TÁRCZA.
TÁRCZA.
A Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság igazgató választmánya Szilágyi Sándor másodelnök elhunyta alkalmából f. évi január 13-ikán rendkivüli ülést tartott, melyen Fejérpataky László másodelnök elnöklete alatt Barabás Samu, Bánó József, Békefi Remig, Boncz Ödön, Borovszky Samu, Dézsi Lajos, Emich Gusztáv, Hajnik Imre, Illésy János, Komáromy András, Majláth Béla, Makay Dezső, Nagy Gyula, Óváry Lipót, Pauler Gyula, Soós Elemér, Tagányi Károly ig. vál. tagok, Fejérpataky Kálmán ügyész és Schönherr Gyula jegyző vettek részt.
Elnök az ülést megnyitván, a következő beszédben adta tudtára az igazgató-választmánynak a gyászesetet, mely a rendkivüli ülés összehivását szükségessé tette:
Tisztelt választmány! A legszomorubb kötelesség jutott osztályrészemül, mikor másodelnöki tisztemből kifolyólag intézkednem kellett a jelen rendkivüli ülés összehivása felől. Mély gyászszal fejeztük be az elmult szomoru évet, sulyos csapással kezdjük az ujat.
Nincs mét két hónapja, hogy elvesztettük társaságunk, elnökségünk diszét, Nagy Ivánt; most ismét sulyos, pótolhatatlan veszteséggel állunk szemben Szilágyi Sándor, a fáradhatatlan munkás, a hazai tudománynak és közmüvelődésnek buzgó előharczosa, ki minden szép és nemes törekvésért lelkesedni és azokra lelkesiteni tudott, társaságunk nagyérdemü másodelnöke, ki éveken át vezette ügyeinket, ki társaságunk czéljait mind erejével előmozditani iparkodott, nincs többé. Ő is itt hagyta e küzdelmes világot, s dicsőséggel megfutott irói és tudományos pálya után örök nyugalomra tért.
A lesujtó hir első hatása alatt még nem is látjuk vesztességünket egész nagyságában. Egygyel azonban tisztában vagyunk. Az ürt, mely utána marad, egy ember munkássága nem töltheti be. A bámulatot keltő tevékenység, melyet az elköltözött félszázadnál hosszabb irói pályája alatt tudományos és társadalmi téren kifejtett, több egyén munkásságára vár, nem hogy ő pótolható, hanem hogy a pihenés nélküli munka folytatható legyen.
Az általános gyászból, mely a tudományos világot érte, társaságunk is kiveszi a maga részét. Gyászoljuk, sirassuk az elköltözöttet, ki ott volt társaságunk születésénél, figyelemmel, jóakarattal tanácsaival kisérte annak müködését. Szenteljük emlékének mai ülésünket, s ápoljuk azt továbra is buzditó példa gyanánt, mint olyan férfiuét, kinek egész életpályája a közmüvelődés és tudomány szolgálatában telt el és ki e téren pihenést nem ismert. Áldás emlékére!
Ezután Schönherr Gyula társ. jegyző előterjesztvén az elnökségnek a gyászban való részvételre vonatkozó javaslatait, az igazgató-választmány a következőket határozta:
1. Szilágyi Sándornak a társaság nagyérdemü másodelnökének elhunyta felett mély fájdalmát nyilvánitja és e megboldogultnak a társaság felvirágoztatása körül szerzett érdemeit jegyzőkönyvében megörökiti,
2. elhunyta felől külön gyászjelentést ad ki,
3. családjához részvétiratot intéz,
4. koporsójára koszorut helyez,
5. temetésén testületileg vesz részt,
6. a gyászszertartáson bucsuztatót mondat,
7. folyóirata legközelebbi füzetében nekrologot szentel az elhunytnak és
8. egy később kitüzendő ülesében emlékbeszédet fog felette tartatni.
Elnök a jegyzőkönyv hitelesitésére felkéri Bánó József és Boncz Ödön ig. vál. tagokat s ezzel az ülést berekeszti.
SZILÁGYI SÁNDOR. (1837–1899.)
A M. Healdikai és Genealogiai Társaság 1898. évi költségvetési előirányzatának és a tényleges pénztári eredménynek egybevetése.
Gróf Hunyady László. 1826–1898.
47SZAKIRODALOM.
Ortvay Tivadar Pozsony város története, II. kötet, II. rész. Pozsony, 1898. 8-rét, XVI. + 528. l.
Fejérvármegye története. Irta Károly János. 11. kötet. Székesfejérvár, 1898. 8-rét XXI. + 713. l.
Ströhl H. G. Heraldischer Atlas. Stuttgart. Verlag von Jul. Hoffmann. Megjelenik 25 füzetben.
Nagy Iván. Családtörténeti értesitő, szerkesztik és kiadják dr. Komáromy András és Pettkó Béla. 1899. I. évfolyam, I. füzet.
