7. Mika. 1248.
7. Mika.
1248.
1248.
Fejér, VII/I. k. 268. lapja közöl egy okiratot, melynek értelmében Pál országbiró és Zalamegye főispánja 1240-ben egy a Répcze mentén lévő malom iránta vasvári várjobbágyok és Ják nb. Sándor fia Artonya között már huzamosb idő óta folyt és Maka alországbiró által elintézett pört ujabb vizsgálat tárgyává tesz és a malmot Artonyának itéli. IV. Béla király pedig egy meg nem nevezett év julius kezdetén Zólyomban kiállitott oklevelében* megparancsolja Witko comesnek, hogy a nyitrai püspököt a bajnai adók tizedének birtokába iktassa be, miután Mica alországbiró jelentéséből tudja, hogy ez a nevezett tizedeket a nyitrai püspöknek odaitélte.
Hazai okmtár, VII. k 125.l.
Hogy Éty fia Pál 1240-ben még nem volt országbiró és Zalamegye főispánja, már fennebb mondtuk; Fejérnek idézett okirata tehát helytelen keltezésü. Mindamellett mégis megtudjuk Mika alországbiró működési idejét pontosan határozni.
Pál országbiró és Zalamegye főispánja 1248 szeptember 15-ikén tanusitja,* hogy egynéhány vasmegyei várjobbágy Sándor fia Artonyát bizonyos Répczemelletti malom tulajdonjoga miatt az alországbiró itélőszéke elé idézték. Az alországbirónak ugyanazon évi augusztus 27-ikén kiállitott itéletéből azonban kiviláglik, hogy Artonya a jogos tulajdonos, minek következtében maga Pál is a vitás malmot neki itéli.
Wenzel, VII. k. 270. l.
Bár az alországbiró neve az illető okmányban már annyira el van mosódva, hogy ki nem vehető, mégis tudjuk, hogy – lévén itt a Fejérféle albirói itéletről a szó – csak Mikáról szólhat, kinek müködése tehát 1248 nyarára esik. A mi pedig Béla király oklevelét illeti, megjegyezzük, hogy Witko comes nem más, mint a Ludány nb. Witko, ki 1253 márczius 29-ikén egy ludányi kuriát megvesz és kinek hasonnevü fia 1283-ban a Nyitramegyében levő Ludány, Bajna és Teremes nevü birtokokat szerzi.
