b) öregebb vagy somlyai ág.
b) öregebb vagy somlyai ág.
Miklós és gyermekei.
Miklós, Istvánnak valószinüleg első nejétől, Dorottyától, született fia 1462 április 6-ikán fordul elő.* 1498 április 19-ikén a Szabolcsmegyében fekvő Thedej nevü helységre támaszt igényeket.* 1500 április 22-ikén a római Szentlélek-társulat tagja.
2 Id. h. II. k. 348. l.
3 Tört. Tár, 1890. évf. 362. l.
Két neje van: 1. a máskülönben ismeretlen származásu Borbála állitólag Kázméri leány Zemplénmegyéből; 2. Losonczi Bánfi János leánya Zsófia.
Következő gyermekei voltak:
1. István, kiről alább lesz szó; a család folytatója.
2. Miklós, ki 1500 április 22-ikén atyjával és bátyjával együtt a római Szentlélek-társulat tagja.
3. Móricz, ki gyermekkorban meghalt.
4. Bertalan, ki 1536 augusztus 16-ikán és szeptember 13-ikán Szatmármegye főispánja.* Neje állitólag Kusali Jakcs Klára; esetleges utódait nem ismerjük.
4 Károlyi okmtár, III. k. 198., 202. l.
5. Katalin, ki Sarmasági Lászlóhoz ment férjhez. Sarmasági László özvegye Bátori Katalin 1552-ben a biharmegyei Álmosdon egy portát birt.*
5 Nagy Iván, X. k. 69. l.
6. Erzsébet férje: Kaplyon nb. Nagymihályi Bánfi György.
7. Borbála, ki Ákos nb. Álmosdi Csire Andrásnak a neje.
István vajda.
Született 1477-ben. 1500 április 22-ikén atyjával és Miklós nevü öcscsével a római Szentlélek-társulat tagja. 1521 június 17-ikén erdélyi alvajda; 1526-ban munkácsi várnagy.* A mohácsi csata után Szapolyai Jánosnak megrendithetetlen hive, kinek majdnem egész Erdélyt megmentette; 1529-ben erdélyi vajda; meghalt 1534 márczius 17-ike után.*
1 Századok, 1867. évf. 289. l. Székely okmtár, II. k. 9. l.
2 Történelmi Tár, 1890. évf. 352. l.
Neje Csanád nb. Telegdi István tárnokmester († 1514) leánya Katalin született 1492-ben. 1516 október 13-ikán már férjnél van. 1536-ban bizonyos birtokügyeket rendez; ép úgy találkozunk vele 1538-ban; meghalt 1547-ben.*
3 Makay a Turulban, (1895. évf. 180. l.).
Következő gyermekei voltak:
1. Miklós, ki Wagner* szerint korán halt meg. Óváry okiratmásolatai szerint (II. k. 78. l.) jelenti a pármai követ 1568 május 27-ikén a Bécsből kapott hireket, melyek többi között azt is tartalmazzák, hogy Báthory Miklós, ki a minap jött Erdélyből Bécsbe, a császártól az esztergomi érsek palotáját kapta ajándékba, kinek utódjává lett kinevezve. Nem ismerünk ez időből más Bátori Miklóst, kire ez adat rá illene, ha csak a pármai követ a nevet el nem ferditette; tény azonban, hogy 1568-ban nem Báthory Miklós, hanem Verancsics Antal lett esztergomi érsek. Okiratilag azonban tudjuk, hogy Báthory István fia Miklós 1516 október 13-ikán már él.*
4 Collect., I. k. 36. l.
5 Turul, 1895. évf. 179. l.
2. András, kiről majd alább lesz szó.
3. Kristóf, az erdélyi fejedelem (lásd alább).
4. István, a lengyel király, kiről külön szólunk.
5. Katalin, kit 1516 október 13-ikán emlitenek.*
6 Id. h. 1895. évf. 179. l.
6. Zsófia, ki Kőrösszegi Csáki Dömötörhez (1526) ment férjhez.
7. Anna, kinek három férje volt: a) 1539 június 16-ikán Bélteki Drágfi Gáspár, Kraszna- és Középszolnokmegye főispánja, a protestantizmus lelkes pártolója; meghalt 1545 január 25-ikén, b) Homonnai Drugeth Antal, c) a már ismert Bátori Báthory György. György barát őt 1546-ban a lutheranizmus buzgó pártfogójának nevezi.* 231548 április 23-ikán már másodszor özvegy.* 1551-ben már Báthory György neje. 1557 január kezdetén – habár teljesen egészséges volt – végrendelkezett. Fivéreinek (András, Kristóf és Istvánnak), Kerecsényi Lászlónénak (nővérének) és Bánfi Miklós leányának Katalinnak hagyott különfélét.*
1 Történelmi Tár, 1880., 5. l.
2 Századok, 1899. évf. 659. l.
3 Károlyi okmtár, III. k. 241., 271. l. (gyanus), 289., 293. ll. Századok, 1899. évf. 659. l.
8. Erzsébetnek két férje volt: a) Tétény nb. petrovinai Pekri Lajos, I. Ferdinánd hive. Halálozási évét nem ismerjük. 1554-ben még él,* b) Gyovád nb. kányaföldi Kerecsényi László; megkapja 1559 május 30-ikán a báróságot; szigetvári, később gyulai kapitány, meghalt 1566-ban török fogságban. Erzsébet halála után († 1562 Gyulán, eltemettetett Somlyón) Frangepán Klárával második házasságra lépett. Fiával kihalt az ága; Frangepán Ferenczczel eljegyeztetett leánya Judit 1576-ban Hagymási Kristófhoz ment férjhez.*
4 Történelmi Tár, 1883. évf. 489. l. v. ö. Nagy Iván, I. évf. 107. l.
5 Tört. Tár, 1880. évf. 644. l.
Hogy mikor kelt egybe Erzsébet Lászlóval, nem tudjuk; tény, hogy 1557 január kezdetén már neje.*
6 Károyi okmtár, III. k. 295. l.
István lengyel király.
A Báthory család legkimagaslóbb tagja. Született 1533 szeptember 27-ikén.* Miután tanulmányait Páduában elvégezte, nagyobb utazásokat tett Olaszországban. I. Ferdinánd alatt megkezdé pályáját, de nemsokára átment Izabella és fiának pártjára. 1557-ben szatmári kapitány; 1562 január 13-ikán nagyváradi kapitány; 1563 október havában János Zsigmond követe a lengyel királynál, 1564-ben nagyváradi kapitány és Biharmegye főispánja. Többször Bécsben is tartózkodott, hol a Miksa és János Zsigmond között folyt tárgyalásokban részt vett. Már 1567 augusztusában szó van róla, mint János Zsigmondnak az erdélyi trónon utódjáról; 1571 május 25-ikén megválasztották erdélyi fejedelemmé és mint első választott fejedelem erősen védelmezte országának önállóságát az osztrákokkal és a törökökkel szemben. Jeles tulajdonságai hirének köszönhette, hogy a lengyelek 1575 deczember 14-ikén királyukká választották; 1576 tavaszán átvette Lengyelország kormányzatát; május 1-én megkoronázták Krakóban, május 2-ikán Jagelló Anna királyleánynyal kelt egybe. Meghalt Grodnóban 1586 deczember 12-ikén; tetemét 1588-ban a krakói királyi sirboltban helyezték el; gyermekeket nem hagyott hátra maga után.
7 Egyik kutfő szerint szeptember 22-ikén.
Neje Anna, I. Jagelló Zsigmond lengyel király és Sforza Bona leánya, született Krakóban 1523 október 18-ikán; meghalt Varsón 1596 szeptember 9-ikén; eltemették 1596 november 12-ikén a krakói királyi sirboltban.
Kristóf erdélyi fejedelem.
Az előbbinek fivére; született 1530-ban. Miután fiatal korában Angol-, Spanyol-, Franczoa-, Német- és Olaszországot beutazta s ez országok nyelveiben jártas volt, Izabella királyné 1557-ben követévé kinevezte Francziaországba. Izabella halála után hü embere maradt János Zsigmondnak; az ő befolyásának volt köszönhető, hogy a fiatal fejedelem 1562-ben Erdélyt el nem hagyta; 1562 január 13-ikán szászsebesi parancsnok;* 1566-ban többekkel együtt a hadsereg egyik főparancsnoka. Fivérének fejedelemsége alatt nagyváradi kapitány; annak lengyel királylyá történt megválasztatása után követé őt az erdélyi fejedelemségben. Meghalt 1581 május 27-ikén délután 4 órakot; eltemették Gyulafehérvárott.*
1 Történelmi Tár, 1880. évf. 687. l.
2 U. ott. 1893. évf. 118. l.
Neje Baksa nb. Kismarjay Bocskay György († 1571) és Lekcsei Sulyok Krisztina leánya Erzsébet, Bocskay István edélyi fejedelem nővére; meghalt Gyulafehérvárott 1581 február 15-ikén reggel 4 órakor; eltemették február 23-ikán. Anna lengyel királyné 1581 márczius 20-ikán vigasztalja Kristófot neje elhunyta alkalmából és köszönetet mond neki a néhai nevében neki küldött ajándékokért.*
3 U. ott, 1895. évf. 257. l.
Kristófnak következő gyermekei voltak:
24a) Miklós, született 1567-ben; meghalt 1576 január 30-ikán; eltemettetett Gyulafehérvárott.
b) Boldizsár, vizbefult 1577 május 19-ikén.*
1 Századok, 1881. évf. 419. l.
c) Névleg ismeretlen Fiu. Contarini Pál velenczei követ jelenti 1581 június 24-ikén Bátori Kristóf halálát és kiemeli, hogy Kristófnak két fia maradt hátra.*
2 Óváry, II. k. 262. l.
d) Zsigmond, kiről majd alább szólunk.
e) Grizeldisz; születési évét nem ismerjük. 1583 június 12-ikén István király közvetitése folytán Zamoyski János lengyel kanczellárral kelt egybe;* meghalt már 1590 elején. 1590 márczius 14-ikén Báthory Zsigmond Bocskay Istvánt küldte Csáki Istvánnal Lengyelországba, hogy meghalt nővére Grizeldisz, Zamoyski kanczellár neje, menyasszonyi hozományának visszaadását eszközöljék. Grizeldisz leánya is meghalt.*
3 V. ö. Történelmi Tár, 1880. évf. 646. l.
4 Századok, 1894. évf. 778. l.
Férje, Zamoyski János, született 1542 márczius 19 és 20-ika közötti éjszakán. Tanult négy évig Párisban, később Olaszországban; Páduában egyetemi rektor volt. Lengyelországba visszatérve II. Zsigmond király titkára lett. Atyjának Zamojski Szaniszlónak 1572-ben bekövetkezett halála után megkapja a belczi starostságot; Valois Henrik uralkodása alatt megkapja a knyszyni starostságot: 1574 április 22-ikén zamiechovi starosta. Báthory István királytól megkapja egymásután a marienburgi, miedzyvzeczi, kyzeszori és derpti starostságokat, később a krakói főstarostságot; 1589 április 20-ikán azonkivül még jaworovi starosta is. 1576 május 16-ikán a korona alkanczellárja; 1578-ban a korona főkanczellárja; 1580-ban koronai főhadvezér (welki hetman koronny); meghalt 1605 június 3-ikán. Négy neje volt: 1. Ossolinska Anna, 2. hg. Radziwill Katalin, szül. 1560 augusztus 11-ikén, meghalt 1580 február 28-ikán, 3. fennebbi Grizeldisz, 4. 1592 június 14-ikén Tarnowska Borbála, meghalt 1610 április 26-ikán.
Zsigmond erdélyi fejedelem.
Született 1572-ben; 1581 május 1-én elismerte őt az országgyülés anyja trónutódjának; 1588 deczemberében önállóan vette át a kormányt. Az 1593-ban kitört háboru alkalmával Rudolf király pártját fogta, miáltal az erdélyiekkel addig jó viszonyban volt törököket sértette. Az ebből keletkezett belvillongások annyira hozták, hogy többször lemondott trónjáról, pl. 1594 kezdetén, 1598-ban, midőn Erdélyt Oppeln és Ratibor herczegségekkel felcserélte, 1599 márczius 17-ikén, midőn Báthory András bibornokot utódjául kinevezte és Csehországba vonult, hol 1613 márczius 18-ikán gyermekek hátrahagyása nélkül meghalt.
Teteme a Czernin-család prágai sirboltjában nyugszik.*
1 Sirfeliratát l. Századok, 1888. évf. 671. l.
Neje, Mária Krisztierna, Károly osztrák főherczeg leánya, 1574 november 10-ikén született. Zsigmond már 1592-ben osztrák fejedelmi leánynyal való egybekelését vette tervbe, de a porta ezt nem helyeselte, mert attól félt, hogy Zsigmond ily házasság által teljesen lenne kiszolgáltatva az osztrák befolyásnak. Ez értelemben küldték Musztafa csauszt 1592 márcziusában Erdélybe azon utasitással, hogy Zsigmond házassági tervét akadályozza és az udvarában tartózkodó osztrák alattvalók eltávolitását eszközölje. A szultán maga irja május 10-ikén Zsigmondnak, hogy még a lengyel királynak sem engedi osztrák herczegnővel egybekelni, ellenkező esetben megfosztja őt trónjától, melyre aztán őt – Zsigmondot emeli. A lengyel király értesiti azonban 1592 május 30-ikán külön követtel a portát, hogy a lengyelek kivánatára Károly főherczeg leányával egybekelt. 1592 augusztus 10-ikén Mehemed csausz Erdélyből visszatért Konstantinápolyba. Elbeszélte, hogy Zsigmondnak a toszkánai herczeg leányával tervezett házassága meghiusult és a fiatal fejedelem előbb nem akar nősülni, mig a lengyel koronát meg nem kapta. 1592 október 30-ikán azonban arról értesülünk, hogy Zsigmond, ki a portánál a lengyel koronáért folyamodik, engedélyt kér arra, hogy a toszkánai herczegnővel egybekeljen. Midőn 1594-ben a török csapatok Zsigmond elégedetlenségét előidézték, május 3-ikán ujra változott a helyzet, a mennyiben Zsigmondot nevezett napon alkudozásokban találjuk Rudolffal. Zsigmond osztrák főherczegnő kezét és a spanyol királytól az arany gyapjasrendet kéri. 251595 január 11-ikén azt irja Fülöp spanyol király bécsi követének, hogy Báthory fejedelemnek magatartását helyesli s hogy Rudolf király jól tenne, ha Zsigmondot jól jutalmazná, nehogy megbánásra legyen oka. A követ beküldi 1595 január 31-ikén és április 3-ikán Prágából a Rudolf és Zsigmond közt január 29-ikén kötött és február 1-ei kelettel kiadott szövetségi szerződés teljes latin szövegét; ugyanazon év április 5-ikén meghivja Zsigmond a spanyol király és a velenczei doget Mária Krisztina főherczegnővel való nászünnepélyére. 1595 augusztus 6-ikán meg is kötötték a házasságot Gyulafehérvárott. A frigy azonban boldogtalan volt; azt mondják, hogy az uj pár a házasságot nem is teljesitette. A spanyol követ jelenti 1598 január 3-ikán Prágából a Zsigmond és Rudolf közt Erdély átengedésére nézve folytatott tárgyalásokat. Zsigmond feltételei közt első helyen az áll, hogy Rudolf eszközölje ki a pápánál nejétől való elválasztását, kit a császárnak egyik fivére vehetne nőül; Zsigmond a papi pályára akar lépni és bibornokságot óhajt. 1598 január 5-ikén közli a pármai követ fejedelmével Rudolf császárnak a pápához intézett kérelmét, hogy a szent atya sulyos testi hiba czimén válaszsza el Zsigmondot feleségétől és nevezze ki bibornokká* 1598 áprilisától augusztusáig megbizta Zsigmond nejét Erdély kormányzatával; Zsigmond visszatérte után a házaspár kibékült ugyan rövid időre, a főherczegnő azonban 1599 tavaszán elhagyta Erdélyt és visszament Gráczba. A pápa 1599 augusztus 17-ikén feloldotta a házasságot. Az elvált nő 1607-ben a halli apáczazárdába lépett, hol 1612-ben a fejedelemasszony méltóságát kapta; meghalt 1621 április 6-ikán.*
1 Óváry, II. k. 1071–1075., 1079., 1113., 1132–1136., 1211., 1212. sz.
2 Szádeczky, Báthory Zsigmondné. Budapest, 1883.
András.
István vajda fia, Izabella hive, szatmári várkapitány. 1550 junius 29-ikén bizonyitja Frater György váradi püspök és kincstartó, hogy az erdélyi káptalan kibékült Somlyai Báthory Andrással azon ágyuk és bombardák ügyében, melyeket Gyulafehérvárról a már néhai Bátori István vajda, Andrásnak apja, elvitt volt és a káptalannak visszaadni vonakodott.* János Zsigmondnak udvarmestere volt. Meghalt 1563 január 7-ikén.*
1 Történelmi Tár, 1895. évf. 252. l.
2 A Történelmi Tár adata szerint (1880. évf. 643. l.) már 1562-ben.
Neje Margit, kivel 1551-ben kelt egybe, fogarasi Majlát István (erdélyi vajda † 1551) és Nádasdi Anna leánya. Férje halála után mihályfalvi Ifju Jánossal* második házasságra lépett; ennek nejeként 1568-tól 1578 október 14-ikéig szunyogszegi birtoka ügyében pöröl. 1581 október 16-ikán köszöni Báthory István király Ifju Jánosnak a száz ló meghozását és örvend, hogy a rokonság is jól van.* Ifju János 1594-ben mint Báthory Boldizsár összeesküvésének tagja kivégeztetett.* Özvegye, Margit, azután Thomori Nagy István alvajdával vad házasságban élt.*
3 U. ott. 1891. évf. 318. l.
4 U. ott. 1895. évf. 257. l.; Turul, 1892. évf. 131. l.
5 Brüsseli okmtár, III. k. 64. l. s köv.
6 Turul, 1888. évf. 8. l.
Andrásnak következő gyermekei voltak:
1. Gábor, ki állitólag gyermekkorban halt meg. Mind a mellett szükségesnek tartom felemliteni, hogy egy Báthory Gábor és neje Csekén 1586 november 11-ikén pestisben meghalt.*
7 Történelmi Tár, 1880. évf. 646. l.
2. Boldizsár, a kiről alább lesz szó.
3. András a bibornok és későbbi fejedelem (lásd alább).
4. István, a kiről külön lesz szó.
5. Erzsébet, ki kétszer ment férjhez. Első férje Berekszói Hagymás Kristóf, ki 1576 július 28-ikán Belső-Szolnokmegye örökös főispánja és erdélyi főhadparancsnok; miután őt Báthory Kristóf e napon rokonának (affinis) nevezi, világos, hogy akkor Erzsébetnek a férje; alig szenved kétséget, hogy 1577 április 6-ikán meghalt.* Halála után Erzsébet Ruszkai Dobó Ferenczczel második házasságot kötött. Ez – családjának utolsója – 1602 szeptember 14-én halt meg.* Második neje (1600 márczius 1-én már néhai) Kerecsényi Judit volt.
8 U. ott, 644. l.
9 U. ott. 1890., 376. l.
Boldizsár.
Boldizsár Báthory Zsigmond fejedelemnek tanácsosa volt. 1589 április 10-ikén azt irja a 26velenczei dogenak, hogy Don Pál fejedelmi udvarnoknak Velenczébe való utazását arra felhasználja, hogy további szolgálatainak felajánlásával magát a doge baráti érzelmébe ajánlja. 1590 május 20-ikán ugyanazon dogehoz intézett levelében baráti nyilatkozatait megujitja. De már 1592 augusztus 10-ikén jelenti Zane Márk velenczei követ Konstantinápolyból, hogy a Bátori-családban Boldizsár házassága miatt szakadás jött létre. Midőn Zsigmond 1594-ben Ausztriához közeledett és Boldizsár az erdélybe tört törökök ellen menesztette, ez utóbbi néhány más törökbarát főurral együtt Tordára ment, hol nyilvánosan az osztrák szövetséget ellenezte és a törökbarát politika folytatását ajánlotta. Zsigmond erre a párt tőembereit, köztük Boldizsár mostoha atyját, az ismert Ifju Jánost és Boldizsár ipáját, Kendi Sándort, 1594 augusztus 28-ikán kivégeztette; Boldizsárt szamosujvári börtönében 1594 szeptember 11-ikén fojtották meg.*
1 Brüsseli okmtár, III. k. 64–72. l.; Óváry, II. k. 1049., 1055., 1121., 1126. sz.
Neje Mária, Kendi Sándor fejedelmi tanácsos leánya volt, kivel 1592 május 3-ikán Lónán kelt egybe. A fiatal asszony komoly betegsége miatt a nászünnepély után is Lónán maradt. Két évvel később leányt szült, ki azonban nem sokára születése után meghalt.
Azt mondják, hogy Mária nagyravágyása inditotta volna férjét a Zsigmond ellen szitott összeesküvésre. Midőn 1594 augusztus 28-ikán látta, hogy férjét fogházba viszik, a fejedelemhez sietett és térdein kérte, hogy hagyja életben férjét. Zsigmond erre a jelenvolt testőrökhez a következő szavakkal fordult: «E ruha nem e nőnek való; ha valakinek tetszik, vegye le róla»; igy majdnem meztelenre vetkőztették az asszonyt; Zsigmond erre kidobatta a palotából, «hogy férje, ki már erdélyi fejedelem, értékesebb és fényesebb ruhával adományozza», azt hiresztelték t. i. róla, hogy egy néhány nap előtt, ruháinak kiselejtezése alkalmával azt találta volna mondani, hogy ha férje lesz Erdély fejedelme, akkor szebb és drágább ruhái lesznek.
András bibornok és fejedelem.
Báthory István király udvarában neveltetett, ki az ifjut Rómába küldte, hogy a papi pályára lépjen. Itt előbb pápai főjegyző, 1584-ben (Szent-Adriánról, később Szent-Angelusról szóló czimmel) bibornok lett. 1589-től 1599-ig ermelandi püspök volt. Már 1594 február havában tartózkodott rövid időig Erdélyben.* 1599-ben meghivta őt Zsigmond Erdélybe és átadta neki a fejedelmi méltóságot; 1599 márczius 30-ikán letette az esküt. Hét hónapig tartott uralkodása után megtámadta őt Mihály oláh vajda és legyőzte őt Szeben mellett október 28-ikán. A fejedelem menekülni akart, de bizonyos Ördög Balázs nevü székely ember 1599 november 3-ikán Pásztorbükk mellett agyonütötte.
1 Óváry, II. k. 1112. sz.
István.
Az előbbinek fivére, derék katona. Midőn a császár 1577-ben az erdélyieknek megparancsolta, hogy Pétert, az Ivántól elüzött moldvai vajdát visszahelyezzék, István lett a háromszéki csapatok vezére és fényesen teljesitette feladatát.* 1594-ben Ecsedre, onnan Lengyelországba menekült, hogy Boldizsár összeesküvésébe bele ne keverjék. 1599 február 8-ikán krasznai örökös főispánnak nevezi magát.* A nagyszebeni csata után Gyulafehérvárról Szilágy-Somlyóra futott, a hol Básta serege által ostrom alá vétetvén, feladta a várral Husztot és Szamosujvárt is, meghódolt a császárnak, de nemsokára azután megint Lengyelországba menekült. 1600-ban visszatért Somlyóra. Meghalt mint váradi kapitány 1601 február 24-ikén.
2 Történelmi Tár, 1880. évf. 644. l.
3 U. ott. 1882. évf. 697. l.
Kétszer nősült. Első neje Ákos nb. Pelsőczi Bebek György († 1567) és Eperjesi Patócsi Zsófia (sz. 1533 † 1583 szeptember 1-én) leánya Zsuzsanna, kivel 1580 János napja utáni vasárnapon kelt egybe.*
4 U. ott, 1880. évf. 645. l.; Bebek Györgynek öt leánya volt: a) Margit, született Krasznahorkán 1553-ban, b) Zsófia, c) Judit, d) Anna, e) Zsuzsánna. Margit 1563 feburár 17-ikén már nem él; a többi négy előfordul e napon (Károlyi okmtár, III. k. 338. l.), Zsuzsánna 1587 július 24-ikén Báthory Istvánné, Judit akkor Kendi Ferenczné (u. ott, 440. l.).
Második neje a lengyel Kostka Zsófia. Atyja Kostka Kristóf pomerániai vajda, golubi és koscierzyni starosta; anyja: Konopacka Anna. 27Zsófia férje halála után Lengyelországba vonult vissza. Halála évét nem ismerjük.
István első házasságából származik Gábor és Anna; másodikából András.
Anna 1594-ben született. Atyja halála után Ecsedi Báthory István országbiró Gábort és Annát örökbe fogadta. Végrendeletében intézkedett, hogy halála után Annát unokahuga Bedegi Nyári Pálné vegye magához és neveltesse. 1608 november 11-ikén férjhez ment Kolozsvárott Losonczi Bánfi Déneshez, ki azonban nemsokára, 1611 és 1612 között meghalt. 1613-ban Jósika Zsigmonddal második házasságra lépett. Az uj frigy szerencsétlen volt, a mennyiben Anna nemsokára ezután Kereki nevü várában bizonyos Krajnik Jánossal tiltott viszonyban élt. 1618 deczember 14-ikén megengedte Bethlen Gábor fejedelem, hogy Jósika Zsigmond hütlen nejét börtönbe vesse. 1621-ben – úgy látszik – elhagyta Magyarországot és fivéréhez, Andráshoz, ment Lengyelországba. 1636-ban mint hajléktalan szegény beteg asszony megjelent Eszterházy Miklós nádor kismartoni udvarában és könyörgéseire elrendelte a nádor, hogy Helmeczen egy kuriát és egy néhány hozzátartozó földet, szőlőt és jobbágyot kapjon.* Halála évét nem ismerjük.
1 Lásd Dr. Komáromy András értekezését: Századok, 1894. évf. 298., 318. ll.
Gábor erdélyi fejedelem.
Istvánnak első házasságából származó fia; 1589 augusztus 15-ikén született; Bocskai István fejedelem udvarában neveltetett. 1608 márczius 7-ikén lett Erdély fejedelme. Minden tekintetben botrányos élete* azonban annyira vitte, hogy főurainak jóakaratát elvesztette; midőn aztán 1612 deczember 24-ikén az országot II. Mátyás király fennhatósága alá akarta hozni, elüzték. 1613 október 27-ikén Nagyváradon meggyilkoltatott.*
2 Bizonyitja azt többi között Dengelenginével folytatott viszonya.
3 A Történelmi Tár 1899. évf. 723. lapján található feljegyzés szerint 1613 október 18-ikán ölték meg.
Neje Palocsai (Horvát) György leánya Anna, kivel 1608 előtt egybekelt, és kit 1611 és 1612 között magától elüzött. Anna 1618 május 9-ikén Boldogkőváralján Kendi Istvánnal uj házasságra lépett.* Ez akkor szintén özvegy ember volt; első nejével, eszényi Csapi Zsuzsannával, Rákóczy Zsigmond mostoha leányával 1607 november 25-ikén kelt egybe.* Zsuzsánna 1617-ben már nem élt, mert férje akkor már uj házassági frigyet keres. Kendi István 1628 körül halt meg.
1 Századok, 1888. évf. 630. l. v. ö. Történelmi Tár, 1879. évf. 251. l.
2 Rákóczy Zsigmond neje Telegdi Borbála Sennyey Pongárcznéhez 1607 november 22-ikén levelet ir, melyben leányának menyegzőjére hivja «a jövendő vasárnapra». Századok, 1873. évf. 640. l.
András és családja.
András Istvánnak második nejétől, a lengyel Kostka Zsófiától született fia Gábornak ellentéte; csendes ember, ki csak ritkán mozgott a közéletben. Atyja halála után anyjával Lengyelországba vonult. 1619-ben Bethlen Gábor kiséretében találjuk; 1629 deczember 10-ikén és 19-ikén olvassuk, hogy a császár és a lengyelek támogatásával Erdély birtokába akarta magát helyezni.* 1636 február 11-ikén – úgy látszik – már nem élt, mert Báthory Andrásné e napon Kolozsmegyében fekvő magyar-valkói hat jobbágyát Mezei Gáspárnak inscribálja.* Valószinüvé teszi ezt még azon körülmény is, hogy nővére Anna, kit ő pártolt, 1636 kezdetén mint hajléktalan és éhező szemly Eszterházi nádor udvarában jelent meg; a legnagyobb valószinüség tehát arra vall, hogy András 1635 végén halt meg. Benne a Gutkeled nb. Báthory család utolsó fitagja halt ki.
3 Történelmi Tár, 1879. évf. 852. l., 1880. évf. 143. l. 1882. évf. 78. l.
4 Századok, 1888. évf. 640. l.
Neje és gyermekeire vonatkozólag a magyar irók (Wagner és utána többek) azt mondják, hogy a lengyel Zakreska Annával két leányt nemzett, kiknek egyike Zsófia II. Rákóczi Györgyhez, másika Hedvig bizonyos Lupstovszki Miklóshoz ment férjhez. Hedvig férje halála után lengyel («stanguszkói») zárdába lépett, hol életét 1681 után mint apácza befejezte és a Báthory nevet magával sirba vitte.
A lengyel források azonban máskép adják elő a dolgot.
28Niesiecki (Herbarz polski, kiadta Bobrowicz, Lipcse 1832, maga Niesiecki 1728–1741 között irta e művet)* erre vonatkozólag a következőket mondja:
1 A lengyel forrásokat Balzer Osvát lembergi egyetem tanár ur szivességének köszönöm.
1. «Lubstowski Miklós brzesci (Kujáviában) kaptur-biró.» (VI. k. 173. l.)
2. «Lubstowski N. nőül vette Zkarzewska Annát, kinek leánya benczésapácza lett; ezen Anna később Báthory Andrásnak neje.» (U. ott.)
3. «Feldeni Zakrewski János, marienburgi zászlóvivő; neje Podlodowska Dorottya». (X. k. 35–36. l.) Dorottya 1646-ban halt meg.
«Ez vagy valamely más János, Kostka leányt, Kostka Péter kulmi püspök nővérét vette feleségül, kitől Anna nevü leánya született. Ez Anna férjhez ment előbb Lubstowskihoz, később Bátori Andráshoz. Lubstowskival nemzett ez Anna leánygyermeket, ki valamelyik benczészárdában apácza lett, Báthoryval pedig Zsófia nevü leányt, ki Rákóczy Györgyhöz ment férjhez.» (U. ott.)
Balzer tanár ur ezekhez a következő megjegyzéseket füzi.
a) Nem lehet határozottan mondani, vajjon az itt tekintetbe veendő Lubstowski a Miklós nevet viselte-e? Niesieckinek 1. és 2. alatti adatai két különböző személyre vonatkoznak, kik Niesiecki szerint a Lubstowski családhoz tartoznak. Elsejük, a brzesci kaptur-biró, tényleg viselte a Miklós nevet, de ennek nem Zakrzewska Anna a neje; a másik Lubstowski nevét, ki Zakrzewska Annát feleségül vette, nem ismeri Niesiecki. E szerző a névleg nem ismert személyeket rendesen N. betüvel jelöli (úgy mint pl. minálunk N. N.), a mint ezt ez esetben is teszi; nem is szabad sejtenünk, hogy az N. betü a «Nicolaus» név röviditése legyen, mert «Nicolaus» lengyelül: Mikolaj, ő tehát röviditésre M. betüt használt volna. Világos, hogy azok, kik ez esetben Lubstowski Miklósról szólnak, Niesieckinek ez N-jét átnézték és azt, a mi a 2. alatti adatban egészen más személyre vonatkozik, tévesen az 1. alattival hozták összeköttetésbe, a nélkül, hogy észrevették volna, hogy ez megint más valakit illet. E felcserélést könnyitette azon körülmény, hogy e két adat a nyomtatott szövegben még egy «alinea» által sincsen szétválasztva. Az itt előforduló Lubstowski tehát csak akkor lehetne Miklós, ha ezt egyéb megbizható kutfők igazolnák.
b) Hogy Lobstowski Miklós Báthory Hedviget nőül vette volna, vagy egyáltalában Báthory leány lett volna a neje, arról sehol sincs szó; ellenkezőleg kiemeltetik két helyen (2. és 3. alatti adatban), hogy a keresztnevén ismeretlen Lubstowski Zakrzewka Annát vette nőül.
c) Lubstowskiné és Báthory Andrásné ezek szerint egy és ugyanazon személy, tudniillik azon Zakrewska Anna, ki a 2. és 3. alatti adatok alapján egymásután kettejöknek a neje.
d) Zakrzewska Anna szülőire nézve nincsenek határozott adataink. Atyjára nézve megvallja Niesiecki, hogy nem tudja, vajjon ez János a marienburgi zászlóvivő, vagy valamely más János volt. A zászlóvivő neje Niesiecki szerint Podlodowska Dorottya; azonkivül lehetségesnek tartja azt is, hogy Jánosnak bizonyos Kostka leány lett volna a második neje, feltételezve, hogy Zakrzewska Annának atyjával van dolga, mert ama bizonyos más János is lehetne a Kostka leány férje, ha Anna atyjául elismernők. Az, hogy e két János egyikétől nőül vett Kostka leány Kostka Péter kulmi püspöknek a nővére, arra engedne következtetni, hogy Kostka Mátyásnak a leánya; e Mátyás pedig fennebbi Kristófnak, Kostka Zsófia, Báthory Istvánné atyjának a nagybátyja. Csakhogy Niesiecki azon a helyen, hol Mátyás utódairól szól, e leányt nem ismeri; ő csak Mátyásnak két leányáról tud, Anna – Galemskiné és Katalin – Zelskinéről. (V. k. 304. l.)
e) Niesiecki szerint (2. és 3. alatti adat) Zakrzewska Annának első férjétől, Lubstowskitól való leánya benczés apácza lett; tény továbbá, hogy Staniatkiban (Krakó mellett) benczés apáczazárda létezett.
Ezeket már most összegezve, azon eredményre jutunk, hogy 1. Zakrzewska Anna, midőn Báthory Andráshoz férjhez ment, már bizonyos Lubstowski nevü lengyel nemesnek az özvegye volt, 2. hogy első házasságából való leánya Staniatkiban benczés apácza lett.
Erre vonatkozólag a magyar kutfőkben csak három adatra akadtam:
1. Zakrzewska Anna 1658 márczius 28-ikán halt meg; veje, II. Rákóczy György a somlyói 29nagy templomban történendő eltemetését 1658 augusztus 11-ikére tüzte ki.*
1 Történelmi Tár, 1893. évf. 327. l.
2. II. Rákóczy György 1654 február 1-én arról panaszkodik, hogy Lubstowski Miklós Krischwitz (jelenleg Poroszországban, az inowrazlavi járásban lévő város) kapitánya anyósának (t. i. Rákóczynénak) birtokait magához ragadta.*
2 U. ott, 1889. évf. 471. l.
3. A Századok 1877. évf. 880. oldalán olvashatni, hogy Báthory Zsófia végperczeiben nővére Luplovszka máskép Liplovszka Erzsébet, Hedvig néven lengyelországi benczés rendü apácza és pater Kiss Imre, Zsófiának jezsuita-gyóntatója valának jelen és hogy Erzsébet már 1679 deczember 19-ikén ösztönözte Zsófiát végrendeletre.
A magyar adatok a lengyel kutfők állitásait sehogy sem teszik valószinütlenekké.
Zsófia, Báthory Andrásnak Zakrzewska Annától 1629-ben született leánya, 1643 február 3-ikán Gyulafejérvárott (II.) Rákóczi Györgyhez ment férjhez. I. György meghivja 1642 október 1-én a brandenburgi választó fejedelmet a fiatal pár egybekelésére.* Zsófia e házasság miatt áttért a protestáns hitre. Férje és anyósa halála után azonban visszatért a katholikus valláshoz és a protestantismus üldözője lett. Meghalt Munkácson, 1680 június 14-ikén. Menye Zrinyi Ilona 1681 február 7-ikén hivja meg Beregmegye közönségét Zsófiának a kassai jezsuiták templomában márczius 16-ikán történendő temetésére.*
1 Történelmi Tár, 1880. évf. 369. l.
2 Századok, 1869. évf. 329. l.
E szerint tehát Zsófia vitte volna sirba a Báthory nevet.
Záradékul a Báthory család nemzedékrendi tábláját adjuk, megjegyezvén azonban, hogy a határozatlan tagokat zárjelbe vettük.
Dr. Wertner Mór
A GUTKELED NB. BÁTORIAK NEMZEDÉKRENDJE.
Összeállitotta: Dr. WERTNER MÓR.
Gutkeled nb. Miklós «Kopasz» András 1250 Rakamaziak Hados 1277–1279 a Szokolyiak őse Bátori Bereczk 1277–1322 1299-ben szatmármegyei szolgabiró Markvart comes leánya Katalin 1311 Vajda fia Lángos † 1279 kör. György 1279–1307 János 1310–1347 Mihály 1310–1357 Péter 1355 Miklós 1355 Simon 1355 János 1316 † 1349/50 1344 András 1322 † 1345 váradi püspök Miklós 1322–1356 Miklós † 1373 előtt Somlyói ág László 1350–1373 Pok nb. Megyesaljai Anna 1351–1365 György 1350–1375 István 1353–1366 nagyváradi kanonok János 1362–1414 Leány 1373 Gutkeled nb. Várdai Miklós † 1373 előtt Szaniszló 1355–1390 László 1355 György 1355–1394 Leány 1378 Csicseri Mihály † 1378 előtt Leány 1378 Gradeczi Miklós † 1378 előtt Erzsébet 1378–1415 Debreczeni Gergely 1343–1382 László 1438–1449 György 1449 László 1455 István 1405–1452 1. Várdai Dorottya 1452 2. tótprónai Turóczi Orsolya János 1414 János 1409–1430 György 1431 † 1434 Mihály 1431 László 1431–1435 Antal 1409 † 1424 Anna 1428 Barnabás 1408–1428 Szaniszló Orsolya 1428 Erzsébet 1428–1467 albesi Zólyomi Tamás † 1467 előtt Potentiana 1428 Erzsébet 1445 Szaniszlófi Benedek 1409 † 1419/20 Potentiana 1445–1462 a Szokolyiak egyik tagja János 1431 László 1431 (Potentiana) (Margit) (Krisztina 1465) György 1431 (Antal 1484) Péter 1431 Máté 1431 Miklós 1462–1500 1. (Kázméri) Borbála 2. losonczi Bánfi Zsófia I. Domonkos † ifj. Gellért 1476 II. Domonkos 1476–1498 jászói apát Veronika 1495 Szokolyi Miklós † 1495 előtt János 1462–1500 (Szokolyi Borbála) Anna 1460 1. Nagymihályi Dénes 2. Agárdi László 1440 † 1453 előtt Hedvig † 1476 előtt Sombori Tamás 1453–1470 Margit 1470 Semsei László 1454–1483 (Potentiana) (Kállai Lőkös Lőrincz 1449–1462) István 1462–1517 (Borbála) Móricz † ifj. Bertalan 1536 szatmári főispán ( Kusali Jakes Klára) István sz. 1477 † 1534 erdlyi vajda Telegdi Katalin sz. 1492 † 1547 Miklós 1500 Katalin 1552 Sarmasági László † 1552 előtt Erzsébet nagymihályi Bánfi György Borbála álmosdi Csire András György 1498 László 1474–1517 János 1500 János 1572 Magdolna Tunyogi Imre 1590 Borbála Irinyi Ferencz 1563–1567 Zsófia 1594 1. Tegzes Antal 1569 2. (Vetési Gáspár) Ferencz 1589 Strausz Zsuzsanna 1592 Péter 1500 Borbála Elek 1568 Kusali Jakes Anna 1588 Borbála 1568 losonczi Bánfi Pál 1560–1568 Imre 1500 Szalók nb. Bessenyei Krisztina 1557 Péter Anna † 1580 előtt 1. dulepszkai Horvát Boldizsár † 1574 előtt 2. Dóczi Kelemen 1579–1580 I. Zsigmond 1544 Maczedóniai Anna András 1544 (Kállai Borbála) János István Farkas 1544 Miklós † 1538 előtt Makrai Zsuzsanna 1538 II. Zsigmond Anna Kállai Ferencz 1549 István Parlagi Borbála III. Zsigmond Zsófia 1600 1. losonczi Bánfi Tamás † 1600 előtt 2. osztopáni Pernesz Gábor Zsuzsanna 1. Csetneki András 2. Urai Mihály (1590–1600) 3. Aranyasi Mihály Miklós 1516 Katalin 1516 András † 1563 január 7. 1551 fogarasi Majlát Margit † 1594 után Zsófia kőrösszegi Csáki Dömötör 1526 Anna 1539–1570 1. 1539 junius 15. bélteki Drágfi Gáspár sz. 1516 jul. 2. † 1545 január 25. 2. homonnai Druget Antal † 1548 kör. 3. bátori Bátori György 1551–1570 Erzsébet 1557 † 1562 1. petrovinai Pekri Lajos † 1551 kör. 2. kányaföldi Kerecsényi László † 1566 Kristóf sz. 1530 † 1581 máj. 27. Erdély fejedelme kismarjai Bocskai Erzsébet † 1581 február 15. István sz. 1533 szeptember 27. † 1586 deczember 12. erdélyi fejedelem és lengyel király 1576 máj. 2. Jagellovna Anna királyleány sz. 1523 október 18. † 1596 szeptember 9. I. Gáspár † ifj. II. Gáspár Péter Katalin 1620 Lónyai István † 1615 Gábor Boldizsár † 1594 szeptember 11. 1592 máj. 3. Kendi Mária Leány sz. és † 1594 András † 1599 november 3. biboros és erdélyi fejedelem István † 1601 február 24. 1. 1580 pelsőczi Böbék Zsuzsanna 2. Kostka Zsófia † 1601 után Erzsébet † 1600 előtt 1. beregszói Hagymás Kristóf † 1577 április 6. 2. ruszkai Dobó Ferencz † 1602 szeptember 14. Miklós sz. 1567 † 1576 jan. 30. Boldizsár † 1577 máj. 19. Zsigmond sz. 1572 † 1613 márcz. 28. erdélyi fejedelem Mária Krisztina főherczegnő sz. 1574 november 10. † 1621 április 6. Fiu 1581 Grizeldisz † 1590 elején 1583 junius 12. Zamoyski János sz. 1542 márczius 19/20. † 1605 junius 3. I. Gábor sz. 1589 aug. 15. † 1613 okt. 27. erdélyi fejedelem 1608 előtt Palocsai Horvát Anna 1608–1619 I. Anna sz. 1594 † 1636 után 1. 1608. nov. 11. losonczi Bánfi Dénes † 1611/12 2. 1613 Jósika Zsigmond 1580–1618 2. András † 1635 kör. Zkarzewska Anna † 1658 márcz. 28. Zsófia sz. 1629 † 1680 junius 14. 1643 febr. 3. Rákóczy György † 1660 junius 17. Benedek 1278–1321 Poth 1355 † 1370 előtt Hontpázmán nb. Királyi Zovárd leánya Margit 1370 Tamás 1409–1431 Kusali Jakcs Krisztina 1445–1446 Veronika 1445–1478 ruszkai Dobó Domonkos † 1478 előtt András 1445–1495 tálnokmester bélteki Drágfi Julianna 1499–1500 István 1490 † 1530 május 3. 1521 julius 28. Mazóvciai Zsófia † 1543 márczius 11. előtt Anna † ifj. Anna 1553 Erdőteleki György † 1592 előtt Bátori (ecsedi) ág Lukács 1317–1330 Péter 1345–1366 Benedek 1334–1347 Bereczk János 1377–1415 szántai Petőfia János leánya Katalin 1391–1417 Mihály 1409–1421 (Katalin) János 1409–1427 Bertalan 1409 † 1432 István 1409 tálnokmester † 1444 nov. 11. Butkai Borbála 1445–1451 Orsolya Ratold nb. Gyulafi István Margit 1445–1462 Kállai (Lőkös) János 1471 István 1445 † 1493 tálnokmester, országbiró és erdélyi vajda Péter 1445 Pál 1445–1490 László 1445–1477 tálnokmester Berczeviczi Erzsébet 1474 Miklós 1445 † 1506 szerémi és váczi püspök Katalin 1474–1480 Pécz nb. Marczali László 1455–1480 Margit 1461–1464 1. horogszegi Szilágyi Mihály † 1461 2. alsólendvai Bánfi Pál 1407–1475 András 1490–1534 1527 óta tárnokmester Rozgonyi Katalin 1518–1524 György 1490–1531 lovászmester gergellaki Buzlai Katalin 1517 Erzsébet 1476 Telegdi János 1466–1471 Magdolna † 1519 előtt 1502 kör. Perényi Imre † 1519 február 5-én Klára 1. homonnai Druget Istv. † 1539/40 2. 1540 Losonczi Antal † 1551 kör. 3. Betkó János 4. Benkó Bálint János † ifj. István † ifj. László † ifj. (Bonaventura) András † 1566 október 4. tálnokmester, erdélyi vajda 1. Thurzó Anna 1552 2. Mindszenti Katalin 1586 György 1552–1570 somlyai Bátori Anna 1555–1570 Miklós † 1584 végén országbiró Losonczi Fruzsina sz. 1544 István sz. 1555 † 1605. julius 25. országbiró 1579 homonnai Drugeth Fruzsina † 1605 után Erzsébet 1570 † 1614 aug. 21. Nádasdi Ferencz sz. 1555 † 1604 jan. 4. Zsófia † 1605 előtt Figedi András Klára † 1605 előtt Váradi Mihály 1580–1592
A GUTKELED nb. BÁTORIAK NEMZEDÉKRENDJE.
)
A GUTKELED nb. BÁTORIAK NEMZEDÉKRENDJE.
