C) I. Mihály ága.
C) I. Mihály ága.
Az Egerváriák.
I.) Mihálynak (1325-65) Margit asszonytól három gyermeke született: János, Miklós és Kata.
I.) II. János. (1361-97) Panaszára, az egervári «Avas» nevű erdőrész felégetése ügyében Vas vármegye alispánja vizsgálatot indit.*
5 U. ott, Dl. 5065.
561370-ben Miklós fivérével együtt pert indit Németujvári Kakas Henrik ellen. (Erről alább részletesen megemlékezünk.)
1393-ban a vasvári káptalan Csalános birtokába iktatja.*
1 Orsz. ltár, Dl. 7840.
1395-ben Miklós, fivérének meggyilkoltatása ügyében, kérelmére Zsigmond király vizsgálatot rendel.*
2 U. ott, Dl. 8083.
Utoljára 1397-ben szerepel, midőn terheit testvérének Miklósnak fiai: Mihály, István és János magukra vállalják.*
3 Gr. Festetich ltár. Castriferrei 93.
Egyetlen leánya, Mária tetemes adósságokat csinált, melyeknek törlesztésére János 1384-ben szőlleit Mihály testvérének elzálogositotta.*
4 Orsz. ltár, Dl. 7068.
II.) III. Miklós. János fivérével együtt részt vesz a közös actiókban.
1363 deczember 9-ikén Bezerédi Jakabbal együtt, a vasvári káptalan előtt Ivánczi Ajkas László részére bizonyos oklevelek kiadására kötelezi magát.*
5 Nemz. Múzeum ltára.
1364-ben a vasvári káptalan egy a nemzetség birtokaira vonatkozó 1325-ben kelt okiratot kiadott részére.*
6 Orsz. ltár, Dl. 1636.
1367-ben Haraszti Andrást és Miklóst Egervári Erzsébet hitbéri és hozományi részének kiadása iránt megnyugtatja.*
7 U. ott, Dl. 5565.
1368-ban a saját, valamint anyja Margit aszszony és Káni István nevében is az országbiró előtt megjelenvén, Vycsa Péter és fiai, valamint Káni István fia János ellen 24 napig törvényben állott. De mivel ellenfelei megidéztetésük daczára meg nem jelentek, sem megbizottak által magukat nem képviseltették, az országbiró őket elmarasztalta.*
8 U. ott, Dl. 5705.
1370 deczember 18-ikán János fivérével és Egervári István fia Benedekke1 egyetemben Egervár és Fancsika elfoglalása miatt pert inditott Németujvári Kakas Miklós fia Rohonczi Henrik ellen.*
9 Zala várm. okmtár, II. k. 39. l.
E per előzményei egész Károly király uralkodásáig nyulnak vissza.
Az Anjouk királyi hatalmával folyton daczoló Németujváriak 1336-ban az osztrák herczegek szövetségében ismét pártot ütöttek, mely alkalommal Laczkfi vajda a pártütők egyik várát Lékát elfoglalta. De mert a pártütés gyorsan elnyomatott, nehogy a vár elfoglalása ujabb mozgalmakra adjon alkalmat, I. Károly király kárpótlásul Kéméndet, Egervárát és Fancsikát adta a Németujváriaknak.*
1 Vas várm. monogr. 185. l.
Ez utóbbi két birtokra annak idején a Németujváriak nem tartottak igényt, most azonban Kakas Miklós fia Henrik, I. Károly király adománylevelére hivatkozva, rövidesen elfoglalta, mire az Egerváriak közvetlenül a királyhoz fordultak panaszukkal.
1371 április 16-ikán a veszprémi káptalan által megtartott vizsgálat főleg azon kérdést igyekezett tisztázni, vajjon Egervár és Fancsika az Egervári család ősi birtoka-e vagy azokat Németujvári János adta a családnak?*
2 Orsz. ltár, Dl. 5922.
A vizsgálat rendjén kihallgatott nemesek s vagy 2000 jobbágy azt vallották, hogy a per tárgyát képező hirtokok Léka váráért cserében jutottak a Németujváriak kezébe, később azonban Németujvári János Egervári Kalmer fiainak adományozta s ezen a jogon birják most is.
Ezzel szemben számos nemes és 500 jobbágy oda nyilatkozott, hogy a kérdéses birtokok ősidőktől fogva az Egerváriakat uralták, azt sohasem kapták János mestertől.*
3 U. ott, Dl. 5922.
Rohonczi Kakas Henrik azonban be sem várva a döntést, az 1373. év folyamán több társával betört Geregyei Benedek fancsikai birtokába s azt elpusztitotta.
Ezen hatalmaskodások ellen az Egerváriak a nádorhoz fordultak.
A nádori itélőszék előtt Henrik ismételve I. Károly király adománylevelére hivatkozott. Mire a nádor ezen okirat bemutatására szólitotta fel. Minthogy pedig ezen adománylevelet többszöri halogatás daczára sem mutatta fel, Garai Miklós nádor 1376 augusztus 25-ikén kelt itéletével Kakas fiát Henriket Egervár és Fancsika várakra támasztott igényével elutasitotta.* Ez itélet a nemzetségi javak háboritatlan birtokát 57biztositván, a nemzetség tagjai még ez év folyamán megosztoznak.
4 U. ott, Dl. 6377.
Miklósnak és Jánosnak az osztály alkalmával Margarócz fele része, továbbá Gorbonukfő (Körös vármegyében), Geregye, Fancsika és Egervár harmada jutott.*
1 Orsz. ltár, Dl. 6380.
Az ősi birtokok megmentése körül kifejtett tevékenységért a nemzetség tagjai Miklósnak és Jánosnak 10 márkát ajánlottak fel.*
2 U. ott, Dl. 6392.
Miklós főtörekvése – e per sikeres befejezése után – a családi vagyon gyarapitására irányult.
E végből mindenekelőtt a még hátralékban levő leányági örökrészek kiadására törekedett. 1380 február 8-ikán Koltai Benedek nejét született Káni István leányát Margitot az Egervári Erzsébet után járó leánynegyed fejében kielégitette.*
3 Lásd fent.
Második neje Nádasd nb. Mákvai Pethő leánya Klára után Oszkót (Vas vármegyében) nyerte, de e birtok miatt 1382-ban az ugyane nemzetségből leszármazott Nádasdi Miklóssal perbe keveredett,* mindazonáltal megmaradt annak birtokában. Rokonaitól is számos birtokot szerzett. Bélchi Csuz János özvegye 1383-ban összes birtokait neki és Mihály nevü fiának ajándékozta.* 1384-ben János fivérétől megveszi annak szőlleit.*
4 Orsz. ltár, Dl. 6913.
5 U. ott, Dl. 7034.
6 U. ott, Dl. 7068.
1385 július 17-ikén Koltai Benedek és neje Margit rokoni szeretetből a Rezneki Kelemen után őket megillető birtokokról javára lemondanak.*
7 Fejér, X/VIII. k. 187. l.
1388-ban Haholti Miklós ellen a Töttös birtokán elkövetett hatalmaskodás dolgában panaszt emel.* 1389-ben pedig Salamon és Merse birtokok ügyében perel a Salamoni nemesekkel.*
8 Orsz. ltár, N. R. A. 18 : 60.
9 U. ott, 18 : 63.
Mindamellett, hogy egész életét az ősi javak gyarapitására szentelte, a közpályán is jelentékeny szerepet töltött be. 1382-ben Vas vármegye alispáni székében találjuk.*
10 Gr. Festetich ltár, Castrif. Nro. 81.
1393-ban pedig, mint királyi megbizott müködött.*
1 Gr. Festetich cs. ltára, Ingota Misc. Nro. 89.
Munkás életét tragikusan fejezte be.
1395-ben Szent-Lőrincz ünnepét megelőző vasárnapon Lőrinczi fiával együtt 100 aranynyal a tarsolyában, bizonyos ügyek elintézése végett a zalai convent elé akarván menni, utközben a Kapornak nevü majorban, hol meghált, Ferenci kapornaki apát és Horváthi Jakab szerzetes, úgy látszik pénzére fájt a foguk, éjnek idején szolgáikkal orozva megtámadták, előbb Lőrinczi hát, majd utóbb őt magát is halálra nyilazták. A halálra sebzett áldozatokat azután kifosztották és őket egy kamrába dobták, hol Miklós harmadnapra kiszenvedett.
A gyilkosság első hirére megjelent fiai a királyhoz fordultak panaszukkal.
Zsigmond király rendeletére Zala vármegye alispánja és szolgabirái által ez év augusztus 26-ikán megtartott vizsgálat alkalmával kihallgatott tanuk a fenti tényállást hiteltérdemlően igazolták.*
2 Orsz. ltár, Dl. 8509.
Mindennek daczára itélethozatalra nem került a sor, sőt még 1399-ben is vizsgálat tárgyát képezte ez ügy, nincs adatunk, vajjon elvették-e a bűnösök méltó büntetésöket.
Miklós családi életéről elég bő adataink vannak. Két neje volt. Első neje Iváncsi Bakos Miklós leánya Klára 1368-ban kapta ki örökrészét.* Elhalálozási évét nem ismerjük. Második neje Nádasd nb. Mákvai Péter fia Pethő második leánya Rusznyák Klára volt. 1378-ban a vasvári káptalan kiadta részére az Oszkó birtokára vonatkozó 1291-ben kelt adománylevelet.*
3 U. ott, Dl. 5659. Fejér (Cod Dipl. IX/VII. k. 231. l.) által közölt oklevél szerint Mákvai Pethő leánya Klára már 1363-ben Egerváryné lett volna. Fejér ez oklevelet a Nádasdy család levéltárának elenchusa után csak kivonatosan közli. De itt az évszám téves, így az legfeljebb 1374-re tehető.
4 U. ott, Dl. 2473. és Wenzel, X. k. 67. l.
E birtok Klárát anyai és nagyanyai hitbérek és menyasszonyi hozomány gyanánt illette, melynek fejében Káldi Miklós, mezőlaki Zámbó Miklós és monyorósdi Darabos Jakab 50 márka váltságot fizettek,* mely összegért az oszkói részbirtokokat 58összevásárolta. Midőn azonban e birtokrészeket átvenni szándékozott, Darabos Jakab a beiktatás ellen tiltakozott, mire a peres felek a nádori itélöszék elé idéztettek.*
5 Nemz. Múz. ltár.
1 Orsz. ltár, Dl. 6606.
E per 1379 október 13-ikán kelt nádori kiadványnyal elhalasztatott ugyan,* de rövid idő mulya Klára asszonyra nézve kedvező itélettel nyert befejezést, melynek következtében a vasvári káptalan 1380 június 30-án őt az oszkói részekbe beiktatta.* Ekkor meg Nádasdi Miklós emelte fel szavát a beiktatás ellen, a mi hosszas de sikertelen pert vont maga után.*
2 U. ott, Dl. 6645.
3 U. ott, Dl. 6718.
4 U. ott, Dl. 6913.
A Mákvaiak magvaszakadtával Mária királynő 1385 deczember 6-ikán Klárát fiusitotta, Mákvai Péter és ennek fia Miklós összes javainak örökösévé rendelte.
Egervári Miklósnak ezen két házasságából összesen öt fia és egy leánya született: István, Lőrincz, Mihály, Tamás, János és Kata
Gyermekeiről alább emlékezünk meg.
Miklós nővére:
III.) Katalin: 1366 márczius 26-ikán mint Osl nb. Viczai Osl özvegye s Apáthi István neje, elhalt férje birtokaiból járó hitbéri és hozományi részét Miklós testvérének ajándékozta.*
5 Sopron várm. okmtár, I. k. 366. l.
Miklós legidősebb fia:
I. (II.) István 1386-ban atyjával együtt kiegyez Zámbó Miklóssal.* Az 1389. évi osztály alkalmával atyjával és testvéreivel együtt Egervár, Töttös, Geregye, Gorbonukfő és Margarócz birtokokat nyeri; 1397-ben a pécsi káptalan előtt fivéreivel egyetemben, Kéméndi Lászlóval és Andrással az egervári és a fancsikai birtokelfoglalások ügyében kiegyezik.*
6 Orsz. ltár, Dl. 7195.
7 Gr. Festetich ltár, Castr. Nro. 93.
1405-ben fivéreivel együtt esküre köteleztetik Chapouch György özvegyének ama vádját illetőleg, hogy a Gorbonuk folyó mentén elzálogositott réteket lekaszálták s a szénát onnan elhordatták.*
8 Orsz. ltár, Dl. 9082.
1405 deczember 14-ikén Bodogasszonyfalvi Andrást a Lak nevü birtokra vonatkozó adománylevelek kiadása iránt megidézteti.*
1 Orsz. ltár, Dl. 9069.
1408–12-ben Mihály fivérével együtt Vas vármegye alispáni tisztét tölti be.*
2 Hazai okmtár, IV. k. 257. l. Fejér, Cod. D. X/VIII. k. 530. l. Sóóvári Soós cs. ltára a Magyar Nemz. Múzeumban.
Ez utóbbi évben az osztrákok ellen hadba induló sereg felszerelését teljesiti.*
3 Orsz. ltár, Dl. 9447.
1413 május 9-ikén a Gorbonukfő birtokába történt beiktatás alkalmával Tolvaj Imre és társai részéről tett ellentmondások következtében támadt pert monoszlói Csupor Pál elhalasztja.*
4 U. ott, Dl. 10.067.
Utoljára 1420-ban szerepel, midőn Marczali Dénes szlavón bán, kőzte és Mihály testvére közt egyrészről, Thaludy Imre és társai közt másrészről, a Gorbonukfő birtok határainak megállapitása körül támadt perben halasztó végzést hoz.*
5 U. ott, Dl. 10.228.
Özvegye Köveskuthi Dallos Miklós leánya Borbála, 1422-ben a vasvári káptalan előtt a férje után őt megillető javakból Egervári Balázs által kielégitést nyer.*
6 U. ott, Dl. 11.210.
Ennek daczára 1423-ban Skolasztika leányával együtt ujabb követeléseket támasztott Egervári Balázs és Kelemen ellen; az ügyet a nádor elhalasztotta,* rá egy évre azonban, már mint Dereskei János hitvese, végleg kiegyez első férje hagyatéka ügyében.*
7 U. ott, Dl. 11.492.
8 U. ott, Dl. 11.492.
Miklós második fia:
2. (I.) Lörincz. 1389-ben megosztozik testvéreivel. 1394-ben a zalai konvent előtt János és Tamás testvéreivel együtt megesküszik, hogy oszkói birtokuk határát, a hol a vasvári káptalan és a város birtokaival érintkezik, megállapitani nem képesek.*
9 U. ott, Dl. 7979.
1395-ben Galavárra utaztában atyjával együtt a már ismertetett orgyilkos támadás áldozatává lett. Lőrincznek két leánya volt, de nevüket nem ismerjük.
Az egyik Bebes Péter, a másik Hosszutóthi Demeter neje lett. (1414)*
10 U. ott, Dl. 10.253.
59Miklós harmadik fia:
3.) (II.) Mihály. A nemzetség eme kiváló tagja, a ki családjának fényben és hatalomban való emelkedéséhez az első lökést adta, 1388-ban lép fel első izben, mint anyja Mákvai Klára képviselője, a Halastói Miklós ellen Oszkó és Márokfölde birtokok ügyében támadt perben.*
1 Orsz. ltár, N. R. A. 6 : 6.
A következő évben megosztozik testvéreivel az ősi birtokokon.*
2 U. ott, Dl. 7517.
Ez alkalommal Mihály mester Fancsikát egészen, továbbá Gorbonukfőt és az egervári szőllőt nyeri osztályrészül.
1390-ben Gersei Petőfi Jánossal és ennek testvéreivel együtt beiktattatik a magvaszakadt Hollósi Miklós javaiba.*
3 Gr. Festetich ltár, Castr. Nro. 81.
1395-ben atyja meggyilkoltatása ügyében vizsgálatot kér a királytól.
1397-ben a fancsikai és az egervári birtokfogl.alások dolgában kiegyez a Kemendiekkel.* 1398-ban hü szolgálatai fejében a magvaszakadt Márkus fia Tamás zalaapátii birtokait nyeri királyi adományul.*
4 U. ott, Castr. Nro. 93.
5 Orsz. ltár, Dl. 25.892.
1399-ben Kisendrédi Mihálylyal, Kisgeresdi Chamza Tamással és társaival, Szunyageresd és a hozzátartozó Család, Csepreg és Cser sopronvármegyei birtokok ügyében kiegyezvén, azok Mihálynak itéltetnek oda.*
6 U. ott, N. R. A. F. 730 : 19.
1400 körül egyezkedik rokonával Geregyei Pállal és ennek fiával Imrével.*
7 U. ott, Dl. 24.498.
Atyjához hasonlóan korán a közpályára lépett. Már a XIV. szárad végen az ama korban kiváló fontosságu szigeti vár (ma Sárvár Vas vármegyében) kapitánya volt.*
8 U. ott, Dl. 25.892.
Sárvári kapitánysága idejében benső barátságot kötött Széchi Miklóssal, a veszprémi püspökségi jószágok kormányzójával, mely baráti viszony élete további sorsára döntő befolyással birt.
Zsigmond király főleg a sárvári vár megerősitése körül szerzett érdemeiért 1402-ben Fancsika birtokán várépitési engedélyt adott neki.*
9 U. ott, Dl. 9523.
A családi tulajdont képező egervári várhoz közel eső fancsikai vár felépitését valószinüleg azért engedte meg a király, hogy rendithetlen hivét főleg az évek óta forrongó zalai és délvasi nemesség esetleges támadásai alől biztosítsa.
Az 1403. év tavaszán Zsigmond uralma az egész Dunántul megsemmisült.
Az alsólendvai Bánfiak s a Rohoncziak példáját követve, az egész köznemesség Nápolyi László pártjára állott. Sőt még Mihály ifjabb testvére Fancsikai János is a felkelőkhöz szitott.
Mihály azonban, főleg barátja, Széchi Miklós példáját követve, nem tántorodott meg Zsigmond iránti hűségében, bár birtokait a felkelők teljesen elpusztították. És rövid idő mulya, ez év nyarán, megfordult a koczka. Stibor vajda Pápócz tájékán, Egervári Mihály, Széchi Miklós és Gersei Pethő Jánossal egyesülten szétverte László hadait, mire az egész felkelés csakhamar véget ért.
Zsigmond király a háboru befejeztével bűkezüen jutalmazta Mihály hűségét.
Már Székesfehérvárott, 1403 november 5-ikén kelt levelével a hűtlenségbe esett Reznekiek s Szentandrásiak összes javait Egervári Mihálynak és fiainak adományozta,* mely birtokokba a zalai konvent által még ez év november 25-ikén beiktattattak.*
1 Fejér, X. k. 4210. l.: a következő birtokokat nyerte: Reznek, Lékfalva, Lakos, Jakabfijánosfalva aliter Fenyőföld, Pósfalva, Barrabás, Peternye és Herbortfölde, Izsófölde, Bor˙h, Szentandrás, Baxafalva (Baksa), Csütörtökhely, Szentgyörgy aliter Kisfalud és Keresztúr.
2 Magyar Nemz. Múzeum ltára.
A következő évben (1404) kelt királyi adománylevél őt Szentandrási Páris és György elkobzott javaiban megerősitette.*
3 Országos levéltár N. R. A. 1017 : 34.
De Egervári Mihályt a királyi kegy ily bűkezü nyilvánulása nem kábitotta el. A rokoni érzelmektől áthatva, a középkor történetében valóban ritka szép tettre határozta el magát.
1404 július 16-án a vasvári káptalan előtt, az adományba nyert birtokokból a hűtlenségbe esett Rezneki Domonkosnak, mint a kit nem akar földönfutóvá tenni, egy nemesi, 21 jobbágytelket és a Zala folyón épült egykerekű malmot visszaadott.*
4 Magyar Nemz. Múzeum. ltára.
60Az időközben elhunyt Rezneki Ferencz, Herbord és Lóránt özvegyeit, továbbá Rezneki János leányát Margitot az őket megillető hozományi, özvegyi illetőleg leánynegyedi jogokra nézve teljesen kielégitette.*
1 Turul. 1899 évf. 62–63. l.
1406 április 26-án a vasvári káptalan előtt Szentandrási Párisnak visszaadta elkobzott javainak egy részét.*
2 Magyar Nemz. Múzeum ltára.
Zsigmond időközben úgy Rezneki (Szentandrási) Párisnak és fiának, mint Rezneki Györgynek megkegyelmezett. (1405.)
E kegyelemlevél mérhetetlen zavaroknak lett okozója.
Egervári Mihály ekkor előbb (1406) Szentandrási Párissal, utóbb 1407 május 3-ikán Szentandrási (Rezneki) Györgygyel egyezségre lépett. De bárha a Csabi nemzetségi birtokokra vonatkozó igényeit csak a Szentandrási család magvaszakadása esetére tartotta fenn magának,* mégsem maradhatott meg a többi Csabi nemzetségi javak háborithatlan birtokában.
3 Magyar Nemz. Múzeum ltára.
Először is a szomszédokkal gyűlt meg a baja. Petanics Gál Jakab-Jánosfalván, Pósfalván és Lékfán több jobbágytelket erőszakosan elfoglalt, s mintegy 30 márka értékű ingóságot harácsolt össze.*
4 Orsz. ltár Dl. 9014.
Midőn pedig Egervári Mihály Herbartfalva birtokába magát be akarta iktattatni, (1407 deczember 25-ikén) Alsólindvai Zsigmondnak és Asszonyfalvi Ostfi Gergnek feleségei ellentmondottak,* sőt utóbb a birtokot erőszakosan elfoglalták.
5 U. ott, Dl. 9361.
Egervári Mihály a rajta esett több rendbeli sérelem ellen a királynál keresett orvoslást.
A fejedelmi kegy nem feledkezett meg egykori hü szolgálatairól. 1406-ban az elkobzott Rezneki-féle javakra uj királyi adományt nyert, egyuttal a király meghagyta a zalai konventnek, hogy azokba Mihályt mielőbb iktassa be.* Még ez évben Nagyécsi Bálint elhunyt fiának Miklósnak nagy- és kis-écsi, továbbá a magvaszakadt Egerszegi Lászlónak Egerszeg és Simonvölgye hirtokait nyerte adományul.*
6 U. ott, Dl. 8894.
7 U. ott, Dl. 9170.
A Herbartfalván elkövetett erőszakoskodások ügyében pedig 1413 július 9-ikén a zalai konvent Alsólindvai Zsigmond özvegyét, Beátát és Ostfi Gergely nejét a törvény elé idézte.*
1 Orsz. ltár, Dl. 9361.
Alig indult meg a per, máris ujabb panaszt volt kénytelen emelni Gersei János és Tamás ellen, a kik Egervári Mihály oszkói ősi birtokán és a hozzátartozó Fevenyfölde, Csütörtökhely, Pata és Zarkad részein garázdálkodtak.*
2 U. ott, Dl. 10.253.
Az ez ügyben Vas vármegye négy szolgabirája által megtartott vizsgálat tárgyában tett jelentésre a király Visegrádon 1414 január 13-ikán kelt rendeletével, minthogy Egervári Mihály ez időtájt Széchi Miklós királyi tárnokmesterrel Konstanzban, a királyi udvarban tartózkodott, hazaérkeztéig a pert elhalasztotta.*
3 Keszthelyi gr. Festetich ltár, Castr. 134/135/a
Perényi Péter 1415-ben hasontartalmu leiratot intézett a vármegyéhez.*
4 U. ott, Castr. 134/a
Zsigmond 1415 január 11-én Konstanzban uj adománylevelet állitott ki Egervári Mihály, továbbá fiai György és Bálint részére Herbartfalva és Margarócz birtokokra,* miáltal a Herbartfalva birtoka ügyében meginditott per befejezést nyert.
5 Orsz. ltár, Dl. 10.296.
Gersei Pető fiát Jánost, Zala vármegye főispánját pedig János esztergomi érsek, királyi helytartó utján kötelezte az elfoglalt birtokok visszaadására s az okozott károk megtéritésére.*
6 U. ott, Dl. 10.296.
A királyi rendeletnek volt is foganatja és az 1416-ban hazatérő Egervári Mihály a vasvári káptalan előtt kiegyezett Gersei Pető fia Tamással és Jánossal.*
7 Gr. Festetich ltár, Castr. 136/b
Mihály főtörekvését ezután a családi vagyon gyarapitása képezte.
1416-ban zálogba veszi Káldi Györgytől ennek Herény nevű ősi birtokát.*
8 Orsz. ltár, Dl. 10.499.
1417-ben meg Milleji Dachal fia Gergely zálogositott el neki Kisfaludon részeket.*
9 U. ott, N. R. A. F. 19. Nro. 1.
Még ez évben kielégiti a Rezneki család nőtagjait. Majd meg Molnár Miklóssal és fiával 61folytat pert, melynek tárgyalását az országbiró 1418 szeptember 2-ikán kelt levelével elhalasztotta.*
1 Orsz. ltár, Dl. 10.713.
Alsólindvai Zsigmond özvegye a királyi adománylevél daczára sem maradt nyugton.
Mig Mihály másfelé volt elfoglalva, tömérdek kárt okozott a szomszédos birtokokon. Egervári Mihály panaszára a király 1418 szeptember 3-ikán a kapornaki konventet küldte ki vizsgálatra,* mire ez év szeptember 26-ikán Alsólindvainé a törvény elé idéztetett.
2 U. ott, Dl. 10.715.
Időközben Rezneki (Szentgyörgyi) Domonkos ellen is panaszt emelt, a ki Mihály nagylelküségét azzal hálálta meg, hogy távolléte alatt birtokain károkat okozott. Rezneki Domonkos ez ügyben megtartott tárgyalásra azonban nem jelent meg, mire az országbiró rendeletére, 1418 deczember 26-ikán a zalai konvent a perbeidézés szigorubb alakjában szólitotta fel a megjelenésre.*
3 U. ott, Dl. 10.743.
Mihály a Lindvainé és Rézneki Domonkos ellen megkezdett hatalmaskodási perek befejezését már nem érte meg, mert 1421. évi idéző levélben már néhainak mondatik.*
4 U. ott, Dl. 11.111.
Nejétől, Rusynth asszonytól származott gyermekeit alább közöljük.
Miklós negyedik fia:
4. (I.) Tamás. fivéreivel együtt részt vesz az összes közös actiókban. 1422-ben Balázs fiaival együtt Dyemfalvi László, Laki Bálint és társai ellen az egervári közös birtokukon elkövetett hatalmaskodások miatt panaszt emelt, mely ügyben megtartott vizsgálat* a vád alaposságát igazolta.
5 U. ott, Dl. 11.224.
Nejétől Ilona asszonytól származott a család jelenleg is virágzó ága.
Miklós ötödik fia:
5. (III.) János. Fancsikai birtoka után magát Fancsikainak nevezte. 1403-ban a nápolyi László-féle felkelés árja őt is magával sodorta, annak leveretése után a többi pártütők sorsában osztozott. Kanizsai István, a kúria itélőmesterének előterjesztésére még ez évi december 6-ikán megkegyelmezett.*
6 U. ott, Dl. 8924.
A vasvári káptalan, tekintetbe véve, a káptal körül szerzett érdemeit, 1406-ban kelt levelével neki és utódainak elengedi az oklevelek kiállitási költségeit.*
1 Orsz. ltár, Dl. 9306.
Nejét született Szőllősi Miklós leányát 1411 január 10-én Egervári Mihály, István és Tamás, özvegyi jogaira nézve kielégitették.*
2 U. ott, Dl. 9837.
Jánosnak két leánya volt: Borbála és Penthe, a kik 1414-ben, a többi rokonokkal egyetemben panaszt emelnek az Egervári Mihály távolléte alatt Gersei Pető János által elkövetett hatalmaskodások ügyében.
Miklós leánya:
6. Katalin. Csupán egy izben, a Zámbó családdal 1386-ban kötött szerződésben szerepel. Az öt fitestvér közül csupán Mihálynak és Tamásnak maradtak fiuutódai, miáltal I. Mihály ága két fővonalra szakad.
Mihály vonala a XV. század folyamán fényben és hatalomban egyaránt növekszik, s a tetőpontot László horvát-szlavón és dalmát bánnal éri el. Ennek halálával szerencsecsillaga hanyatlik, majd a XVI. század első felében magvaszakad.
Tamás vonala ellenben jelenleg is virágzik.
I. (II.) Mihály vonala.
(II.) Mihálynak Rusynth asszonytól négy fia született: János, András, György és Balázs. Mihály legidősebb fia
I. IV. János. 1397-ben terheit atyja magára vállalja. 1403-ban atyjával és testvéreivel együtt a hűtlenségbe esett Reznekiek s Szentandrásiak javait nyeri. További életviszonyai ismeretlenek.
Mihály második fia:
2. (I.) András. Első izben 1397-ben, az Egervári és a Kemendi családok közti egyezség alkalmával szerepel.
1404-ben atyjával együtt királyi megerősitést nyer a Reznekiek elkobzott javaira. 1406-ban, Szentandrási Páris részére kiállitott osztálylevélben szerepel utoljára.
Utódait nem ismerjük.
Mihály harmadik fia:
3. (I.) Balázs. Első izben a Geregyeiekkel 621400 körül kötött egyezségben említtetik. 1419 október 18-ikán bizonyos fövényesföldi és herbartföldi részjószágokat Gerlei Pető fiainak elörökitett.*
1 Orsz. ltár, Dl. 10.479.
1420-ban a Töttös helységben fekvő két jobbágytelket elzálogositja Kávási Miklós mesternek.*
2 U. ott, Dl. 10.905.
1421-ben, még az atyjától örökségképen rája háruló perben Rezneki Páris fia Gergelylyel a nádor előtt egyezségre lép.*
3 U. ott, Dl. 11.180.
1422-ben anyjával egyetemben panaszt emel Geregyei (Egervári) Pál hatalmaskodásai ellen.* 1426-ban a rezneki stb. birtokrészeknek Rezneki Domonkos által Kávási Miklós részére 200 arany forintért történt elzálogositását jóváhagyta.*
4 U. ott, Dl. 11.253.
5 U. ott, Dl. 11.797.
Kávási Miklós azonban rossz szomszédnak bizonyult. Mert Balázs már a következő évben a királyhoz volt kénytelen fordulni, hatalmaskodásai ellenében. Zsigmond királynak 1427 július 19-én kelt rendeletére a zalai konvent által eszközölt vizsgálat a panasz valóságát igazolta.*
6 U. ott, Dl. 11.818.
Időközben a Csabi nemzetségtől elkobzott javak ügyében, az Alsólindvaiakkal már közel egy évtized óta huzódó per nevezetes fordulóponthoz jutott.
Zsigmond király 1427-ben Budán kelt levelével Szentgyörgy, Kisfalud, Csütörtökhely, Herbartfalva, Baksafalva, Barrabás, Izsófölde, Boncz, Reznek, Keresztur, Jakabfi-Jánosfalva, Pósfalva, Laczkfalva, Csetelakósa és Szent-Balázs, tehát nagyrészt Csabi nemzetségi javakat, az alsólindvai várral együtt Felső-lendvai Herczeg Péternek és Arany Istvánnak adományozta, meghagyván a székesfehérvári káptalannak, hogy őket a fenti birtokokba iktassa be.*
7 U. ott, Dl. 11.950.
Ez adománylevél az Egervári családot is érzékenyen sujtotta, de a Csabi nemzetségből leszármazott Szentandrási család züllött vagyoni viszonyaira meg épen végzetes csapás volt.
Nem is késtek mindketten igényeiket a legerélyesebb ellentmondások által is érvényesiteni.
A Szentandrási Páris fiak csakhamar perbe idéztették Felsőlendvai Herczeg Pétert, Alsólendvai Bánfi Zsigmond leányát Katát,* és Egervári Balázs sem késett jogait érvényesiteni, bár a nádor ez év június 5-ikén a pert az általános felkelés miatt elhalasztotta.* Herczeg Péterék aligha foglalhaták el az álutakon szerzett birtokokat, mert Balázs 1429-ben Reznek birtokában volt és 1436-ban Csütörtökhely és Keresztur helységeket, továbbá a Zala vizére épült malmát Kávási Gergelynek és fiainak elzálogositotta.*
1 Orsz. ltár, N. R. A. F. 23 : 54.
2 Zala várm. okmtár, II. k. 457. l.
3 Orsz. ltár, Dl. 12.886 és 12.070.
Ez utóbbi évben Szentgyörgyi Tamás plébános hagyatéka miatt perbe keveredett Szentgyörgyi Andrással és Jánossal. Mivel a nevezett plébános hagyatékából a Szentgyörgyieket megillető 100 frtot, továbbá a szentgyörgyi templom részére hagyományozott 30 forintot jogerős itélet daczára kiadni vonakodott, az esztergomi érsek 1436-ban egyházi átok alá vonta.*
4 U. ott, Dl. 12.978.
1438 május 3-ikán azonban ez ügyben hozott ujabb itélet következtében a Szentgyörgyi testvéreket a vasvári káptalan előtt kielégitette.*
5 U. ott, Dl. 13.185.
A szomszédok, főleg a Szentandrásiak ezután is gyakran hatalmaskodtak birtokain, minek megtorlására több izben a királyhoz fordult panaszával.* Albert méltányolva az Egervári család tagjainak a multban és a jelenben tett szolgálatait, 1439-ben az egész családnak pallosjogot adott.*
6 U. ott, Dl.24. 729.
7 U. ott, Dl. 13.435.
Albert halálával a nemzet többsége I. Ulászlót kiáltotta ki királylyá. De Balázs, főleg azon szoros kötelék folytán, mely őt Zsigmond családjához fűzte, több vas-, zala- és sopronvármegyei nemessel egyetemben Albert özvegyének pártjára állott. Mig Ulászló trónjának megszilárditásával volt elfoglalva, a Garaiakkal s Czilleiekkel szövetkezett Széchi János zászlói alatt pusztitotta a dunántuli vármegyéket.
Ulászló 1441-ben személyesen vezette seregét ellenük és Egervári Balázst a többi pártütőkkel egyetemben fő- és jószágvesztéssel sujtotta.*
8 U. ott, Dl. 13.618.
63A király 1441 márczius 27-ikén a Lenti vára melletti mezei táborban kelt levelével Fancsikát és Reznek várkastélyt a hozzátartozó birtokokkal együtt Gersei Pethő Lászlónak és Petőnek adományozta,* mely birtokokba a zalai konvent által ez évi július 18-ikán beiktattattak.*
1 Zala várm. okmtár, II. k. 508. l.
2 Ugyanott.
Időközben azonban Körmenden április 9-ikén a király úgy Egervári Balázsnak, mint a többi pártütőknek megkegyelmezett.*
3 Orsz. ltár, Dl. 13.618.
Gersei Pethőék, bár mint láttuk, a birtokokba beiktattattak, ezen kegyelemlevél következtében nem foglalták el azokat, dicséretükre legyen mondva, nem is okoztak nehézségeket, s igy a család továbbra is megmaradt azoknak háboritatlan birtokában.
Balázs további életéről nincsenek adataink. birtokait, mint láttuk, fentartotta, sőt gyarapitotta. Egervárott négy portája volt,* a Csabi nemzetségi javakat pedig sikerült neki az Alsólindvaiaktól megoltalmazni és azok birtokát utódainak biztositani.
4 Gr. Festetich ltár, Castr. 1428. év.
Özvegye, Borbála, 1474-ben még életben van.*
5 Orsz. ltár, N. R. A. F. 27 : 43.
Balázsnak öt gyermeke volt: Kelemen, Miklós, Mihály, Dóra és László. Ezekről alább emlékezünk meg.
Mihály negyedik fia:
4. (V.) György. Első izben Zsigmond király 1403. évi adománylevelében emlittetik. 1418-ban egy ügyből kifolyólag atyjával és testvéreivel együtt a szlavon bán által Vas vármegye szolgabirái elé utasittatik. További életviszonyairól nincsenek adataink.
Mihály leánya:
5. Sára. 1416-ban még kiskoru.*
6 U. ott, Dl. 10.479.
Balázs gyermekei:
(I.) II.) Kelemen. 1422-ben Miklós testvérével és nagybátyjával Tamással egyetemben panaszt emel Dyemfalvi László és társai hatalmaskodásai miatt.*
7 U. ott, Dl. 11.224.
1429-ben királyi udvari jegyző.* További életviszonyai, valamint halálozási éve ismeretlenek.
8 Fejér, Vod. Dipl. X/VIII. k. 178. l.
Két neje volt. Első nejétől, a kinek nevét nem ismerjük, származott Dorottya leánya mostoháját, Hieronimia asszonyt, hozományi jogai iránt perbe idéztette, mely perben a győri káptalan által hozott itélet ellen Hieronimia asszony részéről közbetett felebbezés folytán, az ügy 1452 május 2-ikán az esztergomi érsekséghez terjesztetett fel.* Kelemen második neje s özvegye Hieronimia asszony 1443-ban Egerváron kisebb részbirtokokat zálogositott el.*
1 Orsz. ltár, Dl. 14860.
2 U. ott, Dl. 14.676.
1447 június 26-ikán Gencs, Bodóhely, Székas és egyes kőrösvármegyei birtokok elfoglalása miatt panaszt emelt az országbirónál.*
3 Sopron várm. okmtár, II. k. 330. l.
1451-ben kérelmére a vasvári káptalan egy 1386-ban kelt egyezséglevelet ir át.* Kelemennek Hieronimia asszonytól szintén egy leánya született: Veronika, a kit Egervári Mihály és László atyja után járó örökrészeit illetőleg 1454-ben, kielégitettek.* Veronika utóbb Beéri Istvánhoz ment nőül. 1489-ben Egervári László ellen tiltakozik bizonyos birtokrészek elidegenitése miatt.
4 Orsz. ltár, Dl. 7195.
5 U. ott, Dl. 14.860.
Balázs második fia:
(2.) V. Miklós. Fivérével együtt részt vesz a közös actiókban.
1436-ban adósságait, atyja Balázs, magára vállalja, melyeknek fedezéséül Keresztur és Csütörtökhely birtokait elzálogositotta. Miklós további életéről nincsenek adataink.
Balázs harmadik fia:
(3.) II) Mihály. 1438-ban atyjával együtt panaszt emel a Szentandrásiak ellen, Csetelaka, Peternye, Barrabás, Izsófölde és Borih erőszakos elfoglalása miatt.*
6 U. ott, Dl. 24.729.
1441-ben, mint már láttuk, atyjával együtt megfosztatott Fancsika és Reznek birtokoktól, de utóbb kegyelmet nyert.
1443-ban László fivérével együtt Egervári Kelemen özvegyétől egyes egervári részeket zálogba vett.
1446 június 16-ikán Palóczi László országbírótól, 64unokatestvérével Egervári Kelemennel együtt, iktatási parancsot nyer Hetye, Csalóka és Oszkó helységekben fekvő némely részbirtokokra nézve.*
1 Orsz. ltár, Dl. 12.985.
1446 július 29-ikén László fivérével egyetemben panaszt emelt Alsólendvai Bánfi István ellen egyes hozzászökött jobbágyok visszatartása miatt.*
2 U. ott, Dl. 13.943.
1453-ban Molnári Tamással és Miklóssal perelt.*
3 U. ott, Dl. 14.761.
1454-ben László fivérével együtt, Kelemen testvérüknek özvegyét és ennek leányát Veronikát kielégitették.
Ez utóbbi évben eljegyezte Lábatlani, másként Dédi Farkas leányát, Klárát, mely alkalommal leendő apósának 300 frtért Pósfalva, Lékfalva, Reznek, Csütörtökhely, Keresztúr helységekben fekvő részbirtokait elzálogositotta, hogy a nyert összegen Fancsika, Egervár, Oszkó, Töttös, Gyanó és Apáthi ősi birtokait visszaválthassa*
4 U. ott, Dl. 14.805.
Ez év november 5-ikén anyja Borbála és nővére Dorottya nevében Szent-Márton napjáig Goszthonyi János részére 300 arany forint lefizetésére kötelezi magát.*
5 Magyar Nemz. Múzeum. ltára.
1455-ben László fivérével együtt, Rezneki Domonkos özvegyét kielégitették.*
6 Orsz. ltár, Dl. 14.979.
1457-ben László fivérének terheit magára vállalván, Puszta-Bécs nevü birtokát (Zala vármegyében) elzálogositotta Botka Péter özvegyének és rokonainak.*
7 U. ott, Dl. 15. 196.
1458-ban a bagodi nemesektől visszaváltja a szentgyörgyi birtokához tartozó s a Zala folyóra épült malmait.*
8 U. ott, Dl. 15.249.
1462-ben László fivérével együtt elzálogositja Egyházas-Oszkót Csornai Péternek.*
9 U. ott, Dl. 15.709.
1463-ban Budafalvi Benedek és társai ellen perel.*
10 U. ott, Dl. 15.842.
1464-ben László fivérével együtt Domaföldi Lörincz fia Miklós leányát, Margitot és Csiz Balázs özvegyét Katalint a néhai Egervári Tamás fia Kelemen utáni őket megillető hozományi s leány negyedi jogokat illetőleg kielégitette.*
1 Orsz. ltár, Dl. 16.010.
1465-ben elzálogositja Csütörtökhely határában épült malmát;* ugyanezen évben László fivérével együtt zálogba veszi Egervári Kelemen özvegyétől annak összes részbirtokait. 1450-ben pedig Szelestey György özvegyét, született Egervári Fejes Annát elégitette ki.
2 U. ott, N. R. A. 9 : 17.
1469-ben a nádor előtt panaszt emel Gersei Pethő Miklós ellen, aki távollétöket felhasználva, egervári várukba betört s onnan az összes horvátországi birtokokra vonatkozó okleveleket elrabolta s ezenfelül a rezneki, szentgyörgyi, keresztúri, fancsikai birtokokon tömérdek kárt okozott. E panasz következtében Mátyás király 1470 február 3-ikán vizsgálatot rendelt el, melynek megtartására az országbiró ez év február 20-ikán kelt levelével a kapornaki konventet rendelte ki.*
3 U. ott, Dl. 16.931 és Dl. 17.001.
A per további sorsáról nincsenek adataink. Mihály vagyoni viszonyai, élete végszakában, mindegyre sulyosodtak, az egyre fokozódó terheit csak ujabb kölcsönökkel volt képes fedezni. 1473-ban Mindszentet,* ugyanezen évben, fiainak Balázsnak, Bereczknek és Ferencznek terheit is magára vállalván, Zala-Szent-György fele részét zálogositotta el.*
4 U. ott, Dl. 17.499.
5 U. ott, Dl. 17.478.
1474-ben Oszkót köti le fivérének Lászlónak 50 arany forintért,* ugyanezen évben Zala-Szent-Györgyöt zálogositotta el neki.* 1476-ban pedig ujból Balázs, Bereczk és Ferencz fiainak terheit fizette ki.*
6 U. ott, Dl. 17.591.
7 U. ott, Dl. 17.613.
8 U. ott, N. R. A. 20 : 16.
Időközben László fivérével együtt bizonyos hitbéli és leánynegyedi javak kiadása ügyében Káldy Imrével perbe keveredett s minthogy az Egervári testvérek ezen ügyben hozott itéletnek eleget nem tettek, a győri püspöki vicarius egyházi átok alá vetette őket, s ez alól csak Káldy Imre kielégitése után 1478 június 5-ikén mentettek fel.*
9 U. ott, Dl. 18.063.
65Mihály ezután még csak egy izben fordul elő, 1483-ban, mikor is Mindszenti Eresztó Miklóssal fiainak adósságai ügyében egyezséget kötött.*
1 Orsz. ltár, ott. Dl. 18.820.
1489-ben már néhainak iratik.*
2 U. ott, Dl. 19.486.
Mihály bonyolódott birtokügyeinek rendezése mellett a közpályán is elég tekintélyes szerepet töltött be. 1449-től 1470-ig Zala vármegye, 1470-től 1483-ig pedig Vas vármegye alispánja volt.*
3 (1449-ből) Ostffy csal. ltár; (1456.) Guary csal ltár; (1464.) Orsz. ltár, Dl. 16.072; (1470.) Sopron várm. ltára, Nro. 16; (1470.) Gr. Forgách ltár a Magyar Nemz. Múzeumban (1478–83.) Egerváry Gyula oklevélgyüjteménye.
Első neje, mint láttuk, Lábatlani, másként Dédi Farkas leánya Klára volt. Második neje s özvegye Ágota 1506-ban még életben van. Mihálynak hat fia és egy leánya született, de családja nem volt életképes. Hat fia közül egyiknek sem maradt utóda.
Mihály legidősebb fia:
a) II. Balázs. 1473-ban és 1483-ban másik két testvérének terheivel egyetemben adósságait atyja magára vállalta. 1489-ben fivéreinek Bereczknek, Ferencznek és Gábornak, továbbá nővérének Veronikának férjezett Beéri Istvánnénak nevében tiltakozik az ellen, hogy Egervári László az őket is megillető birtokokat elidegeuitse vagy elzálogositsa.*
4 Orsz. ltár, Dl. 19.486.
További életviszonyai ismeretlenek. Mihály második fia
b) Bereczk. Első izben 1473-ban emlittetik. Fivéreivel együtt részt vesz az összes közös perekben. Bereczk korán a papi pályára lépett és nagybátyjának, László bánnak pártfogása mellett gyorsan haladt előre. 1492 november 19-ikén tinini püspökké neveztetett ki, mely méltóságban haláláig müködött.*
5 P. Pius Bonifacius, Series Episch. Cath. 423.
1523 április 11-ikén néhainak iratik.*
6 Egerváry Gyula oklevélgyüjteménye.
A család ősi birtokainak megőrzése és fentartása körül kifejtett tevékenységét az Egervári László halálát követő események keretében tárgyaljuk. Hűlt tetemei az egervári minorita rendű templomban tétettek örök nyugalomra; emlékét az ottani plébánia templom falába illesztett és veres márványba vésett sirkő őrzi az utókor számára.
Egervári Bereczk az irodalom terén is maradandó emléket hagyott hátra. Sokat foglalkozott az összehasonlitó nyelvtudománynyal, irt egy munkát a magyar- és a török nyelv rokonságáról.* Sőt megirta a hunok történetét is, mely művét valószinüleg Dequines franczia iró is felhasználta.*
1 Horányi, Memoria Hung. Script. I. k. 692. l.
2 Szekér Joakim, A Magyarok Eredete.
Mihály harmadik fia:
c) I. Ferencz. 1473-82 közt fivéreivel együtt részt vesz a közös birtokügyekben. További életéről nincsenek adataink.
Mihály negyedik fia:
d) I. Gábor. 1482-ben atyja, az ő és testvéreinek terheit magára vállalja.*
3 Orsz. ltár, Dl. 18.682.
Mihály leánya:
e) Veronika –, Bééri István neje.*
4 U. ott, N. R. A. 16 : 25.
Mihály ötödik fia:
f) VI. János. 1506-ban tűnik fel, eleinte Bereczk bátyja oldalán, az ősi javak visszaszerzésén fáradozott, s az egervári vár kapitánya volt. Utóbb bátyjával összeveszve, világgá ment. Csak a mohácsi vész után adott ismét életjelt magáról, 1533-ban a vasvári káptalan előtt panaszt emelt Horváth János ellen, aki Egervári Bereczk püspök fiókjait feltörvén, irásait és pecsétjét elrabolta s azokat hamis levelek gyártására használta fel.*
5 Vas várm. ltára, az Egerváry család leveles ládája, (C. l. 1. cs.)
További sorsáról nincs adatunk.
g) IV. István. János fivérével együtt csupán 1506 és 1507-ben emlittetik.*
6 U. ott, Dl. 21.640.
Balázs egyetlen leánya:
4. Dorottya. Első izben Ulászló király 1441 évi birtokfosztó levelében fordul elö. 1454-ben Mihály fivére Goszthonyi Mihály részére az ő nevében is, 300 forintról szóló kötelezvényt állit ki.
Dr. ifj. REISZIG EDE.
