A) Péter- vagy bátori (ecsedi) ág.
A) Péter- vagy bátori (ecsedi) ág.
Lukács.
Bereczk fia Lukács* fivérével Jánossal együttesen legelőször 1317 április 8-ikán fordul 9elő,* mely napon kettejük Károly királytól a szatmármegyei Ecsed-et kapták. Ecsed valamikor vak Dorog comes fiai: László, Márk, Albert és Domonkosé volt, kik 1291-ben birtokuk egy részét nővérük férjének, Marázi Gyula fia Gyulának engedték át. Domonkos és fivérének Lukácsnak fiai 1316-ban a lázadó «Kopasz» Jakab nádor pártját fogván, megfosztotta őket Károly király ecsedi birtokuktól, mire ezt 1316 április 8-ikán (l. f.) Báthory Jánosnak és Lukácsnak adományozta. A király kiemeli, hogy a két fivér ezt nemcsak hüségük és érdemük elismeréseül kapta, hanem azért is, mert e bnirtokra rokonság czimén igényeket támaszthattak: anyjuk vagy nagyanyjuk valószinüleg az Ecsediek rokona volt. Lassanként az egész helység birtokába jutottak. Marázi Vörös Gyula, kit 1291 óta ismerünk és ki Gyurka nevü fivérével (ez 1305-ben szabolcsmegyei szolgabiró) 1297 és 1299-ben fordul elő, Csála nevü leányt, Ungi Batisz nejét, hagyott hátra maga után, ki 1322 június 1-én ecsedi birtokát Báthory Bereczk fiainak részint rokoni szeretetből, részint 20 márka árán elörökitette.* 1329 július 1-én a fivérek valamely más ecsedi birtokos részét zálogba vették;* 1334 márczius 13-án megengedi nekik a király, hogy az ecsedi lápon várat épitsenek és eddigi hüségük elismeréseül «Hüségnek» nevezhessék.*
7 Egyszer előfordul tévesen Lőrincz néven is. Anjoukori okmtár. III. k. 60. l. (1334 márczius 3-ikán; v. ö. Fejér, VIII/V. k., 158. l.)
1 Fejér, VIII/I. k. 227. l. (tévesen 1307)
2 Anjoukori okmtár, II. k. 20. l.
3 Id. h. 416.
4 Id. h. III. k. 60. l.
Lukács (fivére János oldalán) részt vett Dózsa erdélyi vajdának a hütlen Moys fia Moys és a Borsa nb. Tamásfiak elleni hadjáratában; jelen volt a debreczeni csatában; részt vett a szerbek elleni hadjáratban (1319), midőn a duchoni és kolobári várt ostromolták.*
5 Fejér, VIII/V. k., 156., 164. ll.
Lukács utoljára előfordul 1330 márczius 14-ikén.* Két fia volt: Péter és Benedek.
6 Id. m. VIII/III. k., 404. ll.
Benedek.
Lukács fiai 1334 július 19-ikén még oly zsengekoruak voltak, hogy Károly király az ország összes biráinak meghagyja, miszerint a két fivér ügyeiben mindaddig ne itéljenek, mig azok érettebb kort meg nem érnek. A nádor még 1345 január 20-ikára halasztotta itéletét, mert Benedek még mindig zsengekoru volt; csak 1347 február 17-én érte el azt a kort, melyben ügyét személyesen képviselhette;* arról volt a szó, hogy családi birtokait feloszszák. De ez az utolsó róla szóló hir; úgy látszik, hogy nem sokára 1347 után figyermek hátrahagyása nélkül halt meg.
1 Anjoukori okmtár, V. k. 14., 16. ll.
Péter.
Benedek fivére Péter, ki 1345 január 20-ikán még Olaszországban (ultra partes maritimas) tanult, 1349 április 19-ikán – valószinüleg fivérének halála következtében – már hazájában tartózkodik, hol terjedelmes birtokai kezelését átvette;* úgy látszik, hogy nem viselt közhivatalt, mert 1366-ig mindig csak gazda minőségben szerepel.* Tőle származik egyenesen az úgynevezett «ecsedi» ág, habár utódainak egyike sem él e megjelöléssel.
2 Id. h. 16., 273. ll.
3 Id. h. VI. k. 36., 77., 158., 269., 326., 487. ll. Gr. Károlyi cs. okmtára, I. k. 280. l.
Két fia volt: Bereczk, ki örökösök nélkül halt meg* és János.
4 Wagner, Collect. I. k. 24. l.
János
felmerül 1377-ben; 1383 február 10-ikén azt olvassuk felőle, hogy szomszédjának, Gutkeled nb. Várdai Domonkos birtokain garázdálkodott.* Ő sem viselt közhivatalt, mert az okmányok róla csak mint földbirtokosról tesznek emlitést; utoljára 1415 márczius 26-ikán akadunk reá.*
5 Zichy-okmtár, IV. k. 253. l.
6 Fejér, IX/V. k., 49., l. Károlyi okmtár, I. k. 583. l. Zichy okmtár, VI. k. 353. l.
Házassága által birtokait gyarapitotta. Neje katalin Szántói Pető fia Jánosnak a leánya, ki férjének 1391-ben számos szatmármegyei birtokot hozott.* 1395-ben azonban cserébe adta e birtokokat a királynak, mire az utóbbi Katalinnak 10a beregmegyei Tarpa helységet adta.* 1417-ben Katalin már özvegy.
7 Csánki, Magyarország tört. földrajza a Hunyadiak korában, I. k. 490. l. V. ö. Turul, 1893. évf. 109. l.
1 Századok, 1893. évf. 224., 225.
Egy leánya volt: Orsolya és hat fia: István, Benedek, Tamás, Mihály, János és Bertalan.
Orsolya Ratold nb. Gyulafi Istvánhoz ment férjhez, ki 1490 és 1491 között szerepel.
János fiairól keveset tudunk:
a) Benedek 1409 február 28-ikán a csanádmegyei Szőlős és Szent-Miklós társtulajdonosa;* 1417 október 1-én fivérével együttesen az anyjuktól szerzett Tarpa és a szatmármegyei Terebes nevü birtokba iktatják,* 1419-ben megkapja István nevü fivérével a szatmármegyei Matolcsot, mely azelőtt a Pok nb. Simon báné volt.* Miután a következő (1420.) évben már nem szerepel a matolcsi birtokosok között, alig szenved kétséget, hogy 1419 és 1420 között örökösök nélkül meghalt.
2 Temesmegyei okmtár, I. k. 415. l.
3 Fejér, X/V. k. 874., 876. ll.
4 Id. m. X/VII. k. 177. l.
b) Tamás fivérének társaságában 1409 február 28-ikán szőlősi és szentmiklósi, 1417 október 1-én tarpai és terebesi, 1420-ban matolcsi birtokos, mely minőségben még 1422 és 1427-ben is szerepel.* 1431 június 27-ikén és szeptember 20-ikán fivéreivel Istvánnal és Bertalannal a Károlyiak elleni pörben fordul elő.*
5 Id. m. X/VI. 350., 473., 905. ll.
6 Károlyi okmtár, II. k. 129., 134. ll.
Neje Krisztina a Gutkeled nb. Kusali Jakcs László erdélyi vajdának egy közelebbről meg nem határozható Báthory Ilonától született leánya. 1445 április 10-ikén Krisztina már özvegy; e napon leányaival együtt Erdődi Drág fia (bélteki Drágfi) Miklóst és Bátori István özvegyét és fiait elhalt férje Tamás vagyonából leányait illető leánynegyed ügyében bepörli.* Él még 1446-ban.
7 Országos levéltár, Dipl. 13843. sz.
Négy leánya volt: Margit, Erzsébet, Potentiana és Veronika.
Potentiana 1462-ben még hajadon; később Gutkeled nb. Szokolyinak a neje.*
8 Ezzel nem egyezik Nagy Iván (X. k. 787. l.) azon adata, hogy Szokolyi János és Bátori Tamás leányának, Zsuzsánnának, fia Péter 1458–1463 Mátyás alatt macsói bán és temesi főispán volt.
Veronika Ruszkai Dobó Domonkoshoz ment férjhez; ez 1478 előtt halt meg; özvegye akkor még él.
Margit, kit szintén 1462-ben emlitenek, Kállai Jánoshoz ment férjhez. A szentgróti konvent 1471-ben határjárást eszközöl Bátori Andrást és Kállai Lőkös Jánost illetőleg.*
1 Századok, 1887. évf., 562. l.
c) Mihály szintén 1409 február 28-ikán merül fel; ismerjük 1421-ig.* Azt mondják, hogy Katalin nevü leányt hagyott hátra maga után.
2 U. ott, 1871 évf., 614. l.
d) János 1409-től szerepel 1427-ig; többet nem tudunk róla.
e) Bertalan, ki szintén 1409-ben felmerül, Csehországban a husziták elleni csatában esett el, halálozási évét azonban nem ismerjük. Azt tudjuk, hogy magyar seregek 1429, 1430, 1431 és 1432-ben harczoltak a husziták és taboriták ellen és miután 1432 szeptemberében két Bátori István (az egyik Bertalan fivére) osztályparancsnoki minőségben a cseh eretnekek ellen menesztett seregben szerepel,* ennélfogva nagyon valószinü, hogy Bertalan 1432-ben esett el. 1431-ben ő is fordul elő a Károlyiak ellen vitt pörben. (L. f.)
3 Zichy okmtár, VIII. k. 482. l.
István
Jánosnak e fia folytatta a főágat. Testvérei sorában ő a legkiválóbb; legelőször 1409-ben tünik fel. 1419 február 8-ikától 1432 január 20-ikáig félbeszakitás nélkül királyi tálnokmester.* 1432-ben osztályparancsnok a Csehországban működő hadseregben; 1435 márczius 8-ikától 1439 november 9-ikéig országbiró.* Erzsébet királynétól elpártolván, 1440 január 18-ikán János zenggi püspökkel, Tallóczi Matkó bánnal, Perényi János tárnokmesterrel, Rozgonyi János tálnokmesterrel, Pálóczi Lászlóval, Marczali Imrével azon küldöttségnek tagja, melynek a lengyel főrendekkel tárgyalnia kellett volna,* akkor azonban, úgymint 1441 szeptember 10-ikén csak «volt országbiró»; 1442 augusztus 17-ikén országos 11hivatal nélkül I. Ulászló azon embereinek egyike, kiket a király az özvegy Erzsébettel tartandó alkudozásokra kiküldött.* Elesett 1444 november 11-ikén a vészteljes várnai csatában;* ő hordta ott a király zászlaját.
4 Blagay okmtár 297. Fejér, X/VI. k., 187., 886. ll. X/VII. k., 429. l. Zichy okmtár, VIII. k. 344. l.
5 Fejér, X/VII. k., 619. l., XI. k. 329. l. Zichy okmtár, VIII. k. 556. l.
6 Ováry, a M. Tud. Akadémia tört. bizottságának okiratmásolatai, I. k. 120. l.
1 Teleki, X. k. 107., 120. ll.
2 Hazai okmtár, VII. k. 464. l.
A régibb irodalomban három nejét találom. Az első az Aba nb. Somosi családból volt; másodika Gutkeled nb. Butkai Borbála, harmadika Kistapolcsai Orsolya.
Okiratilag azonban azt találom, hogy özvegye Borbála 1445 április 10-ikén fiaival együtt sógorának, † Tamásnak nejétől és leányaitól hagyatéki ügyben bepöröltetik.* 1451 február 1-én pedig tanusitja a leleszi konvent, hogy nagyságos Bátori István özvegye Borbála és Baksa nb. Csapi János ügyvédeket vallanak.*
3 Országos levéltár, Dipl. 13843. sz.
4 Zichy okmtár, IX. k. 276. l.
Kilencz gyermeke volt: János, András, István, Péter, Pál, László, Miklós, Katalin és Margit.
János egyetlen egyszer fordul elő 1431 szeptemebr 20-ikán.*
5 Károlyi okmtár, II. k. 134. l.
Katalin Pécz nb. Marczali Lászlóhoz ment férjhez, ki 1480-ban királyi tálnokmester volt. Gyermekei nem lévén, László neje beleegyezésével annak fivéreivel 1474-ben oly szerződést kötött, hogy halála után összes somogymegyei birtokai a Báthoryakra szálljanak, kiket azokba e czimen még ez év folyamán be is igtattak. László ezután még évekig élt; 1488-ban azonban már mint magvaszakadt embert emliti a király. A Báthoryak meg is kapták a Marczali-birtokokat.*
6 Csánki, id. m. II. k. 684. l.
Margit először Mátyás király anyai nagybátyjához, Horogszegi Szilágyi Mihályhoz ment férjhez, ki 1461 kezdetén török fogságba jtuván, Konstantinápolyban a szultán parancsára lefejeztetett, 1462 deczember 10-ikén még Szilágyi Mihály özvegye.* Nemsokára Buzád Hahót nb. alsólendvai Bánfi Pállal kelt egybe, a ki akkor szintén özvegy volt. Pál nejeként ismerjük már 1463 február 4-ikén;* 1464-ben még él.* Pál előfordul még 1475-ben.
7 Gr. Teleki cs. okmtára, II. k. 78. l.
8 Teleki, id. m. XI. k. 45. l.
9 Csánki id. m. I. k. 723. l.
István.
István e fiának, ki fivéreivel együtt 1445 április 10-ikén felmerül, fényes pályafutása volt. 1458 február 9-én királyi tálnokmesteri minőségben tagja volt azon nagy bizottságnak, mely Strasznitzban a fiatal Mátyás királyt Podjebrad Györgytől átvette,* és onnan kezdve részt vett Mátyásnak minden nagyobb vállalkozásaiban. 1467-ben az erdélyi felkelők és István moldvai vajda elleni hadjáratban harczolt és kitüntette magát a szerencsétlen szucsavai ütközetben. 1472-ben országbiró lett. 1473 márczius 13-ikén azon magyar megbízottaknak egyike volt, kik Neisseben és Oppelnben a lengyel királylyal a békealkudozásokat tárgyalták; 1476-ban részt vett Szabács ostromlásában, mire azon küldöttséghez csatlakozott, mely a király menyasszonyát, Beatrixot Magyarországba hozta; ugyanazon évben kiüzte a törököket Moldvából* és megverte a törökökkel szövetkezett oláh vajdát, Baszarádot; 1477-ben kitüntette magát az osztrákok elleni hadjáratban; ez évtől kezdve az országbirói és szatmári főispáni tiszt mellett az erdélyi vajda és a székelyek ispánja méltóságát is viselte. 1478-ban azon követség tagja volt, mely Mátyás és a lengyelek királya között békét kötött. 1479 október 13-ikán Kinizsi Pállal együttesen Kenyérmezőn nagy győzelmet aratott a törökök felett; 1480-ban erdélyi vajda és szabolcsi főispán; vajdai minőségben találjuk 1492 augusztus 24-ig.* 1490-ben Bécsben tartózkodott, midőn Mátyás meghalt. A király halála után előbb János Albert lengyel királyfi, aztán II. Ulászló pártját fogta, kinek részére 1491-ben osztrák Miksával békét kötött. 1492 júniusában Erdélyben komolyan megbetegedvén,* Ulászló parancsára István mestertől, Mátyásnak volt házi orvosától kezeltetett.* 1493 január 19-ikén elvette tőle a király az erdélyi vajdaságot és a székely ispánságot;* 12meghalt 1493-ban.* Tetemét Nyirbátorban temették.
1 Teleki, X. k. 575. l.
2 1477 január 10-ikén kifejezi neki a velenczei köztársaság ez alkalomból örömét és szerencsekivánatait. – Óváry, I. k. 140. l.
3 Történelmi Tár, 1897. évf. 506–510. ll.
4 1492 november 22-ikén még biráskodik. – Károlyi okmtár, III. k. 7. l.
5 Óváry, id. m. I. k. 173. l.
6 Századok, 1889. évf. 678. l.
1 1493 július 3-ikán Castiglione Bertalan Zengből közli, hogy Ulászló már teljesen kibékült a magyar főrendekkel, a mi különösen Bátori István közbejött halálának köszönhető. Bátoriban az özvegy Beatrix egyik leghatalmasabb hivét veszté el. – Óváry, I. k. 183. l. István érdemeit ecseteli Mátyás király 1477 június 5-ikén; Teleki, XII. k. 22., 24. ll., v. ö. Óváry, I. k. 162. l.
László
1445 április 10-ikén emlittetik először. 1461 márczius 28-ikán és április 27-ikén fivéreivel, András és Istvánnal egyik szomszéd birtokában elkövetett garázdálkodásnak elkövetője; 1464 május 27-ikétől 1465 február 16-ikáig királyi tálnokmester;* 1473 június 11-ikén fivéreivel együtt a Domahidyaknak szatmári birtokaiba statuáltatik.* 1470-ben Szatmár- és Zarándmegye főispánja; 1477 június 5-ikén megkapja fivéreivel együttesen Mátyás királytól a Maróthy-féle birtokokat.
2 Fejér, X/III. k. 173., 176. ll. Károlyi okmtár, II. k. 364. l. Teleki, XI. k. 88., 104., 114. l.
3 Történelmi Tár, 1890. évf. 111., 112., 119. ll.
Neje Berzeviczi Erzsébet előfordul 1474-ben. Gyermekei nincsenek.
Pál
1445 április 10-ikén emlittetik először; születésétől kezdve néma; utoljára emlitik 1490 szeptember 24-ikén.* Nincsenek utódai.
4 Soproni okmtár, II. k. 562. l.
Egy Báthory Pál előfordul mint budai kanonok 1462 márczius 12-ikén,* de ez nem lehet a néma. Hogy nem a hevesmegyei, hanem a Gutkeled nb. Báthoriak tagja, bizonyitja ama körülmény, hogy őt a budai káptalan «nagyságosnak» nevezi.
5 Széll Farkas, A Bessenyey család tört., 141. l.
Péter.
Ezt a régebbi irodalom nem ismeri; helyette Tamást sorozza be. 1445 április 10-ikén emlittetik. Többet nem tudunk róla.
Miklós.
Legelőször szintén 1445 április 10-ikén emlittetik. Papi pályára lépett. Egri kispap; 1469 szeptember 13-ikától 1471 február 28-ikáig választott szerémi püspök,* 1475-től 1506-ig váczi püspök. Tanulmányait Olaszországban végezte, hol bizonyos időig hittani előadásokat tartott. Mátyás király nagyon becsülte tudományosságát. Mátyás halála után II. Ulászlónak pártját fogta, kit 1497 február havában Prágába is kisértett.
1 Teleki, XI. k. 392.-, 433. ll. V. ö. Katholikus Szemle, 1896. évf. 629. l.
András.
Először emlitik 1445 április 10-ikén. 1458-ban királyi tálnokmester és szatmári főispán; 1461-ben fivéreivel, Istvánnal és Lászlóval, Ecseden; 1469-ben tálnokmester és szatmári főispán; 1470-ben fivéreivel Lászlóval csak főispán, mely minősége még 1477, 1479, 1482, 1483 és 1484. években is tart. 1473-ban fivéreivel együttesen statuálják őt a Domahidyaknak szatmármegyei birtokaiba; 1477 június 5-ikén Istvánnal és Lászlóval a Maróthy-féle (bács-, szerémi- és valkómegyei) birtokokat megkapja. Mátyás halála után II. Ulászlóhoz szegődött. 1492-ben az ecsedi várat rekonstruálta; él még 1495 április 6-ikán.* Koronaőr is volt.
2 Székely okmtár, I. k. 283. l.
Neje: Bélteki Drágfi Julianna. Előfordul okiratilag 1499 május 5-ikén és 1500 augusztus 13-ikán.*
3 Károlyi okmtár, III. k. 35., 46.
Gyermekei: István, András, György, Magdolna és Erzsébet.
Magdolna az ismert Perényi Imre nádorhoz († 1519 kezdetén) ment férjhez. Miután ennek nem Magdolna, hanem Kanizsai Dorottya az özvegye, világos, hogy Magdolna 1519 előtt halt meg.
Erzsébet Csanád nb. Telegdi Jánosnak a neje. Erzsébet előfordul 1476-ban, férje 1466-tól 1471-ig.*
4 Makay Dezső adata. Turul, 1895. évf. 177. l.
István.
Legelőször emlitik 1490 szeptember 24-ikén;* elkisérte II. Ulászlót 1509-ben Prágába, midőn ez fiát, Lajost ott megkoronáztatta; 1510-ben budai királyi várnagy; 1511 május 29-ikén Temesmegye 13főispánja;* 1514-ben a Dózsa György ellen kivonult hadsereg főparancsnoka; 1519-ben nádor;* 1521-ben a törökök ellen vonult, de sikertelenül vissza kellett vonulnia a Szerémségbe. 1522 október 1-én és 1523 február 5-ikén és 20-ikán temesi főispán és a távollévő király helytartója.* 1525 július 4-ikén elvesztette rövid időre a nádorságot, de visszakapta 1526 április 28-ikán. Részt vett a mohácsi csatában, mely után Ferdinánd pártját fogta, ki őt a nádorságban megerősitette.* Meghalt 1530-ban a dévényi várban; eltemették a pozsonyi Szent-Márton-templomban. «Sánta» Báthorynak is nevezték.
5 Soproni okmtár, II. k. 562. l.
1 Turul, 1887. évf. 53. l.
2 Óváry, I. k. 258. l.
3 Károlyi okmtár, III. k., 139., 144., 687. ll. Történelmi Tár, 1897. évf. 687. l.
4 Ováry, II. k. 9., 126. ll. 1528 deczember 18-ikán Ferdinánd helytartója (Károlyi okmtár, III. k. 175. l.)
1521 július 28-ikán egybekelt Nyirbátorban Zsófiával, III. Konrád mazóviai herczeg († 1503) és Radziwill Annának 1497 és 1499 között szöletett leányával. Zsigmond lengyel király 1530 október 21-ikén levelet ir a magyar főrendekhez, melyben pártfogásukba ajánlja Báthory István nádor özvegyét, Zsófia mazóviai herczegnőt.* Vajjon Zsófia férje halála után Pekri Lajossal második házasságra lépett-e, bizonytalan. II. Miksa királynak ő volt a keresztanyja; meghalt 1543 márczius 11. előtt.*
5 Id. h. 40.
6 Balzer, Genealogia Piastów, 14. l.
Egyetlen gyermeke, Anna, Anna királynénál, I. Ferdinánd nejénél nagy kegyben állt. Az az adat, hogy a királyné Károly münsterbergi herczeggel eljegyezte és hogy a menyasszony házzaság létrejötte előtt halt meg, alig érdemel hitelt, miután Károly 1545 április 25-ikén született, mig Annának legkésőbb 1530-ban, anyja halála évében kellett születnie; egyébként is Ferdinánd neje 1547-ben halt meg, midőn Károly csak két éves volt.
György.
Ez is 1490 szeptember 24-ikén emlittetik először; 1505 óta királyi lovászmester, 1513-ban Somogymegye főispánja.* 1494 kezdetén elkisérte Ulászlót Lőcsére, midőn ez ottan fivéreivel találkozott. A mohácsi csata után Ferdinánd embere lett. 1531-ben még lovászmester volt, midőn babócsai kastélyában néhány főurral a két ellenkirály által okozott országos zavarok ügyében tanácskozott.
7 Turul, 1887. évf. 53. l.
Neje Katalin Gergellaki Buzlai Mózes királyi udvarmesternek a leánya. 1517-ben egynéhány fejérmegyei helységnek birtokosa.*
1 Csánki, II. k. 364. l.
András.
Először szintén 1490 szeptember 24-ikén emlittetik. 1513 január 30-ikán szatmári főispán, 1519–1520 szatmári főispán és macsói bán, 1521-ben királyi kincstartó; 1524-ben szatmári főispán, 1527 november 10-ikétől körülbelül 1534-ig tárnokmester.* 1521-ben belgrádi parancsnokká nevezték ki, de tisztségét nem érvényesithette, mert a belgrádi bánok őt abban megakadályozták.* A mohácsi csatában ő szólitotta fel a királyt, hogy a jancsárokra és a szultánra rohanjon, mely tanács a király halálát és a magyar hadsereg tönkretételét vonta maga után. Lajos halála után Ferdinánd pártját fogta, ki őt 1527 végén főkincstárnokká nevezte ki; 1528 márczius 7-ikén másokkal együtt* a király távollétében a kormányzással megbizott nádor tanácsosának lett kinevezve. 1528 deczember 17-ikén Ferdinánd tábornokaként Szapolyai János tábornoka, Czibak ellen csatát vesztett.* János király irja 1529 augusztus 16-ikán, hogy Báthory András a királyi országrészeket pusztitotta, hogy a király emberei szétkergették és hogy Andrást magát a nagyváradi püspök ecsedi várában ostromolja.*
2 Turul, 1887. évf. 53., 1888. évf. 89. l. – A velenczei követ jelenti Budáról 1521 deczember 26-án, hogy Báthory Endre a neki ajánlott kincstárnoki tisztséget az uralkodó zavarok miatt el nem fogadta. – Óváry, I. k. 265. l. Magyar Történelmi Tár, VI. k. 239. l.
3 V. ö. Századok, 1875. évf. 132. l.
4 Ezek: Pál esztergomi érsek, Gerendi Miklós választott erdélyi püspök, Thurzó Elek országbiró. – Történelmi Tár, 1892. évf. 748. l.
5 Óvári, II. k. 28. l.
6 Történelmi Tár, 1889. évf., 318. l.
Kétszer nősült. Első neje Borbála, Kállai János leánya. Másodika Rozgonyi István leánya 14Katalin. Okiratilag csak Katalint találtam. Atyja egyike volt a leggazdagabb birtokosoknak. Fiai nem lévén, keresztülvitte II. Lajosnál, hogy 1519-ben egynéhány abauj-, borsod-, pest- és zemplénmegyei birtokát vejére, Báthory Andrásra átruházhatta. András már 1518-ban Rozgonyi Istvánnak a veje.* Neje Katalin és ennek anyja Rozgonyi István özvegye Szerecsen Krisztina 1524 február 3-ikán és 5-ikén varannói, cserépi és turai jobbágyaikhoz parancsot menesztenek.*
1 Id. h. 1884. évf., 542., 543. ll.
2 Országos ltár, Dipl. 23588, 23886. sz. V. ö. Századok, 1894. évf., 734., 735. ll.
Házasságából a következő gyermekek származnak: Klára, János, István, László, Bonaventura (András), György és Miklós, kik közül János, István és László fiatal korban halt meg.
Klára a család szégyenfoltja. Első férje Homonnai Drugeth István, ki 1527-ben ungi és zempléni főispán, Szapolyai János követe Lengyelországban és 1538-ban kassai kapitány. Úgy látszik, hogy még ez évben meghalt, mert 1540-ben Klára már Losonczi Antalnak a neje. Ferdinánd ezt 1527-ben történt koronázása alkalmából tálnokmesterré nevezte ki; 1533-ban még Ferdinánd hive. Klára benső viszonyt folytatott férjének iródeákjával, Antallal s rábirta, hogy férjét (1551 táján) megölje. Sógora, Losonczi István Klárát ezért rövid ideig börtönben tartotta. Az elvetemült asszony aztán még bizonyos Betkó Jánossal és utána Benkó Bálinttal kelt egybe.* Losonczi Antallal kötött házasságából két leány származott: Klára és Dorottya.
3 Turul, 1883. évf., 23. l.
(Bonaventura) András.
Azt mondják, hogy a magyar katonák idegen hangzásu nevét nem tudták kiejteni és hogy azért Andrásnak nevezték volna meg. Annyi tény, hogy az összes hivatalos okiratok és maga magát Andrásnak nevezik.*
4 V. ö. Brüsseli okmtár, II. k. 140. l., Történelmi Tár, 1897. évf., 29.
Ferdinánd és Miksa idejében élt. Már korán Ferdinánd hive. 1533 márczius közepén Bécsben tagja volt azon állami tanácsnak, melynek a két ellenkirály között kellett volna a békét helyreállitania; 1540-ben Majlát István vajda ellen vonult; 1542-ben osztályparancsnok volt azon hadseregben, melynek a tehetetlen Brandenburgi Joákim alatt kellett volna a törököket Budából kiüznie. 1549-ben György barátnak Ferdinándhoz való átpártolását vezette. 1549 óta szatmári és szabolcsi főispán; 1550- és 1551-ben a mellett Ferdinánd tárnokmestere és egyik országos kapitány.* 1551 május 5-ikén Ferdinánd megbizta, hogy György baráttal együtt vegye át Erdély kormányzását. De mivel András köszvényben betegedett meg, Ferdinándot 1551 július 3-ikán arra kérte, hogy a neki szánt vajdai állástól felmentse s azt oly valakire bizza, a ki ennek minden tekintetben meg tud felelni. 1551 július 30-ikán azon óhaját fejezte ki Ferdinánd, hogy Báthory András és Miklós az Izabellától átvett koronát Tokajra vigye, a mi augusztus 11-ikén meg is történt. Augusztusban Temesvárt több más délvidéki várral együtt elfoglalta, de a főparancsnokságot nem akarta megtartani. 1552 május 1-én* Ferdinand erdélyi vajdává nevezte ki, de már ugyanazon év május 5-ikén jelenti a nagyszebeni polgármester, hogy az uj vajda Erdélybe való utjában megbetegedett és azért kéri a királyt, hogy az igy fennakadt ügyek igazgatására küldjön királyi biztosokat. 1554 deczember 5-ikén, 1555 február 19-ikén és márczius 8-ikán országbiró, szabolcsi és szatmári főispán.* 1565- és 1566-ban országbiró; 1565-ben Schwendi Lázárral a törökök ellen kivonult hadsereg főparancsnoka; 1566-ban országbiró; 1566-ban részt kellett volna vennie a hadjáratban, de már ez évi október 4-ikén meghalt a dévényi várban.
1 Történelmi Tár, 1897. évf., 493. s. kk.
2 Székely okmtár, II. k. 104. l.
3 Károlyi okmtár, III. k. 279., 284., 286. ll.
Első neje Anna Thurzó Elek († 1543 január 25-ikén) leánya. 1552-ben emliti őt Nádasdi Tamás.* Halála után a mesés szépségü Mindszenti Katalinnal kötött uj házasságot.* Gyermekei nem maradtak.
4 Történelmi Tár, 1878. évf., 187. l.
5 Katalin aztán még kétszer ment férjhez: először csömöri Zay Ferenczhez († 1570), aztán Alsólendvai Bánfi Pálhoz.
Miklós.
Jelentékeny szerepet játszott még Ferdinánd alatt, midőn 1551 augusztus 2-ikán fivérével, 15Andrással együtt Izabella királynétól a koronát átvette. Ugyanazon évben Becse előtt harczolt a törökök ellen. Egy ideig Izabellához csatlakozott; fivérének, Andrásnak sikerült azonban őt Ferdinánd pártjára visszahozni. 1558 február 16-ikán országbiró, mely minőségben még 1579 márczius 28-ikán is működik; a mellett 1559- és 1584-ben szabolcsi, szatmári és somogyi főispán.* Miksának koronázásakor (1563-ban) ő vitte Pozsonyban Szent-István kardját; innen kezdve Miksának állandó hive maradt; 1570-ben azzal gyanusitották ugyan, hogy a Dobó-Balassa féle összeesküvés részese,* de nem történt semmi baja; ugyanazon évben legyőzte a Karácson Györgytől a tiszántuli vidéken szitott felkelést. 1584-ben lovai megbokrosodása következtében szenvedett csonttörésben szeptember vagy deczember 17-ikén meghalt Ecseden.*
1 Blagaj okmtár, 516. l., Károlyi okmtár, III. k. 394., 402., 408. ll.; Óváry, II. k. 188. l.; Történelmi Tár, 1895. évf. 255. l.
2 Történelmi Tár, 1879. évf., 698. l.
3 U. ott, 1890. évf. 371. l.
1544-ben született neje Fruzsina Losonczi István (fennebbi Antal fivére) leánya volt.
György.
1552-ben Ferdinánd hive, mely minőségben Egernek a törökök elleni védelmezésére csapatait kiküldte. 1556-ban azonban már János Zsigmond pártján találjuk, kinek érdekében Huszt városát ostromolta; 1556 június 10-ikén szatmári, szabolcsi, krasznai és közép-szolnoki főispán.* János Zsigmond szolgálatában találjuk őt még 1560, 1563* és 1565. években is, mely utóbbi évben felesége révén rá szállt erdődi kastélyát Miksa tábornokának, Schwendi Lázárnak átkellett bocsátania, mire aztán Zemplénmegyében fekvő csicsvai birtokában tartózkodott. Utoljára Rozgonyban 1570 február 3-ikán találjuk; akkor szabolcsi és szatmári főispán.* Eltemették a zemplénmegyei Varannóban.
4 Károlyi okmtár, III. k. 289. l.
5 Történelmi Tár, 1884. évf., 392. l.
6 Id. h. 1887. évf., 571. l.
Neje, Somlyói Báthory István leánya Anna, Bélteki Drágfi Gáspár (sz. 1516-ban, † 1545 január 25-ikén) özvegye, ki első házasságából származó fiai (György, sz. 1543 április 24-ikén és János, sz. 1544 május 6-ikán) halála után a szatmármegyei erdődi várat második férjének hozta. Őt is 1570 február 3-ikán (Rozgonyban) találjuk utoljára. Halála évét nem ismerjük; Varannóban lett eltemetve.
Györgynek következő gyermekei voltak: István, Erzsébet, Zsófia és Klára.
György és Anna 1570 február 3-ikán Rozgonyban Szászy Mihály mester előtt hit alatt igérik, hogy miként özvegy Nádasdy Tamásné Kanizsai Orsolya aszonynyal megegyeztek, leányukat Erzsébetet Nádasdy Ferencz részére november 1-ig, s ha valami háboru, betegség vagy ilyesmi közbe jön, tovább is megőrzik.* Fivére István Varannóból kéri 1572 deczember 31-ikén a kassai főbirót, hogy Kassáról hugának és Nádasdy Ferencznek kézfogására bocsásson Varannóra két ötvös legényt vagy egy mestert harmad magával.*
1 Történelmi Tár, 1887. évf., 571. l.
2 U. ott, 1891. évf., 340. l.
Erzsébet fennebbi Nádasdy Ferenczhez (született 1555, † 1604 január 4-ikén, lovászmester és a dunáninneni vidék főkapitánya) férjhez menve, vérengzéséről tette nevét hirhedtté a történelemben. Hogy bőrének üdeségét megőrizze, azon gondolata támadt, hogy öregedő bájait leányok és nők vérével frissiti fel. Borzalmas szenvedélye már férje életében is jelentkezett nála. Nádasdy halála után birtokain, különösen pedig csejtei várában kinzókamrákat rendezett be, melyekben 600-nál több női egyént kegyetlenül megölt. Végre Thurzó György nádor, ki a gyilkos nőt tetten érte, véget vetett a dolognak, a mennyiben 1610 deczember 29-ikén este Erzsébetet elfogatta, másnap a várba vitette,* azután Erzsébet főczinkostársait halálra, őt magát pedig élethossziglani börtönre elmarasztalta; itt – Csejtén – halt meg Erzsébet 1614 augusztus 21-ikén két órakor éjfél után, mire ugyanazon évi november 25-ikén a csejthei templomban eltemették.* Pörének jegyzőkönyvei az összes tanuvallomásokkal együtt még megvannak.
3 U. ott, 1899. évf. 722. l.
4 U. ott 723. l.
Erzsébettel a Péter-ág utolsó tagja sirba szállt.
16Zsófia Figedi Andráshoz, abaujvármegyei birtokoshoz ment férjhez. Gyermekei Figedi István és Borbála, mely utóbbi Pogány Györgynek lett a neje. Mindketten István nevü nagybátyjuk örökösei.
Klára Várdai Mihálylyal kelt egybe. E házasságból származik Várdai Katalin († 1630 június 7-ikén; férjei: 1. Telegdi Pál † 1596 november 13, 2. Bedeghi Nyári Pál.)
István.
Született 1555-ben. 1585-ben országbiró, részt vett 1593–1594-ben a törökök elleni háboruban. Miután a protestantizmust elfogadta és állásáról leköszönt, Bocskay pártjához szegődött; nemsokára azonban meghalt ecsedi várában 1605 július 25-ikén este 9 és 10 óra között.* Nejével halála előtt öt évig szót sem váltott. Az asszony, midőn hirét vette, hogy férje vonaglik, belépett hozzá e szavakkal: «várj te kemény szivü»; ez annyira hatott a haldoklóra, hogy azonnal kilehelte életét; de neje is elájult.*
1 Neje július 31-ikén közzéteszi halálát. Történelmi Tár, 1889. évf., 201. l.
2 Történelmi Tár, 1893. évf., 201., 202. l.
István szabolcsi, szatmári és somogyi főispán volt. Végrendeletét 1603 február 28-ikán irta. Miután csak Pál nevü természetes fiut hagyott hátra maga után, vele a Péter-ág kihalt.
Neje, Homonnai Drugeth Ferencz és Perényi Erzsébet leánya, Fruzsina tulélte őt. Egybekelésük Varannón 1579 farsangjában történt.*
3 Id. h. 1880. évf., 645. l.
