A GEREGYE NEMZETSÉG. (Első közlemény.)
A GEREGYE NEMZETSÉG.
(Első közlemény.)
(Első közlemény.)
A Geregye (Geregen) nemzetség első nyomaira a XIII. század második felében, a mai Bihar vármegye területén akadunk.
A tatárjárás után, az ország helyreállitási munkálatai közben szinte észrevétlenül létesült második birtokfoglalás közepett, egy birtokcsere következtében kerül az ország nyugati részébe.*
1 A Nemzeti Muzeum levéltárában, a Csergeö-féle kéziratok közt található leszármazási tábla (Fol. 3521 lat. I.) ugyanaz e nemzetségből leszármazott Egerváry család első őséül az I. Géza király alatt 1078 körül élt László zalai ispánt tünteti fel; az e családfán feltüntetett Ambrust (1140) Lehoczky, mint Zala vármegye főispánját emliti (Pars I. 101. és 149. ll.) Eltekintve attól, hogy az Egerváry családnév elsőizben a XIII. század utolsó éveiben kiadott oklevelekben emlittetik, e leszármazási tábla hitelességét már csak azért is kételylyel kell fogadnunk, mert az 1619-ig feltüntetett családtagok közül alig tudunk egynéhányat, az oklevelek alapján egybeállitott családfán feltalálni.
1255 október 14-én, a vasvári káptalan előtt Geregye fia Barnabás comes a Berettyó folyó közelében elterülő Dénesd, Láz, (ma Vámos-Láz), Mikcse (Micske), Poklostelek (Poklostelke) és Santusy birtokait cserébe adja rokonának Sári Széch fia Pál comesnek, a Vas vármegyében fekvő Fancska (Fancsika), Középfalu, Gekynus, Pincze és Pozva birtokai fejében.*
2 Wenzel: Árpádkori uj okmtár, VII. k. 413. l.
Ezen szerződés daczára Barnabás nem juthatott az elcserélt jószágok háboritatlan birtokába, mert a következő husvét nyolczadán a vasvári káptalannak a királyhoz tett jelentése szerint Széch fia Pál Barnabást az elcserélt birtokokból kiszoritotta.*
3 U. ott, XI. k. 423. l.
1270–72 közt Szent-István király ünnepének nyolczadán a káptalan hasonló hatalmaskodás ügyében tett a királynak előterjesztést,* úgy látszik ez esetben eredménynyel, mert Barnabást többé senki sem háborgatta birtokaiban.
1 Wenzel, id. m. XII. k. 69. l.
Az elcserélt birtokokhoz Barnabás fia Kalmer mester rokonával Pál fia Bertalan comesszel egyetemben, 1275–77 közt, kitűnő szolgálatai fejében a somogyi várhoz tartozó Gorbonuk földtért nyerte királyi adományul,* melynek békés birtokában őket, Miklós nádor soproni főispán a király megbízásából a Gergely bán, somogyi főispánhoz intézett levelében biztositotta.
2 Orsz. ltár, Dl, 4482.
Egervára, honnan a nemzetségből leszármazott Egerváry család nevét vette, a XIII. század utolsó éveiben került Kalmer kezébe.
E várat s a hozzátartozó birtokot a Guthkeled nb. István bán fiai: Miklós bán, később valkói főispán és Pál mester 1288-ban a Héder nb. Iván nádor, soproni főispán Góra vármegyében fekvő birtokaiért elcserélték.*
3 Hazai okmtár, VI. k. 333. l.
Kalmer valószinűleg ezen csereszerződésből kifolyólag inditott keresetet Miklós bán ellen, mely per a német háboru miatt 1290 tájt elhalasztatott.*
4 Wenzel, XII. k. 495. l. (év nélkül)
1291-ben azonban a perlekedő felek ügyüket választott biróságra bizták.*
5 Wenzel, XII. k. 514. l.
Ugyanezen évben Kalmer, Bertalan nevű unokatestvérével együtt, Miklós valkói főispánnal, a nádor előtt egyezségre lépett.*
6 Orsz. ltár, N. R. A. 1766. Nro. 3.
53A XIII. század utolsó éveiből fenmaradt hiányos oklevél szerint Egervári Barnabás fiai Marhardt és Miklós fivérüket Kalmert egy Dobsa várát illető ügyben képviselőjüknek jelölték ki. Ezen oklevélben használták a nemzetség tagjai első izben az Egervári nevet.*
1 Orsz. ltár, N. R. A. 6 : 57.
Az Árpád-ház kihaltát lövető belzavarok közepett a Geregye nemzetség tagjai: Rech és Geregye szabadon garázdálkodtak Vas vármegyében.
Az elkövetett bűntettekért az ország birái Egervári Kalmert, Mártont és Marhardot vonták felelősségre. De az ellenük inditott keresetet Venczel király 1302 április 21-ikén kelt rendeletével, minthogy Rech és Geregye, bűneikért amúgy is életükkel lakoltak, beszüntette.*
2 Anjoukori okmtár, I. k. 29. l.
Kalmer testvérei közül egyedül I. Miklósnak maradt utóda.
Fia, I. György 1349-ben Vas vármegye főispánja, Monoszlói Miklós püspökkel egyetemen I. Lajos király követeként a pápához küldetett Avignonba.
I. Lajos király utóbb Johanna ellenőrzését is rája bizta, midőn ez birtokait 80,000 arany forinton a pápának elzálogositotta.*
3 Századok, 1868. évf., 93. l.; Virág B. III. k. 124. l.
További életviszonyairól, valamint utódairól nincsenek adataink.
Kalmernak öt gyermeke volt: János, Miklós, István, Mihály és Erzsébet.
I.) I. János. 1325 augusztus 24-ikén Miklós fivérével a vasvári káptalan elött Gyeregye, Egervár és Fancsika ősi birtokokon megosztozik.*
4 Zala várm. okltár, I. k. 185. l.
Ugyanezen év deczember 12-ikén Mihály fivérével együtt tiltakozik a magvaszakadt Geregye birtokainak lefoglalása miatt Henrik veszprémi püspök előtt.*
5 U. ott. I. k. 189. l. Geregye leszármazása ismeretlen.
1329 július 19-ikén a vasvári káptalan előtt Gős fiaival, István, Mihály és Jánossal, Gős fia Miklós halála ügyében kiegyezik.*
6 Anjoukori okmtár, II. k. 417. l.
1333 márczius 27-ikén atyjával, továbbá fivéreivel Jánossal, Mihálylyal és Istvánnal együtt Pozva nevű birtokot visszakapja Héder nb. Farkas Jánostól, melyet János atyja Iván nádor tőlük 100 márkáért megvett.*
1 Zala várm. okmtár, I. k. 270. l.
E birtokba azonban időközben Ságodi Pál iktattatott be, mely beiktatás ellen 1336 október 6-ikán a vasvári káptalan előtt tiltakozott.*
2 U. ott, I. k. 320. l.
1351 márczius 21-ikén Vas vármegye alispánja és szolgabirái egy, az egervári határban elterülő szőlőbirtokát Árkövi Lászlónak és Benedeknek itélik oda.*
3 Anjoukori okmtár, V. k. 435. l.
Halálozási éve ismeretlen, utódait alább közöljük.
II.) II. Miklós. 1325-ben megosztozik János fivérével Egervár, Geregye és Fancsika birtokokon. Ettől kezdve résztvett az összes közös actiókban.
Miklós Fancsika birtoka után magát Fancsikainak nevezte, mely nevet alább közölt utódai is megtartottak.
III.) I. István. 1329-ben kibékül Gős fiaival Gős fia Miklós megöletése ügyében. 1333-ban testvéreivel együtt Pozva birtokot visszanyeri Héder nb. Farkas Jánostól. Egyetlen fia: I. Benedek 1370 deczember 18-ikán Egervári Mihály fiaival együtt pert indit Németujvári Kakas Miklós fia Henrik ellen, Egervára és Fancsika elfoglalása miatt,* mely ügyből kifolyólag 1371-ben rokonaival egyetemben kihallgattatik.
4 Zala várm. okmtár, II. k. 39. l.
Az 1376-ik évben eszközölt osztály alkalmával Margarócz felét, Gorbonukfő, Gyeregye, Fancsika és Egervár harmadrészét nyeri.*
5 Orsz. ltár, Dl. 6380.
I. Benedek családi viszonyairól, valamint utódairól nem maradtak fenn adatok.
IV.) I. Mihály. 1325-ben János fivérével együtt a veszprémi püspök azon eljárása ellen tiltakozott, melylyel a magvaszakadt Geregye birtokait a király részére lefoglalta.
1351 november 14-ikén Körös vármegye ispánja és szolgabirái bizonyos birság lefizetéséről nyugtatják.*
6 Anjoukori okmtár, V. k. 526. l.
1354 április 29-ikén kérelmére Vas vármegye alispánja és szolgabirái Péter szentgotthárdi apát 54ellen többrendbeli hatalmaskodások ügyében vizsgálatot teljesitenek.*
1 Orsz. ltár, Dl. 4427.
1355 június 24-ikén, fiával Miklóssal együtt János fivérének Gorbonukfő nevű kőrösvármegyei birtokát a vasvármegyei Geregyéért elcseréli.*
2 U. ott, Dl. 4530.
1364-65-ben Vas vármegye alispáni székében ül.* Halálozási éve 1365–67 közé esik. Mint fancsikai birtokos, egy izben Fancsikainak neveztetik.*
3 U. ott, Dl. 25.825.
4 U. ott, Dl. 4547.
Özvegye, Margit asszony, 1367-ben Viczai János fiaival perelt, mely alkalommal magát Pál fia Miklós által képviseltette.*
5 U. ott, N. R. A. 35 : 7
V.) Erzsébet, Haraszti Tima fia Fábián neje. Róla csupán egy izben emlékeznek meg okleveleink. 1367-ben Egervári Mihály fia Miklós és János fia Benedek a vasvári káptalan előtt kijelentik, hogy néhai nagynénjüket Erzsébetet annak idején teljesen kielégitették.*
6 U. ott, Dl. 5565.
Az itt felsorolt testvérek közül Jánosnak, Miklósnak és Mihálynak maradtak utódai. Velük a nemzetség három fő ágra szakad. János utódai a Geregyei és az egervári Fejes család nevet vették fel, Miklós fiai Fancsikainak nevezték magukat, Mihály ága ellenben megtartotta az Egervári családnevet, csak egyes tagjai irták magokat Fancsikainak.
