4. Káron nemzetsége.
4. Káron nemzetsége.
A veszprémi káptalan 1280 május 1-én tanusitja hogy Giczi Gergely valamikor Karun nb. Lukács fia Imre és Szilveszter fiai Péter és Jánosnak földjét zálogba vette, mely zálogos birtok fiaira István és Mátéra szállt, kik azt most fennebbi Péter fia Lambert beleegyezésével Dém fia Balázsnak öt márkáért zálogba adják. A földek neve: Gesztej és Csampap. Ki lett kötve, hogy a birtok, ha Lambert ezt egy év lefolyása alatt ki nem váltja, Balázs tulajdonába megy át. Miután pedig sem Lambert, sem rokonainak egyike 1281 május 1-én ki nem váltotta, felkérte Balázs a veszprémi káptalant, hogy erről bizonyitványt állitson ki, mit a káptalan, 1282-ben meg is tett. Ebben e Balázs «Démi»-nek, a Káron-nembeliek pedig a Gicziek rokonainak neveztetnek.*
Fejér, VII/II. k. 95–97. l.
1283 julius 13-ikán tanusitja a nyitrai káptalan, hogy Ürményi Pál fia Benedek és Szölösi Botor fia Ratow Ürményben lévő azon birtokuk harmadát, melyet valamikor Karun nb. András fia Sándor és Miklós fia Andrástól vásároltak, rokonuknak, Vásárdi Gálnak átengedik.* Ennyit tudunk a «Karun» nemzetségről.
Fejér, VII/V. k. 461., 462. l.
Karun nevü falu volt valamikor Szerémmegyében, de erre nem lehet ez esetben gondolnunk, mert a két adatban előforduló helynevek más vidékre utalnak.
A nevezett helységek és személyek Veszprém- és Nyitramegyében szerepelnek, de ezekben Karun helység nincs. De miután a nevezett két megye között a mindkettejükkel határos Komáronmegye fekszik, nagyon is valószinü, hogy a «Karun» nemzetség neve Komáronmegye csallóközi járásában még ma is létező Karam pusztával azonos.
