1. Abanégy fivére Kajár. (1000–1038 között).
1. Abanégy fivére Kajár.
(1000–1038 között).
(1000–1038 között).
Szent-István király idejéből egyetlen egy or szágos tisztviselőt ismerünk, kinek létezését ok iratilag tudjuk bebizonyitani, ez pedig Kajár országbiró, Oboneg (= Abanégy) comes fivére. Működése idejét szabatosan meg nem határoz hatjuk, mert róla csak II. Bélának a bakonybéli apátság részére 1135-ben kiállitott oklevele ad értesitést, mely szerint Kajár Szent-István király nak «curialis comes»-e vala. Birtokviszonyaira nézve azonban már némi útbaigazitást ad, a mennyiben megmondja, hogy a Veszprémmegyé ben fekvő Balaton-Kajár (1135-ben Hangony) nevü helységben tartózkodó jobbágyok Abanégy és Kajár lelki üdveért kötelesek a bakonybéli apátságnak bizonyos szolgálatokat tenni; a mi ből kitűnik, hogy nevezett két fivér e helységet valamikor az apátságnak adományozta. Ezt kü lönben még azon körülmény is támogatja, hogy a somlói és básfokai erdőrészeket, melyek a jobbágyok tulajdonát képezik, Abanégy comes valamikor bizonyos Bázs-tól vásárolta.* Midőn IV. Béla 1240 április 2-ikán a bakonybéli8apátságot e Kajár birtokában megerősíti,* a Pécz nemzetség tagjai: Márk, Mátyás és Domonkos a helységet ősi birtokuknak mondják; ezzel szemben az apátság azt állitja, hogy e birtokot már Szent-Istvántól kapta, mire Béla király, az apátságtól bemutatott adománylevelet valódinak elismervén, a Pécz nembelieket visszautasitotta. Ezek alapján talán szabad lenne Kajár országbirót esetleg a Pécz nemzetség sarjának tartani.
Árpádkori uj okmtár, I. k. 50. l.
Árpádkori uj okmtár, II. k. 100. l.
