a) Ifjabb vagy Szaniszlófi-ág.

Teljes szövegű keresés

a) Ifjabb vagy Szaniszlófi-ág.
1. János és utódai.
Szaniszló unokája János a «Szaniszlófi» nevet vette fel, mely utódaira is átment. E János előfordul 1462 április 6-ikán;* utoljára 1500 április 22-ikén akadunk rá, midőn a római «San Spirito» kórház confraternitásának tagjai sorában szerepel.* Neje állitólag Szokolyi Borbála.*
1 Károlyi okmtár, II. k. 348. l.
2 Hunyadmegyei tört. és rég. társulat évkönyve, VII. k. 50. l.
3 Turul, 1883. évf., 24. l. szerint az 1496-ban élő Losonczi Bánffy Péter leánya Anna először Báthory Jánosnak, később Apafi Györgynek a neje. Ha ez időtájt már Báthory János nem élt, akkor Anna valószinüleg e Jánosnak második neje. A Báthory Jánosokról szóló adatok egyáltalában igen zavarosak. Szokolyi Borbáláról, Báthory Jánosnéról még mondják, hogy férje halála után Gerendi Péterrel (1526-ban) második házasságra lépett volna.
János fiai: György, László, János, Péter és Imre.
Györgyről csak azt tudjuk, hogy 1498-ban élt.
Jánosra az utolsó jegyzetben mondottak is vonatkozhatnának. Találkozunk vele 1500 április 22-ikén a fentebb emlitett római Szentlélektársulat tagjai sorában.
Imre és utódai.
Imréről, ki atyjával és fivéreivel 1500 április 22-ikén szintén a római Szentlélek-társulat tagja, tudjuk, hogy Szalók nb. Bessenyei Mihály és Spáczai Dorottya leányával, Krisztinával kelt egybe, ki 1557-ben még él.* E házasságból származik Péter és Anna.
4 Turul, 1889. évf. 8. l.
Péter gyermekek hátrahagyása nélkül halt meg.
Anna kétszer ment férjhez. Első férje Dralepszkai (Dulepszkai) Horvát Boldizsár, kit 1559-től 1573-ig ismerünk, kitől két fia, Menyhért és János és egy Ilona nevü leánya született.* Boldizsár halála után özvegye Dóczi Kelemennel második házasságra lépett. 1579 deczember 7-ikén a magyar országtanács az árvák ügyében levelet ír Ernő főherczeghez, mire Ernő 1580 április 19-ikén az árvák részére Bessenyei Györgyöt és Kátai Ferenczet rendelte gondnokul, megfosztván az előbbi gondnokot, Dóczi Kelement, az árvák mostoha atyját e tisztétől, minthogy az árvák vagyonát vesztegette, illetőleg mig azok atyja Horvát Boldizsár Tótországban tartózkodott, azoknak pestmegyei Almás és Kóka helységeit több egri vitéz által elfoglaltatni engedte.*
1 E Boldizsárról határozottan mondhatjuk, hogy Horvátországból származó család ivadéka. Dralepszka vagy Dulipszka nevü helységet nem ismerünk ugyan Horvátországban, de van a kőrösmegyei körösi alispánságban még ma is Duljevska helység és ez a fennebbi család ősi fészke. 1244 október 5-ikén találjuk, hogy IV. Béla a (Kőrösm.) Bakonok vár melletti Dulypchka nevü földért Péter fia Endrének adományozza, mely adományozást V. István 1270-ben ezen Endre fiainak: Lukács, Vid, Máté és Péternek megerősiti. (Hazai okmtár, VII. k. 29., 127. ll.; v. ö. Fejér, IV/I. k. 256. l. 1242. évről.)
2 Széll, Bessenyeiek, 36., 176. ll.
Anna 1580-ban már nem él.*
3 V. ö. «Nagy Iván» cz. folyóirat, I. évf. 160. old.
László és utódai.
László okiratilag 1474 január 20-ikán fordul elő, midőn atyai nagybátyjával, Istvánnal a Kállayakat érintő ügyben emlittetik.* 1517 november 11-ikén ugyanazon nagybátyjával rendeletet bocsát tótprónai jobbágyaihoz bizonyos fizetés ügyében.*
4 Országos ltár, Dipl. 17536.
5 U. ott, 22982.
Egy fia volt: János és három leánya:
a) Magdolna, ki a Szatmármegyéből származó Tunyogi Imréhez (előfordul 1590-ben) ment férjhez.
b) Borbála, kit 1572-ben emlitenek. Férje Irinyi Ferencz 1563-tól 1567-ig fordul elő.*
6 Károlyi okmtár, III. k. 342., 373. ll.
c) Zsófia, kinek férje (Artándi) Anarcsi Tegzes Antal valószinüleg azonos azon Tegzes Antallal, ki 1569-ben a Dobó-Balassa-féle összeesküvés tárgyában tanu minőségben szerepel* 21és kit az erdélyiek megöltek. Alig szenved kétséget, hogy e Zsófiának második férje Vetési Gáspár és hogy azon Zsófiával azonos, ki mint Gáspár neje 1594-ben török fogságba jutott.*
1 Történelmi Tár, 1879. évf., 689. l.
2 Károlyi okmtár, III. k. 590. l.
János, kiről 1572-ben tesznek emlitést, csak Ferencz nevü fiut hagyott hátra maga után. E Ferencz neje: Strausz Zsuzsanna gyermektelen maradt. Ferencz többekkel együtt 1589 május 13-ikán az Ibrányiak elleni pörben fordul elő.* Nejét még 1592-ben emlitik.
3 U. ott, III. k. 590. l.
Péter és utódai.
Péterről, ki szintén 1500 április 22-ikén a római Szentlélek-társaság tagjai között szerepel, tudjuk, hogy Borbála nevü neje volt. Ennek anyja Anna, ez pedig Szalaházi László leánya. Péter házasságából biztosan csak Elek nevü fiát és Borbála nevü leányát ismerjük. Mások szerint még Gáspár és Katalin nevü gyermekei is voltak.
Borbála 1568-ban losonczi Bánfi Pál neje. E Pál (1566-tól 1568-ig) Udvarhely, Csik és Maros főkapitánya és főudvarmester.*
4 Székely okmtár, II. k. 228., 229. ll.; Turul, 1883. évf. 24. l.
Elek 1568-ban még él. Neje Kusali Jakcs Anna 1588 május 24-ikén él.* Házasságukból három fiu és egy leány származott: a) és b) két Gáspár nevü figyermek, kiknek egyike zsenge korában meghalt.
5 Károlyi okmtár, III. k. 449. l.
c) Péter, ki nem hagyott utódot maga után.
d) Katalin, ki Lónyai Istvánhoz ment férjhez. Ez 1567-ben szatmári és tokaji várkapitány; meghalt 1615-ben. Özvegye Katalin 1620-ban még életben van.
2. István és utódai.
Istvánnak és Tótprónai Turóczi Orsolyának fia István okiratilag 1448 február 1-én fordul elő;* továbbá 1462 április 6-ikán, 1464-ben, 1474 január 26-ikán és 1517 november 1-én, mely utóbbi napon tótprónai jobbágyainak bizonyos fizetési meghagyást küld.*
6 Id. m. II. k. 348. l.
7 Országos ltár, Dipl. 17536. és 22982. sz.
Négy fia volt: Zsigmond, András, János és István; a két utóbbiról mit sem tudunk.
Andrásról tudjuk, hogy 1544 deczember 9-ikén még él hogy bizonyos (Kállay vagy Várdai) Borbála a neje.*
1 Már fennebb láttuk, hogy a Péter-ágból származott András tárnokmesternek állitólagos első neje Kállay Borbála. Itt mindenesetre tévedés van; a nagyobb valószinüség a mellett szól, hogy csak egy Kállay Borbála volt és hogy ez Szaniszlófi Andrásné. Az Eszterháziak naplója (Történelmi Tár, 1888. évf. 224. l.) azt állitja, hogy Várdai Borbálának férje Báthory András; ha ez igaz, akkor szintén csak ez Andrásról lehet szó.
I. Zsigmond 1511-ben fordul elő. Neje Maczedóniai Anna; gyermekei Farkas és Miklós.
Farkas és utódai.
Farkas 1544 deczember 9-ikén fordul elő; e napon megkeresi a királyi helytartó az erdélyi káptalant, hogy a kolozsmonostori konvent azon panaszát, mely szerint kolozsmegyei Fejérd nevü birtoka Báthory András és Báthory Farkas kezére jutott, vizsgálja meg és ha a dolog igazsága kiderül, őket a birtok visszaadására intse meg.*
2 Történelmi Tár, 1893. évf. 305. l.
Farkas gyermekei: Anna és II. Zsigmond.
Anna az 1549-ben szereplő Kállai Ferencznek a neje.
II. Zsigmond gyermekei: III. Zsigmond, ki utódok nélkül meghalt és Zsófia.
Zsófia kétszer ment férjhez. Első férje Losonczi Bánfi Tamás; másodika Osztopáni Perneszi Gábor. Zsófia átengedi 1600-ban második férjének saját szatmármegyei birtokait. Gábornak első neje Káta nb. Csarnavodai Borbála.*
3 Id. h. 1892. évf. 382. l., v. ö. Turul, 1892. évf. 132. l.
Miklós és utódai.
Miklós 1538 november 1-én már nem él. Özvegye Makrai Zsuzsanna akkor még életben van. E napon megparancsolja János király, hogy Zsuzsánna az erdélyi püspöknek a tőle elfoglalt ugocsa- és szatmármegyei dézsmákat visszaadja.* Két gyermeke volt: István és Anna.
4 Történelmi Tár, 1891. évf. 125. l.
Anna, kiről 1553-ban tesznek emlitést, Erdőteleki Györgyhez ment férjhez. Erdőteleki György 22árvái 1592-ben a szatmármegyei Ujváros társbirtokosai.*
1 Károlyi okmtár, III. k. 535., 536. l.
István nejétől, Parlagi Borbálától csak Zsuzsanna nevü leány született, kinek három férje volt: 1. Ákos nb. Csetneki András, 2. Urai Mihály, ki szatmármegyében 1590 és 1600 között szerepel, 3. Aranyasi Mihály.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages