A BELLAJI BELLAVICS CSALÁD.

Teljes szövegű keresés

A BELLAJI BELLAVICS CSALÁD.
Kihalt, elfeledett család. Egyik tagja báróságra emelkedett, de még igy se tudott maradandó emlékezetet kivivni nevének. A családi hagyomány szerint, a mely hagyományt a bárói diploma is elfogadott, Boszniában volt a család ősi fészke. Miért, miért nem? Vak Béla királyunk idejében ez ősi fészket oda hagyta. A kiköltöző Gábor Horvátországban keresett jobb hazát. A volt katonai végvidék ogulini kerületéhez tartozott Bellaj községben telepedett meg, melynek kapuján a családi czimer – állítólag – még a XVIII. század elején is látható volt. Itt éldegéltek a Bellavicsok vagy horvátosan Biellaviczek, kiknek sorából került ki Bosznia egyik püspöke. Itt született Máté és fia István, a kiknek a kiköltöző Gábor törzszsel való vérségi kapcsolatáról a történeti adatok hallgatnak. István fia Mátyás megelégelte a horvátországi életet. Horvátországban mindinkább a török lett az úr. Bellavics Mátyásnak nem volt kedve meghódolni s a szabad nemesi életet jobbágyi alattvalósággal fölcserélni. Átköltözött tehát Magyarországba s a Batthyány grófok vas-vármegyei mindszenti kastélyában vonta meg magát. Az átköltözés idejét csak- hozzávetőleg állapithatjuk meg. A bárói diploma azt mondja, hogy Rudolf uralkodása alatt történt. Annyi bizonyos, hogy 1589-ben már Magyarországon otthon érezte magát, családot alapitott. Két felesége volt, mind a kettő jó magyar nemes családból, a mi mindenesetre azt tanusitja, hogy Bellavics Mátyás nem volt amolyan sehonnai jött-ment, és bizonyára érdemes embernek is kellett lennie, különben Rudolf király – régi nemességének megerősitésével – nem vette volna be a magyar nemesek sorába.
A Batthyány grófi család pártfogását élvezte, a melynek már Horvátországban tehetett szolgálatokat. Egyébként is Magyarországon nem volt teljesen idegen. Egy atyafia: Bellavics Ferencz Vas vármegyében élt az ő bejövetelekor, Ferencz úr már el is magyarosodott; feleségétől – Győrffy Katalintól született gyermekei: Éva 1616-ban Zádory István felesége és Ferencz bizonyosan jó magyarok voltak.
De visszatérve Bellavics Mátyáshoz, mint emlitők, két felesége volt. Az elsőt, szarvaskendi Sibrik Juditot korán, gyermektelenül vesztette el. Második felesége a nádasdi Darabos László és Káldy Erzsébet leánya, Katalin volt. Házasságai 191révén több kisebb-nagyobb birtokot szerzett. A szombathelyi káptalanban őrzött 1589–1616 évekbeli bevalló-leveleiből tudjuk, hogy a zalavármegyei Szaban, Josebor, Pacsa, Pakonya, Ong, Bagot, Buberek, Marócz, a vas-vármegyei Vasalja, Molnári falvakban voltak birtokrészei, melyeket elzálogositott Szecsődy Ferencznek, Kesereő Istvánnak és sógorának Böythe Istvánnak, a Darabos Krisztina urának.
A bárói diploma és hg. Eszterházy Pál nádor 1699 október 5-ikén kiállitott leszármazási bizonyitványa, melyekről alább leszen szó, csak két fiáról: Gáborról és Jánosról emlékezik, a kik Darabos Katalintól születtek. Azonban egy 1631 február 11-ikén kelt oklevélben László nevü fia is emlittetik. Ez oklevél szerint László mindszenti (Vasmegye) porczióját 125 tallérért elzálogositja Perneszy Istvánnak s feleségének Bellavics Borbálának. László tehát ekkor már nagykoru volt. A bárói diploma és a leszármazási bizonyitvány valószinüleg azért nem emlékeznek róla, mert magtalanul és talán korán hunyt el.
Bellavics Borbála, Perneszy Istvánné, a kivel László az imént emlitett zálogos ügyletet kötötte, édes testvére volt Lászlónak, tehát Mátyásnak a leánya. De a bárói diploma nemcsak erről a lányról hallgat, hanem még más kettőről is, u. m. Annáról, a ki Pászthory Gergelynek és Krisztináról, a ki Vajda Pálnak volt a hitvese. Anna és Borbála 1627-ben már férjes asszonyok. Annának Felső- és Alsó-Lászlón, Farádon, Sárkányon (Sopronmegye), Borbálának Nádasdon (Vasmegye) volt britoka; amarról 1652-ben van az utolsó okleveles emlék, emez 1685-ben még élt. Krisztina Moráczon (Vasmegye) lakott; róla 1634-en tul nincs adatunk.*
Orsz. ltár. Neo reg. act. fasc. 247 No 46. A többi, külön nem specifikált adat a szombathelyi káptalan ltárából való.
A leánygyermekekkel a vagyonfelosztást illetőleg mostohán bánhatott el az apjok, mert a midőn 1630-ban vagy 1631-ben meghalt, végrendelete ellen óvást emeltek a vasvári káptalanban. Mátyás úr különben is rossz gazda volt; erről adós és zálogoslevelei tanuskodnak. Még halála előtt kevéssel is két házat adott el Körmenden 250 frtért örök áron Ráttkay Menyhértnek. Nem vette hasznát Mátyás annak a kölcsönös örökösödési szerződésnek sem, a melyet atyafiának,* Ferencznek a gyermekeinél Évával (Zádory Istvánnéval) és II. Ferenczczel 1622-ben, akkor kötött, a mikor az utóbb emlitett Ferencz, a ki ifjontan árvaságra jutott, nagykoruvá lett s gyámját Mátyás urat a további számadási kötelezettség alól a vasvári káptalanban fölmentette. Bellavics Éva és Ferencz tulélték Mátyást s ez nem ülhetett bele azoknak lesenczetomaji, németfalvi, nagygörbői (Zalamegye) birtokaiba.*
A vérségi kapcsot bajos megállapitani. B. Éva és Ferencz frater consangvineus-nak nevezik Mátyást.
Orsz. ltár, N. R. A. 247 : 46.
II. Ferencz nem terjesztette tovább családja fáját. 1628-en tul nincs többé róla emlékezet; hihetőleg ez időtájban meghalt nőtelenül.
Mátyás életben maradt két fia közül lássuk előbb a Gábor ágát. Gábor önállóságának 1644-ben találjuk első nyomát. Ekkor zálogos bevallást tesz Vittnyédi Pál részére. Feleségétől Lengyel Katalintól fiu gyermeke nem született. Azt a Bellavics Miklóst, a kit 1654-ben s azt a Bellavics Mihályt, a ki 1666-ban örök jogon s inscriptio czimén birtokokat szereztek, az idő viszonyok összevetése után nem tarthatjuk az ő fiainak s ezeket a családrendi táblába – az ez idő szerint rendelkezésünkre álló adatok alapján – nem vagyunk képesek beilleszteni. Gábornak, a ki a Batthyány-családnak főszolgája volt, csak leányairól van biztos tudomásunk. Ezek: Katalin Sallér Lászlóné, Borbála Sepsei János, majd 1695-től Csapodi István, végül 1709-ben Hertelendi Zsigmond felesége és Éva 1682 Hés Jánosné, 1695-től pedig Niczky Pálné. Nem lehetetlen, hogy az ő lánya volt Judit is, a ki egyetlen egyszer fordul elő egy 1687-iki oklevélben mint férjes asszony, de férje nevét nem ösmerjük.
Bellavics Gábor halála 1693-ban következett be. Ez év május 5-ikén, mint özvegy ember, végrendelkezik bucsai kuriájáról és ingóságairól. 1694-ben már ellene mond végrendeletének leánya Kata, minthogy a hagyatékból őt kizárta s csak is Borbálát részesitette belőle. A két leány örökösödési perbe is bonyolódott, a melynek kezdetén Kata asszony az atyja után járandó minden jószágát 1695-ben 1200 frtért eladta sógorának, Niczky Pálnak. Borbála később azzal 192békéltette meg nővérét, hogy 1709-ben végrendeleti örökösévé tette. De ennek Kata asszony aligha vette hasznát; ez időn tul nevével nem találkozunk többé, ellenben Borbála még 1715-ben is életben volt.
Gábor, miként II. Ferencz, nem terjesztette tovább a családfát. Testvéréről Jánosról csak a bárói diplomából és Eszterházy nádor leszármazási bizonyitványából van tudomásunk. Oklevelekben neve sehol elő nem fordul. Ez mindenesetre feltünő dolog, a mit még feltünőbbé tesz, az a körülmény, hogy az a Sámuel, a ki a nádori bizonyitványban és bárói diplomában a Gábor testvérének Jánosnak a fia gyanánt szerepel, egy időtájban él és szerepel nagybátyjával Gáborral. Ha tehát János és Gábor csakugyan testvérek voltak, a mint azt a hivatkozott két okmány határozottan állitja, akkor tetemes időköz volt kettejök közt, Gábor jóval fiatalabb kellett hogy legyen Jánosnál, a kinek Pásztory Évától – a Pásztory Zsigmond és Ákosházi Sárkány Katalin lányától – született Sámuel fia 1665-ben már feleséges, holott nagybátyja még legényember s nem is agglegény.
A dolog azonban csak feltünő, de nem mondhatni, hogy lehetetlen. Hitelt kell adnunk Eszterházy nádor szavainak, annál is inkább, mert ő kétségtelenül jól ismerte a családi viszonyokat, hiszen maga mondja, hogy a korán árvaságra jutott Sámuel az ő udvarában nevelkedett föl. Eszterházyék viselték gondját, ők adták a katonai pályára. Mint gyermek ifju a hires-neves gr. Zrinyi Miklós (famosissimus Hungarić heros) fegyverhordozója kezdte az életet. Azután gr. Ladron Miklós horvát ezredében harczolt a francziák ellen. Mint első osztályu (primarius) kapitány részt vett Turine franczia marsall megölésében s a Goldscheiren melletti véres ütközetben.
A franczia hadjárat végeztével a tapasztalt vitéz katona idehaza talált hivatásának megfelelő alkalmazást. Fülek, Osgyán és Ajnácskő várak alkapitányja lett 1679-ben Koháry István főkapitánysága alatt.* Mint ilyennek elég alkalma nyilt Tököly rebellisei ellen bátorságát kimutogatni. Fülek 1672. évi ostroma és bevétele följebbvalóját Koháryt fogságba juttatta, reá magára pedig a földi végzetet mérte. Az osztrák uralkodóház iránti hűséget hősi halállal pecsételte meg. Özvegye Fejérpataky Anna Mária és egy fiacskája: Gábor siratták gyámolójuk, mindenük korai kidöltét.*
N. R. A. 412 : 16.
N. R. A. 998 : 39.
Fejérpataky Anna Mária, Fejérpataky Ráfaelnek a királyi titkos pecsét őrének és batelemovi és csisovi Csisovszky Zsuzsánnának volt a lánya. 1665 február 20-ikán már felesége Bellavics Sámuelnek. Mint ilyen osztozkodik e napon testvéreivel Fejérpataky Ferenczczel Zsuzsánnával és Lászlóval az atyai hagyatékon, a miből Anna asszonynak Nagy-Szombatban egy házhely, Bazinban egy ház és egy malom fele, Limbachban (Pozsony vármegye) három szőlő, Zukon (Nyitra vármegye) egy szőlő jutott.*
N. R. A. 247 : 16, 17.
Bellavics Sámuel Bazinban élte házassága első éveit. Itt született, itt járta elemi iskoláit egyetlen fiók Gábor.* Bazinban laktában szorgalmas gazdának mutatta magát Bellavics Sámuel. 1667-ben 125 frtért zálogba veszi sógorának Fejérpataky Ferencznek «Palavovszki» nevü szőllőjét Limbachon.* 1671-ben pedig ugyanannak limbachi porcziójára és fél malmára 2100 magyar frt zálogkölcsönt ad. 1670-ben sógornőjének Fejérpataky Zsuzsánnának, a kinek 1668-ig különben gyámja is volt, bazini malomrészét veszi zálogba 100 magyar frtért.* E zálogösszegre 1676-ban Fejérpataky Zsuzsánna, ekkor már Dékány Jánosné, ujabb 300 tallért vesz föl s malomrészét 99 esztendőre leköti.*
Bazin város előljáróságának 1727 február 7-ikén kelt bizonyitványa, melyben azonban a születés éve nincs kitüntetve. N. R. A. 412 : 37.
 
N. R. A. 247 : 61, 63, 66; 247 : 67.
N. R. A. 1714 : 35 és 412 : 19.
N. R. A. 247 : 15, 412 : 23, 1714 : 67.
A nyugodalmas polgári élet nem volt inyére Bellavics Sámuelnek; visszakivánkozott a katonai pályára. A király kilátásba helyezte neki az egerszegi főkapitányságot s arra exspectativa gratiat is adott neki, de addig is mig az megürül, a füleki alkapitányságot bizta rá.* Emlitettük már, hogy Fülek ostrománál befejezte pályafutását.
N. R. A. 247 : 50.
Az uralkodóház iránt tanusitott hüségét azzal 193hálálta meg királya, hogy növendék fiát pártfogásába vette s a nagyszombati nemesi konviktusban neveltette. Erre a pártfogásra bizony szükség is volt. Sámuel úr katonáskodása alatt elhanyagolta gazdasági dolgait s vagyoni helyzete hirtelen halálával a legnagyobb rendetlenségbe jutott, úgy, hogy az özvegy a bazini Eierbach nevü szőlőjét 1687-ben kénytelen volt elcserélni Mathei Sámuel bazini kereskedő értéktelenebb szölőjével, csak azért, mert Mathei még 500 rénes frtot és egy pár pisztolyt adott ráadásul.* A pisztolyra és pénzre bizonyosan a Gábor fiunak volt szüksége, a kit ugyan a polgári életre neveltek, mert Nagy-Szombatban a bölcsészeti és jogi tanulmányokat elvégezvén, ugyanott baccallauratust, Bécsben pedig doktoratust nyert, mégis szakitott pályájával s a katonaságra adta magát. Kezdetben (1690) furir, azután gr. Czobor Ádám ezredében adjutans és zászlótartó lett; rövid időn pedig hadnagyságra és szállásmesterségre emelkedett. Gr. Kollonics Ádám oldala mellett hét éven keresztül igen hasznos szolgálatokat tett; gyakran küldözgették kényes ügyekben választófejedelmekhez, főherczegekhez. Azután Keresztély Ágost szász herczeg – a későbbi esztergomi érsekprimás – csapatában adta igen sokszor jelét bátorságának és katonai leleményességének.
N. R. A. 1714: 75.
Hadi tényeit, szereplését a nagy szenvedélyességgel folytatott spanyol örökösödési háboruban I. József király bárói diplomája hosszasan, részletesen felsorolja. Mindezt nem akarjuk itten ismételni; csak azt az összbenyomást emeljük ki, hogy Bellavics Gábor valóban jeles katonai tehetség volt. Bátor és eszes, de sohasem kegyetlen. Humánus bánásmódjáért még ellenségei is becsülték. Majncz városa s a trieri választófejedelem arany lánczczal és éremmel ajándékozták meg. János Hugo trieri érsek egy ünnepélyes bizonyitványban dicséri jeles tulajdonságait.* Fülöp anjoui herczeg az aranygyapjas renddel ékesitette. A katonai rangfokozatokban gyorsan emelkedett. Rövidesen óbestere lett a tábornokká előlépett Gombos Imre ezredének. Főherczegek, választófejedelmek, magas rangu katonák méltatták barátságukra. Hire, neve a messze külföldön általánosan ismertté lőn, arczképét mindenfele mutogatták, verseket, dalokat szereztek róla. A belga szövetség meghivta a szövetséges hadak parancsnokságára. Elfogadta a meghivást, kilépett a császári seregből, melynek 18 esztendeig volt egyik legkiválóbb katonája.
N. R. A. 1617 : 16.
Mint a szövetséges hadak ezredese igen sokat tett a harczképesség fokozására. Ezredét diadalról diadalra vezette. Különösen nagy mester volt a portyázásokban, a gyors mozdulatokban, melyekkel az ellenséget kifárasztotta. Egy kicsapás alkalmával 545 közlegényt, 1 őrnagyot, 11 kapitányt, 30 hadnagyot, 25 zászlótartót ejtett foglyul és 800 lovat zsákmányolt. A franczia várak főparancsnokának annyi bosszuságot okozott, hogy ezer birodalmi tallér jutalmat tüzött ki fejére.
Bellavics, hogy tekintélye annál nagyobb legyen a szövetséges hadak előtt, szerette volna megszerezni a kamarási méltóságot. E végből 1699 október 5-ikén Eszterházy Pál herczeg nádortól leszármazási bizonyitványt kért és kapott, azonban czélját nem érhette; a király csak aranysarkantyus vitézzé tette.* Később azonban magyar bárói rangra emelte. Bellavics maga folyamodott érte s a következő czimert kérte magának adományoztatni: kék pajzs alján szélesen elterülő, gyengén emelkedő, vörös és fehér virágokkal hintett dombon jobbról kardot tartó, nyitott száju, fölemelt farku koronás tigris, balról szintén kardot tartó, nyitott szája, kettős farka oroszlán ágaskodik. Az egymásnak szembe forduló két állat közösen tart egy hat küllejü barna kereket, mely felett birodalmi almával diszitett, felül vörös, alul fehér sávos herczegi sapka lebeg. A pajzson nyugvó három sisak középsőjén ezüst golyón lebegő haju, koronás istennő áll a ballábán, meztelen testét a zöld 194lepel csak itt-ott fedi. A jobb sisakon ezüst, a balon arany szárny terjeszkedik. Foszlányok ezüst-vörös, arany-fekete.*
N. R. A. 247 : 49 és 998 : 29. A czimerekkel diszitett ősfa két példányban maradt fenn (N. R. A. 247 : 47). Az atyai ágon a következő leszármazás van: Sámuel, szülei János és Pásztory Éva a Pásztory Zsigmond és Sárkány Kata lánya. János szülei: Mátyás és Darabos Kata a Darabos László és Káldy Erzsébet lánya. Mátyás apja István, nagyapja Máté. Az anyai ágon: Fejérpataky Anna Mária, szülei Fejerpataky Rafáel és Csisovszky Zsuzsánna. A Fejérpataky Rafael szülei: F. György és Kelecsenyi Dóra. A Csisovszky Zsuzsánna szülei: Cs. János és br. Evancziczi Minkwicz Mártha.
N. R. A. 247 : 51.
A Bécsben 1709 november 2-ikán kiállitott bárói diplomát Bellavics Gábor meg is kapta. Az I. József adományozta czimer némileg eltér attól, a melyet Bellavics kért. Nevezetesen a tigris és az oroszlán egy meztelen tőrért viaskodnak. Nem három, hanem csak két sisak van. A baloldalinak disze: kiemelkedő, meztelen tőrt villogtató, vörös nyelvü oroszlán; a jobboldalié: fehér (a festményen kék) lepellel gyengén takart, lebegő haju szerencse istennő (Fortuna) áll ballábán az éggömbön (globus coelestis), jobb kezében tengerszemmel (marino oculo, a rajzban ezüst háromszögben veres szem) diszitett vörös zászlót lobogtat. Foszlányok: sárga-fekete, fehér-vörös.*
Eredeti. N. R. A. 247 : 52.
A bárói diplomába csak a Bellavics Gábor neve van beiktatva. Feleségéről nincs emlékezés, pedig, már 1702-ben nős volt. Felesége: nemes Zechner Eleonora Zsófia volt, a kiről nevén kivül egyebet se tudunk. Házasságukból nem született gyermek.
Gábor ezredes sok dicsőséggel, de kevés anyagi haszonnal vált meg a spanyol örökösödési háboru végével a katonaságtól. Mint aféle katonaembernek semmi érzéke és természete se volt a földi javak megbecsüléséhez. Mint vitéz katonának bizonyosan jó fizetése volt, de ő a mit szerzett, azonnal el is költötte. Mikor a polgári életbe lépett, folytonosan anyagi gondokkal kellett küzdenie. A hivatalos hatalom gyengén jutalmazta érdemeit. Még legtöbb gondoskodással viseltetett iránta a nádor; hg. Eszterházy Pál, gyermekkora óta atyai jóltevője. 1700 augusztus 17-ikén neki adományozta a Tökölyhez pártolt Buday Lázár révkomáromi kuriáját s tartozékát 32 jobbágytelekig, melybe a beiktatást a győri káptalan teljesitette.* Két év mulva (1702 márczius 22-ikén) ujabb adományban részesitette. Riedel György magvaszakadt ingó és ingatlan javait, jelesül Veszprém városában egy házat és majorságot adományozott neki s a beiktatással a veszprémi káptalant bizta meg.*
N. R. A. 412 : 46 és 998 : 30.
N. R. A. 998 : 32 és 1683 : 45
Bellavics rendezetlen anyagi viszonya különben már gyermekkorától kezdődik. Atyja hirtelen halála nagy zavarba ejtette családját. Nagybátyja, Fejérpataky László a Gábor gyerek feletti gondnokságot rosszul viselte. Az atyai ingóságok, készpénz, arany-ezüst marha, hadi szerelvények elkallódtak a kezén s Maholányi János királyi személynök és Csemniczky Gáspár nógrádi alispán közbenjárására se tudott róluk beszámolni.* A kamara és a hadipénztár is mostohák voltak iránta. A hadipénztár évekig adós maradt őrnagyi fizetésével. A Gombos-ezred nyolcz tisztjének bizonyitványa szerint arra a négy évre, melyet Bellavics az ezredben mint főstrázsamester, töltött 15739 frtot érdemelt ki, de csak 2253 frtot kapott. A kérdőre vont hadipénztár azonban 1717 május 28-ikán kimutatta, hogy a követelés hibás alapon van számitva, mert a hátralék nem 13540 frt, hanem 1466 frt.*
N. R. A. 247 : 21.
N. R. A. 247 : 44, 45.
Az atyja zsoldhátraléka miatt is volt követelése Gábornak, melynek kiegyenlitését anyjával együtt többször sürgette, de hasztalanul s mikor Gábor ur 1717-ben egyenesen a felséghez fordult, a hadipénztár azt válaszolta, hogy arról, mintha Bellavics Sámuelnek 1679 márczius 10-ikétől 1682 szeptember 9-ikéig terjedő szolgálatáért még 1625 frt járna, nem tud semmit; a kamara pedig azzal ütötte el a dolgot, hogy a követelés már elévült; ha volt valami alapja, előbb kellett volna érvényesiteni.*
N. R. A. 247 : 43, 45.
Őstől maradt anyai jószágainak visszaszerzése se sikerült, jóllehet sokat fáradozott benne. Már 1700-ban átveszi anyjától és unokatestvérétől Fejérpataky Rebeka Judittól (a ki Fejérpataky Rafáel fiának Ferencznek és Óchay Borbálának volt a lánya, kisfaludi Kelkó Istvánnak pedig a felesége) a családi irományokat s a nyitrai káptalanban megbizatást állittat ki a családi vagyon kikeresésére.* Mindjárt nyomban ünnepélyes óvást is emel a nádori itélőmester előtt a bazini piarista atyák ellen, a miért azoka limbachi malmot a Fejérpataky jus ellenére elidegenitették Péterffy János kamarai tanácsosnak.* Azonban a Bellavics Gábor fáradozásának foganatja 195nem is lehetett. Apránként kiderült, hogy a keresőben levő vagyont vagy az édes anyja, vagy Fejérpataky Ferencz és felesége idegenitgették el olyan törvényes és jogos uton-módon, hogy az adásvételi ügyletek megsemmisittetéséről szó se lehetett; úgy, hogy Gábor úr egyébb elégtételt nem vehetett magának, mint annyit, hogy 1712 június 25-ikén Meskó Ádám nádori itélőmester előtt nyilvánosan tiltakozott anyja és Óchay Borbála ellen, a kik, míg ő 12 éven keresztül a csatatéren ő felsége szolgálatában fáradott, a Fejérpataky javakat, u. m. a limbachi kuriát, malmot és serházat, a bazini malmot és szőllőket a gr. Pálffyaknak eladták az ő megröviditésével.*
N. R. A. 412 : 36.
Orsz. ltár, Actus solennes 3 : 497.
Orsz. ltár, Actus solennes 3 : 566. Protec. jurid. judias curić pag. 738. N. R. A, 1714 : 74.
Ilyen viszonyok közt nem csoda, ha a jó életmódhoz szokott ezredes szerzeményi birtokait se tudta megtartani. Igy 1702 június 7-ikén kénytelen volt eladni a francziskánusok kolostora melletti győri házát 3240 frtért Liptay Ferencz győri kanonoknak. A pénzhez azonban nehezen tudott hozzájutni; Liptay hirtelen meghalt, épen akkor, mikor Bellavics hadban volt s mikor haza került a kanonok hagyatékából csak 1716-ban tudott hozzájutni a még hátralékos 2000 frthoz.*
N. R. A. 412 : 8 és 46.
A rastadti béke (1714.) végét vetvén a spanyol örökösödési háborunak, Bellavics Gábor katonai pályájának is vége szakadt. Haza tért Magyarországba; de itt állandó lakásra nem talált. Bazinban, Limbachon az anyai birtokokból semmije se maradt; szép győri háza is idegen kézre került. A Csalóközre vonta meg magát, hol Nagymagyaron, hol Olgyán, részbirtokain.
Még a csatamezőn aratta a babérokat, mikor hirét vette, hogy felesége Bécsben meghalt. Talán ez is közre hatott, hogy helyét huzamosan sehol se lelte. Nagymagyari gazdaságát növelendő, az Urbinyi Pál és felesége szomszédos földjét 1000 talléron megvette. De fizetni nem tudott s az eladók 1717-ben visszavették tőle birtokukat.* A következő évben már Felső Semberben (Hont vármegye) lakott. Ügynökösködésből tengette magát.
N. R. A. 1086 : 25.
A kismartoni inspektorrá kinevezett Czettó András helyére kamarai ágenségre pályázott; de a kamara nem találta alkalmasnak, jóllehet fizetés nélkül ajánlkozott. Más egyéb hivatalokra is óhajtozott, mint a m. udv. titkárságra, sőt kir. jogügyigazgatóságra is.
Állását, befolyását mégis gyümölcsöztetni tudta. Már 1698-ban olyan egyességre lépett br. zombori Lippay Ferenczczel, hogy ha ennek Saskő és Kasza várak miatt a fiskussal folyó perét szerencsés dülőre juttatja, 10.000 frt honorariumban részesül.*
Actus solennes 3 : 3864.
Valami Eisenfurt nevü ember nevében a kismartoni harminczados ház végett folytatott a fiskust zaklató pert. Az özv. Aspermont grófné Rákóczi Juliánna Borbála és Megyery Gábor táblai ülnök közt folyó perben szintén sok bosszuságot okozott a fiskusnak.*
N. R. A. 1454 : 8 és nádori ltár, lad, 33, fasc. 8 nro 39.
Törekvéseit nem mindig koronázta siker s e feletti haragjában a kamarával összeütközésbe jutott. Haragja nemtelen bosszura tüzelte. A kamarai tanácsosok ellen gyanusitó följelentéseket tett, ágenskedéssel, hivatalos állásuknak saját anyagi hasznukra kihasználásával s ennélfogva a rájok bizott hivatalos ügyek igazságtalan ellátásával vádolván őket.* Bizonyitani azonban nem tudott, minek következtében följelentései rágalmazás jellegét viselik magukon.
N. R. A. 998 : 40 és 1454 : 8.
Rátkay Péter Antal tanácsost pl. azzal vádolta, hogy egy sehonnai parasztnak Ferner Ferencz Jakabnak pénzért nemességet szerzett, pedig hát Ferencz gazdag polgári családból való volt s az Ausztriában és Magyarországon üzött nagy kereskedése révén szerzett érdemeiért kapott nemességet. Ezzel a váddal illetlen volt Bellavicsnak előhozakodni, mert holmi portékák ára fejében adósa maradt Ferencznek s ez csak per utján tudott követeléséhez hozzá jutni.*
Actus solennes 3 : 3758 és N. R. A. 1454 : 8.
Szorult anyagi helyzetére mutatnak a kétségbe esett perek, melyeket folytatott. A családi iratok közt talált egy kötelezvényt, melyet Dvornikovics Miklós udv. lajstromozó és Farkas András győri harminczados adtak volt a Fejérpataky Rafaeltől fölvett 800 aranyról. Hosszas perlekedés 196után kiderült, hogy a kölcsön már rég ki van fizetve.*
N. R. A. 1743 : 58.
Anyai nagyatyja iratai közt talált még egy másik adóslevelet is: a gr. Széchy Anna Máriáét; de azt se érvényesithette, jóllehet a kamarát kérdőre vonta, hogy a Széchy Mária vagyona elkoboztatott-e akkor, mikor férje, Wesselényi Ferencz nádor, megnótáztatott? s ha igen, kinek vagy kiknek a kezén vannak azok a birtokok?*
N. R. A. 247 : 42.
1718-ban nagy merész tettre határozta el magát. Sanyaru helyzetén gazdag házassággal akart segiteni. Hogy mint kérő nagyobb nyomatékkal léphessen föl, magas állásra szerette volna magát kineveztetni. Az üresedésben levő aradi főispánságot kérte 1718 augusztus 27-ikén a nádortól. Kérését nem rátermettségével indokolta, hanem azzal, hogy nálánál alacsonyabb sorsu köznemesek is viselnek hasonló hivatalt a csongrádi főispánságot Bertóthy István, a torontálit Jósika, a zarándit Klobusiczky, a bodrogit valami Macskássy, mind megannyi egyszerü nemes (!) ember.* Rövidesen felvilágositották, hogy a mit kér, nem neki való magas hivatal. Tiz nap mulva már megelégszik udvari tanácsosi czimmel is. Hisz ez olyan kisszerü dolog, puszta czim, a mely kijár minden itélőmesternek, czimzetes püspöknek, polgármesternek, sőt alább valóknak is. Ezt a kivánságát a nyitrai püspök: gr. Erdődy László Ádám támogatására végre teljesitették is.*
Orsz ltár, nádori iratok, lad 36. fasc. 5 nro 38, 39.
Nádori iratok, lad 36 fasc. 5. nro 52., 70.
Most már mint báró, ezredes, aranysarkantyus vitéz és udv. tanácsos kellő méltósággal jelenhetett meg arája: gr. Gossau Filippina Sarolta kisasszony előtt. 1718 deczember 8-ikán Bécsben kötötték meg a házassági szerződést több osztrák és cseh főúr jelenlétében. A szerződés értelmében a menyasszony azonnal 2000 frt készpénzt hoz és fizet a vőlegénynek. Az örömapa kötelezi magát, hogy leányát illően részesiti vagyonából; az anyai vagyon fele része pedig a vőlegényt illeti. Ezzel szemben Bellakovics leköti nagymagyari, olgyai és böszteleki (?) 12 nemesi és 5 jobbágy telkét 10,000 frtban, a mely ha a 8 perczentet be nem hozná, a hiányzó részt pótolni fogja. A pozsonyi házat teljes fölszereléssel 4000 frtban átadja a menyasszonynak, azonfelül az esküvő után 4000 frtot. 50–60,000 frt kint levő követeléséből, ha behajthatja, 10,000 frtot móringol feleségének. A további szerzemények közösek.*
Eredeti. N. R. A. 247 : 36.
Ezek a szerződésnek anyagi érdekü pontjai. Mindenesetre olyan kikötések – legalább a vőlegény részéről –, melyet könnyebb volt megigérni, mint megtartani. A szomoru kiábrándulás ideje gyorsan bekövetkezett. A menyecske hamarosan tapasztalni volt kénytelen egyebek közt azt, hogy a férje által részére lekötött birtokok a valóságban nem léteznek, a nagy öszszegü követelések pedig a lehető legingatagabb alapon nyugosznak. A mézesheteket nyomon követte az elválás. Alig nyolcz hónap mulva Bécsbe kellett mennie Bellavicsnak, a válóper dolgában. Ott 1719 augusztus 16-ikán 50 frtot vesz föl gr. Volkra János Ottó veszprémi püspöktől, mint olyan ember, a kit felesége koldusbotra juttatott (propter conthoralem meam ad incitas redactus).
Gossau grófnő nem szerepel többé, mint Bellavics Gábor felesége. Ellenben az 50 frtos kötelezvényt még 1721-ben is ott találták a Volkra hagyatékában, jóllehet annak kiváltására három hónapot kötött ki Bellavics. Megfizetésétől s a további zaklatásoktól csak a püspök káplánjának az a vallomása mentette meg, hogy a püspök halálos ágyán elengedte a tartozást.*
N. R. A. 247 : 38,. 39, 40.
Ettől kezdve lassu tengődés volt az egykori vitéz ezredes élete. Apró-cseprő ügyeket vitt, tyúkprókátoroskodott. A pozsonyi Orsolya és Klarissza apáczák meg-megbizták egyes ügyeik rendezésével. 1724-ben az esztergomi káptalan bizza rá 2000 frtos követelésének behajtását a Franck János örökösein.*
N. R. A. 247 : 27, 999 : 57. 59. Actus solennes 3 : 406.
Tehetősebb ismerősei máskép is igyekeztek rajta segiteni. Aranyosmaróthi Paluska György az esztergomi herczegprimás jószágkormányzója Báhony község dézsmáját árendába adta neki. Pálffy nádor fiskális jószággal ajándékozta meg, a minek birtokába azonban nem léphetett, mert holmi «gaz parasztok» ellenmondásukkal megakadályozták benne.*
N. R. A. 999 : 58. Nádori iratok, lad 36. fasc. 7 nro 51.
197Élte utolsó éveit a nyitrai püspök kegyelem kenyerén tengette. Imrhe János Ferencz a püspök titkára 1727 április 5-ikén raptissime arról értesiti a kamarát, hogy Bellavics Gábor a galgóczi várban szélütésben meghalt. Hagyatékában nem találtatott más csak néhány oklevél, melyek leginkább a Fejérpataky család birtokpereire vonatkoznak. Az is kitünik belőlük, hogy Bellavicsnak Nagy-Magyaron és Olgyán némi zálogos porcziói voltak. Ezt azért jelenti be Imrhe, hogy a denunciálásért járó egyharmad részt a kamarától megkaphassa, mert Bellavicstól magától többször hallotta, hogy vele kihal a családja, nem lévén se fi-, se nő maradéka.*
N. R. A. 1466 : 12.
Dr. ILLÉSSY JÁNOS.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages