b) a valkómegyei Lothárd utódai:

Teljes szövegű keresés

b) a valkómegyei Lothárd utódai:
Ha tudjuk, hogy a Gutkeled nemzetség ősi fészke Bácsmegye volt, természetesnek fogjuk találni, hogy egyik-másik vonala az idők folyamán a szomszédos Valkómegyébe ágazott ki.
A valkómegyei ág egyik tagja, Lothárd, három fiut hagyott hátra: Endrét, Dénest és Lothárdot, kiknek IV. László 1289-ben számos érdemeik elismeréseül megengedi, hogy valkómegyei jobbágyaik a nyestadó és a dézsma alól fel legyenek mentve.* Lothárdról még csak azt tudjuk, hogy 1292-ben fivérével és unokaöcscsével a lent felsorolandó szerémmegyei birtokokon megosztozott.
Wenzel, IX. k. 493 l.
Dénes 1299-ig szerepel. Ez évben tanusitja a bácsi káptalan, hogy Báncsa nb. Horváti Tamás és ennek halála után fia Pál Lothárd fia Dénes és Endre bán fia Martonos ellen a Basza folyó mentén fekvő Mesze föld birtoka ügyében pört visel, most pedig elismeri, hogy a vitás birtok Dénes és Martonos ősi tulajdonát képezi, miért is igényeiről lemond és nevezetteket a birtok háboritatlan tulajdonjogában hagyja.* Dénesnek három fia maradt: András, Dezső és Lothárd. Ezekről tudjuk, hogy Károly király elleneihez pártoltak. Működésüket azzal kezdték, hogy mint a lázadó Güssingiek hivei a királyiak birtokait, különösen pedig Pacsintai Gergely, fia Miklós királyi apródnak Szásztelek nevü jószágát pusztitották. Midőn garázdálkodásaik következtében ellenük számos panasz emeltetett és a király őket itélőszéke elé idézte, gonoszságaikat azzal tetőzték be, hogy az idézésre nem is hederítve, a lázadó Borsa nb. Kopasz nádorhoz csatlakoztak s vele a legnagyobb büntetteket követték el. A lázadás leveretése után félve, hogy most már a megtorlásra kerül a sor. Uros szerb királyhoz pártoltak át, ki őket tárt karokkal fogadta; de tervük nem sikerült, a mennyibe a Lothard a macsói várban a magyarok fogságába került (1319) és a szerbek kudarczot vallottak. Károly király aztán a lázadókat összes birtokiktól megfosztotta, melyek közül Jarminát 1324 április 27-ikén fennebbi Gergely fia Miklósnak adományozta.* További sorsuk ismeretlen.
Wenzel, X. k. 343.
Anjoukori okmtár, II. k. 127–130. ll.
Endrével már 1274. augusztus 16-ikán találkozunk, midőn László király őt és Pák (?) fia Márkot azzal bizza meg, hogy két árvának netécsi (Somogymegyében) birtokát Gutkeled nb. Apaj ellen védelmezzék*. 1289 után elvész a nyoma; 1292-ben pedig már nem él. Azt tudjuk azonban, hogy a későbbi okiratok őt «bán»-nak nevezik, a nélkül, hogy működési helyéről és idejéről szólnának. Egy fia volt: Martonos és egy leánya, ki bizonyos Péter fia Gergelyhez ment férjhez.
Wenzel, IX. k. 555–556. ll. Az illető okmány Lipcsén van kiállitva évi keltezés nélkül. IV. László többször tartózkodott Lipcsén; de mivel 1274 augusztus 15-ikén is ott volt, (Wenzel, XII. k. 114. l.) jelen okirat keltét 1274-re kell tennünk. «Pák» fia Gergely valószinüleg Pécz nb. Márk fia Gergelylyel, a Marczaliak ősével azonos.
Martonos atyja halálakor még zsengekoru volt, miért is sógora, Péter fia Gergely comes képviseli őt. 1292-ben megjelenik Gergely comes Martonos nagybátyjaival, Dénes és Jothárddal a kevei káptalan előtt és előadja, hogy Maróti Mihály fia Istvánnal közös rokonuknak Martonos fia Tamásnak magvaszakadtán reájuk szállt biztokait maguk között úgy osztották fel, hogy Duráo (ez valószinüleg Dobra) a Marótiaké legyen, mig Martonos és nagybátyjai a szerémmegyei Dragan (= Szentillye), Alsán, Tinnya, Gunya, Apa és Buziást kapják.* Endre bán fia Martonos mester 1314-ben IV. Lászlónak 1299-ben kiállitott okiratát iratja át;* 1317-ben ugyan e néven a pécsi püspöknek egyik kártéritési perében bizalmi férfiként szerepel.* 1330. márczius 30-ikán országbirói ember.* Azután nem hallunk felőle semmit egészen 1335 junius 1-ig, 107mely napon a szenternői káptalan előtt kijelenti, hogy Szentemágócs nb. Márton bán fiával Pállal tárnoki birtoka ügyében pöre volt, a melynek költségeit sajátjából nem tudta fedezni, úgy hogy kénytelen volt feleségének, Klárának, a biharmegyebeli Péter fia János leányának készpénzbeli hozományát e czélra forditani; miután már most a tárnoki birtokot ez uton visszaszerezte, elzálogositja ezt a nejének. Akkor már két fia is van: Mihály és Miklós, mindkettő első nejétől; Klárának még nincsenek gyermekei. Maga Martonos «valkómegyebeli nemes».* Utoljára 1338 november 22-ikén akadunk rá, midőn másokkal együttesen Miklós macsói bánnak bizonyos birtokügyben birótársa.* Halála idejét nem ismerjük. Fennebbi fiain kivül még egy, a második nejétől született leánya, Erzsébet is volt, ki Hermann nb. Laczk fia Andráshoz ment férjhez.
Anjoukori okmtár, VI. k. 263–264. ll.
Wenzel, IX. k. 493. l.
Fejér, VIII/II. k. 77. l.
Anjoukori okmtár, II. k. 481. l.
Anjoukori okmtár, III. k. 171., 172. ll.
U. ott, 539. l.
A fiak közül Miklós csak egyetlen egyszer 1335-ben emlittetik, a miből biztosan következtethetjük, hogy fiatal korban és fiutódok nélkül halt meg. Mihály, a ki egyik valkómegyei birtoka után a «Németi» nevét viselte, 1353 táján halt meg, a nélkül, hogy egyenes örököst hagyott volna, mire hosszadalmas örökösödési pör támadt.
Halála után felléptek a Marótiak és azt vitatták, hogy mint az elhaltnak legközelebbi nemzetségbeli osztályos rokonait a hátrahagyott birtokok őket, nem pedig Martonos leányát, Laczkfi Andrásnét illetik. A király mindkét félnek 1353 márczius 31-ikére tüzött ki határnapot, hogy ügyükre vonatkozó bizonyitékaikat előterjeszszék; az ügy 1354 márczius 26-ikára lett halasztva s miután ez alatt Katisz nb. Szécsényi Tamás országbiró meghalt és 1355 január 20-ikára új határnapot tüztek ki, Druget Miklós országbiró végre 1355 február 18-ikán tárgyalás alá vette a dolgot, melyet Laczkfi András (akkor a királyné tárnokmestere, Vas- és Sopronmegye főispánja) személyesen, Erzsébet képviseletében pedig Báncsa nb. Horváti Péter védelmezett.
A Marótiak arra hivatkoztak, hogy Lothárd fiai Dénes és Lothárd és elhalt fivérüknek Endrének fia Martonos 1292-ben a kevei káptalan előtt Maróti Istvánnal egyik magvaszakadt rokonuk birtokait felosztották és egyuttal kikötötték, hogy az osztozó felek magvaszakadtán a másik fél örökli annak hagyatékát s hogy Károly király e szerződést helybenhagyta. Előmutatták azonkivül Domonkos volt macsói bánnak egy 1353 évi oklevelét, melyben elmondja, hogy akkor, midőn Martonos fia Németi Mihály örökös hátrahagyása nélkül meghalt és ő a király nevében a koronára szállt birtokokat át akarta venni, ezekben Maróti István fiait találta, kik azt állitották, hogy e birtokok őket, mint az elhaltnak osztályos rokonait illetik, mire a bán a király beleegyezésével megengedte nekik, hogy addig, mig a király ez ügyben végleges döntést nem hoz, háboritatlanul a birtokokban maradhassanak.
Alperesek ezzel szemben egy 1353. évi oklevelet mutattak be, melynek erejével a király elismeri, hogy Lackfi András Szatmár- és Máramarosmegye főispánjának érdemei megjutalmazásául megengedi, miszerint Erzsébet, András neje, Németi Mihálynak atyja révén nővére, Martonos és Mihály összes birtokait örökölje s hogy e birtokok Erzsébet utódaira éppen igy rászállhassanak, mintha Martonos vagy Mihály fiutódot hagyott volna; ennek következtében elveszti az 1292. évi szerződés egész erejét, mert most már nem lehet arra hivatkozni, hogy az egyik ág magvaszakadt. Az országbiró el is fogadta ez érvelést, mire az összes birtokokat András nejének és utódainak itélte. Erzsébet 1365 január 17-ikén saját és fiai nevében ez itéletet a királylyal megerősittette.*
Anjoukori okmtár, VI. k. 262–168. ll.
Igy tehát a következő nemzedékrendi töredéket kapjuk:
Gutkeled nb. I. Lothárd; Endre bán 1274–1289 † 1292 előtt; II. Lothárd 1289–1292; Dénes 1289–1299;
Martonos 1292–1338 neje: 1. Imseretlen 2. Péter fia János leánya Klára 1335; Leány 1292 férje: Péter fia Gergely 1292; András 1324; Dezső 1324; III. Lothárd 1324;
1-től Németi Mihály 1335 † 1352/3; Miklós 1335; 2-től Erzsébet 1353–1365 férje: Hermann nb. Laczkfi András öröklik Martonos birtokait.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem