Fejérvármegye története. Irta Károly János. 11. kötet. Székesfejérvár, 1898. 8-rét XXI. + 713. l.
Fejérvármegye története. Irta Károly János. 11. kötet. Székesfejérvár, 1898. 8-rét XXI. + 713. l.
Károly János kanonok, Fejérvármegye monografusa, közre bocsátotta a megye történetének második kötetét. Genealogiai s heraldikai adat igen kevés található benne; mindössze a káptalan és a keresztes-vitézek régi pecséteinek ábráit adja a kötet, de ezeket is a Jerney munkájának régen elavult, gyarló metszetei után. Nagyon kivánatos lett volna pedig a város és a megye területén létezett nevezetesebb egyházi testületek pecséteinek összegyüjtése és használható ábrákban való publikálása. Olyan ábrák, a minőt p. o. a székesfejérvári latin-polgárok pecsétéről találunk a kötetben, rosszabbak a semminél. Erről teljes lehetetlenség megmondani a pecsét korát; a körirat
+ S LATINORUM CIVIV ALPENSIVM
latin betükkel van rajzolva, a mi a XV. századnál ujabb időre mutat, viszont a mezején látható hármas tornyu bástya alakja a XIV–XV. századra vall. A szövegben pedig hiába keresünk felvilágositást.
Külön melléklet gyanánt járul a munkához a város 1845-ben nyert pecsétczimerének kisebbitett, szinnyomatos hasonmása. A czimer: kékben, zöld téren álló, term. szinü három tornyos kapu-bástya. A pajzson öt rózsáju korona; két oldalán foszladék, kék arany és piros ezüst.
Varjú Elemér
