53. Garan–Mikolai Bázs. 1262–1264.
53. Garan–Mikolai Bázs.
1262–1264.
1262–1264.
Bizonyos Bázs fia Bázs, kinek nemzetségét nem ismerjük, 1251 szeptember 8-ikán Trencsénmegye főispánja. Nevezett napon megengedi neki Béla király, hogy a valamikor a bányai várhoz (ma Nyitramegyében) tartozott és adományul nyert Szobotist nevü birtokot a felvidéki Aba fia Abának eladhassa. 1259-ig csak királyi ember minőségében szerepel* és mindaddig az öregebb király hive; 1259 május 26-ikán azonban már István ifj. királynak tárnokmestere és Trencsénmegye főispánjaként Gráczban tartózkodik. 1260-ban Bélától egynéhány orlóczi (Trencsénmegye) földet kap. Azonban Bélát röviddel utóbb elhagyta és a két király között kitört viszályok alatt határozottan Istvánnak pártjához szegődött. 1262-ben már Héder nb. Herrand, Béla embere, a trencséni főispán, Bázs pedig István országbirája; 1263 május 3-ikán a mellett Gömörmegye főispánja is, mely kettős minőségben 1264 november 25-ikén utoljára találkozunk vele.* De pártállása még 1264-ben változott; 1265 május 31-ikén már Mária királyné oldalán találjuk, Gömörmegye főispánja pedig más. 1268-ban Béla szlavóniai herczeg udvarában Dubiczamegye főispánja. Béla halála után V. Istvánnal kibékülvén, 1270-ben megkapja a szolgagyőrmegyei főispánságot; a király egyúttal fontos küldetéssel bizza meg; a mennyiben Benedek kir. kanczellárral együtt István követeként a cseh Ottokárral kötendő béke ügyében működik. 1272 június 17-ikén még Szolgagyörmegye főispánja; innen kezdve nincs róla hir.
V. ö. Századok, 1897. évf. 38. skk. *.
Fejér, VI/II. k. 388 l.; Hazai okltár, 41. l.; Knauz, I. k. 472., 485., 504. ll.
Hogy Bázs országbiró a barsmegyei GaranMikola birtokosa és a barsmegyei Mikolai család őse, azt a «Századok» fentidézett lapjain már kimutattam; álljon e helyen a következő leszármazási tábla:
Bázs; Mikolai Bázs 1251–1272 orzságbiró, tárnokmester, Gömör-, Szolgagyőr- és Trencsénmegye főispánja; Péter 1294–1297; Miklós 1297; András 1333–1356; János 1377–1391 neje: 1378.
