Abaujmegyei ág.
Abaujmegyei ág.
V. Jánosnak,V. Zsigmond és Keresztes Éva fiának, Kis-Ruszkán, Magyar-Izsépen, Cselejen, Kolbásán, Vehéczen, Hrabóczon és Kozmán Zemplénmegyében voltak birtokai. Különben Magyar Izsépen lakott, hol 1767 február 28-ikán gyermekeit megosztoztatta, kik között, illetőleg utódaik között azonban a végleges osztály csak jóval V. János halála után, 1806 április 11-ikén történt meg Kazsuban.* Neje galantai Balog Éva volt. Gyermekei:
Leleszi konv. Prot. 1839. 8. sz. 24–34. l.
a) Julianna, 1767-ben bernátfalvi Bernáth Istvánné,
b) VIII. Zsigmond, kiről alább még megemlékezünk,
c) VI. László 1767-ben. Úgy látszik ivadékai nem maradtak.
d) Anna, 1767-ben Lacsny Andrásné,
e) II. Ádám, (utódai a táblán) és
f) Éva, balpataki Balpataky Mihályné.
Ezek közül VIII. Zsigmond nőül vévén tolcsvai Bónis Ferencz és Draveczky Zsuzsanna leányát Zsuzsannát,* általa az abaujmegyei szkárosi birtokhoz jutott s az abaujmegyei ágat alapitotta. Meghalt 1806 előtt. Négy gyermeke volt:
Csoma, Abauj-Torna nem. családjai. 113., 203. l.
a) II. Imre,
b) VII. Ferencz, kikről alább,
c) Zsuzsanna, meghalt 1806 előtt, zetényi Klobusiczky Lászlóné és
d) Ilona, 1806-ban sárosi Sárossy Józsefné.
II. Imre, szül. 1768-ban Magyar-Izsépen, hol márczius 16-ikán kereszteltetett meg.* Neje kőrösnadányi Nadányi Sándor és Fekete-Várady Krisztina leánya, Rozália volt. Legidősebb fia IV. György 1799 november 19-ikén született s november 22-ikén kereszteltetett meg Szkároson. A többi gyermek a táblán látható.
Leleszi konv. Prot. 1839. 8. sz. 24–34. l. II. Imre és IV. György születési bizonyitványa a családnál.
VI. Ferencz, II. Imre testvére, 1806-ban még élt s Rácz Esztert birta nőül. Gyermekei: VIII. Ferencz, XI. István és II. Sándor 1822-ben még éltek. E két utóbbinak ága kihalt, az elsőnek VII. Ferencznek pedig Bagaméry-Rajszky Judittól származott s a táblán álló négy gyermeke közül Ödön kir. táblai tanácselnök, ki jelenleg is birtokos Szkároson.
Van még egy pár családtag, kiknek hovatartozását egyáltalán nem tudom; ilyenek:
1. András, ki 1605 és 1607-ben kölcsönöket vesz fel III. Pétertől és a ki 1632-ben Hensellőczön tartózkodott.*
Vay lt.
2. Anna, 1663-ban uszfalvi Usz Sándor neje.*
Nagy Iván, Magyarorsz. csal. XI. k. 419. l.
3. János és Zsigmond testvérek.
4. Miklós fiának Jánosnak fia János és
5. Zsigmond fiának Istvánnak fia Zsigmond, kik mindnyájan 1783-ban éltek.*
Leleszi konv. Prot. 1783. fol, 11. nro 6. Actor. és fol. 37. nro 29.
Az abauji ág leszármazása igy következik:
VI. TÁBLA*
Az V. és VI. tábla a Vay levéltárban levő több leszármazási táblán és Csoma többször idézett művén (202– 204. l.) alapul.
V. János – ki az V. táblán – 1767 (Balogh Éva); Julianna 1767 (Bernáth István); VIII. Zsigmond † 1806 előtt (Bónis Zsuzsa); VI. László 1767; Anna 1767 (Lacsny András); II. Ádám 1767 1806-ban néhai (somlyai Szilágyi Klára); Éva (Balpataky Mihály); II. Imre 1768 (Nadányi Róza); VII. Ferencz 1806 (Rácz Eszter); Zsuzsa † 1806 előtt (Klobusiczky László); Ilona 1806 (Sárossy József); Krisztina 1806; I. Lajos 1806; Klára 1806; I. Pál 1806; VIII. Ferencz 1822 (Bagaméry-Rajszky Judit); XI. István 1822 †; II. Sándor 1822 †; Ödön kir.táblai tanácselnök (Mariássy Hermin); III. Andor † ifjan; Katalin (Buttykay János); Erzsébet (Lengyel Gusztáv); Oszkár † ifjan; II. Kálmán † ifjan; Magda; Olga; IV. György sz. 1799 1822; II. Lajos 1822 (Szilágyi Bora); Zsuzsa (Bodnár Pál); Róza; III. Albert (Hámos Ilona); Sára; VI. Miklós; III. Lajos; Anna †
A család czimere: koronából kiemelkedő kettős farku oroszlán, jobb első lábában hatágu csillagot tart; sisakdisz: ugyanaz. E czimert használta III. László viczekapitány köriratos pecsétén, valamint leánya, Vay Ádámné és az I. táblán álló II. Ferencz is. Úgy látszik azonban, a jelenleg élő családtagok nem élnek vele, igy az ungmegyei ágazat, a Kaplony nembeli Sztáray, Nagymihályi, Tibay, stb. családok ismert közös czimerével pecsétel, a sárosiak pedig ugyanezt már bővitve használják és pedig ezek czimere hasitott paizs első kék osztályában zöld téren 134ágaskodó oroszlán, jobbjában kivont kardot, baljában török főt tart, második vörös osztályában pedig zöld téren zárt ajtós tornyon két szemben álló szarka csőrében köves gyűrüvel látható. Felette három sisak és pedig az elsőn a pajzsbeli oroszlán kinőve, a másodikon a pajzsbeli egész oroszlán, a harmadikon a gyűrüt tartó két szarka.
A Nagymihályiak czimerét régi idők óta használja a család; tudtommal először Ferencz pecsétel vele 1630-ban.* Nézetem szerint I. István neje Tibay Dorottya utján juthatott a családhoz egy ilyen pecsétnyomó, melyet azután a czimerükkel keveset törődő utódok, a magoké gyanánt használtak.*
Vay levéltár.
Leleszi konv. Prot. 1747. fol. 41. nro 14. Actor.
Érdekes, hogy e czímer használata miatt mult században perük is volt, mint azt Illéssy János «Per a Nagymihályi czimer bitorlása miatt»* czimü értekezésében megirta. A pert 1747 gróf Sztáray Vincze kezdette meg,* s az a kir. tábla 1774 augusztus 27-ikén hozott itéletével fejeztetett be, a mely szerint, miután a család a Sztárayakkal való osztályos atyafiságát s a Nagymihályi czimernek hosszu időn át való használatát (1612 óta) kellőképen beigazolta, a czimerbitorlás vádja alól felmentetik s a czimer használati jogában megerősittetik.
Turul, XVIII. k. 39–42. ll.
Leleszi konv. Prot. 1747. fol. 41. nro 14. Actor.
MOCSÁRY ISTVÁN.
