TÁRCZA.
43TÁRCZA.
A Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság igazgató-választmánya folyó évi február 22-ikén ülést tartott, melyen Fejérpataky László másodelnök elnöklete alatt Barabás Samu, id. Bánó József, Boncz Ödön, Borovszky Samu, id. Dániel Gábor, Illésy János, Makay Dezső, Nagy Gyula, ifj. Reissig Ede, Soós Elemér, id. Szinnyei József, Thaly Kálmán és Varjú Elemér ig.-vál. tagok, Schönherr Gyula titkár, Áldásy Antal jegyző és Tóth Árpád pénztárnok vettek részt.
Az első felolvasás tárgya Soós Elemér ig.-vál. tag «A Baksák czimerkérdéséhez» czimü dolgozata volt, melyet Varjú Elemér ig.-vál. tag olvasott fel. Ezután Áldásy Antal jegyző olvasta fel Pór Antal ig.-vál. tagnak «Nagymartoni Pál és Laczfi István rokonsági összeköttetései» czimü értekezését. Mindkét dolgozat a Turulban jelenik meg.
A folyó ügyek során a titkár bejelentette gróf Batthyány Géza és Ivánfi Ede ig.-vál. tagok elhunytát. Az ig.-választmány fájdalmas szivvel vette tudomásul a veszteséget s az elhunytak emlékét jegyzőkönyvileg örökitette meg. Egyuttal Thaly Kálmán igazg.-vál. tag inditványára elhatározta, hogy gróf Batthyány Géza, mint a társaság örökös alapitója elhunyta felett érzett részvétének az özvegyhez intézendő iratban is kifejezést ad, s tudatja gróf Batthyány Lajossal, a társaság pártoló tagjával, hogy az örökös alapitványnyal járó jogok az alapszabályok 4. §-a értelmében elsőszülöttségi jogon reá szállottak.
Ezután az elnök bejelentette, hogy herczeg Odescalchi Arthur, a ki az 1899 deczember 12-iki nagygyülésen a társaság másodelnökévé választatott, a társaság elnökéhez intézett levelében kijelentette, hogy e megtiszteltetést nem fogadhatja el s kéri a társaság tagjait, engedjék meg, hogy továbbra is mint az igazgató-választmány tagja szolgálhassa a társaság érdekeit. Az igazgató-választmány e kijelentést tudomásul vette, nem látván azonban annak szükségét, hogy ez ügyben rendkivüli közgyülés hivassék egybe, a másodelnöki szék betöltésének ügyét az évi rendes közgyülés elé rendeli terjeszteni.
A titkár bejelentette, hogy öreg Petroway János, a társaság évdijas tagja, az örökös alapitók sorába lépett át és 1000 korona alapitványát befizette. Évdijas tagokul megválasztattak: Éble Gábor Budapesten, a hont-vármegyei múzeum-társulat Ipolyságon, Láng Mihály középiskolai tanuló Budapesten, Orczy Zoltán földbirtokos Budapesten (ajánlja a titkár); Szemere Lajos cs. és kir. kamarás Budapesten (aj. ifj Reissig Ede), Terray István földbirtokos Sikeren, u. p. Nyustya, és a turóczszentmártoni muzeumi tót társaság (aj. a titkár).
Jelentette tovább a titkár, hogy id. Dániel Gábor, ifj. Reissig Ede és Varjú Elemér ig.-vál tagok megválasztásukért levélben mondtak köszönetet.
A középkori czimer-album kiadása ügyében a legutolsó ig.-választmányi ülés utasitván az elnökséget, hogy a Magyar Tud. Akadémia történelmi bizottságához az uj vállalat segélyezéseért folyamodjon és a legközelebbi ülés elé költségvetést terjeszszen elő, a titkár jelentette, hogy a Magyar Tud. Akadémia történelmi bizottsága 1899 deczember 1-én tartott ülésén az elnökség irásban benyujtott folyamodványára 1900. évi költségvetésébe 600 koronát vett fel a vállalat segélyezésére, a bizottság tagjai részére megfelelő számu példányokat kötve ki ez összegért. A czimeralbum kiadására ezen kivül takarékpánztári könyvben 40 korona lévén elhelyezve, a mintegy 8–10 kötetre tervezett vállalat I. kötetének kiadására 1000 korona áll a társaság rendelkezésére. Az igazgató-választmány ezt örömmel véve tudomásul, az első kötetnek ez év folyamán 480 példányban leendő kiadását elhatározta és annak költségeit a titkár előterjesztésére a következőkben irányozta elő:
1. 1 ˝ ivnyi bevezetés tiszteletdija 72 kor.
2. 25 czimerképhez a czimerlevél szövegét és a czimer leirását tartalmazó 50 oldalnyi szöveg tiszteletdija 150 kor.
3. Nyomdai költségek 680 kor.
4. A szétküldés költségei 98 kor.
Összesen 1000 kor.
A szerkesztéssel dr. Fejérpataky László másodelnök bizatott meg.
A pénztárnok kimutatását az 1899. évi számadásairól a költségelőirányzat és a tényleges eredmény összehasonlitásával együtt a titkár a következőkben terjesztette elő:
A M. Heraldikai és Genealogiai Társaság 1899. évi költségvetési előirányzatának és a tényleges pénztári eredménynek egybevetése.
Bevétel.
| Előirányzat | Eredmény | Különbözet |
| frt. kr. | frt. kr. | frt. kr. |
| 1. Maradvány 1898-ról | 151 43 | 151 43 | – – |
| 2. Értékpapirok kamatai | 444 – | 452 – + | 8 – |
| 3. Alapitványok kamatai | 155 – | 120 – – | 35 – |
| 4. Pártoló tagdijak | 1350 – | 1260 – – | 90 – |
| 5. Évdijak | 1250 – | 1227 95 – | 22 05 |
| 6. Kiadványok eladása | 100 – | 136 27 + | 36 27 |
| 7. Alapitvány-befizetés | 300 – | 900 – + | 600 |
| 8. Rendkivüli bevétel | 10 – | 115 60 + | 105 60 |
| Összesen | 3760 43 4363 25 |
44A tényleges eredmény e szerint 602 frt 82 krral kevesebb az előirányzatnál.
Kiadás.
| Előirányzat | Eredmény | Különbözet |
| frt. kr. | frt. kr. | frt. kr. |
| 1. Személyi járandóságok | 750 – | 750 – | – – |
| 2. Irói tiszteletdijak és szerkesztés | 700 – | 750 – + | 24 55 |
| 3. Nyomdai költség | 1400 – | 1215 37 – | 184 63 |
| 4. Szinnyomatok készitése | 250 – | 150 – – | 100 – |
| 5. Metszetek, rajzok, czinkografiák | 100 – | 121 34 + | 21 34 |
| 6. Utánvételes szétküldés költségei | 40 – | 32 56 + | 7 44 |
| 7. Irodai átalány | 60 – | 60 – | – – |
| 8. Társulati szolga dijazása | – – | 60 – + | 60 – |
| 9. Ujévi ajándékok, pénzbeszedési dijak, másolások stb. | 120 – | 121 60 + | 1 60 |
| 10. Tőkésités | 300 – | 875 15 + | 575 15 |
| 11. Rendkívüli kiadás | 10 – | 125 – + | 115 – |
| Összesen | 3760 43 4363 25 |
A tényleges kiadások tehát 505 frt 57 krral haladták tul az előirányzatot.
Előirányzott maradvány 30 frt 43 kr.
Tényleges maradvány 127 frt 68 kr.
A többlet tehát 97 frt 25 kr.
Vagyonállás 1899 deczember 31-ikén:
1. Értékpapirok névleges értékben (koronajáradék 23,400 korona, jelzáloghitelb. nyer. kötvény 100 frt) 11,800 frt – kr.
2. Kötelezvényekkel biztositott alapitványok 2,600 frt – kr.
3. kötelezvény nélküli alapitványok 500 frt – kr.
4. A középkori czimeralbum és a Nemzetségi Zsebkönyv czéljaira a takarékpénztárban két könyvre elhelyezett összeg 300 frt – kr.
5. Készpénz (átvitel 1899-re) 127 frt 68 kr.
Összesen 15,327 frt 68 kr.
A pénztári kimutatás tudomásul vétetett, az ig.-választmány azonban Boncz Ödön ig.-vál. tag inditványára kimondta, hogy a pénztári kimutatás jövőben az eddigi gyakorlattól eltérőleg, mint a számvizsgáló bizottság jelentésének melléklete, e jelentés kapcsán a számvizsgáló bizottság által terjesztendő az ig.-választmány elé.
Ezután Borovszky Samu ig.-vál. tag, mint a számvizsgáló bizottság előadója, felolvasta a bizottság jelentését az 1899. évi számadások, a pénzkezelés és a pénztár állapotának megvizsgálásáról, úgyszintén a titkár által bemutatott 1900. évi költségvetési tervezetről.
A bizottság jelentése egész terjedelmében a következő:
Tisztelt választmány!
A Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság 1899-iki pénztári állapotának és számadásainak megvizsgálására kiküldetvén, szerencsénk van a folyó évi február 13-ikán teljesitett számvizsgálat eredményéről a következőkben jelentést tenni:
Eljárásunkban az eddigi szokásos módot követvén, mindenekelőtt a pénztári naplókönyvet vizsgáltuk át, s annak 1899. évi minden egyes tételét az igazolásukra szolgáló okmányokkal és ellennyugtákkal egybevetettük, a tagdij befizetésére nézve pedig a tagok nyilvántartó könyvében is próbákat tettünk. Ezek alapján jelenthetjük, hogy a pénztári naplókönyvet rendben találtuk s azt 1899 deczember 31-ikével 4363 frt 25 kr. bevétellel, 4232 frt 57 kr. kiadással és a folyó 1900. évi költségelőirányzatba első bevételi tétel gyanánt átviendő 127 frt 68 kr., azaz 255 korona 36 fillér pénzmaradványnyal lezártuk.
Ezután a kézi pénztárt vizsgáltuk át. A pénztári naplókönyv 1900. évi tételeit, kezdve a mult évről átvitt és fentebb kimutatott 255 korona 36 fillérnyi pénzmaradványnyal bezárólag február 13-ikáig összegeztük és 1194 kor. 86 fill. bevételt, 558 kor. 36 fill. kiadást, vagyis 666 kor. 50 fill. pénzmaradványt állapitottunk meg. Ezzel szemben találtunk a kézi pénztárban fedezetül 618 korona 50 fillért készpénzben, 48 korona összeget pedig előlegnyugtában, minélfogva a kézi pénztárt hiánytalannak jelenthetjük.
Vizsgálat alá vettük ezután a törzsvagyon-könyvet. E szerint a társaságnak a mai napon 6 ötszáz forintos. (3000 frt), 35 kétszáz forintos (7000 frt) és 32 egyszáz forintos (3200 frt) alapitó tagja lévén, az alapitók száma a mult évihez képest egy 500 forintos és egy 100 forintos alapitóval gyarapodott. A felsorolt, összesen 13,200 forintot tevő alapitványokból be van eddig fizetve 10,100 frt és fizetetlen még 3100 frt. Ez utóbbi összegből kötelezvényekben biztositva van 2600 frt, a miről közvetlen szemlélet és számbavétel alapján meggyőződtünk, ellenben 500 frt kötelezvényekkel biztositva nincsen.
A fedezetet még nem nyujtott alapitványtevők közül, tavalyi inditványunkhoz képest, két alapitót az elnökség már hivatalosan felszólitott, a többi háromra nézve magánuton remél czélt érhetni.
A társaság törzsvagyonához tartozik még az az alapitványi természettel nem biró 1700 frtnyi összeg is, a mely a megtakaritásokból származott. Ennélfogva a társaság törzsvagyona összesen (13,200 + 1700) 14,900 frtot vagyis 29,800 koronát tesz ki.
Arról, hogy a kimutatott 10,100 frtnyi befizetett alapitványból és a megtakaritott 1700 frtból, összesen 11,800 frtból 10,600 frt az osztrák-magyar banknál, 1200 frt pedig kötvényben a pénztárnok kezénél őriztetik, a bank 5 db. letéti jegyének, továbbá nyolcz darab 4%-os magyar bankjáradék-kötvénynek megtekintése által győződtünk meg.
Ezek szerint a társaság teljes vagyonállása a föntebb emlitett 14,900 forint törzsvagyonnal, továbbá a választmányi határozatok alapján a középkori czimer-albumra félretett 200 forinttal s a Nemzetségi Zsebkönyv költségeire fentartott 100 frttal (mely utóbbi, 300 frtot tevő összegek két külön takarékpénztári könyvecskére tétettek le), végre a mult évi 127 frt 68 krnyi pénztári maradványnyal, tehát 1899. évi deczember 31-ikén összesen 15,327 frt 68 krral, vagyis 30,655 korona 36 fillérrel állapittatott meg.
A mi az 1899-iki zárszámadási eredményeket illeti, az előirányzatnak és zárszámadásnak részletes összehasonlitását 45a kimutatásban terjesztvén elő, jelentjük, hogy a bevételek csaknem teljesen megfeleltek az előirányzatnak, hasonlóképen a kiadásoknál is az előirányzott tételektől csak csekély eltéréseket találtunk, sőt itt a végeredmény 97 frt 25 krral kedvezőbb mérleget mutat.
Mindezek után jelentvén azt, hogy a t. elnökség az elmult évben is reálisan és körültekintőleg gazdálkodott, javasoljuk a tek. választmánynak, hogy Tóth Árpád társasági pénztárnok urat a mult 1899. évi számadásokra nézve, a szokásos fentartással, fölmenteni méltóztassék.
Áttérve ezek után a titkártól előterjesztett 1900. évi költségvetési javaslatra, miután annak egyes tételeit az eddigi tapasztalatokkal, a mult év eredményeivel s a jövő szükségleteivel megokoltaknak véljük, szerencsénk van azt 8189 kor. 36 fill. bevétellel, 8180 kor. kiadással s igy 9 kor. 36. fillérnyi előirányzott pénzmaradványnyal a tek. választmánynak elfogadásra ajánlani.
Budapesten, 1900 február 13-ikán.
Szinnyei József,
számv. biz. tag.
Boncz Ödön,
számv. biz. tag.
Borovszky Samu,
számv. biz. tag.
A számvizsgáló bizottság jelentése elfogadtatván, az ig.-választmány Tóht Árpád pénztárnoknak a felmentesét a szokásos fentartással megadta, a számvizsgáló bizottságnak pedig buzgó fáradozásáért köszönetet szavazott.
A számvizsgáló bizottság ajánlata alapján a társaság költségvetése az 1900. évre következőkép állapittatott meg:
A M. Heraldikai és Genealogiai Társaság költségvetése az 1900. évre.
Bevétel.
1. Pénztári maradvány 1899-ről 255 kor 36 fill.
2. Értékpapirok kamatai (23,400 korona 4% koronajáradék és 200 korona 4% hitelbanki nyereménykölcsönkötvény után) 944 kor – fill.
3. 6200 kor. be nem fizetett alapitvány után 5%-os kamat 310 kor – fill.
4. 150 pártoló tag után várható összeg 2700 kor – fill.
5. 300 évdijas tag után várható összeg 2500 kor – fill.
6. A középkori czimeralbum kiadására (a) a takarék-pénztárban elhelyezett 400 kor., b) a M. Tud. Akadémia segélye 600 kor.) 1000 kor – fill.
7. A társulati kiadványok eladásából 260 kor – fill.
8. Alapitvány-befizetés 200 kor – fill.
9. Rendkivüli bevétel 20 kor – fill.
Előirányzott bevétel 8189 kor. 36 fill.
Kiadás.
1. Személyi járandóságok (titkár 600 kor., jegyző 400., pénztárnok 500 kor.) 1500 kor. – fill.
2. A Turul irói és szerkesztői tiszteletdijai (a) 24 iv irói dija ivenként 48 kor. 1200 kor., b) szerkesztés ivenként 10 kor. 240 kor.) 1400 kor. – fill.
3. A Turul 4 füzetének nyomatása és egyéb nyomdai költségek 2800 kor. – fill.
4. Szinnyomatok készitése 500 kor. – fill.
5. Metszetek, rajzok készitése 200 kor. – fill.
6. A Turul utánvételes szétküldésének költsége 80 kor. – fill.
7. Irodai átalány 120 kor. – fill.
8. Társulati szolga dijazása 120 kor. – fill.
9. Ujévi ajándékok, pénzbeszedési dijak, másolatok stb. 240 kor. – fill.
10. A középkori czimeralbum kiadásának költségei 1000 kor. – fill.
11. Tőkésités 200 kor. – fill.
12. Rendkivüli kiadás 20 kor. – fill.
Előirányzott kiadás 8180 kor. – fill.
Előirányzott maradvány 9 kor. 36 fill.
Az igazgató-választmány a költségvetés elfogadásakor id. Bánó József igazg.-vál. tag inditványára kimondta, hogy a jövőben a számvizsgáló bizottság jelentése a zárszámadással és a költségvetési tervezettel együtt előzetesen nyomtattassék ki és osztassék szét az ig.-választmány ülésén jelenlevő tagok között.
Az ig.-választmány ezután tudomásul vette, hogy a Magyar Történelmi Társulatnak Szilágyi Sándor emlékezetére január 27-ikén tartott ünnepi ülésén a társaságot báró Radvánszky Béla elnök, Soós Elemér ig.-vál. és Esztegár László évdijas tagok képviselték. Egyben a székesfehérvári Vörösmarty-kör felhivására elhatározta, hogy a örösmarty Mihály születésének századik évfordulója alkalmából rendezendő emlékünnepen képviseltetni fogja magát s utasitotta a titkárt, hogy az e tárgyban leendő intézkedés ügyében az őszi ülésen terjeszszen elé javaslatot.
A titkár jelentést tesz azon tárgyalások felől, melyeket a társaság elnöke az Athenćum könyvkiadóczég igazgatóságával a Magyar Nemzetségi Zsebkönyv folytatásának kiadása ügyében meginditott, s jelezte, hogy az a bizottság, melyet a vállalat folytatásának előkészitése ügyében az ig.-választmány annak idején kiküldött, legközelebb megkezdi működését.
A legutóbbi nagygyülés báró Radvánszky Béla inditványára elvben kimondva annak szükségét, hogy a különböző magyar czimergyüjteményekhez a czimermotivumok szerint összeállitott mutatókönyv adassék ki, s e határozatát a részletek megvitatása végett az ig.-választmány elő rendelvén terjeszteni, az ig.-választmány az ügy tanulmányozására és javaslattételre Varju Elemér ig.-választmányi tagot kérte fel.
46Fejérpataky László másodelnök a Turul szerkesztéséről lemondását jelentette be, mit az ig. vál. sajnálkozással véve tudomásul, neki a szerkesztésben 17 éven át kifejtett buzgó és eredményes munkásságáért Boncz Ödön ig.-vál. tag inditványára hálás köszönetet mondott. A folyóirat további szerkesztése az eddig társszerkesztőként működő titkárra bizatott.
A titkár ezután bejelentette, hogy a két évnél hosszabb idő óta hátralékos társulati tagok, kiknek az ügyész által való megintésére a legutóbbi ig.-választmányi ülés a felhatalmazást megadta, egyelőre az elnök és a titkár által aláirt levélben szólittattak fel tartozásaik törlesztésére.
Az évi nagygyülés idejének és tárgysorozatának megállapitása felől a titkár az őszi ülés elé fog javaslatot terjeszteni.
Végezetül bemutattatott a pénztárnok jelentése a pénztár állásáról, mely szerint az ülés napjáig befolyt 1574 kor. 86 fillér, kiadatott 546 kor. 44. fillér, pénztári maradvány 1028 kor. 42. fillér.
A jegyzőkönyv hitelesitésére az elnök Borovszky Samu és Varjú Elemér ig.-vál. tagokat kérte fel s ezzel az ülés véget ért.
