm. okmtár, I. k. 324. l.
Károly király azonban Nagymartoni Pál országbiró és Nagymartoni Lőrincz kérelmére az összes birtokokat örökösödési jogon nekik adományozza.*
* Orsz. ltár, Dl. 3111.
Herbordnak utódai nem maradtak, ezzel áttérhetünk Jakab testvérének vonalára.
II. Jakab vonala.
Jakabbal csupán egy izben találkozunk a fent érintett 1325. évi oklevélben. Valószinü, hogy «vörös» Salamon boszujának esett áldozatul, mert 1326-ben már nem volt életben.
Jakabnak három fia volt: Lukács, János és István.
I. Lukács szerepléséről már fentebb megemlékeztünk. Egy leánya volt Margit, kit milleji 31Millej fia Sidó vett nőül. 1338 október 2-ikán átadta vejének Kebelle-Szentmártont, a hozzátartozó kegyuri joggal, mig ezen birtok másik felét ugyanez év november 23-ikán adta el neki 25 márkáért.*
* Orsz. ltár, Neoreg. Acta, Fasc. 557. Nr. 12.
A birtok elfoglalását azonban a nemzetség többi tagjai: György, Domonkos, István és Kelemen megakadályozták, minek folytán Milleji Sidó őket perbe idézte.*
* Orsz. ltár, Dl. 3131. sz.
Időközben Rezneki György és Gergely testvérek megölték Kőri Fintát, Lindvai István főispán rokonát, mire Lukács a Csabi nemzetség tagjaival (György és Gergelylyel, továbbá Olivér fia István és Domonkossal) együtt felajánlja a megölt rokonainak Csesztreg, Hétkutas, Dobronak s mindkét Bakónak birtokokat, mit Lindvai István a vérdíj fejében el is fogadott.*
* Orsz. ltár, Dl. 3255. sz.
Alig fejeződött be az ügy, Lukács ismét folytatja a pert a többi Reznekiek ellen, Kebellemellék elfoglalása miatt, miután a kapornaki konvent Milleji Sidót Kebellemellék birtokba vételétől eltiltotta.*
* 1340 november 3-ikán. Zala várm. okmtár, I. k.
Következő évben Baksafalva elfoglalása miatt perel Rezneki István, György és Domonkossal.*
* 1341-ben. Orsz. ltár, Dl. 3428.
Lukácscsal legutoljára 1341 június 11-ikén a vasvári káptalan előtt, rokonaival kötött osztálylevélben találkozunk. Ez osztálylevél szerint Lukács, Szentandrás és Bürih haszonélvezetében hagyatott meg, mig Miklós fia György, továbbá, Kelemen, Domonkos, Gergely és István a több nemzetségi javakon osztozkodtak.*
* Zala várm. okmtár. I. k. 379. l.
2. János. Nevét Jakabfijánosfalva helység örökitette meg. Életéről semmi adat sem maradt ránk. Azonban erőszakos kimulása, melylyel Milleji Sidót gyanusitották, hosszas pert idézett elő a nemzetség tagjai s Milleji Sidó közt.
A gyanu csakugyan alaposnak bizonyult, mire Milleji Sidó Rezneki Olivér fia Istvánnal 1342 márczius 19-ikén kiegyezett olykép, hogy a megölt rokona vérdija fejében 13 márkát fizet.*
* Orsz. ltár, Dl. 3486.
Jánosnak egy fia maradt, Gergely, a ki a nemzetség ezen ágának összes birtokait örökölte s 1253-ban magtalanul elhalt.
3. István. Csupán egy izben fordul elő, Mixefalvi Mixe fiai Pál s Kozma és Kövér Margit, Miklós leánya, István neje közt a Kapornak folyó melletti Szántód nevü birtok szétosztása iránt 1352 október 3-ikán kötött osztálylevélben.*
* Zala várm. okmtár, I. k. 523. l.
Utódairól mitsem tudunk. Herbord ágát ezzel befejeztük volna, áttérünk idősebb fivérének, Olivér ágának ismertetésére.
